Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

VARJU LÁSZLÓ (DK): Elnök asszony, köszönöm szépen a szót. Elöljáróban szeretném elmondani, hogy bár azt gondolom, hogy az államtitkár asszonyt nem fogja meghatni, hogyha több képviselő szól ugyanabban a témában, de, ugye, az az általános helyzet, ami kialakult például akár az inotai lerakónál, ott, ahol veszélyeshulladék-lerakásban gondolkodtak, vagy a képviselőtársam által említett Tamásiban történt eset, az valóban olyan helyzetet teremt, amikor érdemes és szükséges is újragondolni sok mindent. Bár hozzáteszem, hogy az, hogy négy hónap után máris be kell avatkozni, az lehet hogy még nem az az időpont, amikor kell, mert egyelőre még túl sok az a negatív tapasztalat, amiről beszélnünk kell.

Ennek a módosításnak a céljáról a hulladékgazdálkodási koncessziós rendszerre történő áttérés első gyakorlati tapasztalataiból fakadóan kell beszélnünk. Nos, a vonatkozó törvény világosan lefekteti, hogy a koncessziós rendszer értelmében az önkormányzatoknak nincs hulladékkezelési közszolgáltatási feladata, emellett rendszeres szabályokat állapít meg a települési önkormányzatok tulajdonában álló, települési hulladékot kezelő létesítmények üzemeltetésével kapcsolatban. Ezek közül szeretném kiemelni, hogy a hulladékkezelő tulajdonosa nem tagadhatja meg a kezelésre átadott hulladék átvételét, továbbá az átvételi és eszközhasználati díj szabályai végrehajtási jogszabállyal és eljárási rendelkezésekkel biztosítják a közfeladat ellátásának ellentételezését.

A módosítás arra is kitér, hogy a koncessziós szerződésben nem részletezett, nem szabályozott, konkretizálást igénylő kérdésekben külön megállapodások szükségesek a felek között.

A törvény 71. §-a a módosítással kiegészül egy c) ponttal, melynek értelmében potenciálisan, előre nem láthatóan környezeti károkat okozó tevékenység esetén környezetvédelmi biztosítás kötendő azzal a gazdálkodó szervezettel, amely az EK-rendelet értelmében Magyarország területére hulladékot behoz, kivisz vagy átszállít. De az újdonság, hogy a kizárólagos állami tulajdonú gazdasági társulások mentesülnek a környezetvédelmi céltartalék képzése alól, az esetleges kármentesítésért a tulajdonosi joggyakorló vállal felelősséget. Szemben az indoklással ebben az esetben feltételezhető, hogy bizonyos állami vállalatok által befizetendő, a környezetkárosítást fedező kiadások átvállalása immár állami kiadást jelentene, gyakorlatilag eltüntethetné a közvetlen felelősséget.

A módosítás újraértelmezi az állam feladatait, külön hangsúlyt kap a felelősség, a piacfelügyelet, a szakpolitikai fejlesztés kérdése, valamint a településihulladék-kezelés közfeladatként való ellátása.

(14.40)

A módosítás értelmében a kormány rendeletben határozhatja meg, hogy kik, milyen mértékben és formában kötelesek környezetvédelmi biztosítást kötni.

Érintőlegesen módosították az iskolai papírgyűjtés szabályait, azonban továbbra is jogbizonytalanság áll fenn a papírhulladék átvételét illetően. Bár a módosításban nincs megjelölve, és ügyesen el van rejtve, ennek számos pontja arra irányul, hogy feloldjon, kikerüljön bizonyos környezetvédelmi szempontokat. Az 1013-as európai parlamenti és tanácsi rendeletre való hivatkozás átültetése összefüggésbe hozható az esetleges olyan jövőbeni elképzelésekkel, amelynek során Magyarországra irányulhat hulladékbehozatal, és ennek már a példáit is látjuk. Aggályos, hogy az állam mentesítené a vállalatait bizonyos környezetvédelmi előírások alól, hogy a környezetvédelmi céltartalékok képzését eltörölné, ezzel is elrejtve, megspórolva az ezen vállalatok által okozott környezetszennyezést, azok mentesítésének mértékét.

Mindezek alapján, összefoglalóan már most szeretném mondani, hogy ezt a törvénytervezetet mi ebben a formában nem támogatjuk.

2014-ben a kormány meghirdette a rezsicsökkentést. Azt ígérték, hogy a lakosságnak kevesebb közüzemi díjat kell majd fizetni, és erre hivatkozva elüldözték a külföldi közműszolgáltatókat, az energiaipart állami vállalatok kezébe adták. 2016-ban már csendben elkezdték a hulladékgazdálkodás rendszerének átszervezését, ebben az ágazatban is bevezették a közszolgáltató cég fogalmát. Azóta csak olyan cég végezhet hasonló tevékenységet, amely megkapja ezt a minősítést, azonban bárki is kapta meg a hulladékszállítási munkát az országban, belépett fölé egy új szervezet.

2016-ban alapították meg az állami tulajdonú Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-t. Ennek a cégnek feladata lett, hogy kiszámlázza és beszedje a lakossági díjakat, kifizesse a munkát elvégző önkormányzati vállalatokat. Gyorsan kiderült azonban, hogy az állami rendszer, az önök által létrehozott állami rendszer nem működőképes. Hetekkel, hónapokkal később küldték ki a lakosságnak a hulladékszállítási díj befizetésére szolgáló csekkjeiket, aztán több hónapos díjat követeltek egyszerre, a munkát ténylegesen elvégző, döntő többségben önkormányzati szolgáltatóknak pedig csak a beszedett összeg egy részét utalták át, ezt is sokszor többhavi késéssel.

Eközben az NHKV a kezdetektől anyagi gondokkal is küzdött. Az állam önti a közpénzből származó tízmilliárdokat a cégbe, igaz, időnként leváltják a cég teljes vezetőségét. 2016 óta összesen legalább 146 milliárd forintot tettek bele a rendszerbe a lakossági befizetéseken túl.

Azt követően pedig koncessziós eljárással a MOL Nyrt. nyerte el a magyar állam által kiírt hulladékgazdálkodási koncessziós pályázatot, s így 2023. július 1-jétől 35 évig az olajtársaság feladata lesz az évi közel 5 millió tonna magyarországi települési hulladék begyűjtése és kezelése. Ez majdnem 4,5 millió háztartás és 2 millió gazdálkodó szervezet kiszolgálását jelenti. A koncesszióval a cég növesztett magának még egy, akár évi 150-200 milliárd forintos lábat, a cél érdekében pedig februárban megalapították az ezzel kapcsolatos saját társaságot.

A koncesszió tárgya a közszolgáltatási rendszerben működtetett lakossági vegyes hulladék gyűjtése, az intézményi hulladékgyűjtés, gyakorlatilag minden települési szilárd hulladék begyűjtése és kezelése. Gyakorlatilag minden az ipari hulladékon kívül, vagyis például az autógyárak alumíniumhulladéka nem része ennek a koncessziónak. A koncesszió részeként viszont a MOL megvásárolja az állami kukaholdingnak becézett céget is, amely a számlázással foglalkozik, így megszabadulnak önök egy problémától. De végül is mindez hatalmas átrendeződést jelent, melynek végeredményeként a MOL teljesen egyedül döntheti el, hogy milyen alvállalkozókkal akar majd dolgozni a következő 35 évben.

Hasonló történt  ismerjük  az autópályák vonatkozásában a 35 éves kiszervezésnél is csak akkor már a pályázatnál lehetett tudni, hogy Mészáros Lőrinc és Szíjj László tőkealapjai kiket vonnak még be az üzletekbe, a hulladék esetében pedig még teljesen bizonytalan, hogy kikre lesz szüksége a MOL-nak alvállalkozóként, vagy esetleg melyik cégeket vásárolja fel a következő időszakban.

A Hulladékgazdálkodók Országos Szövetségének korábbi közlése szerint 750 hulladékkereskedő és 1290 országos hulladékgyűjtési engedélyes van, ezért nehezen képzelhető el, hogy egy koncesszor  egy koncesszor!  hatékonyan helyettesíteni képes egy országosan működő, sokszereplős piacot. Például a lakossági hulladékszállításra jelenleg csak 26 állami és önkormányzati társaság rendelkezik a MOL által felvásárolni szándékozott NHKV engedélyével. Kérdés persze, hogy a befagyasztott szemétdíjak mellett mindez miként lesz hatékonyabb, és mitől javulna a szolgáltatás minősége.

Szakemberek szerint az alábbi aggályok merültek fel itt a közelmúltban is a 35 éves koncesszióval kapcsolatban: az a cég, amelyik megnyerte, lényegében 35 évig egyeduralkodó lesz ezen a piacon; jelen esetben a MOL-ra esett ez a választásuk. Ő dönti el, kivel szerződik az alvállalkozói munkára, kivel építi az utakat, kivel tartja karban, kivel működteti gyakorlatilag ezt a rendszert. A hosszú időtartam miatt a kockázatok  például az építőanyagok drágulása, a forintárfolyamok változása  mindezt befolyásolhatják, bár hangsúlyozzák, hogy a kormány saját hatáskörben tartja gyakorlatilag a díjmeghatározást.

Éppen ezért azt gondolom, hogy mindaz, amit itt ilyen módon előkészítettek, rendkívüli kockázatokkal jár, és éppen ezért az eddig megszerzett tapasztalatokból kiindulva, miszerint máris nagyon sok illegális hulladéklerakó keletkezett a korábbiak mellett, az előterjesztésben szereplő kezdeményezéseket kevésnek tartjuk, és súlyos kockázatokat jelent a jövőre vonatkozóan is. Éppen ezért ezt a törvénytervezet-módosítást ebben a formában nem támogatjuk. Köszönöm szépen. (Varga Zoltán tapsol.)