Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Igazság szerint döbbenetesnek tartom azt, amit most csinálnak és ami történik. Hogy ennek kifejezést adjak minél nyomatékosabban, az ön által felsorolt törvénymódosítások közül lényegében egy dologra szeretnék koncentrálni, már csak azért is, mert ön lényegében nem is tett róla említést.

Beszélhetnék arról is, hogy a villamosenergia-rendszer használatbavételi lehetőségei a családok, vállalkozások szempontjából hogyan néznek ki, és hogy tízezrek állnak sorba azért, hogy az egyébként önök által megváltoztatott rendszerben tudjanak kapcsolódni egyáltalán, miközben minden feltételnek megfelelnek, ennek ellenére a szolgáltatók képtelenek megoldani ezt a feladatot. Vagy beszélhetnék arról, hogy ön a gázellátásról beszélt, ezt fontosnak tartotta, de közben látjuk, hogy emberek százezrei kapnak olyan számlákat, amelyekről halvány gőzük nincs, és nem tudják megítélni, hogy miért kerültek ebbe a csapdába, csapdahelyzetbe, amelyet önök előállítottak a szolgáltatók közreműködésével, akik egyébként ezt törvényi hivatkozással teszik. Harmadsorban az ön által elmondottakból következik, és a végén ezt hangsúlyozta is, már jó előre tisztázva a helyzetet, hogy önök döntöttek és ezt a törvénymódosítást akarják elfogadni.

Amit viszont ön kihagyott és nem beszélt róla, az Paks üzemeléséhez, de főként a Paks II. beruházáshoz kapcsolódó alapvető probléma. Hajmeresztő az a javaslat, amelyet most önök a parlament elé hoztak. Törvényben akarják megoldani azt, hogy lényegében az Országos Atomenergia Hivatal döntési kompetenciája helyett és bizonyos értelemben az ott várt dokumentumoktól függetlenül, azok vizsgálatára 15 napos határidő legyen. Amennyiben a benyújtott engedélyeket nem válaszolják meg 15 napon belül akár százezer oldalnyi engedélykérelemnél is, akkor önök azt a törvény erejével elfogadottnak tekintik és ennek következményeként a beruházás folytatódhat. Történik ez egy olyan helyzetben, amikor, mondhatnám, új kormány, de mindenképpen új felelős kellett Szijjártó Péter miniszter személyében, akinek feltűnt, hogy a gyermeke már nyolcévesnél is idősebb lett és ebből levonta azt a következtetést, hogy nyolc év eltelt azóta, hogy Paks II. megvalósításában jottányit sem haladtak előre.

Ez volt a tavaly nyári bejelentése, miniszter úr személyesen tárta ezt a nyilvánosság elé. Majd ezt követően láthatóan alig jutottak előrébb, ezért a rosszul megkötött szerződést vagy a rossz féllel megkötött szerződést, sőt, mondhatnám, a rosszul teljesítő féllel megkötött szerződést most azzal próbálják meg átalakítani, hogy olyan helyzetet teremtenek, hogy lényegében az Országos Atomenergia Hivatalt lehetetlen helyzetbe hozzák. A felelősséget át akarják hárítani másra és azokat a második és harmadik biztonsági osztályba sorolt berendezésekre vonatkozó bejelentéseket lényegében egy tudomásulvételi eljárásba teszik be, ezáltal előállítják azt a helyzetet, hogy a mai napig lényegében meg nem indult Paks II. beruházást megpróbálják ilyen módon átlendíteni.

(12.00)

Teszik ezt úgy, hogy pontosan tudják, hogy az Atomenergia Hivatal nem adott engedélyt az elmúlt években, hogy ezzel a kivitelezővel, az eddig megismert és benyújtott dokumentációk alapján ezt a munkát meg lehessen kezdeni. Maximum, ismereteink szerint, ha és amennyiben nem mindent titkosítottak volna, lényegében ott tartanak, hogy az építés területének a gödrét lehet kialakítani, de ezt is csak addig a szintig, amíg lényegében a vízszintet elérik.

Láthatóan, miniszter úr és az ön képében az államtitkár úr most átvállalja azt a felelősséget, hogy lényegében ezen a helyzeten tovább akarnak lendülni, és mindenáron meg akarják ezt építeni. Azt gondolom, az, amit önök itt felhatalmazást akarnak adni, bizonyos értelemben, inkább úgy fogalmazom, rákényszeríteni az Országos Atomenergia Hivatalra, az azt gondolom, hogy abszolúte elfogadhatatlan, és ilyen módon ezt nem lehet megtenni, nemcsak senkivel, de ezzel az országgal sem.

Én azt hiszem, hogy itt lenne annak a pillanata, amikor érdemben kérdezzék meg az embereket arról, hogy tényleg akarjáke ezt. Mert ez nemcsak attól függ, hogy az árnyékkormány részéről az energiapolitikában, igen, egy atomenergia-mentes jövőt képzelünk el, egy fokozatos átmenetet, amelyben a megújuló energiákkal meg lehetne Magyarország energiaszükségletét termelni és jelentős részben, akár sokféle módon megoldani, hanem ennél most sokkal nagyobb kérdés forog kockán, hiszen biztonsági kérdés az, amit önök itt kinyitnak.

Ráadásul e mellé a biztonsági kérdés mellé odatehetjük azt, hogy egy olyan szerződést, amit nem ismerünk, mert titkosították, amelyben vélhetően  ismereteink alapján, illetve a szerződésben közreműködők nyilatkozataiból következően  mind ez idáig a Roszatomnak volt meg az a felelőssége, hogy ezt az előrehaladást biztosítsa, és a projekt megvalósításában a határidőket tudja teljesíteni, ehhez képest ezt a felelősséget a kormány most megszünteti, átvállalja, és lényegében egy ügynökként ezzel a benyújtott törvénnyel rákényszeríti a hatóságokat arra, hogy fogadják el azt a megoldást, amit a Roszatom erőltet rá Magyarországra. Egy olyan megoldást, amit egyébként, például mondhatjuk úgy, hogy Finnországban sem tudtak átvinni, az európai megoldásokat nem követi. Éppen ezért kérdezem államtitkár urat, hogy biztose abban; illetve nem is kérdezem, nem javaslom önnek személyesen azt, hogy ezt a felelősséget átvállalja. Ezt a törvénytervezetet azonnali hatállyal vissza kell vonni, nem lehet ilyen helyzetet teremteni egy ország számára. Biztonsági és jogi probléma is keletkezik egyben.

És akkor most nem beszélek arról, hogy mindez a mi megítélésünk szerint az európai nukleáris biztonságot szolgáló hatóságok  mondjuk úgy  kifogásait is okkal vetheti fel. Az az eljárás, amit önök csinálnak, Európában példátlan, rendkívül kockázatos mutatványra szánták el magukat, hogy tulajdonképpen az eddig csigalassúsággal zajló kivitelezést valamilyen módon felgyorsítsák, de ennek a felgyorsításnak a folyamata, azt gondolom, hogy teljesen elfogadhatatlan ebben a formában.

Levonhatom ebből azt a következtetést is, hogy önök nem bíznak a magyar szakemberek hozzáértésében a tekintetben, hogy egyébként az elhúzódó folyamatra vonatkozó szakmai megítélésük; amit most az ő nyakukba varrnak lényegében ezzel a törvénnyel, hogy ők az okai annak, hogy mind ez idáig ez nem tudott megvalósulni, és őket belekényszerítik, hogy  ahogy mondtam korábban  lényegében egy nemcselekvéssel már hozzájáruljanak ahhoz vagy inkább úgy mondom, közreműködjenek abban, hogy ez a kivitelezés folytatódjon, illetve igazából megkezdődjön a Roszatom részéről.

Én azt gondolom, hogy elképesztő az a magatartás, amit ebben csinálnak, és ezen nem segít az sem, hogy tulajdonképpen a múlt évi kormányalakításuk után vagy annak környékén az Országos Atomenergia Hivatal vezetője helyett új szereplő érkezett. Én bízom abban, hogy ők továbbra is fenn akarják tartani azt, hogy politikai megrendelések helyett az atomenergia területén nem kerülhetünk abba a csapdába, hogy felelőtlen körülményeket teremtve, lényegében a Paks II. megépítését ilyen módon kényszerítsék rá erre az országra. Nem tudjuk, hogy évek múltán milyen mértékű kockázatot vállalunk fel.

Már csak azért is  és akkor itt élek azzal a lehetőséggel, hogy elmondom, igen, mi azt gondoljuk, hogy a megújulókra, a megújuló energiákra való átállással, teljesen más stratégiában való gondolkodással kell a megoldást megtalálni. De az eddigi tapasztalataink alapján, akár itt az előző törvény vitájánál is, akár a jelenlegi helyzetnél is az önök gyakorlatából az következik, hogy szólamokban lehet, hogy most már egy kicsit másként beszélnek, stratégiai papírokra vagy egyéb dokumentumokra mást írnak le, de gyakorlatilag ma ugyanúgy érvényben van a szélerőművek korlátozása, betiltása. Ellehetetlenítették a naperőműveknek, illetve a családok által való használatnak a továbbvitelét, érdemben nem segítettek ebben, és ez egy másik út lenne, és én azt gondolom, azt állítom, hogy önök szándékosan akadályozzák akár az ön által is említett geotermikus energia általános használatát annak ellenére, hogy városok sora igenis jól tudja hasznosítani, és azt kellene továbbfejleszteni, hiszen évtizednél régebb óta használjuk és működik. Ehelyett önök elköteleződtek az orosz kiszolgáltatottság mellett, és mindenáron Paks II. szerződését akarják megvalósítani itt ilyen elkötelezett módon.

De ennek az elkötelezettségnek, mint ahogy mondtam, óriási kockázata van, és mondhatnám azt, hogy ön és minisztertársai és mindazok, akik felelősek azért, hogy az Atomenergia Hivatalt ebbe a helyzetbe kényszerítik, önök plakátra, szórólapra való képekkel kell hogy felelősséget vállaljanak azért, amit önök művelnek ezzel az előterjesztéssel.

Persze, ezt most tekintheti egy olyan politikai nyilatkozatnak vagy mondatnak is, ami túlmutat már azon, hogy a szakmai problémákra hívjam fel a figyelmet, de őszintén szólva nagyon nehéz ennél nagyobb indulat nélkül beszélni arról a felelőtlenségről, amit önök most, az ön személyében ezzel előállítanak.

Én abban bízom, hogy részben figyelemfelhívás, részben a szabályok áttekintése, vagy akár, mondhatnám, hogy az európai hatóságok figyelemfelhívása nyomán újragondolják ezt a történetet, mert mindaz, amire készülnek, az mérhetetlen nagy kockázattal jár, és számomra teljesen elfogadhatatlan, így ebben való tettestársként biztosan nem számíthatnak ránk.

(12.10)

Ezzel az egy témakörrel, ennek a kiemelésével szerettem volna hangsúlyt adni annak, hogy az, amire önök készülnek, elfogadhatatlan. A későbbiekben talán majd egyéb területekre is ki lehet térni, de ez ebben a formában mindenkinek a tiltakozását kell hogy kiváltsa, és elfogadhatatlan. Köszönöm szépen, elnök úr.