Készült: 2024.05.08.05:27:35 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

36. ülésnap (2022.11.08.),  70-75. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 9:25


Felszólalások:   64-69   70-75   76-81      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Nem fogadta el képviselő úr az államtitkári választ. Tájékoztatom önöket, hogy a mai határozatunknak megfelelően a határozathozatalra még ma sor kerül.

Tisztelt Ház! Szabadi István képviselő úr, a Mi Hazánk képviselője, interpellációt nyújtott be a belügyminiszterhez: „Miért hagyják utcára kerülni a szociális gondozottakat?” címmel. Tisztelt képviselő úr, Rétvári Bence miniszterhelyettes, államtitkár úr fog önnek válaszolni. Parancsoljon, öné a szó.

SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány nyáron meghozott rezsi- és benzinár-rendelkezései következtében a közfeladatot ellátó szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti intézmények kikerültek a rezsicsökkentett körből, és az általuk üzemeltetett járművek után piaci benzinárakat kell fizetniük. Az intézkedések az intézményeket felkészületlenül és váratlanul érték, a kormány előzetesen nem egyeztetett velük, nem készültek döntés-előkészítő anyagok, nyilván azért, hogy a tartalmuk nehogy véletlenül esetleg a választások előtt kiszivárogjon.

Az intézmények már addig is csak szűkösen voltak képesek működésüket biztosítani, mivel a gondoskodáspolitikára fordított állami támogatás évek óta alacsony.

(15.30)

Extra forrásokkal és tartalékokkal nem rendelkeznek. Két szakmai érdekképviseleti szervezet felmérése szerint is az intézmények összesített rezsiköltsége az 5-6-szorosára emelkedik, van olyan idősotthon, ahol az évi 28 millió forintról 158 millió forintra fog emelkedni. Ez felfoghatatlan emelkedés. Helyzetüket tovább nehezíti, hogy piaci nagyfogyasztónak számítanak, ezért az energiaszolgáltatók napi tőzsdei áron hajlandóak velük szerződni, emellé bankgaranciát vagy egyéb pénzügyi biztosítékokat is kérnek tőlük. Ez teljes kiszolgáltatottságot jelent a számukra, az elszálló rezsi- és üzemanyagárakra sem az idei, sem a 2023-as költségvetés nem nyújt fedezetet. A többletköltségeket az intézmények állami segítség nélkül egyszerűen nem lesznek képesek kigazdálkodni, emiatt még ősszel a szociális szolgáltatások korlátozása, a dolgozók elbocsátása, egyes ellátások szüneteltetése vagy akár teljes megszüntetése, illetve főleg a civil szférában intézményi bezárások várhatóak. Elmondásuk szerint több évtizedes gyakorlattal a hátuk mögött még soha nem voltak ilyen kilátástalan helyzetben.

Beláthatatlan következményei lesznek annak is, ha a falu- és tanyagondnokok, a segítő szolgálatok munkatársai vagy az utcai szociális munkát végzők nem tudják megfizetni a piaci benzinárakat, és nem lesz miből tankolni az autókat. Az általuk nyújtott térítésmentes szolgáltatások ugyanis a szociális szféra infrastrukturális hiányosságait pótolják, és félő, ha nem jutnak el a rászorulókhoz, megnövekszik az intézményi ellátás iránti igény, akár a gyermekvédelem, akár az idősgondozás területén.

A Mi Hazánk Mozgalom követeli a kormánytól, hogy a szociális szektort érintően mielőbb mérje fel a felelőtlenül meghozott döntésének következményeit, valamennyi fenntartó képviselőjével folytasson szakértői szintű egyeztetést, és biztosítsa az intézmények többletköltségének a fedezetét annak érdekében, hogy a fűtési szezonban ne kelljen intézményeket bezárni, és sem a dolgozók, sem pedig az ellátottak ne kerüljenek az utcára. Köszönöm szépen. (Novák Előd tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ Rétvári Bence államtitkár úr, miniszterhelyettes fogja megadni. Parancsoljon!

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az ön felszólalása is pontosan jól mutatja, hogy azok a felelőtlen döntések, amelyek megszülettek Brüsszelben a szankciók kapcsán, azok a hétköznapi életben a legrászorultabb emberek esetében milyen súlyos következményekkel járnak. Tudja, folytatunk mindenféle tárgyalásokat Brüsszellel is, amelyben hatástanulmányokat, előzetes számításokat kérnek minden döntéshez, amely valamelyes mértékben természetesen racionális is, és helyes, ha ezek megszületnek, csak amikor az egész Európát, az összes európai uniós polgár életét teljes mértékben felforgató kérdésről van szó, a szankciók kérdéséről van szó, akkor semmifajta hatástanulmány nem készül, semmifajta számítás. Ígéretek voltak: ettől megáll Oroszország. Nem állt meg. Ettől nem lesz gond Európában. Lett gond Európában. Ez gyorsan be fogja fejezni a konfliktust. Nem fejezte be a konfliktust. És ennek ellenére ezeket a szankciókat elfogadták, aztán bővítették, bővítették, bővítették, és még most is arra készülnek, hogy bővítsék tovább. És közben itt állnak teljes jó szándékkal Magyarországon emberek, családok, és civil szervezetek is, akik szociális intézményeket tartottak fönn, és ők ugyanúgy dolgoznak, mint tavaly, csak azt látják, hogy ami normatívát, állami támogatást, pályázati bevételt megkaptak tavaly is, meg megkaptak idén is, abból tavaly kijöttek valahogy, idén meg nem jönnek ki. Nem az, hogy nem jönnek ki, hanem óriási távolságra kerültek attól, hogy ki tudják fizetni ezeket az energiaárakat.

És megint, a nagyhatalmi konfliktusoknak az átgondolatlan döntései végül a legnagyobb nehézséget a leginkább rászoruló embereknél okozzák. Ezért tartjuk mi rettenetesen felelőtlennek ezt a szankciós politikát, meg azt, amikor Dobrev Klára azt mondja  ezt, kérem, ne vegye magára , hogy mi nem fogunk meghátrálni, a legszigorúbb szankciókat is megszavazzuk Oroszország ellen. Egyik pillanatban ezt megteszik, aztán utána meg jönnek az óriási áremelkedések: Észtországban 154 százalékos egyéves áremelkedés, Litvániában 110, Bulgáriában 108. Mindenhol áremelkedés volt az Eurostat kimutatása szerint, csak Magyarország volt a kivétel, nálunk a legalacsonyabb az átlagos háztartási gázár, utánunk jönnek a horvátok, majdnem duplájával, illetőleg a lettek, a legdrágább meg Svédországban, Dániában és Hollandiában.

De valóban, ahogy ön is mondta, a legrászorultabbaknak kellene ilyenkor segíteni, és segít is a kormány, idén összesen 1127 milliárd forintot adókedvezményben és jövedelemadó-visszatérítésben adtunk vissza a családoknak, 13. havi nyugdíjjal, inflációs nyugdíj-kiegészítéssel és nyugdíjprémiummal az időseket segítjük, 25 év alatti adómentességgel a fiatalokat, benzinárstoppal, élelmiszerárstoppal, kamatstoppal igyekszünk mindenkinek segítséget nyújtani.

A szakosított szociális férőhelyek is növekedtek az elmúlt években, így nyilván az állami szférában is többletrezsiszámla lesz, amit az államnak kell kifizetni, az egyházi oldalon is hasonló növekedés várható, a civil szervezeteknél pedig szintén azon dolgozik a kormány, hogy segítséget nyújtson nekik is. Ön is elmondta, hogy számtalan ilyen szervezet van, és fontos a velük való kapcsolattartás, ezt természetesen a Belügyminisztériumnak a gondoskodáspolitikai államtitkársága meg is tette és meg is teszi, tehát folyamatosan egyeztetett már az elmúlt időszakban is és egyeztet most is velük. Illetőleg lesz egy lehetőség is arra ezeknek a szervezeteknek, a civil szervezeteknek, akik szociális intézményeket tartanak fönn, hogy erre az átmeneti időre vagy erre az időre, amikor most nehezebb téli fűtési helyzetbe kerültek, valamiféle segítséget kaphassanak ők is, ahogy ezt a többletsegítséget a Rezsivédelmi Alapból a szociális intézmények az állami szférában is, az egyházi szférában is megkapták, illetőleg meg kell hogy kapják a későbbiekben.

De a legfontosabb mindezeknek az eredőjét orvosolni, mert lehet itt többletsegítségről beszélni itt is meg ott itt, a szankciók azok, amelyek az egekbe lőtték ezeket az energiaárakat, és amik sajnos a legkiszolgáltatottabb embereknek jelentik a legnagyobb gondot. Azoknak, akik Brüsszelben jó körülmények között élnek, és döntéseket hoznak erről, azoknak a hétköznapjait ez nem befolyásolja. Azoknak az embereknek, akiket viszont nem kérdeztek meg ezekről, azoknak alapvetően befolyásolja az életét. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megkérdezem Szabadi István képviselő urat, hogy elfogadjae az államtitkári választ. Parancsoljon!

SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A válaszát nem tudom elfogadni, tekintettel arra, hogy a szociális biztonság megteremtése eddig  az egyén felelősségén túl természetesen  az állam és az önkormányzatok együttes feladata volt. Önök azonban időközben rájöttek arra, hogy a rezsicsökkentés korlátozásával előidézett szociális válság megfékezése súlyos milliárdokba kerülne, ezért a szociális gondoskodás sorrendjében az állam felelősségét az önkormányzatok felelőssége mögé helyezték, kilátástalan helyzetbe hozva ezzel magukat az amúgy is súlyos anyagi gondokkal küzdő önkormányzatokat. Egy hónappal ezelőtt közérdekűadat-igénylésemre arról tájékoztattak, hogy a kormány megfelelő időben meg fogja tenni a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a szociális feladatellátás zavartalansága biztosított legyen.

Kérdésem, hogy meddig várnak még az állami segítség nyújtásával. Ha egy intézmény működése a megnövekedett rezsi-, illetve benzinárak miatt ellehetetlenül, az addig ellátott közfeladatot  ideértve a foglalkoztatottakat, valamint az ellátottak körét is  kinek fogja átadni? Köszönöm szépen. (Novák Előd tapsol.)




Felszólalások:   64-69   70-75   76-81      Ülésnap adatai