Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. „Aktuális kérdésekről” címmel szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Kunhalmi Ágnes képviselő asszony, az MSZP képviselője.

KUNHALMI ÁGNES (MSZP): Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Rétvári Bencétől szeretnék kérdezni pár dolgot, valóban aktuális kérdések: költségvetés, státusztörvény, önhöz tartozik a terület.

Igazából ennek egy pici szeletét szeretném megkérdezni, mert valahogy nem fér a fejembe, hátha választ tud erre adni. Nem lesz újdonság önnek, amit elmondok, azt hiszem, de mégiscsak érdekelne az, hogy mi köze van Brüsszelnek egy nemzeti hatáskörbe tartozó terület finanszírozásához. Én magam azt gondolom baloldali politikusként, hogy nagyon-nagyon kellene a brüsszeli pénz, ahogy az előttem szóló államtitkár is elmondta, nagyon-nagyon fontos lenne, de azt már eleve szégyennek tartom, hogy egyáltalán Brüsszel oda fanyalodik, hogy egy nemzeti hatáskörbe tartozó területet elkezd valamilyen módon finanszírozni. Ha még csak részletterületként is, de ez egy nemzeti hatáskörbe tartozó terület.

Ugye, ön szokta azt mondani, hogy ez a pénz jár nekünk, az előttem szóló is elmondta, én meg azt gondolom, hogy azokkal a pedagógusokkal értek egyet, akik azt mondják, hogy a nemzeti költségvetésből járna nekik ez a pénz. Ha a kormány bármilyen módon közösségi forrásokat kíván felhasználni egy nemzeti hatáskörbe tartozó terület finanszírozására, akkor ott bizony, ahogy szokta ön is mondani, nincs feltétel nélküli élet. Ha önök ezt a nemzeti költségvetésből tudnák finanszírozni, és onnan kellene finanszírozni, akkor bizony ez az érvrendszerük nem állná meg a helyét.

Én azt szeretném öntől kérdezni, hogy nem zavarjae önt és a kormányát, a Fidesz-szavazókat, illetve a Fidesz támogatóit és képviselőit, a szuverenitás kérdésére oly kényes miniszterelnököt, hogyha egy nemzeti hatáskörbe tartozó területet finanszírozunk brüsszeli forrásból. Akkor legközelebb önök a Nemzeti alaptantervet is ott fogják megíratni? Ez az óriási kérdésem.

A másik pedig az, arra is ki szeretnék térni, hogy nemcsak ezt szokták érvként hozni, hogy nem tudják a pedagógusok bérét felemelni, hanem a háború kérdését is ide szokták hozni párhuzamosan a propagandagépezetben érvként. Akkor kérdezem én: a cseheket, akik most döntöttek arról, mind a két ház, hogy nagyarányú pedagógusbér-emelést fognak végrehajtani, nem érinti a háború? De mondok mást: egyre több, sajtóban megjelenő hír van például arról, hogy a magyar pedagógusok a román határ mentén átjárnak Romániába dolgozni, már ha elfogadják a végzettségüket, mert még ott is az átlagbér magasabb a pedagógusok fizetését tekintve. Tehát ott nem hat, és Csehországban sem hat a háború?

Végezetül, de nem utolsósorban szeretnék öntől érdeklődni az EFOP Plusz megállapodással kapcsolatban.

(9.50)

Ugye, az EFOP Plusz az Emberi Erőforrások Fejlesztési Operatív Program Plusz megállapodás, amely a magyar állam és az EU közötti megállapodás alapelemeit tartalmazza, és amelyre a költségvetés benyújtásánál egyébként hivatkozott pénzügyminiszter úr is.

Ez tételesen azt tartalmazza: „A kormány és a parlament nem fog egyoldalúan bevezetni a pedagógusok munkaterheit növelő…”  ugye, tudjuk, hogy a státusztörvényben átvezényelhetőség, vagy például a munkaórákról, a többletmunkaóráról való döntése az igazgatónak, sorolhatnám, vagy a meglévő szakmai autonómiát korlátozó, már a pedagógiai programjáról sem dönthet egy pedagógus úgy, mint régebben, vagy a szakma vonzerejét csökkentő szabályok, itt az eszközeik megfigyelhetőségét, de számtalan dolgot említhetnék. Ugye, ilyen intézkedések állnak ebben az EFOP Plusz programban, kizárólag a legnagyobb pedagógus-szakszervezetekkel folytatott érdemi társadalmi párbeszéd alapján. Tudom, mit fog mondani rá, de már előre mondom: a mennyiség nem egyenlő a minőséggel. Úgy is mondhatnám, a mennyiség nem mindig egyenlő egyébként a minőséggel.

Tehát párbeszéd alapján, különösen a szerzett jogok tekintetében, hát, a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése nagyon sok tekintetben a korábban szerzett jogoktól való visszalépést jelenti, konszenzusra kerülhet sor... (Rétvári Bence: Konszenzusra törekedve!) Tessék? (Rétvári Bence: A „törekedve” szó benne van! Fontos szó! Elharapta véletlenül!  Zaj.  Az elnök csenget.) Benne van a „törekvés” szó, így van, a párbeszédre törekvés, azt láttuk. Ezért mondtam, hogy a mennyiség nem egyenlő egyébként a minőséggel. Érdeklődni szeretnék öntől, hogy ezt hogyan értelmezik. Ha ebben nem teljesülnek azok a feltételek, amelyekben önök állapodtak meg, akkor valóban várjáke az Európai Uniótól ezeket a pénzeket.

Összességében, én azt gondolom, hogy óriási ellentmondás van a propagandagépezetben: Brüsszeltől várni egy szuverenitásra oly büszke kormánynak a pénzeket, ha ez a pénz jár egy nemzeti hatáskörben. Azt gondolom, hogy a pedagógusoknak a nemzeti költségvetésből jár a forrás, és ott tessenek megemelni a pedagógusok bérét! Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Kunhalmi Ágnes képviselő asszony. A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr válaszol az elhangzottakra.

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Még egyszer elnézést kérek, hogy beleszóltam, de valóban véletlenül elharapta azt a kicsike szót képviselő asszony, hogy konszenzussal vagy konszenzusra törekedve. (Kunhalmi Ágnes: Benne volt, igen!) Önök szerint a kettő között, úgy látszik, nincs különbség. Szerintünk van, és nem azt tartalmazza az EFOP Plusz program, hogy csak konszenzussal lehet mindent elfogadni, hanem a kormány konszenzusra törekszik, és utána nyilvánvalóan a felelősséget a kormányzat viseli mindig. Tehát a kormányzat utána tud bármilyen módosítást elfogadni. Csak jól jelzi a baloldal retorikáját az egész kérdéskörben, hogy önök azt mondják, hogy konszenzussal lehet csak valamit elfogadni, mert ez van leírva, miközben az van, hogy konszenzusra törekvéssel lehet elfogadni.

De kezdjük az elejéről! Az EU-s pénz, tisztelt képviselő asszony, nem könyöradomány, nem ajándék, nem valami jótétemény. Az EU-s pénz nekünk jár. Azért jár, mert megnyitottuk a saját piacunkat  ahol kisebb és kevésbé erős cégek és vállalatok voltak  az Európai Unió közös piaca előtt. Bizonyos derogációkat elértünk, hogy bizonyos ideig bizonyos szegmenseket nem nyitottunk meg, de összességében egy közös piaccá váltunk mégis, és ez nyilván nagyon sok külföldi, európai nagy cégnek kedvez, és ezt ők is tudják. Ők rengeteg profitot visznek ki a mi országunkból, éppen ezért nekünk ezen piac megnyitásáért, hogy részei lettünk a közös Európai Uniónak, ez a pénz nekünk jár. Ez nem adomány, tisztelt képviselő asszony. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy Brüsszelből jön, hanem ez a mi pénzünk.

Ha technikailag megnézi  ugye, kezdődik a mai napon a költségvetés vitája , ott van az egyik költségvetési fejezetben, az EU-s pénzek. Ez a magyar költségvetésnek része, csak éppen egy ilyen eléggé bonyolult módon kerül bele a magyar költségvetésbe. Ehhez a magyar költségvetésben is szereplő tételhez szab Brüsszel újabb és újabb feltételeket.

Már réges-rég itt lehetne ez a forrás, már akár a tavalyi évben is utalhatták volna, de politikai okokból, amelyeket önök fűtenek Brüsszelben, az önök 6 millió forintért ott tevékenykedő képviselői mondanak újabb és újabb mondvacsinált indokokat arra, hogy miért ne tudjuk kifizetni azt a béremelést a pedagógusoknak, ami 2024-re 800 ezer forintos átlagfizetést tudna eredményezni, most ezt önök teszik.

Hogy miért lehet bért kifizetni EFOP-ból vagy EU-s forrásból, ez korábban valóban nem volt szokás, de a járvány ebben is változást hozott, hiszen a járványban az Unió szemlélete is átalakult, és lehetett már például egészségügyi béreket kifizetni a járványban. Mivel az Unió mindig az országjelentéseiben elmondja, hogy vonzóbbá kell tenni a pedagóguspályát, ezért ők ezt az igényt megfogalmazták, ezzel mi is egyetértünk természetesen, hogy minél vonzóbbá kell tenni a legnagyobb fejlesztési célt, akkor a legnagyobb fejlesztési forrásból, az uniós forrásból egy 800 milliárd forintos konstrukcióból szeretnénk megvalósítani. Ez a tárgyalások során kijött, és az Unió egyetértett ezzel, hogy erre is fordíthatjuk. De ez nem könyöradomány, tisztelt képviselő asszony, ez a magyar nemzeti költségvetés része technikailag is.

Csak az a szégyenletes, hogy önök azért járnak Brüsszelbe, hogy ezt megakadályozzák, és nem titokban most már, hanem nyíltan. Hiszen talán Donáth Anna volt az a momentumos képviselő, aki pár héttel ezelőtt itt, a Várban tartott egy sajtótájékoztatót, hogy most azonnal felszáll egy repülőre, és egy újabb indokot belesúg az európai biztos fülébe, hogy mivel lehet még késleltetni a kifizetését a magyar forrásoknak, milyen feltételeket lehet még szabni ahhoz, hogy a saját forrásunkhoz hozzájussunk. Ahogy Ara-Kovács képviselő urat is hallották, hogy ők azért dolgoznak valóban, hogy ne érkezzenek Magyarországra azok a források, amelyekből pedagógusbér-emelést tudna a kormányzat végrehajtani.

A csehek is elfogadtak béremelési programot. Tisztelt Képviselő Asszony! Mi is erre törekszünk. Itt szerepel már az Országgyűlés napirendjén hamarosan az a törvényjavaslat, az új pedagóguséletpálya-törvény, amely segíti a pedagógusbér-emelést minél nagyobb mértékben beindítani. Sőt, úgy beindítani, hogy aki többet tesz a diákokért  ahogy ön mondta, mennyiség és minőség , egy olyan törvényjavaslatot terjesztünk be, amely a mennyiséget is értékeli, hiszen ha valaki órán kívüli foglalkozást tart, kirándulásra megy, versenyre viszi a gyerekeket, felzárkózási különfoglalkozásokat tart, azt is értékeli, meg a minőséget is, hogy az órára többet, minél alaposabban készül, innovatívabb módszereket alkalmaz, jobban leköti a diákok figyelmét, nagyobb segítséget tud adni nekik a tanulásban, ezt is tudja segíteni. Ez az, amit mi elfogadunk. Ez egy olyan dolog, hogy ön azt mondja, hogy szerzett jogok elvesztése, nem így van, tisztelt képviselő asszony, hanem egy teljesítményalapú bérezés, amelyet egyébként a konzultációban maguk a tanárok is támogattak nagy többséggel, hogy a jobb teljesítményt magasabb bérrel fizessük meg.

Szeretnék pár álhírt cáfolni, amit megint elmondott, hogy többletmunka lenne. Ugyanúgy 22-26 óra a pedagógusok óraszáma, mint eddig, és ugyanúgy 32 óra az iskolában való benttartózkodási idő, mint eddig. Az pedig az egyik legaljasabb húzásuk volt, hogy azt mondták, hogy majd lehallgatjuk meg megfigyeljük a pedagógusokat, miközben a törvényjavaslat, a márciusban beterjesztett, illetve nyilvánosságra hozott és most beterjesztett is azt tartalmazza, hogy nem megfigyelhető a pedagógusok magánélete. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Felszólalások:   15-18   19-22   23-26      Ülésnap adatai