Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

STEINER ATTILA energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm szépen a frakcióknak a támogató hozzászólásukat. Engedjék meg, hogy a képviselő urak által felvetett bizonyos pontokra én is reagáljak.

Becsó képviselő úr említette, hogy vannak olyan pillanatok Magyarországon, amikor már teljes mértékben karbonmentesen állítjuk elő a villamos energiát. Egy friss adat, hogy ma reggel 9 órakor 76 százalékban karbonmentes villamosenergia-ellátás történik Magyarországon. Ez minek tudható be? Egyrészt a nukleáris energiának, ami már több évtizede itt van velünk Magyarországon, és nagyon biztonságosan, 50 százalékban biztosítja a hazai villamosenergia-ellátást, de emellett nagyon szépen fejlődtek az elmúlt években a megújulók. A napelemek esetében egy nagyon drasztikus emelkedésnek lehetünk a szemtanúi.

Ma úgy néz ki a magyar villamosenergia-mix, hogy van egy 2 ezer megawattos Paksi Atomerőművünk, és emellett már majdnem hárompaksnyi napelem termel energiát a magyar hálózatra. Ennek eredménye az, hogy most is több mint háromnegyedben, de vannak olyan órák, amikor ténylegesen 100 százalékban karbonmentesen tudunk villamos energiát termelni. Én azt gondolom, nagyon fontos, hogy ezen az úton továbbhaladjunk.

Az elmúlt évek, az energiaválság is megmutatta, hogy az atomenergiáról nem tudunk lemondani. Ez egy olyan helyzet, hogy azok az országok, ahol alapvetően viszonylag mérsékelt mennyiségben állnak rendelkezésre energiahordozók, ott igenis szükség van atomenergiára, és Európában nagyon sok tagállam él is az atomenergia lehetőségével. Nem azt látjuk, hogy csökken az atomenergia szerepe, hanem éppen fordítva, éppen növekszik. Csak hogy egy példát említsek: a szomszédos Szlovákiában is nemrég adtak át egy új atomenergia-blokkot, de Franciaországban is a villamosenergia-termelés körülbelül 70-75 százaléka atomenergia-alapú. Látszik, hogy ez mekkora biztonságot jelent, mert helyben tudjuk megtermelni azt a villamos energiát, és nem messziről kell ezt az energiát importálnunk. Én azt gondolom, hogy ezen az úton tovább kell haladnunk.

Alapvetően a napelemes szabályozásnál is, amit több képviselő is említett, azt gondolom, nagyon fontos volt, hogy egy olyan feltételrendszert teremtsünk, ahol igenis a jövőben is tovább tudnak fejlődni a napelemes kapacitások. Azt látjuk, hogy 2030-ra még akár meg is duplázódhat ez a mostani szám, és erre jó esély is van, látva azt, hogy milyen engedélyezési igények jöttek be, illetve milyen engedélykérelmek kerültek már elfogadásra új projektek esetében.

(11.30)

A lakosság esetében is már több mint 200 ezer háztartás rendelkezik saját napelemmel, és igyekszünk olyan feltételeket teremteni, hogy ez a trend a jövőben is folytatódni tudjon.

Teljes mértékben egyetértek azokkal a képviselői hozzászólásokkal, amelyekben azt hangsúlyozták, hogy a legnagyobb szennyezőknek kell fizetni és ezeket a terheket vállalni. Én azt gondolom, hogy ezt a magyar kormány is folyamatosan, konzekvensen képviselte a múltban is és a jövőben is ezt fogjuk tenni. Pont most, decemberben kerül megrendezésre a következő nemzetközi klímavédelmi konferencia, a COP következő éves ülése, és itt nagyon fontos az, hogy globális elköteleződés szülessen; ez részben már meg is történt. Én látok azért elég jelentős elmozdulást nemzetközi színtéren is.

Viszont nagyon fontos, hogy ez az implementációban is leképeződjön, hogy egy olyan számonkérhető globális elszámolási rendszer jöjjön létre, amiben ezeket a vállalásokat számon is tudjuk kérni. Én azt gondolom, hogy Magyarországnak ilyen szempontból nincsen szégyenkeznivalója, és alapvetően az Európai Unió is elég erősen próbálja ösztökélni a többi nagy szennyezőt, hogy konkrétumokat vállaljanak be, de azért történt elmozdulás mind India, mind Kína, mind az Egyesült Államok oldaláról is. De hogy ezt hogyan lehet a gyakorlatba átültetni, én azt gondolom, ez lesz az egyik nagy tétje a mostani COP-konferenciának.

Szeretném továbbá kiemelni, hogy magának a törvényjavaslatnak az implementációja kapcsán teljesen egyetértek azzal, hogy próbáljuk meg a terheket a hazai gazdaság számára minimalizálni. Ez valamilyen fajta adminisztratív többletköltséget jelenthet az importőr cégek számára, illetve az elkövetkezendő időszakban, mire élessé válik a rendszer, addigra szeretnénk egy részletes hatásvizsgálatot is készíteni, ugyanis európai uniós szinten egy nagyon alap-hatásvizsgálat elkészült, viszont tagállamokra szóló hatásvizsgálatot egyáltalán nem készített az Európai Unió. Szeretnénk ezen a területen tisztán látni, és ennek fényében próbáljuk majd meg a 2026-os élesítés előtt a kereteket kialakítani, de ezzel az Országgyűléshez értelemszerűen vissza fogunk jönni.

Egyetértek azzal is, hogy az egyszer használatos műanyagok, illetve a csomagolások tekintetében fontos előrelépésre van szükség. Itt szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy a kormány körülbelül másfél évvel ezelőtt bizonyos egyszer használatos műanyagok használatát már betiltotta, és itt nagy ijedelem volt több oldalról is, hogy mi történik majd azokkal a termékekkel, de azt látjuk, hogy a helyettesítő termékek igazából nagyon jól át tudták venni ezeknek az egyszer használatos műanyagoknak a helyét.

És nem véletlenül a hulladékgazdálkodásban bevezetett reformok és az új hulladékgazdálkodási rendszer, ami már július elsejétől érvényben van, pontosan ezt a célt szolgálja, hogy a hulladékra ténylegesen mint másodlagos nyersanyagra tekintsünk, és minél magasabb újrahasznosítási százalékokat tudjunk Magyarországon is elérni.

A szélenergia kapcsán Keresztes képviselő úr kérdésére szeretnék annyiban válaszolni, hogy a szélenergia alkalmazásának vannak előnyei és vannak hátrányai is. Ahogy a korábbi vitákban is többször elmondtuk, azért Magyarország nem a legnagyobb szélpotenciállal rendelkező országot jelenti Európában. Magyarországnak azon területein, ahol viszonylag jelentős ez a szélpotenciál, már most is rendelkezünk 330 megawattnyi szélenergia-termelő létesítménnyel. Az Európai Bizottsággal tárgyalunk ebben a kérdéskörben, van előrehaladás, azonban még nem vagyunk teljesen a végén, úgyhogy még egy kis türelmét szeretném a képviselő úrnak kérni, és erről be fogunk számolni.

Szeretném felhívni továbbá a képviselő úr figyelmét az épületenergetika kérdésköre kapcsán, hogy egyrészt nagyon komoly állami támogatási programok jöttek létre annak érdekében, hogy az energiahatékonysági beruházásokat is támogassuk. Az otthonteremtési program kapcsán, ami egy sikerprogram volt az elmúlt években, ezeknek a forrásoknak körülbelül 40-45 százaléka alapvetően energiahatékonysági beruházásokra került elköltésre. Azt gondolom, ez egy nagyon nagy eredmény.

És az is egy nagyon fontos eleme az intézkedéseinknek, hogy ne csak mindig támogatáspolitikai eszközökhöz nyúljunk, hanem próbáljuk meg az iparvállalatokat, illetve az energiaszolgáltatókat is minél inkább bevonni és mozgósítani. Azt gondolom, hogy az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer is, ami 2021-ben került bevezetésre, egy nagyon fontos eszköz annak érdekében, hogy minden forrást meg tudjunk mozgatni ezen célok teljesítése érdekében.

Arra a kérdésre, hogy miért nem törvényben, hanem majd kormányrendeletben fogjuk az eljárási szabályokat rögzíteni, azt gondolom, itt nagyon technikai eljárási szabályokról van szó; nincs semmi takargatnivalónk ezen a téren. Itt van egy olyan probléma is, hogy az uniós rendelet, illetve annak a végrehajtási rendelete is nagyon későn került elfogadásra, úgyhogy az igazi részletszabályok egy része, hogy ez hogyan is néz ki, még nincs is meg. Azok a részek, amelyeket át kell ültetni, azok pedig nagyon későn kerültek elfogadásra uniós szinten is, de ahogy a szabályok teljesen egyértelműek lesznek, mindenféleképpen szeretnénk majd az érintett importőrök és vállalatok számára egy részletes tájékoztatást adni.

És ahogy említettem, a „szennyező fizet” elvével teljesen egyetértünk. És szeretném arra is felhívni a figyelmet, hogy a kormányzat az elmúlt időszakban is arra törekedett, hogy Magyarország ellátásbiztonságát tudjuk szavatolni, mindezt megfizethető áron, és mindezt úgy, hogy a fenntarthatósági, klímavédelmi célokat is teljesítjük. Ez nem egy egyszerű egyenlet, hogy itt minden elemet ki tudjunk elégíteni. Én azt gondolom, a jövőben is nagyon fontos, hogy ne alapvetően az állampolgárok, illetve a kisfogyasztók viseljék ezeket a terheket, úgyhogy nem tervezünk továbbra sem adó típusú rendelkezéseket, mint azt amúgy már nagyon sok európai uniós ország egyébként bevezette, hanem mi ösztönző programokban gondolkodunk. Szeretnénk olyan programokat, támogatási programokat bevezetni, amelyek lehetővé teszik az állampolgárok számára, hogy ilyen típusú beruházásokat tegyenek, és nem szankciós oldalról tervezzük ezt a kérdést megfogni.

Végezetül szeretnék röviden reagálni az iparpolitikai megfontolásokra is. Én azt gondolom, hogy Európának érdeke az, hogy a stratégiai autonómiáját erősítse, és komoly pozíciókat foglaljon el azokban az iparágakban, amelyek hozzájárulnak majd ahhoz, hogy Európa tudja teljesíteni ezeket a klímavédelmi vállalásokat; ehhez viszont alapvetően ipari tevékenységre is szükség van.

Egy nagyon eklatáns példa erre az elektromobilitás kérdése. Ahhoz, hogy az elektromobilitásban előre tudjunk haladni  és én azt gondolom, ez egy mindannyiunk által osztott cél, ugyanis ez az egyik legnagyobb kibocsátó még mindig az Európai Unión belül , ahhoz viszont az kell, hogy legyenek hozzá gépjárműveink, és ezeket a gépjárműveket alapvetően itt, Európán belül is le tudjuk gyártani; ehhez viszont ipar kell. Én azt gondolom, ha ilyen iparba fektetünk, akkor a jövőbe fektetünk, és nagyon fontos, hogy Magyarország ezekben az értékláncokban komoly pozíciókkal rendelkezzen.

Az, hogy a villamosenergia-fogyasztás várhatóan 50 százalékkal növekedni fog 2030-ig, ez csak részben tudható be az iparvállalatoknak. Természetesen van egy általános elektrifikációs trend is: elektromobilitás elterjedése, hőszivattyúk telepítése, elektromos fűtés telepítése, és ez olyan szempontból kedvező Magyarország számára, hogy villamos energiát sokkal nagyobb mennyiségben tudunk a határainkon belül termelni, és ez alapvetően fosszilisimportot tud kiváltani. Úgyhogy én azt gondolom, hogy energiaszuverenitási szempontból az elektrifikáció egy nagyon kedvező irány, amit támogatnunk kell a jövőben is.

Úgyhogy nagyon szépen köszönöm még egyszer a támogató hozzászólásokat, és kérem, hogy majd a szavazásánál is támogassák ezt a javaslatunkat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)