Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Bencze János képviselő úr. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Földesi Gyula képviselő úr: „100 éve született Gaál Imre festőművész” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

FÖLDESI GYULA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Száz éve született Gaál Imre festőművész. Korai halála megakadályozta művészi pályája kiteljesedését, de torzóként maradt életműve így is elég impozáns és aktuális ahhoz, hogy komoly érdeklődéssel forduljunk felé.

Már a főiskolás évei előtt segédkezett Nagy Sándor, a hazai szecesszió mestere munkájában az erzsébeti Szent Erzsébet-főplébánia-templom freskóinak készítésénél, és néhány évvel később a szentély két oldalsó üvegablakát, Szent Istvánt és Szent Erzsébetet is ő tervezte. A Budapest, XVI. kerületi Szent József-plébániatemplomban is megcsodálhatjuk üvegablakait.

Gaál Imre 1943-ban iratkozott be Gallé Tibor szabadiskolájába, majd 1945-ben vették fel a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Bernáth Aurél és Szőnyi István növendéke volt. 1946-ban ismerkedett meg Rátkay Endre festőművésszel, s haláláig tartó barátság szövődött közöttük. 1947-ben elhagyta a főiskolát, hogy idejét teljes egészében a többirányú alkotómunkának szentelje. Kezdetben szimpatizált a szocialista közösségi életről szóló optimista elképzelésekkel, később azonban több kortársához hasonlóan a szocreál sematizmus elkeserítette, és új kifejezésmódok keresésére indította. Ide vezethető vissza Rátkay Endréhez hasonlóan önként vállalt száműzetésbe visszavonuló attitűdje is.

A hagyományos esztétikai elvárásokkal szemben nem a klasszikus szépség formai megragadása, inkább az elemző értelem által teremtett új szépségideál vizuális megjelenése izgatta. Az ötvenes években Décsei Géza prelátus, művészeti író, másfél évtizeden át a pesterzsébeti Szent Erzsébet-főplébánia-templom plébánosa segítségével kapott megbízást a mendei templom Loyolai Szent Ignác életét ábrázoló freskóira és egy hasonló témájú oltárkép elkészítésére az esztergomi Loyolai Szent Ignác-plébániatemplom számára. Kiskunlacházán a református parókián 1959-ben festette a Gályarabok című falképet, melyen számos helyi lakost is megörökített. A helyi rendőrkapitány, Nolipa István Pál festő és grafikus szintén felismerte Gaál Imre tehetségét, és támogatta őt. Nolipa jóvoltából jutott műteremlakáshoz Pesterzsébeten, a Kende Kanuth utcában, ahol ma emléktábla is őrzi a nevét. Ebben az utcában lakik egyetlen lánya és unokája is.

(20.20)

Érett korszakának alkotása szinte mind-mind egy-egy sorozat részei, a Karnevál és a Cirkusz mellett a Gyermekjátékok, a Mesterségek, a Panoptikum és a Pantomim témaváltozatain dolgozott. 1960-ban pesterzsébeti művészbarátaival, írókkal, képzőművészekkel megalapították az Átlók csoportot, mely 1964-ig, a művész haláláig működött. Éppen első önálló kiállítására készült, valamint esküvőjére, amikor 1964. május 14-án tragikus hirtelenséggel elhunyt.

A halálát követő években országszerte számos önálló kiállítással emlékeztek meg róla. Alkotásainak túlnyomó többsége a Pesterzsébeti Múzeum gyűjteményében, két festménye a Magyar Nemzeti Galéria, további néhány alkotása pedig a Fővárosi Képtár Kiscelli Múzeum gyűjteményében található. A korábbi Pesterzsébeti Múzeum felújított, 1989-től időszaki kiállításoknak helyt adó épülete Gaál Imre nevét kapta, és életműve jelentős része állandó kiállításon látható a pesterzsébeti Rátkay-Átló Galériában.

A halála utáni kiállításokhoz kapcsolódóan több cikk, írás és néhány kiadvány is megjelent róla, de mégsem sikerült integrálni őt a kortárs magyar festők körébe. Ennek egyik oka, hogy a munkásságát szakmai szempontból vizsgáló és számba vevő gazdag képanyaggal illusztrált kiadvány eddig nem jelent meg róla.

Ezért is fontos és örömteli, hogy a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával születésének 100. évfordulójára megjelenhetett a Pesterzsébeti Múzeum 13. kötetének D. Udvardy Ildikó Gaál Imre című albuma. A könyvben a festmények és grafikák mellett bravúros rajztehetségének érzékeltetésére válogatás található vázlataiból, töredékben maradt rajzaiból, valamint egyházi megrendelésre készült monumentális alkotásaiból is. Gaál Imre mindig esztétikai és morális igényű művészete, életútja arra int, hogy körültekintőbbek legyünk, nagyobb gonddal ügyeljünk tehetségeinkre. Ezt Kovács A. Béla mondta Gaál Imre művészetéről 1968-ban.

Tisztelt Ház! A Gaál Imre-emlékkiállítás Pesterzsébeten december 17-éig még megtekinthető. Arra biztatom önöket, hogy látogassanak el, és tekintsék meg ennek a nagyszerű festőnek a kiállítását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Felszólalások:   279-280   281-282   283-284      Ülésnap adatai