Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy a megszólalásom elején néhány alapfogalmat tisztázzak. A bérekről alapvetően nem a kormány dönt. A versenyszféra béreit a társadalmi párbeszéd fórumai döntik el. A rendszer olyan, hogy a minimálbérről a munkaadók és a munkavállalók megegyeznek, a kormány ezt jóváhagyja, majd kihirdeti.

A közszférában dolgozóknál pedig az elmúlt most már két évtizedben folyamatos társadalmi párbeszéd alapján alakulnak ki a bérek, esetenként kemény véleményeltéréseket is feloldva.

(11.40)

Az elmúlt években  gondolom, ezt ön is pontosan tudja  nemhogy csak az éves bérekről, hanem esetenként többéves olyan bérmegállapodásokra is sor került, ami az alkalmazotti társadalomnak nemcsak megélhetést, hanem kiszámíthatóságot s egy biztos jövőt jelentene.

Milyen környezetben került sor ezekre a tárgyalásokra? Az elmúlt évben a magyar GDP 4,6 százalékkal növekedett, s így a háború és a szankciók ellenére a rendszerváltozás utáni időszak hatodik legmagasabb növekedését produkálta a gazdaság, s ezzel a legjobban teljesítő felső harmadba tartoztunk az Európai Unióban. Tehát az ön pejoratív vagy lesajnáló véleményét a magyar gazdaságról nem igazolják a számok. (Dr. Brenner Koloman: Azt mondtam, hogy a teljesítményhez képest alacsonyak a bérek.)

A háború hatásai ellenére, mellett is erősödtek a magyarországi beruházások, a beruházások mértéke 2022-ben csúcsot döntött, megközelítette a 19 000 milliárd forintot, 2010-hez képest 3,5-szeresére növekedtek a beruházások.

Miért tartom ezt fontosnak elmondani? Hiszen mindahányan, akik itt ülünk most a terem bármelyik oldalán, biztos vagyok benne, emlékszünk arra, hogy 2010-ben hány százalékot  a 13 százalékot  közelítette a munkanélküliség, az idei februári adat 3,6-3,7 százalék. Gyakorlatilag tehát azt az ígéretünket, hogy egymillió munkahelyet létesítünk Magyarországon, teljesítettük. Magyarországon ma 4 millió 707 ezer ember dolgozik, ami lényegesen több, mint a korábbi években, s Magyarországon még soha nem volt ilyen alacsony a regisztrált munkakeresők száma. Mindezt azért mondom, mert a munkabiztonság s ezzel összefüggésben az egzisztenciális biztonság Magyarországon biztos gazdasági alapokon áll.

2010 óta 70 százalékkal növekedett a nettó átlagkereset mértéke. 2023 februárjában a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 531 ezer forint volt, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 353 ezer forint, mindkettő közel 1 százalékkal magasabb, mint az egy évvel korábbi; tehát folyamatosan növekvő trendet mutatott.

2022-ben a válság ellenére is növekedtek a reálbérek 2,6 százalékkal. 2023 januárjától 232 ezer forintra emelkedett a minimálbér, 296 400 forintra a garantált bérminimum. Az emelésnek köszönhetően már magasabb a minimálbér, mint a Gyurcsány-Bajnai-korszakban az átlagbér volt. (Arató Gergely: Alacsonyabb, mint Romániában.)

2022-ben bővült az ipar teljesítménye. Az ipari termelés 5,8 százalékkal növekedett, az építőipari termelés 3 százalékkal bővült 2022-ben. Mindezek mellett Magyarország első helyen áll az uniós adócsökkentési rangsorban is. A legtöbb tagországban növelték az adóterhelést, mi a lehető legnagyobb mértékben csökkentettük azt.

A számok generálisak, és vonatkoznak az egész gazdaságra. A baloldali kormányzásnak köszönhetően már 2008 előtt leállt a gazdaság, és ezért 2010-ben gyakorlatilag egy szinte vesztett háború utáni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) számokkal jellemezhető helyzetben vettük át az országot, ahhoz képest pedig ma, 2023-ban ott tartunk, amit az előző számokkal igyekeztem tanúsítani. Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)