Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. A Momentum képviselőcsoportjából napirend előtti felszólalásra jelentkezett Bedő Dávid képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó.

BEDŐ DÁVID (Momentum): Köszönöm a szót. Sokat beszéltünk már a Parlament falain belül és azon kívül is a kormány elhibázott gazdaságpolitikájáról, arról, hogy jelenleg teljesen alkalmatlanok arra, hogy ezt a jelenlegi válságot kezeljék; és arról is, hogy hogyan szabadult el az infláció hazánkban, mennyivel emelkedtek az árak a boltokban, és persze arról, hogy a kormány felelősségvállalás helyett megint képzeletbeli ellenségekre mutogat, ahelyett, hogy kezelné végre ezt a válságot. (Rétvári Bence: Nincsenek szankciók…) 12 évük lett volna tartalékolni, előre gondolkodni, de ez nem történt meg, és ennek most minden egyes magyar fizeti az árát, az úgynevezett Fidesz-felárat.

Amiről viszont sokkal kevesebbet beszéltünk, az az, hogy mekkora felelőssége van a Magyar Nemzeti Banknak abban, hogy a magyar gazdaság ilyen helyzetbe került. A Matolcsy György által vezetett MNB egyik fő feladata lett volna, hogy megőrizze a magyar fizetőeszköz értékét, hogy felvegye a harcot az inflációval, és megpróbálja megőrizni a forint erejét más valutákkal szemben. Az eredményt mindannyian ismerjük: történelmi, 20 százalékos infláció és rekordgyenge, mélypontról mélypontra bukdácsoló forint.

Emlékezzünk, mivel foglalatoskodott az MNB ahelyett, hogy a feladatát végezte volna! 32 milliárd forintért újították fel a Postapalotát; 55 milliárdért kezdték el a jegybanképület felújítását; 4 milliárdért vásárolta meg és újította fel a Várkert-palotát; villákat, ingatlanokat és festményeket vásároltak sok milliárdért, és közben évi 3 milliárdért vásárolnak kommunikációs tanácsokat. Több mint 100 milliárd forintot költött el az MNB értelmetlen beruházásokra. Ennyi pénzből minden magyartanár azonnali 20 százalékos béremelést kaphatna.

Az ember jogosan tehetné fel a kérdést, hogy a Magyar Nemzeti Banknak honnan volt ennyi pénze. A válasz egyszerű: 2015-ben, amikor forintosították a devizahiteleket, a jegybank adta el a kereskedelmi bankoknak a devizát, persze sokkal többért, mint azt eredetileg vette, mivel öt év alatt sikerült már 20 százalékot értékteleníteni a forinton.

(9.50)

Persze, ahogy az a Fidesz rendszeréhez illik, az összes beruházásból, vásárlásból és kommunikációs tanácsokból milliárdokat húzott le Matolcsy György jegybankelnök családja és baráti köre. Az MNB pénzét, ami, ugye, közpénz, alapítványokba szervezték ki, majd ahogy Kósa Lajos is nagyon szépen kifejtette annak idején, alapítványi pénz lett belőle, onnan meg hamar magánvagyonná változott; utána pedig a jegybankelnök fiának lett belőle Porsche-gyűjteménye.

De ha eltekintünk az értelmetlen pénzszórástól és korrupciótól az MNB körül, és csak a szakmai részét nézzük, akkor sem kapunk egy túl fényes képet. A hazai és a nemzetközi piacokon is nagyon alacsony a bizalom az MNB felé. Ez leginkább annak tudható be, hogy szinte értelmetlenné tették a jegybankok egyik legfontosabb eszközét, az alapkamatot azzal, hogy szétválasztották az egyhetes betéti kamatoktól. Ez azt eredményezte, hogy már senki nem hisz az MNB-nek és a bejelentéseinek, intézkedéseinek, és ezek vajmi kevés eredményt hoznak.

Persze, Matolcsy György nem egyedül volt teljesen alkalmatlan, volt neki segítsége is. Nagy Márton alelnökként szolgált mellette öt éven keresztül  és olyan jó munkát végzett Nagy Márton az MNB-nél, hogy a mostani kormány gazdaságfejlesztési minisztereként alkalmatlankodik tovább? Persze hogy ennek is megvan az eredménye.

Most pedig, hogy vége a régi szép időknek, amikor milliárdokat lehet kiszervezni alapítványokba, majd a haveroknak, megérkezett a válság, és hamar rájöttek, hogy az MNB nem fog milliárdokat termelni, helyette jó eséllyel százmilliárdos nagyságrendű veszteséggel fogja zárni a következő éveket, amit nem fog elbírni a magyar költségvetés, ezért szépen elmaszatolják öt évre a veszteségeket, hogy ne fájjon annyira az államháztartásnak.

És ne felejtsük el azt az apró módosítást sem, hogy közben megemelik Matolcsy György fizetését, mert olyan jó munkát végzett. Nem volt elég neki a havi ötmillió és a családnak kiszervezett milliárdok. Bárcsak a tanárok fizetését emelnék ilyen magabiztossággal!

Összegezzünk tehát: van egy jegybankunk és annak az elnöke, Matolcsy György, akinek a vezetése alatt közel 50 százalékkal gyengült a forint. Ezen a gyengülésen a családja és a barátai viszont milliárdosok lettek. A Magyar Nemzeti Bankban már senki nem bízik, egyrészt a korrupciós ügyeik miatt, másrészről az alapkamat és a betéti kamat szétválasztása miatt, valamint mert összevissza kommunikálnak. Nem tudtak érdemben harcolni az infláció ellen, hagyták, hogy az teljesen elszabaduljon, és Európa egyik legmagasabb inflációját fizetik a magyarok.

Matolcsy Györgynek nem fizetésemelést kellene adni, hanem egy papírdobozt, amelybe összepakolhat, és kereshet magának egy olyan munkahelyet, amely nem haladja meg a képességeit. Köszönöm. (Moraj a kormánypárti padsorokban.  Szórványos taps az ellenzék soraiból.  Nacsa Lőrinc: Vastaps!)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Úgy gondolom, hogy a kritikát is megfelelő szinten el lehet mondani, és bizonyára ön nincs olyan végzettség birtokában, ami szakmailag alátámaszt, és annak megfelelően tud minősíteni valakit. (Bedő Dávid: Megint látjuk a független levezető elnököt! Köszönöm szépen, megfogadom a tanácsát.  Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nagyon kemény volt, nem?) Úgyhogy próbáljuk ezen a téren is megtartani azt, ami a parlamentben szokásos!

Fürjes Balázs miniszterhelyettes, államtitkár úrnak adok szót a válaszra.

DR. FÜRJES BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az jutott eszembe, hogy Ungár Péter ma sem lett okosabb. A 24.hu-nak adott a múlt héten egy interjút; ebben az ön szövetségese azt mondja önökről, a Momentumról: „Nem értem, ami a Momentum körül van, teljes tévedés veszi őket körbe. Csökken a támogatottságuk a választás óta, belső konfliktusaik vannak, mert nem tudják eldönteni, hogy aze az elnök, akit megválasztottak vagy az, aki lemondott. Nincs átható üzenetük, nem tudom, mit akarnak a világtól. Nem tudom, miket beszélnek.” Hát, Ungár Péter ma sem tudta meg, hogy a Momentum mit gondol, mit akar a világtól.

Azt megtudhattuk, tisztelt Országgyűlés, hogy a Magyar Nemzeti Bank 1990 óta alkotmányos garanciákkal körbebástyázott függetlenségét nem tartja tiszteletben. Ez azért érdekes, mert eddig, ’90 óta baloldal és jobboldal, baloldali és jobboldali kormányok többé-kevésbé  a baloldal kevésbé, a jobboldal többé  tiszteletben tartották a jegybank függetlenségét. Szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy 1994-ben, amikor az első baloldali kormány hivatalba lépett, akkor erőteljes politikai nyomással ők lemondatták Bod Péter Ákost mint független jegybankelnököt, ellenben az Orbán-kormány  akkor is, ha az előző, baloldali kormány nevezte ki a jegybank elnökét  együtt tudott dolgozni vele, tiszteletben tartotta a függetlenségét, és nem gyakorolt rá politikai nyomást. A jobboldali kormányok alatt a korábbi baloldali kormány által kinevezett jegybankelnök mindig kitöltötte hivatali idejét. Úgyhogy a jegybank függetlenségének tiszteletben tartása jegyében én nem tudok önnel vitába bocsátkozni, mi továbbra is tiszteletben tartjuk a jegybank függetlenségét. Ha önnek vitája van Matolcsy Györggyel, folytassák le ezt egymással.

Ellenben a felszólalása elején arról beszélt, hogy elhibázott gazdaságpolitika, infláció, és mondvacsinált okokkal indokoljuk. Akkor beszéljünk a szankciókról, mert önök úgyis azt mondják  ez volt a múlt heti fő állításuk , hogy a szankciók működnek, a Momentum egyfolytában erről beszél. Mi a baj a szankciókkal?  ha már közgazdaságtan. Nekem olyan diplomám nincs, sosem mondtam magamról, a jogi diplomámat tisztességgel megszereztem, de azért valami tapasztalatom egykori vállalatvezetőként is van gazdasági kérdésekben. A szankciókkal az alapvető közgazdasági probléma, az energiaszankciókról beszélek: a kiszolgáltatott, gyengébb helyzetben lévő vevő akarja megregulázni a gazdasági erőfölényben lévő eladót. Mi nem tudunk mástól, Európa nem tud mástól energiát vásárolni vagy csak sokkal drágábban, ellenben az oroszok el tudják adni másnak. Hát, akkor milyen esélye van az energiaszankciókkal Európának?

Az Európai Unió háromszor csapta be az európaiakat és köztük a magyarokat szankció ügyében. Először a háború kitörésekor, még a józanság jegyében a kormányfők azt mondták  hiszen tisztában vannak a közgazdasági alaphelyzettel , mi egy kiszolgáltatott, gyengébb helyzetben lévő vevő pozíciójában vagyunk energia ügyében, az oroszok pedig erőfölényben lévő eladók, akik vígan eladják Kínába, Indiába, más helyekre a felszabaduló energiahordozókat. Tehát az elején még azt mondták az Európai Unió vezetői, a tagállamok vezetői, hogy nem lesz energiaszankció  aztán lett.

Aztán azt mondták, hogy azért lesz, mert térdre fogja kényszeríteni Oroszországot, és megállítja a háborút. Nem kényszerítette térdre, nem állítja meg a háborút. Oroszország bevételei energiaeladásból növekednek.

Aztán azt is mondták, hogy nem fog fájni Európának. Hát, Európának jelentősen fájnak az energiaszankciók. Európa önmagát gyengíti, szétveri energiaellátási, -kereskedelmi kapcsolatait úgy, hogy nincs más, vagy csak sokkal drágábban tudunk vásárolni. Államtitkár asszony is utalt rá, Macron elnök is szóvá tette az amerikai-norvég barátságot: négyszeres áron akarják eladni Európának a gázt, mint amennyiért saját belföldi piacaikon.

Tehát nem energiafüggetlenségről van szó, hanem az egyik függőségből a másikba akarja magát átnavigálni Európa, miközben nekünk az az érdekünk, hogy több irányból, több forrásból több gáz, több energiahordozó jöjjön, legyen verseny, és akkor olcsóbb lesz az ár. Álljanak a magyar érdekek pártjára végre, mondják ki, hogy Magyarország érdeke a béke, hogy a szankciók ártanak, és küzdjenek azért végre, hogy Brüsszelből megkapjuk a minket illető forrásokat.

Szakítsanak a dollárokat küldő külföldi megrendelőkkel, és végre a magyar szuverenitás pártján álljanak! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Felszólalások:   13-16   17-20   21-24      Ülésnap adatai