Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: (Folyamatos zaj az ülésteremben.  Az elnök megkocogtatja a poharát.) Köszönöm szépen, Fónagy János államtitkár úr. Napirend előtti felszólalásra jelentkezett „Aktuális ügyeink” címmel Csöbör Katalin képviselő asszony, a Fidesz képviselője.

CSÖBÖR KATALIN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ma az egyik legfontosabb kérdés, hogy a szomszédunkban zajló konfliktus, amely energiaválságot, drágulást és inflációt hoz, rombolja a gazdasági teljesítményünket, veszélybe sodorja a kárpátaljai magyarokat, és amely nem utolsósorban százezrek halálát okozza, mikor fejeződik be, és addig is számíthatunke a konfliktus kiterjedésére. Az első kérdésre a mérvadó elemzők többsége az őszinte, de nem megnyugvást hozó „nem tudjuk” választ adja. És valóban: ma felelősséggel nem lehet jóslatokba bocsátkozni, mert rajtunk kívül álló erők összecsapásának, mások szerint játékának vagyunk tanúi.

A magyar kormány, helyesen, többször is deklarálta, hogy Magyarország ebben a konfliktusban semmilyen formában sem kíván részt venni; nemcsak a kárpátaljai magyarság védelmében kell a béke oldalán állnunk, hanem az egyetemes emberi értékek védelmében kell elutasítanunk minden, a háború kiterjedéséhez vezető lépést.

(10.30)

De hazánk alapvető védelmi, gazdasági és pénzügyi érdekeit is az szolgálja, ha a XXI. század eleddig legnagyobb fegyveres konfliktusában semmilyen formában sem veszünk részt.

A Külügyi Bizottság tagjaként rendszeresen kell szembesüljek azon felelőtlen kijelentésekkel, melyek nem a konfliktus csillapítását, hanem éppen eszkalálódását segítik. Magyarország azért lett a NATO tagja, mert történelmileg (Zaj.  Az elnök csenget.), kulturálisan és habituálisan a magyarok többsége a Nyugathoz tartozónak érzi magát, és persze azért, mert a világ legerősebb védelmi szövetségi rendszerétől a magyar emberek azt várták, hogy garantálja a tartós békét, a biztonságot hazánkban.

Amikor a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg úr a megkérdezésünk nélkül azt nyilatkozza az egyik vezető hírügynökségnek, hogy minden NATO-tag egyetért Ukrajna NATO-tagságával, akkor nem a béke felé mozdítja a világot, és nem segíti hazánk biztonsági szintjének növekedését. Akkor tulajdonképpen mélyíti az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktust, és muníciót ad a háborúpárti orosz erőknek, hogy az orosz közvéleményt továbbra is a háború oldalán tartsa.

Egy alapvetően védelmi szövetségi rendszernek igen, joga van geopolitikai, stratégiai, hadászati és harcászati terveket készíteni, joga van bővíteni szövetségi rendszerét, de a szervezet tisztségviselőinek nincsen joga felelőtlen és pillanatnyilag tartalmatlan kijelentéseket tennie, ami mélyít egy fenyegető konfliktust.

Ma Magyarország elsődleges érdeke az, hogy Ukrajnában béke legyen, Oroszországban stabil, kiszámítható politikai rendszer működjön. A NATO vegye figyelembe a szövetségi rendszer minden tagországának elemi érdekeit, és ne nagyhatalmi, geopolitikai célok mentén kommunikáljon. Ukrajna keleti részéről, például Bahmut térségéből az első világháború borzalmait idéző képeket látunk. Százezrek vesznek oda, városok tűnnek el a Föld színéről, erdők és Európa legjobb szántóföldjei válnak űrbéli tájjá.

Akarhatjae bármilyen felelős európai politikus, hogy a háború borzalmai bármely uniós országban megjelenjenek? Akarhatjae bármilyen magyar politikus, ideértve a hazai ellenzéket, hogy magyarok keveredjenek ebbe az értelmetlen konfliktusba? Hazánkban 1990 óta nem voltak jelentős védelmi fejlesztések. Magyarország az elmúlt évtizedekben képtelen lett volna arra, hogy megvédje önmagát. 2016 óta a kormány jelentős erőfeszítéseket tett, hogy Magyarország alkalmassá váljon arra, hogy a szövetségi rendszeren belül olyan védelmi erővel rendelkezzen, mely képes biztosítani hazánk szuverenitását.

Az orosz-ukrán konfliktus eszkalálódása ma valós veszély. Ha ez megtörténik, akkor a harmadik világháború rémképe sejlik fel előttünk, mely akár az emberiség pusztulását is jelentheti. Nem képzelhető el olyan érték, olyan jog, olyan erkölcsi mérce, olyan geopolitikai cél vagy olyan nemzeti érdek, mellyel szemben az emberi civilizáció pusztulása mérlegre rakható. Ma minden felelős gondolkodó, minden jelentős politikai erő a béke pártján kell álljon.

Ezért kérem a magyar kormányt, hogy folytassa azon felelős külpolitikai tevékenységét, mely hazánkat távol tartja a konfliktustól, és garantálja a magyar emberek biztonságát. Köszönöm a figyelmet. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Bravó!  Zaj.  Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Csöbör Katalin képviselő asszony. A kormány nevében Menczer Tamás államtitkár úr fog válaszolni.

MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! (Zaj.  Az elnök csenget.) Mindenekelőtt, ha megengedi, rögzítsük azt, hogy itt ma reggel, délelőtt, a napirend előtti vita során volt hét darab ellenzéki felszólalás, hat baloldali és egy a Mi Hazánk részéről; feltételezzük, hogy ők nem baloldaliak még. (Felzúdulás a Mi Hazánk soraiban.  Derültség.) Tehát volt hét darab ellenzéki felszólalás, és senki nem beszélt a békéről a magyar baloldal sorai közül, a magyar ellenzékből, senki nem mondta azt, hogy ezt a háborút be kell fejezni, hogy a béke mennyire fontos, senki nem beszélt erről.

Ennek két oka lehet: az egyik az, hogy ez  mármint a béke és a háború befejezésének fontossága  a magyar baloldalnak nem fontos; ez lehet az egyik ok. Ennél van egy rosszabb ok is, az, hogy ők háborúpártiak, nem akarják azt, hogy a háború befejeződjön (Arató Gergely: Ez nem igaz!), hanem a háború folytatását támogatják. És de  hiába kiabál közbe Arató képviselő úr , ez igaz, tudjuk, hogy igaz, hiszen el is mondták jó néhányszor  erre még kitérek , hogy háborúpártiak, és a háború folytatását támogatják.

Tisztelt Képviselő Asszony! Mi a béke pártján állunk, a kormány és a kormánypártok, és hadd mondjam azt, hogy az elmúlt napokban olvastam egy rövid mondatot, amely kiválóan és jeges őszinteséggel összefoglalja azt, amit a háborúpártiak gondolnak, és ez így hangzik: nincs itt a béke ideje. Ez az, amit a háborúpártiak gondolnak. Emberek halnak meg a szomszédságunkban, magyarok is, ezt  már hogy magyarok is meghalnak  elfelejtik a mi nyugati barátaink. Legalább itt, a magyar parlamentben mondjuk el azt sokszor és rendszeresen, hogy ebben a háborúban az ukránok és az oroszok mellett magyarok halnak meg.

Tehát mi pontosan tudjuk, hogy miről van szó, mégis azt mondják a háborúpártiak, hogy nincs itt a béke ideje. Emberek halnak meg, vagy ha nem halnak meg, akkor megsérülnek, megrokkannak, családok mennek tönkre, és a háborúpártiak azt mondják mégis, hogy nincs itt a béke ideje. Egész Európa energiaválságtól szenved, ostoba szankciókat látunk, a háború és az ostoba szankciós politika inflációt jelent, mindannyian ettől szenvedünk, és a háborúpártiak mégis azt mondják, hogy nincs itt a béke ideje.

Tisztelt képviselő asszony, a háborúpártiak azt mondják tehát, hogy a háborúnak folytatódnia kell addig, ameddig Ukrajna nem győz. Ez azt jelenti, hogy a háborúpártiak egy katonai eredményhez kötik a háború végét, egy olyan katonai eredményhez, amely nem tudjuk, hogy mikor jön el, ha eljön egyáltalán. Tehát a háborúpártiak a háború folytatását és a szenvedés elnyújtását szorgalmazzák, akarják és támogatják.

És még valami: amikor a magyar baloldali képviselők azt mondják  és itt visszatérek a korábbi bekiabálásokra , hogy miért mondjuk, hogy ők háborúpártiak, vagy hogy önök háborúpártiak, miért mondjuk ezt. (Közbeszólások az ellenzéki oldalról.  Szabó Timea: Na, miért? Mondd meg!) Azért mondom ezt, mert önök azt állítják… (Az elnök csenget.) Önök azért támogatják a háborút, mert Ukrajna érdeke a háború folytatása. Én ezt ugyan kétlem, de egy ukrán politikustól még el tudnám fogadni, csakhogy én magyar politikus vagyok, és Magyarországot képviselem, és Magyarország érdeke a béke.

Tehát felteszem azt a kérdés, hogy amikor azt mondják, hogy a háború folytatását akarják, mert Ukrajna érdeke ez (Arató Gergely: Nem mondjuk!  Dr. Harangozó Tamás: Hazudsz! Ülj le!), akkor miért mennek szembe a magyar érdekkel. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.  Az elnök csenget.) Miért mennek szembe a magyar érdekkel, és miért nem Magyarországot teszik az első helyre? Számunkra, a kormány és a kormánypártok számára mindig Magyarország az első, Magyarország érdeke a béke, és soha nem fogjuk a háborút és a háborúpártiakat támogatni.

És van itt még valami, tisztelt hölgyeim és uraim (Zaj.  Az elnök csenget.), nevezetesen az, hogy a baloldallal nem az a baj, hogy a kormányt támadják, hiszen ma reggel sem hallhattunk semmilyen olyan politikai bravúrt, ami elháríthatatlan lenne, nem találkoztunk visszaverhetetlen intellektuális támadásokkal és teljesítményekkel. Az a baj, hogy önök a magyar érdeket támadják. A magyar érdeket támadták a migráció vonatkozásában is, amikor a biztonságról beszéltünk  és ez megint az asztalon van , a koronavírus kapcsán is, amikor oltásellenesek voltak (Arató Gergely: Ez sem igaz!), és amikor háborúpártiak és szankciópártiak, akkor is a magyar érdek ellen lépnek fel. (Zaj.  Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Önök azt állítják, hogy minden tisztességes ország küldene fegyvert és küld is  ezt Tordai Bence mondta , Gyurcsány Ferenc pedig azt mondta, hogy aki nem akar meghalni Ukrajnáért, az pocsék ember.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Önök háborúpártiak, mi pedig békepártiak vagyunk (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból: Idő!), és soha nem fogjuk Magyarország elé helyezni más ország érdekeit. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(10.40)

Felszólalások:   31-34   35-38   39-40      Ülésnap adatai