Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA JUDIT igazságügyi miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyan akik hozzám kérdéseket intéztek, már nem ülnek a teremben, de köszönöm a dicséretet, hogy végigültem ezt a vitát. Természetes, hiszen Alaptörvényünk módosításáról van szó, így igazságügyi miniszterként ez a hivatásom és szolgálatom természetes része.

Ugye, elhangzott itt több minden a teremben, próbáltam egy közös nevezőt, egy közös mondatot találni, és úgy érzem, hogy az a mondat, hogy a válságok korát éljük, az valahol mindenki által megosztásra került  hogyha egy ilyen modern szóval élhetek , és ehhez szeretném hozzákapcsolni Alaptörvényünknek az örökérvényű mondatát, miszerint ez egy szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között, és mint ilyen, én ezt úgy fordítom le a hétköznapi nyelvre, hogy amit az ősapáink, ükapáink, nagyapáink, apáink igazságnak fogtak fel, azt mi is, gyermekek, leszármazottak igaznak tartjuk, és ezen elvek, ezen igazságok mentén próbálunk megfelelni a korunk kihívásaira, ami például egy válságot is jelent. És úgy gondolom, hogy ez a szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között rendszeresen, egy demokráciában négyévente megerősítésre kerül, és ez a megerősítés jelenti azt a konszenzust, amit Arató képviselő úr hiányolt.

(13.50)

Úgy gondolom, hogy a 2011-es Alaptörvény óta már a harmadik nagyon nagy méretű, sőt most aztán történelmileg is, számszerűsítve is a legnagyobb méretű konszenzus áll ezen Alaptörvény mögött, és egy nagyon nagy méretű elutasítás például az alkotmányellenes alkotmányozás őrült ötletére, amely a baloldal és az ellenzéki összefogás egyik jogellenes ötlete volt a kampányban. Ugyan lehet, hogy már kevesen emlékeznek rá, de jogászkörökben ezt nehéz elfelejteni.

Úgy gondolom, Arató képviselő úr volt, aki a lényeget is megfogalmazta ebben a vitában, költői kérdésnek szánta talán: miért van szükség az alaptörvény-módosításra, miért van szükség veszélyhelyzetre? Úgy gondolom, ennél pontosabban nem is lehetne megfogalmazni ennek a logikai sorrendnek a lényegét. Azért kell ma igent mondanunk az alaptörvény-módosításra, hogy ha, ne adj’ isten, bekövetkeznek olyan körülmények, amelyeket az élet tud produkálni, akkor az a kérdés feltételre kerülhessen, tehát feltehessük azt a kérdést, hogy kelle veszélyhelyzet vagy nem.

Itt szeretnék mindenkit emlékeztetni arra, hogy ez a vita nem a veszélyhelyzetről, nem a korlátlan felhatalmazásról meg nem a biankó csekkről szólt, lehet, hogy sokan talán felszínesen olvasták át az indítványokat, a törvénymódosító javaslatokat, hanem az alkotmányos keretek megteremtéséről szólt, ahogy egy jogállamban azt illik tenni. Engem terhel az az édes teher, hogy nagyon sok ország jogrendjét ismerem, különösen a veszélyhelyzetre tekintettel, hiszen az elmúlt két évben a hazai ellenzék támogatásával folyamatosan támadtak minket nemzetközi körökből, főleg Brüsszelből. Jourová asszony már a veszélyhelyzet első kihirdetésekor, 2020 tavaszán kinyilvánította, anélkül hogy megvizsgálta volna a többi ország jogrendjét és veszélyhelyzeti jogalkalmazását, hogy Magyarország itt valami jogellenes, jogállamellenes dolgot cselekszik.

Itt szeretnék sok mindenkit biztosítani afelől, hogy bizonyos intézkedések, amelyek a magyar alkotmányos rendben csak rendkívüli felhatalmazással és különleges jogrendben képzelhetők el, sok országban egyébként az alapjáratnak, a rendes jogrendnek is a részei, alapjáraton sok európai országban tehet meg olyat a kormány, amit Magyarországon például csak egy rendkívüli jogrendi felhatalmazással tehet meg. Tehát érdemes feltennünk egy komparatív, összehasonlító jogi szemléletet, egy olyan szemüveget, hogy jobban el tudjuk helyezni magunkat ezeknek a nemzetközi vitáknak a kereszttüzében.

Visszatérve Arató képviselő úr kérdésére, hogy miért van szükség erre a módosításra és miért van szükség egyáltalán veszélyhelyzetre: azért van szükség erre a módosításra, hogy utána ne kelljen már azon vitatkozni, hogyan tudunk gyorsan, hatékonyan reagálni egy nem várt helyzetre. Ez egy lehetőséget teremt, hogy már utána ne legyen kérdés az, hogy lehete vagy nem lehet, legyene vagy ne legyen veszélyhelyzet, amikor az arra okot adó alkotmányos körülmények bekövetkeznek. Ez mind-mind a bölcs előrelátásról, arról a népi bölcsességről szól, hogy jobb előre félni, mint egyszerre hirtelen megijedni. A felelős cselekvés szabadságáról szól, tisztelt képviselőtársaim, a hatékony és gyors döntések meghozatalának lehetőségéről, ennek előkészítéséről.

Három témakörben szeretnék reagálni az elhangzott mondatokra, kritikára, és itt szeretném megköszönni egyébként az építő kritikát is, illetve az együttműködés felajánlását azokban a témákban, amelyek ugyan nem tartoznak az Alaptörvény módosításához, de mivel itt minden is elhangzott, ezért köszönöm az együttműködési szándék kinyilvánítását.

Kritikaként hangzott el, hogy biankó, hogy korlátlan felhatalmazás, garanciák. Többen szerintem nem szemrehányást tettek, de a jogi kifejezések keveredtek. Éppen ezért térjünk vissza a forráshoz, mert akik biankóról beszélnek, biztos, hogy valami fogalmi tévedésben lehetnek, hiszen egyértelmű, hogy a veszélyhelyzet ma hatályos tényállása is, az 53. cikk az Alaptörvényben azt mondja, hogy a kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel  és itt van a közbeékelés  a sarkalatos törvényben meghatározott szerint tehet ilyet, olyat vagy amolyat.

Az is nagyon fontos, ha már a korlátlanságról van szó  ezt nagyon sokat hallottuk a nemzetközi sajtóban, amikor két évvel ezelőtt hihetetlen támadás áradt a magyar kormány felé, egyfajta sötét történelmi múltat idézve felhatalmazási törvénynek is hívták a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényünket , hogy az Alaptörvény hatályos szövege szerint ezek a rendeletek 15 napig maradnak hatályban, ezt akkor is egyértelművé tettük. Itt jön a lényeg, itt jön a demokrácia, az európai uniós érték, ha az értékeket nézzük a szerződésekben, a szabadság, emberi méltóság tisztelete, demokrácia. A demokrácia az Országgyűlés által kerül kifejeződésre, négyévente a szavazások alkalmával egyfajta többség által, kormányoldal és ellenzék felállásban, és az Országgyűlés az, amely meghosszabbíthatja vagy felhatalmazást adhat. Nem a kormány ad magának felhatalmazást, a veszélyhelyzet 15 napra engedi meg a rendeletek és az intézkedések meghozatalát. Itt a demokratikus garancia, itt a lényeg, itt az európai érték, hogy egyedül a magyar emberek többségének akarata szerint mehet tovább 15 napon túl is az az intézkedés. Tehát itt semmiféle korlátlanságról nincs szó.

A garanciákat, ezt elmondtam a bevezetőmben, az expozémban is már, az Alkotmánybíróság működése biztosította. Az elmúlt két évben hosszabb időszakon keresztül is fennállt a veszélyhelyzeti jogalkotás. Az Alkotmánybíróság szünet nélkül, még a vírus legveszélyesebb időszakában is működött, és minden beadványt a legnagyobb szakszerűséggel vizsgált meg. Ezért is fontos, hogy olvassák majd el a törvénymódosítások részletes indoklását, hiszen ott szinte egy az egyben a jogalkotást arra buzdítjuk, hogy vegye át mindenképpen az Alaptörvény alkotmányos ellenőrzésének, vizsgálatának formuláit, amelyeket az Alkotmánybíróság hosszú évek óta használ. Magában a katasztrófavédelmi törvényben is, abban a sarkalatos törvényben, amely aztán a cselekvés kereteit megjelöli, leszögezzük, hogy a kormány ezt a jogkört a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan és mindenképpen a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek megelőzése, kezelése, felszámolása céljából gyakorolhatja. Szükségesség, arányosság, célhoz kötöttség nagy nemzetközi jogintézmények által is lefektetett tesztje az, ami alkalmazandó bármiféle rendelkezésre is.

De még egyszer hangsúlyozom: ma nem veszélyhelyzetről beszélünk, hanem egy alaptörvényi rendelkezésről, cselekvési szabadság megnyitásáról a magyar emberek érdekében, a magyar választók akaratából és felhatalmazása alapján. Ne felejtsük el, egy olyan választási kampányon és olyan választáson vagyunk túl, amely már megtapasztalta a háborút! Az emberek pedig tudtak dönteni arról, hogy mit kínál nekik ebben a helyzetben a baloldal, az ellenzéki kihívó, és mit kínál számukra a nemzeti konzervatív kormány. Szeretném elmondani, hogy egy felejthetetlen tapasztalat volt ilyen szempontból is a kampány, felejthetetlen volt sok-sok ezer magyar ember szemébe belenézni, megszorítani a kezét azoknak a magyar embereknek, akik fél szavakból értették a kormány álláspontját, és megértették azt is, hogy mit hozna nekik az ellenzéki győzelem.

Egyértelmű ellentétpárokat lehet felállítani: vagy nemzeti érdekek, nemzeti önrendelkezés védelme, amit a nemzeti konzervatív oldal kínált, vagy folyamatos idomulás, brüsszeli, nemzetközi lobbiérdekek kiszolgálása (Arató Gergely: Véget ért a választás, már nem kell kampányolni!), nemzetközi elvárásoknak való folyamatos megfelelési kényszer. De ugyanúgy dönthettek béke és biztonság kérdésében, a másik oldalon a háború és a káosz mint alternatíva állt. Ezt hallottuk nagyon sok ellenzéki képviselőjelölt felszólalásában, kampánybeszédében, akik azonnal katonákat, fegyvereket küldtek volna (Dr. Lukács László György: Senki nem mondott ilyet!) egy olyan fegyveres konfliktusban, amely nem Magyarország fegyveres konfliktusa.

Szintén nagyon fontos, ami túl is nyúlik már a kampányon, az energiabiztonság kérdése, amely az egyre elvetemültebb és irreálisabb energiaszankciók javaslatában megjelenik. Itt is látjuk, hogy már Brüsszelt megelőzve, korukat megelőzve kérték ellenzéki képviselők, hogy zárják el a gázcsapokat, zárják el a kőolajvezetéket, mit sem gondolva arra, hogy micsoda katasztrofális következményekkel járna ez a magyar energiaellátás biztonságára, a magyar ipar működőképességére. És ezek a szankciók még most is az asztalon vannak.

(Földi Lászlót a jegyzői székben Móring József Attila váltja fel.)

Tehát én szeretném még egyszer arra kérni önöket, hogy részletesen olvassák el a törvényjavaslatot, mert sokan kérdezték, hogy miért kell ez és mi lehet a jogalapja. Ott van benne részletesen, hogy a humanitárius katasztrófa okozta következményekről beszélünk, illetve a gazdasági hatások kezeléséről.

Hajnal képviselő úrnak mint kerületi lakos szeretnék gratulálni, bár nem örülök az eredménynek, de tiszteletben tartom azt, és ellenfeleinket is tiszteljük. Ezt „A keresztapa” óta tudjuk, úgyhogy jó munkát kívánok önnek! (Derültség.) Majd kerületi lakosként igyekszem mindenféle ügyes-bajos dologgal önhöz fordulni, remélve, hogy tud segíteni. De belement a jogi részletekbe Hajnal képviselő úr, és idézte a megelőző védelmi helyzet passzusait. Ez is bizonyítja, hogy a Momentum csak háborúban tud gondolkodni, az egy háborús helyzet előszele, de itt nem erről van szó. Ha elolvassa még egyszer, amit javasol a kormány, láthatja, hogy a humanitárius katasztrófa okozta válsághelyzetek következményeiről Magyarországon, illetve a gazdasági kihatásokról. Látjuk, hogyan bolydul fel az egész globális gazdaság, az energiaárak hol vannak, látjuk, hogy ezek a hatások mélyülni fognak, még előttünk vannak.

(14.00)

És mint ahogy az a veszélyhelyzet során, még a vírus okozta veszélyhelyzet során is, most már a számok szintjén ténnyé vált, hogy igenis fontos volt a kormány gyors, azonnali cselekvőképessége annak érdekében, hogy Magyarország Európában elsőként tudott visszapattanni a válságból, vagy elsőként tudtuk átoltani a magyar lakosság nagy részét. Hiszen csak tessék belegondolni, hogy  ugyan már elmúlt ez az időszak, de nehezen írta meg ezt a Politico, sajnos nem írta meg a Politico  hosszú hónapokon keresztül vezette Magyarország az átoltottsági listát, és sorolhatnám. Az eredmények magukért beszélnek, hiszen tavaly 7,1 százalékos GDP-növekedést produkált Magyarország, ennél jobb csak Lengyelországban volt, és idénre is 4-5 százalékot jeleznek. Ezek nem maguktól jönnek. Ez a gyors cselekvésnek, a veszély felismerésének a képességéből származik, és a gyors cselekvés lehetőségéből fakad aztán.

Tehát én mindenképpen azt szeretném kérni önöktől, ellenzéki képviselőktől, hogy a magyar emberek érdekét nézzék, és próbáljanak visszatérni ahhoz a választói akarathoz, amely nagyon hangosan, Brüsszelből is meg a Holdról is látható módon kinyilvánításra került április 3-án. És ez a döntés egyértelmű volt, és ebben az ellentétpárcsoportban, ugye, a nemzeti konzervatív oldal 2014-18-at is meghaladó mértékben növelte támogatóinak táborát, hiszen a magyar emberek a fél szavakból is megértették, hogy merre van a józanság, merre a biztonság, a béke útja. Önök viszont 800 ezer embert veszítettek el azzal a retorikával, amit sajnos itt is hallok megismétlődni.

Én úgy gondolom, hogy európai fogalmakkal szólva  visszatérek ismét a szerződésekhez  az értékek között a demokrácia még hamarabb szerepel a felsorolásban, mint maga a jogállam. Tehát a demokrácia a legfontosabb. Éppen ezért önöknek is az kell legyen a mandátuma, amit a magyar emberek, a magyar választópolgárok többsége kinyilvánított. Itt szeretném idézni a miniszterelnök úrnak azt a mondatát, ami tavaly őszről származik: „velünk még azok is jól járnak, akik nem ránk szavaztak”. (Arató Gergely: A 20 százalékos inflációval, akik rátok szavaztak, nagyon jól jártak.) És a tények meg azt bizonyítják, hogy ha a háborúra meg a káoszra mondtak volna többségében igent, akkor még azok a szegény választópolgárok is rosszul jártak volna önökkel, akik önökre szavaztak. Nekünk az a feladatunk, hogy a békét és biztonságot teremtsük meg minden egyes magyar embernek ebben az országban.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.

Z. Kárpát Dánielt a jegyzői székben Dócs Dávid váltja fel.)

Látjuk, hogy milyen hatásokkal járnak ezek az energiaszankciók, amelyeket itt felettünk lebegtetnek. Mi semmiféleképpen nem fogunk soha olyan energiaszankciót megszavazni, amely Magyarország háztartásainak, lakosságának, állampolgárainak, illetve iparának az elemi érdekeit sértené.

Itt majd ki fogok térni a zöldügyekre is, mert személyesen is megérintettek a mondatok, hiszen nem szitokszóként használtam a „zöld” kifejezést, szerintem itt félreérthetett valamit Arató képviselő úr, de ha kell, akkor szó szerint újraidézem, hogy mit mondtam. Én úgy gondolom, hogy a választási eredmény azt is bizonyítja, hogy az elmúlt két évben hozott veszélyhelyzeti intézkedésekkel is egyetértettek a magyar emberek, hiszen meghozta azt a biztonságot, amivel ki tudtunk lábalni ebből a válságból, és most itt a háború első heteiben is a megfelelő irányba indult el a magyar kormány. Úgyhogy én csak szeretném még egyszer a demokrácia főszabályaira emlékeztetni önöket.

És akkor néhány szót a zöldügyekről; nem szitokszó, ezt egyáltalán nem így használtam az expozémban. Csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy látom azt a trendet a világban is meg itthon is, hogy próbálják a baloldali pártok kisajátítani a környezetvédelem ügyét. Ez nem így van. Mindannyian szeretnénk megmenteni ezt a Földet, mindannyian szeretnénk unokáinknak olyan állapotban visszaadni, ahogyan tőlük kaptuk azt kölcsön (sic!). Én az Európai Néppártban voltam környezetvédelmi tanácsadó közel tíz éven át, és tudok különbséget tenni racionális, felvilágosult, felelős környezetpolitika, illetve felelőtlen, úgynevezett fához odakötözős zöldpolitika között.

És például, ha csak a számok szintjén megnézzük, hogy Magyarország milyen bizonyítvánnyal jár élen a klímaváltozás elleni küzdelemben Európában, akkor nincs semmiféle szégyellnivalónk. Egy a különbség, hogy mi csendben elvégezzük a házi feladatot, közben felelős kormányként figyelünk arra is, hogy esetleg egy-egy őrült zöldintézkedés milyen gyárbezárást idézne elő hónapokon belül. Egy ilyet felelős kormány nem tesz meg, hiszen racionálisan, megfontolt lépésekben, hosszú távra tervezve fogja elérni azt az áhított célt, amit egyébként elsőként foglaltunk törvénybe Magyarországon, hogy 2050-re CO2-semleges lesz a magyar gazdaság. És ehhez például egy nagyon fontos lépcsőfok, hogy 2030-ra, amelynek eléréséhez rendkívül jó úton járunk, 90 százalék CO2-mentes lesz a hazai energiatermelés, az elsődleges energiatermelés.

Ezek nagyon-nagyon fontos adatok, de mesélhetnék a kiotói célszámokról is, ahol, ugye, az 1990-es báziséven nemhogy 20 százalékot, hanem 33 százalékot teljesítettünk 2020-ra mínuszban, míg más országok, akik egyébként nagyon hangosan verik a mellüket a klímaváltozás elleni küzdelemben, és még több és még több klímaambícióért üvöltenek, azok csak növelték a kibocsátásukat. Tehát érdemes itt a tényekről beszélni és a valóságról. (Arató Gergely: Azért, mert nálunk megszűnt az ipar.  Nacsa Lőrinc: Nem megszűnt, megszüntettétek!  Arató Gergely: ’90 után?)

Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy a nemzeti konzervatív kormányzat klímavédelmi akcióterve még a vírus előtti időkben került kihirdetésre, és biztosítani fogja, hogy egyébként amellett, hogy a célszámokat időarányosan teljesítjük, Magyarországon az erdeink, a vizeink, a tavaink, a levegőnk tiszta legyen, és mindennap ezért cselekszik a magyar konzervatív környezetvédelmi kormányzat is.

Úgyhogy itt fontos néhány szót említenünk erről a gázembargó vagy olajembargó kérdéséről is, hiszen ilyen kontextusban beszéltem az expozémban a zöldálmokról. Nézzük meg, mi történik Németországban! Saját elveiket kell most gyakorlatilag megcáfolniuk nap mint nap, hiszen a valóság bekopogtatott az ablakon, és azt is nagyon fontos rögzítenünk, hogy itt most már kőkemény fizikáról, matematikáról és földrajzról van szó.

Nem Magyarország választása volt az, hogy a csővezetékrendszere így alakuljon, azt még a második világháború utáni világrend eldöntői döntötték el helyettünk. Én is, mint mondtam, az Európai Unióban zöldügyekkel foglalkoztam, és láttam, hogy az elmúlt tíz évben mennyit tett a magyar kormány azért, hogy az energiaellátás diverzifikálása valósággá váljon, de ezek a dolgok nem csak egy országon múlnak. Itt a partnerek hajlandóságán és nagyon sok más világtrenden múlik az, hogy ezt sikerüle elérni vagy sem.

És itt az olajembargó viszont ezt egy hús-vér valósággá, ténnyé változtatta, hogy nem lehet országokat öngyilkosságra kényszeríteni. És mint ahogy köszönöm Keresztes Lóránt képviselő úrnak is a hozzászólását, még a környezetvédelmi szempontoknak is ellentmondana az, hogy most több száz millió eurónyi forrást kelljen olyan finomítók, európai finomítók átalakításába beletenni, amik továbbra is fosszilis energiát fognak finomítani, ami egyébként hosszú távon nem a zöldcélok megfelelését szolgálja. Tehát itt sokkal stratégikusabban, sokkal megfontoltabban, sokkal józanabbul kell előrehaladni, és nem ideológiavezérelt, illetve nemzetközi trendeknek való idomulás szempontjai alapján.

Úgyhogy, tisztelt képviselőtársaim, az európai értékeket szeretem hangoztatni, megmondom őszintén, mert ez az, amit mindig ellenünk alkalmaznak, és minden egyes vitám végén azt szoktam mondani a külföldi vitapartnernek, hogy igazából magának a magyar demokráciával van baja, mert az a baja, hogy az európai értékek nevében a magyar emberek egy demokratikus, tisztességes, szabad és fair választás során már megint egy nemzeti konzervatív irányra szavaztak. (Arató Gergely: Ez mikor volt?) Ráadásul nemhogy megismételték, hanem növelték is ezt a támogatást, és éppen ezért az elmúlt 12 évnek a nemzeti konzervatív válaszai az összes válságra  ami egyébként érte az Európai Uniót, gondoljunk a migrációra, gondoljunk a vírusra, és gondoljunk most a háborúra  megadták azokat a nemzeti konzervatív válaszokat, amelyekre egy határozott igent és támogatást kaptunk a magyar állampolgároktól. Úgyhogy ez számunkra az egyetlen főszabály, és ez az, amelynek szellemében ez a mai törvénymódosítás és alaptörvény-módosítás is megszületett.

Néhány mondat erejéig hadd reagáljak az elhangzottakra, akiknek még nem tettem volna meg. Toroczkai képviselő úrnak jelzem egy nagyon egyenes válasszal, hogy Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja, és ez így is fog maradni, ehhez nincs mit hozzátenni.

Ugye, felmerült ez a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet, hogy az miért nem elég. Itt is érdemes egy kicsit jogászkodni, valaki mondta, hogy itt túl sokat jogászkodunk, illetve Tordai képviselő úrnak is köszönöm a dicséretet az Igazságügyi Minisztérium kollégái irányába: nagyon sokat dolgoznak, nagyon jó jogászok, ha kell, bárkinek tudunk továbbképzést is adni mindenből. Itt a részletek ismerete azért fontos, mert a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet egy teljesen más típusú jogi keretrendszer, amely teljesen más típusú jogi lehetőségeket ad egy jogállamban a kormányzatnak a cselekvésre. Ezek nem alkalmasak arra, hogy egy ukrajnai konfliktushoz hasonló helyzetben a gazdasági hatásokat vagy a humanitárius katasztrófa hatásait tudják kezelni. Teljesen más, ha az alapján járnánk el, mint ahogy azt tanácsolta, az nem lenne jogállamszerű, éppen ezért fontos, hogy most kipárnázzuk a jogrendszert, lehetővé tegyük, hogy alkotmányosan, jogállami módon tudjunk válaszokat adni, ha arra adott esetben szükség lesz.

Tordai frakcióvezető úr beszélt itt mindenféle megélhetési válságról. Én azt látom, hogy mialatt Európában minden drágul, és az infláció az egekben, itt azért élelmiszerárstop és benzinárstop védi a magyar embereket, és közel 9 százalékos nyugdíjemelés is itt van a horizonton. Tehát én azt gondolom, hogy a családok védelmével kapcsolatban, amit Z. Kárpát Dániel is úgymond kifogásolt, vagy más szemszögbe helyezett, Európában átlagot számítva közel a dupláját költi a magyar kormány a családok támogatására. Ez körülbelül a GDP 4-5 százalékát jelenti, ilyet nem láttak sehol még a világban, és ezt a kormányzatot, én úgy gondolom, a legkevésbé lehet azzal vádolni, hogy ne állna ki a családok mellett. Egyéb javaslatait egyébként várom, ha eljuttatja hozzám írásban, azt megköszönöm.

(14.10)

Volt egy ilyen mondat is Tordai frakcióvezető úrtól, hogy azért nem támogatja a módosítást, mert nem bízik bennünk vagy nincs felénk bizalma. Szerencsére nem az számít, hogy a Párbeszéd frakcióvezetőjének vane bizalma a kormánypárt irányában, hanem az, hogy a magyar választóknak vane, és április 3-án ez egy történelmi bizalom volt, amelyet innen is tisztelettel, hálásan köszönünk. Reméljük, hogy meg tudunk szolgálni ennek a bizalomnak, és ezt a lépést azért kérjük önöktől is, hogy támogassák, hogy Magyarországot fel tudjuk vértezni a változó világ kihívásaira.

Utolsó gondolat: a jogi egyetemen  akik jártak, gondolom, nem egyedül vagyok ezzel a teremben  mindig azt tanították, hogy a jogszabály merevsége és az élet dinamikája, ami folyamatos ellentmondásban áll egymással. A jogalkotónak és a kormányzással megbízott félnek az a feladata, hogy ezt az együtthatást, a jogszabályok merevségét és az élet dinamikáját a lehető leggördülékenyebben tudja összeegyeztetni. Azért van most szükség erre az alaptörvény-módosításra, hogy Magyarország tudjon reagálni egy nem várt helyzetre, és meg tudja védeni a családokat, meg tudja védeni Magyarország békéjét és biztonságát. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Kérem, támogassák a módosítást. (Taps a kormánypártok soraiból.)