Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az utóbbi hetekben Európa kormányai versenyt futnak azt illetően, hogyan támogassák a nemzeti vállalkozásaikat, kisvállalkozásokat, mikrovállalkozásokat, ezzel szemben magyarként azt tapasztaljuk, hogy ezen kisvállalkozások vagyona, de egyébként a családok vagyona, fizetései, megtakarításai is folyamatosan értékelődnek le, ennek pedig egyik fő oka a magyar forint brutális vesszőfutása.

Láthatjuk, hogy 2010-ben, amikor önök átvették a kormányrudat, nagyjából olyan 266 forintos euróárfolyammal kapták meg azt a lehetőséget, hogy megerősítsék a nemzetgazdaságot, és bár előszeretettel hivatkoznak arra, hogy a háború miatt romlik a magyar forint fizetőereje, a helyzet az, hogy a háború kirobbanása előtt 367 forintot kellett adni egy euróért, tehát több mint 100 forinttal többet, mint anno, a Fidesz-kormány hatalomba lépésekor. A háborús időszak közepén pedig azt látjuk, hogy 410 forint környékére, adott esetben fölé is kúszott ez az árfolyam  brutális különadóval ér fel mindez a magyar családok számára. Drágább ettől a gyermekruha, drágább ettől a gyógyszer, drágább ettől a bébiétel, és drágábbak az alapvető élelmiszerek is, tehát elvárható lenne, hogy Magyarország Kormánya végre tegyen valamit.

Mégis mit tesz a magyar kormány, amikor nekiszegezem a kérdést, hogy miért gyengítik tudatosan a forintot, miért hagyták ezt a folyamatot, most pedig, amikor beavatkoznának, miért nem sikerül mindez? Akkor azt szokták mondani, hogy hát, alapvetően a Magyar Nemzeti Bank felségterületéről beszélünk. Ezek után megkérdeztem a Magyar Nemzeti Bankot, amely elmondta, hogy hát, neki nincs árfolyamcélja, mert az Országgyűlés a róla szóló törvénybe nem írta bele, hogy legyen árfolyamcélja.

Éppen ezért szeretném feloldani az önök számára ezt a problémát két irányból. Egyrészt a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítását javasoljuk annak érdekében, hogy legyen árfolyamcélja a jegybanknak, tehát senki ne mondhassa azt, hogy egy bizonyos zónán kívüli kilengés esetén neki nincsen beavatkozási kötelezettsége; a kormány is elismeri, hogy ez szükséges, hiszen most már próbálkozik a Magyar Nemzeti Bank, csak későn, rosszul és egyáltalán nem hatékony módon. A másik javaslatunk pedig az Alaptörvény módosítása, igenis jelenjen meg benne célként a nemzeti fizetőeszköz vásárlóerejének a megőrzése, mert ez kihat arra a nemzeti vagyonra, annak az értékére is, amit pont maga az Alaptörvény szabályoz.

Természetesen nem a forintárfolyamot akarjuk törvényekbe beleírni, mint ahogy a fideszes képviselők egyike-másika ezt dekódolta magának. A helyzet az, hogy ha az Alaptörvényben megjelenik egy ilyen erős törekvés, akkor minden egyes, ezzel ellentétes kormányzati döntés vagy pozíció felvétele alkotmányellenes és megtámadható lesz; hozzáteszem, a későbbi korokban is, mert nem tudjuk, hogy meddig lesz Fidesz-kormányzás, de egyszer biztos, hogy változás lesz ebben a struktúrában, akkor sem mindegy, hogy tudjuke védeni a magyar forintot vagy sem. Én bármely kormánnyal szemben védem a magyar forintot, amely a magyar forint értékállóságának megőrzése ellen tesz lépéseket.

És idecsatlakozik a vállalkozói csomagunk következő javaslata, amely arról szól, hogy adóváltozás évente maximum egyszer lehessen. Magasak az adók, látjuk, a kormány folyamatosan és nagyon gyorsan nyúl bele ebbe a rendszerbe, látjuk, de a kata kivéreztetésének példája bizonyítja, hogy óriási károkat okoz az, hogyha néhány hét alatt megpróbálnak szétbombázni egy ilyen rendszert. Arról szóló javaslatot fogunk tehát benyújtani, hogy évente maximum egyszer lehessen adózási szabályokhoz hozzányúlni. Magam csak annyit tennék hozzá, hogy szeretném, ha ezek mind kedvezőek lennének az állampolgárokra nézve. Ezért egy valódi nemzeti konzultációs kérdést is feltettünk a világhálóra, amely úgy szól, hogy támogatjae, hogy a magyar kisvállalkozások az uniós átlagnál kevesebb adót fizessenek, de ami még fontosabb, egyszerűbb módon.

Nagyon fontos tehát a vállalkozási csomagunknak mind a három pillére, amelyet felsoroltam, de kérem önöket, hogy ezen a napon ne feledkezzünk meg november 4e közeledésére való tekintettel sem szabadságharcunk leverésének évfordulójáról és azokról a kárpátaljai magyar testvéreinkről sem, akik most egy másik háborúban áldozzák a vérüket, jellemző módon a családjuk megvédésének szándékával. Éppen ezért arra kérem önöket, hogy a felszólalásomból hátralévő idő tekintetében néma felállással emlékezzünk meg azokról a kárpátaljai magyar testvéreinkről és a levert forradalom áldozatairól is, akikre ezekben a napokban emlékeznünk kell. Köszönöm. (Az ülésen részt vevők rövid időre felállnak.) Köszönöm.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Az elhangzott napirend előtti felszólalásra Fónagy János államtitkár úr fog válaszolni.

(11.40)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Öt perc az ön által felvetett kérdések megválaszolására nem alkalmas, azonban engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét arra, hogy a kormány az Alaptörvényben egy olyan alapvető sarkalatos kérdést, mint az államadósság, szabályozott. Tehát azt, hogy nagy, átfogó, a társadalom egészét érintő gazdaságpolitikai kérdéseknek alaptörvényi szabályozása szükséges, a kormány eddig sem vitatta, és ahol szükségesnek tartotta, ott kezdeményezte és végre is hajtotta.

Ugyanakkor azonban a felvetése lehetőséget ad számomra, hogy beszéljek arról, hogy a nagy, átfogó kérdések mellett mi az, amivel a kormány a napi életben, ebben a valóban nehéz helyzetben igyekezett a magyar lakosságot és a magyar vállalkozások működését, létezését, fennmaradását támogatni. Azt, hogy az energiaár-emelés minden európai országot érint, nem csak Magyarországot, képviselő úr pontosan tudja, és gondolom, nem is vitatja. Amiben Magyarország eltér az európai gyakorlattól, az, hogy Magyarország továbbra is rezsicsökkentéssel védi a magyar lakosságot a kiugró költségek ellen. A rezsicsökkentést továbbra is biztosítja minden magyar háztartásnak az átlagfogyasztás mértékéig, és még efölött is nem a valós piaci árat, hanem a nagyon kedvezményes lakossági piaci ár fizetését. A kormány állja a családok rezsijének egy jelentős részét, ez minden magyar családnak, nyugdíjasnak havi 181 ezer forintos támogatást jelent. Az európai uniós csúcson a magyar miniszterelnök elérte, hogy Magyarország mentesítést kapjon a szankciók alól, és ezzel megőriztük Magyarország biztonságos gázellátását.

A kormány eddig hat dologgal segíti a családokat: rezsicsökkentett árral, tűzifaprogrammal, barnaszénprogrammal, benzinárstoppal, élelmiszerárstoppal és a kamatstoppal. Ebben az évben összesen 1127 milliárd forint maradt a családoknál adókedvezmény és jövedelemadó-visszatérítés formájában, kifizettük a 13. havi nyugdíjat, fizettünk inflációs nyugdíj-kiegészítést, és az év végén fizetünk nyugdíjprémiumot is. Érvényben van és marad a 25 év alatti fiatalok adómentessége, meghosszabbítjuk a benzinárstopot és az élelmiszerárstopot december 31-ig, a kamatstopot pedig kiterjesztettük és meghosszabbítottuk 2023. június 30-áig. Amíg magasak az európai energiaárak, addig meggyőződésem szerint maradnak az árstopok is Magyarországon.

A szankciós infláció elleni fellépés keretében nemcsak a családokat, hanem a vállalkozói szektort is segítjük. Energiatámogatást nyújtunk az energiaintenzív kis- és középvállalkozóknak, november 11-étől kiterjesztjük a kamatstopot a kis- és közepes vállalkozásokra, meghosszabbítjuk a Széchenyi Kártya hitelprogramját, és gyármentő programot indítunk a nagyok számára.

Sajnos, a kormány pozitív intézkedései mellett említést kell tennem arról, hogy a baloldal mind bel-, mind külföldön ezzel ellentétes mozgást mutat, eltörölné a rezsicsökkentést, rázúdítaná a piaci árakat a magyar családokra. Csak emlékeztetőül a közvélemény számára: a korábbi kampányban a magyar baloldal miniszterelnök-jelöltje sok tekintetben ledegradálta a rezsicsökkentést, a baloldal vezetője egyenesen hülyeségnek nevezte azt, az árstopokat pedig látszatintézkedésnek ítélte. Meggyőződésem, hogy a magyar családokat és vállalkozásokat támogató programjainkat fenn kell tartani, és a jelenlegi gyakorlatot folytatni kell. Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Fónagy János államtitkár úr. „Aktuális ügyeinkről” címmel napirend előtti felszólalásra jelentkezett Lőcsei Lajos képviselő úr, a Momentum képviselője. Öné a szó.

Felszólalások:   10-15   16-19   20-23      Ülésnap adatai