Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a módosító javaslatok benyújtására pénteken 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a hivatásos szolgálati jogviszonnyal összefüggő, valamint a nyilvántartásokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/3757. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Rétvári Bence úrnak, a Belügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének harmincperces időkeretben. Államtitkár úr jelzi, hogy a pulpitusról mondja el az előterjesztést. (Rétvári Bence a szónoki emelvényre lép.) Megadom a szót. Parancsoljon!

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat gyűjtőszabályként a hivatásos szolgálati jogviszonnyal összefüggő, valamint a nyilvántartásokkal kapcsolatos egyes törvények módosítására az alábbi kiemelt témákban tesz javaslatot.

Egyrészt a törvényjavaslat célja, hogy az európai uniós jogi normáknak való megfelelés érdekében módosítsa az EU-kékkártyával kapcsolatos szabályozást. Az EU-kékkártya olyan tartózkodási engedély, amely magas szintű képzettséggel rendelkező birtokosát valamely tagállam területén történő tartózkodásra és egyúttal magas szintű képzettséget igénylő munkavállalásra jogosítja. Az EU-kékkártya irányelv átültetése a migrációs kockázatot nem növeli, átültetésének elmaradása viszont kötelezettségszegési eljárás megindítását vonhatja maga után.

Az idegenrendészeti tárgyú törvények módosítása vonatkozásában ki kell emelni az idegenrendészeti óvadék intézményének megteremtését. Ennek lényege az, hogy az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti őrizetet abban az esetben is megszüntetheti, ha a külföldi rendelkezésre állása  a hatóság előzetes mérlegelése alapján  az óvadék megfizetése útján is biztosítható az eljárásban. Ez tehát a kitoloncolás végrehajtását nem veszélyezteti.

Fontos hangsúlyozni, hogy óvadék elrendelése esetén a külföldi számára kötelező tartózkodási hely kerül kijelölésre. Az óvadék letételének engedélyezését a külföldi maga nem kérheti, annak feltételeit, esetleges alkalmazását hivatalból vizsgálja az idegenrendészeti hatóság, és azt akkor alkalmazza, ha a külföldi a hatóság felhívására úgy nyilatkozik, hogy vállalja az óvadék letételét.

A törvényjavaslat egyes nyilvántartásokkal kapcsolatos módosításai, a belügyi adatszolgáltatásokra vonatkozó módosító rendelkezései alapvetően a jelenlegi adatszolgáltatási gyakorlat egyszerűsítésére, átláthatóbbá tételére irányulnak.

A módosítás révén kivezetésre kerülnek a csoportos, azaz rendszeres adatszolgáltatások. Ezek esetében a jelenlegi gyakorlat szerint az ügyfél kérelmére egy hatósági döntés születik, majd az adatszolgáltatás ezt követően újabb hatósági döntés, ellenőrzés nélkül rendszeresen történik. A módosítás ezen annyiban változtat, hogy a jövőben minden nem állami szerv felé irányuló csoportos adatszolgáltatáshoz hatósági döntés kell majd, tehát nem kerülnek automatikusan kiadásra az adatok rendszeres jelleggel, egyetlen hatósági döntésre tekintettel.

Az új megoldás tisztább jogi helyzetet teremt, valamint elősegíti az adatvédelmi szabályok érvényesülését, továbbá egyszerűbbé teszi az ellenőrzést is. A módosítások révén továbbá lehetővé válik, hogy a járási hivatal a szakrendszerekben rendelkezésre álló adatok alapján szintén tudjon adatszolgáltatást végezni a polgár személyazonosító igazolványának adattartalma, érvényessége és a lakcíme tekintetében, azok ellenőrzése, az érintett személy azonosítása céljából.

2023. január 1. napjától a jármű vezetője nem köteles magánál tartani a vezetői engedélyt. Annak érdekében, hogy a közterület-felügyelet előéleti pontot állapítson meg és intézkedjen annak bejegyzésére, szükséges a járművezető vagy járművezető-jelölt természetes személyazonosító adatának, valamint az engedély típusára, okmányazonosító jelére, kiadási, érvényességi idejére, kategóriájára, cseréjére, visszavonására vagy bevonására vonatkozó adatok ismerete. A módosítás a közterület-felügyelet vonatkozásában lehetővé teszi az említett adatoknak a lekérdezését a közúti közlekedési nyilvántartásból.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítását a Magyarország helyreállítási és ellenálló képességi tervében megvalósuló, az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitalizációs program  közismertebb nevén a „Gondosóra” program  megvalósításához szükséges adatkezelést végző jogi személy kijelölésére vonatkozó szabály pontosítása indokolja.

(11.30)

A törvényjavaslatnak a közfoglalkoztatásra vonatkozó rendelkezései egyszerűsítik a közfoglalkoztatottak munkaerőpiaci szolgáltatásban való részvételének járási hivatalok által történő nyilvántartását, ezáltal a mérés és a visszakövethetőség hatékonyabbá válik.

A módosítás továbbá egyszerűsíti a Start szociális szövetkezetek létrehozását és működését is. Pozitív hatása a haszonkölcsön-szerződés feltételeinek enyhítésével az, hogy több beszerzett eszköz kerülhet át a szociális szövetkezetekhez állami felügyelet mellett, továbbá a feltételek enyhítésével könnyebbé válik a szociális szövetkezetek alapítása is.

A törvényjavaslat rendelkezik a rendvédelmi szervek hivatásos állományát érintő több módosításról is. Az egyik ilyen módosítás lényege az előzetes véleményalkotási eljárás céljainak szűk körű bővítése. Az előzetes véleményalkotási eljárás nem jelent mást, mint a személyügyi alapnyilvántartásba és az annak alapjául szolgáló iratokba történő betekintést és az ezek alapján megfogalmazott javaslatot. Az előzetes véleményalkotási eljárásra jelenleg két esetben van lehetőség, így a vezetővé kinevezést és a rendfokozatban történő soron kívüli előléptetést megelőzően.

A vonatkozó törvények módosítása nem hoz létre új jogintézményt, mindössze a jelenleg is meglévő lehetőségek igénybevételét bővíti, jogilag is jól belátható két esetkörrel: az egyik a miniszter által alapított díj, plakett, emléklap elismerést megelőzően; valamint a miniszter által vezetett minisztériumban vagy miniszter által irányított szervhez vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba vezénylést megelőzően. A módosítás egyúttal kiegészíti az előzetes véleményalkotási eljárás kezdeményezésére jogosultak körét is, hiszen a vezénylés esetén a vezénylés helye szerinti szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője részére indokolt a kezdeményezés lehetőségét biztosítani.

További módosítás a hivatásos állomány tagjai körében végezhető ismételt alkalmassági vizsgálattal kapcsolatos, amelynek keretében „alkalmas kategóriaváltással” minősítés is meghatározható, valamint az, hogy a személy az egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota alapján mely alkalmassági kategóriában alkalmazható a továbbiakban. E minősítés alapján tehát nem merül fel az érintettnek a hivatásos szolgálatra alkalmatlansága, kizárólag az általa betöltött szolgálati beosztáshoz tartozó alkalmassági kategóriában nem foglalkoztatható tovább. Ebben az esetben a rendvédelmi szerv a hivatásos állomány tagjának ezen új alkalmassági kategóriába tartozó szolgálati beosztásba történő helyezéséről intézkedik. A törvényjavaslat ezzel is azt a fő célt szolgálja, hogy az egyén jogviszonya fennmaradjon.

A törvényjavaslat törvényi szintre hozza fel a vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások esetén megállapítható hivatásos pótlék mértékének meghatározására vonatkozó rendelkezést, amely jelenleg azonos tartalommal ugyan, de miniszteri rendeletben szabályozott.

A törvényjavaslat tartalmaz a kártérítési felelősséggel kapcsolatos módosításokat is, annak érdekében, hogy a Hszt.  azaz a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény  hatálya alá tartozó munkavállalók kártérítési felelőssége a hivatásos állományra és a rendvédelmi igazgatási alkalmazottra vonatkozó rendelkezésekkel egységesen kerüljön szabályozásra.

A Hszt. a szülői szabadság tekintetében rendelkezik arról, hogy a rendvédelmi szerv vezetője a szülői szabadság igénybevételére vonatkozó kérelem elbírálása során jogosult a kért időpont elhalasztásáról dönteni, amely halasztásra vonatkozó döntését indokolni köteles, és egyidejűleg közli a kiadás munkáltató által javasolt időpontját. Az egységes jogalkalmazás érde-kében garanciális szabályként szükséges rögzíteni az elhalasztás időtartamára vonatkozó rendelkezést, amelynek értelmében a munkáltató a szülői szabadság igénybevételét a kérelemben meghatározott időponttól legfeljebb 60 nappal lesz jogosult elhalasztani. A rendvédelmi igazgatási alkalmazottak esetében  azonos módon a Hszt. hatálya alá tartozó hivatásos állomány és a munkavállalókra vonatkozó szabályozással  szükséges rögzíteni, hogy a szülői szabadság időtartama alatt nem szüntethető meg a rendvédelmi igazgatási alkalmazotti jogviszony felmentéssel.

További módosítással érintett a Hszt. 12. melléklete, amely tartalmazza a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak illetményére, annak alsó és felső határára vonatkozó bértáblázatot. A Hszt. külön rendelkezése rögzíti továbbá, hogy a rendvédelmi igazgatási alkalmazott alapilletményének a garantált bérminimum összegét el kell érnie, és a besorolása szerinti felső határ nem haladhatja meg a Hszt. 12. melléklet szerint meghatározott felső értéket. A rendvédelmi igazgatási alkalmazottakra vonatkozó illetménytábla szerinti legalacsonyabb fizetési fokozat felső határa jelenleg 273 ezer forint, így a felső határ nem éri el a garantált bérminimum 2023. évi emelése által megállapított összeget. A bértábla fentiekkel kapcsolatos módosítása következtében az illetménycsökkenés kizárását átmeneti rendelkezés biztosítja.

Bízom benne, hogy e rövid ismertetővel sikerült önöknek rávilágítani arra, hogy a törvényjavaslatban foglalt intézkedések, rendelkezések célja a polgárok biztonságának megerősítése, az egyes eljárások gyorsítása, az egységes joggyakorlat erősítése, a működőképesség fenntartása, így végrehajtásuk ezáltal helyes célokat szolgál. Meggyőződésem, hogy a törvényjavaslat elfogadása megfelelően biztosítaná az említett célokat. Minderre tekintettel kérem tehát önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Államtitkár úr expozéja után a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, ezek sorát pedig Fazekas Sándor képviselő úr nyitja, a Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka. Megadom a szót 15 perces időkeretben. Parancsoljon!

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat összességében egy áttekinthető előterjesztés. Annak ellenére, hogy viszonylag sok törvényt nyit meg, mélységében csak néhány kiemelt témakörrel foglalkozik. Én sem tennék másként most az általános vitában, csak néhány rendelkezést emelnék ki.

A rendvédelmi hivatásos szolgálati jogviszonyról szóló törvény  a Hszt.  az egyik olyan jogszabály, amely alaposabb frissítést kap az előterjesztés szerint. Elsőként a rendvédelmi ágazatban foglalkoztatott szakdolgozók illetményemelését, valamint az igazgatási alkalmazottak illetményére vonatkozó bértábla garantált bérminimumhoz igazítását említem meg. Ezek a kisebb, de fontos változások is jelzik a Belügyminisztérium szándékát arra, hogy méltó bérezést biztosítson minden felelősségi körébe tartozó szakmában. Kis lépésekkel történő haladásról beszélünk, de a szándék még a mostani nehéz gazdasági és költségvetési környezet ellenére is megvan.

A Hszt. módosítása kapcsán megemlítem az előzetes véleményalkotási eljárás esetkörének bővítését, amelyre az előterjesztő is külön kitért. Az eljárást ezentúl kitüntetések adományozását, továbbá vezetői beosztásba történő kinevezést megelőzően is le lehet folytatni. Azt gondolom, ez egy észszerű változtatás.

Szintén említést érdemel a jubileumi jutalom biztosítására vonatkozó szabályok életszerűbbé tétele, a kártérítési felelősség szabályainak egységesítése, a szülői szabadság kiadási szabályainak rugalmasabbá tétele megfelelő garanciák biztosításával; valamint az ismételt alkalmassági vizsgálatot követő alacsonyabb beosztásba helyezés lehetőségének megteremtése is, amely az érintett jogviszonyának fennmaradását szolgálja olyan megváltozott egészségi, pszichikai vagy fizikai körülmények között, amelyek kapcsán még nem merül fel a szolgálatra való alkalmatlanság kérdése. Ez egy méltányos megoldás. Ezek mind olyan javaslatok, amelyek a Hszt. szabályainak hétköznapi alkalmazása során felmerülő problémákra adnak válaszokat.

Az általunk tárgyalt törvényjavaslat egy másik fontos területére térnék rá: az idegenrendészetre. Mindig messze vezet, amikor ilyen kérdésekről tárgyalunk; elég csak az elmúlt néhány hétre visszatekinteni. A Honvédelmi és Rendészeti Bizottságban a már 2015 óta készülő európai uniós migrációs reform rendelettervezetét véleményeztük egy hosszas vitában, ahol képviselőtársaim a legkülönbözőbb véleményeknek adtak hangot.

(11.40)

Ferenc pápa múlt heti magyarországi látogatása is képes volt felkorbácsolni az illegális migrációval kapcsolatos társadalmi vita hullámait. Arról viszont sokkal kevesebbet hallani, hogy a magyar határ mellett közvetlen közel, a szerbiai magyar városban, Horgoson, néhány napja újabb lövöldözés volt. Fegyveres migráns bandák csaptak össze a településen, miközben az ott élők épp a gyermekeiket várták haza az iskolából. Ezek szinte háborús állapotok a magyar határ közelében.

Magyarországon az Európára nehezedő migrációs nyomás mellett csak úgy lehet garantálni a rendet és a biztonságot, ha a témában minél kevesebb nyitott kérdés van és az érintett magyar szervek odafigyeléssel, körültekintően, de határozottan járnak el. A Belügyminisztérium ebből kifolyólag felelősséggel végzi a jogalkotási munkákat is. Az előttünk fekvő javaslat a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény módosításával megteremti az idegenrendészeti óvadék intézményét. Ez az idegenrendészeti őrizet kiváltására biztosít lehetőséget olyan esetekben, amikor egy külföldi személy rendelkezésre állása őrizet nélkül is megfelelően biztosítható. Az óvadék eszközének alkalmazását az idegenrendészeti hatóság vizsgálja és ajánlja fel a külföldi számára. Az alkalmazás leglényegesebb szabályait a javaslat törvényi szinten vezeti be, de az illetékes miniszter rendeletalkotási felhatalmazást is kap a részletes eljárási szabályok kidolgozásához.

Eljárási egyszerűsítéseket is tartalmaz a javaslat. Ilyenek: a szálláshely-bejelentés egyszerűsítésére vonatkozó rendelkezések és az adóhatóság ügyterheinek csökkentését szolgáló módosítások, amelyek a jogtalanul felvett menekültügyi ellátások és szolgáltatások összegének visszafizetésére irányuló eljárások könnyebb lezárását teszik lehetővé, továbbá azok a nyilvántartásokra vonatkozó kisebb változások, amelyek egyrészt a külföldiek által meghatalmazott képviselők elérhetőségi adataihoz biztosítanak egyszerűbb hozzáférést az idegenrendészeti ügyekben eljáró hatóságok számára, másrészt pedig automatikus jelzéseket vezetnek be egyes engedélyek vagy okmányok lejárta esetén, ezzel növelve a hatékonyságot a hatóságok ügyintézési feladatai terén.

Fontos még említést tennem az EU-kékkártyára vonatkozó uniós szabályok módosításáról, amelyek itthon jogharmonizációs lépéseket tesznek szükségessé. Az Európai Parlament még 2021 őszén fogadta el azt az irányelvet, amely egyszerűsíti a magasabb szintű képességekkel rendelkező harmadik országbeli munkavállalók által igényelhető tartózkodási és munkavállalási engedélyt is biztosító EU-kékkártya megszerzését. A jövőben az eddigieknél rövidebb időtartamra vonatkozó állásajánlat birtokában a munkavállaláshoz szükséges egészségbiztosítás megszerzésére vonatkozó eljárást elindítva, valamint akár végzettség nélkül is, de a megfelelően igazolt szakmai tapasztalat megléte esetén is igényelhető lesz az EU-kékkártya. Az uniós jogalkotók azt remélik, hogy a módosításoknak köszönhetően Európa előrébb léphet a magasan képzett vagy speciális ismeretekkel rendelkező munkavállalókért folyó nemzetközi versenyben.

Hazánkban kifejezetten alacsony az EU-kékkártyával itt dolgozó harmadik országbeli állampolgárok száma. Ettől függetlenül minden olyan uniós kezdeményezést örömmel fogadunk, amely az illegális migráció szándékolt vagy mellékhatásként megjelenő gerjesztése helyett a tartózkodási és letelepedési engedélyek megfelelő feltételekhez kötött, így a célország számára döntési lehetőséget szavatoló, legális úton történő megszerzésére ösztönöz.

Továbblépve, az előttünk fekvő javaslat témakörei között még említést tennék néhány olyan módosításról, amely a nyilvántartások kezelésével, illetve az adatszolgáltatásokkal függ össze. A polgári kormányoknak mindig is kifejezett célja volt a bürokráciacsökkentés; a technika fejlődése lehetővé is teszi, hogy a különféle eljárásainkat egyszerűbbé és hatékonyabbá tegyük. Az általunk tárgyalt javaslatcsomag elsősorban a hatósági nyilvántartásokkal kapcsolatos eljárás munkaterheinek csökkentését tűzi ki célul, de ez a hatékonyságnövelésen keresztül az állampolgárok oldalán is érzékelhető eredményeket hozhat. Néhány példát már említettem az idegenrendészeti módosítások között, de a javaslat több más, a nyilvántartások kezelésével kapcsolatos könnyítést is tartalmaz. Egyszerűsödik és életszerűbbé válik például a közfoglalkoztatottak munkaerőpiaci szolgáltatásban való részvételének járási hivatalok által történő nyilvántartása azáltal, hogy a javaslat a szolgáltatások időtartamát reálisabban határozza meg. A közlekedés, valamint a közterületek rendjének hatékonyabb biztosítása érdekében a közterület-felügyeleti szerv is hozzáférést kap a jogosítványokban szereplő egyes adatokhoz, hiszen idén január 1. óta a járművezetők nem kötelesek maguknál hordani a vezetői engedélyüket.

Pontosításra kerülnek a Központi Statisztikai Hivatal nem állami szereplők felé történő statisztikai adatszolgáltatásai. Elkülöníthetővé válnak az általános és rendszeres, valamint az egyedi adatkörökre irányuló adatszolgáltatási megkeresések csoportjai, így olyan szolgáltatási modellek kidolgozására és bevezetésére nyílt lehetőség, amelyek jobban megfelelnek a változó, valós igényeknek. A jogtechnikai jellegű, kisebb módosításokra külön már nem térnék ki; természetes, hogy egy ilyen irányú javaslatban van helye ezeknek a kiigazításoknak.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását, illetve, ha bármilyen jobbító szándékú észrevételük van az itt szereplő jogszabály-módosítások kapcsán, akkor szíveskedjenek módosító javaslatokat is benyújtani, hogy a további vitaszakaszokban érdemi eszmecserét tudjunk folytatni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: A Demokratikus Koalíció képviselőcsoportjának vezérszónoka, Gréczy Zsolt következik. Parancsoljon, megadom a szót.

GRÉCZY ZSOLT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A törvénycsomag néhány eleméhez szeretnék röviden hozzászólni. Az EU-kékkártya kapcsán azt gondolom, hogy ez egy fontos jogharmonizációs lépés az Európai Unióval. Itt arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy Magyarországnak az elmúlt években is érdeke lett volna, hogy az olyan emberek között, akik Magyarországra érkeznek akár mint menekültek, meg kell találni azokat az embereket, akik megfelelő tudással, képzettséggel rendelkeznek és segíthetik Magyarországot egy-egy olyan hiányszakma pótlásában, amelyre égetően szükségünk lenne, mérnökök, orvosok, informatikai szakemberek és még sokan mások. Ők nagy segítséget jelenthetnek Magyarországnak akkor is, hogyha nem magyar állampolgárok.

Erre érdemes lett volna figyelemmel lenni akkor is, amikor a menekülteket még csak a kormányzati üldözési kampány próbálta elriasztani az országtól. Érdemes lett volna már akkor megnézni, mint ahogy sok nyugat-európai ország élt is ezzel a lehetőséggel; Németország például kifejezetten akciót indított arra, hogy a hozzájuk érkező sok-sok menekültből megkeresse azokat, akiket rögtön munkával tudnak segíteni, ezáltal a beilleszkedésüket is tudják segíteni, és egy-egy hiányterületen, ahol éppen szükségük van munkaerőre, ez hatékonyan működött is, úgyhogy azt gondolom, hogy ez Magyarországnak is érdeke. Örülök, hogyha egy ilyen uniós jogharmonizációs eljárás keretében ebben sikerül előrelépni.

Azt gondolom, nagyon fontos a törvényjavaslatban, hogy legyünk arra figyelemmel, hogy a személyes adatok védelme mindenképpen biztonságban legyen. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 11. § (1) bekezdés j) pontja a módosítás alapján hatályát veszti; az érintett rendelkezés szerint a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a polgár adatairól történő rendszeres adatszolgáltatásra vonatkozó jelzést. A jelenlegi módosítás ezt veszi ki a törvényből, így az állampolgár ezek után nem tud majd információt szerezni arról, ha a nyilvántartásban szereplő adatait rendszeresen átadják, illetve felhasználják. Erre is érdemes lenne a jogalkotónak odafigyelni.

(11.50)

Az idegenrendészeti szabályok módosításánál az óvadékról szeretnék néhány mondatot mondani. Azt gondolom, hogy ez is nyilván uniós jogharmonizációs feladata a magyar kormánynak. Nyilván a megfelelő körültekintéssel és az ország biztonságára való tekintettel kiemelten kell ezt a kérdést kezelni, és az is nagyon fontos, hogy ez ne egy költségvetési bevételi forrás legyen elsősorban, hanem egy rugalmas jogszabály-alkalmazás, ugyancsak egy integratív lehetőség, amely az alkalmatlanokat kiszűri az országból, viszont akik valóban segítségre szorulnak, azok a megfelelő védelmet meg tudják kapni.

Szeretnék néhány megjegyzést tenni még arról is, hogy az előzetes véleményalkotási eljárás kapcsán a Demokratikus Koalíció úgy látja, hogy a módosítás után is alulszabályozott marad ez a kérdés. A szabályozásból nem derül ki egyértelműen, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat milyen forrásból származó adatokat milyen módon mérlegelhet a vélemény megfogalmazása során, indokolt lenne az alapvető eljárási szabályok törvényi rögzítése. Talán kicsit túlzottnak tűnik az is, hogy a díj, plakett, emléklap adományozását megelőzően a Nemzeti Védelmi Szolgálat vizsgálatára is külön szükség van. Nem biztos, hogy feltétlenül fontos, de ez valóban részletkérdés.

Ami az illetményeket illeti, ott természetesen előfordulhat, hogy valaki alkalmasságát veszíti ilyen-olyan okból egy bizonyos feladat elvégzésére. Ebben az esetben nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy ha nem mulasztás vagy törvénysértés alapján történik ez a fajta képességelvesztés, tehát nem egy bizalmi kérdésről van szó, hanem, mondjuk, egészségügyi vagy pszichés kérdésről van szó, akkor azt gondoljuk, hogy az alapilletménynél fontos lenne, hogy ne vezessen illetménycsökkentéshez, tehát, hogy esetleg érdemes ezeket a személyeket, akik a haza szolgálatára bármilyen módon fölesküdtek, ugyanabban a kategóriában tolerálni.

A fizetési fokozatok megszüntetése azt fogja eredményezni, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a jelenlegi 1-6-os fizetési fokozatba tartozó személyek esetében jogosult lesz magasabb illetmény meghatározására. Azt gondolom, hogy ez is egy szabad döntés. A hatásvizsgálati adatok alapján ez feltehetően az egészségügyi szakdolgozók illetményének emelése miatt szükséges azért, hogy a megfelelő arányok megmaradjanak. Bár hozzáteszem, az itt törvénybe iktatott, alig négyszáz-valahányezer forintos illetmények azért nem verik az eget, de természetesen az is fontos lenne, hogy ebben is előbb-utóbb előrelépés történjen.

A módosító szabályok birtokában fogja a Demokratikus Koalíció az álláspontját képviselni. A személyes adatok védelmére vonatkozó aggályainkat pedig fenntartjuk, ebben nem támogatjuk a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.

ELNÖK: A következő a KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka, Hollik István képviselő úr. Megadom a szót. Parancsoljon!

HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Miniszterhelyettes Úr! Képviselőtársaim! Valóban egy sokrétű és szerteágazó javaslatcsomag van előttünk, ami a hivatásos szolgálati jogviszonnyal összefüggő, valamint a nyilvántartásokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szól. Minthogy miniszterhelyettes úr és képviselőtársam is részletesen ismertette a törvényjavaslat egyes elemeinek a lényegét, én csak hármat szeretnék röviden kiemelni.

Egyrészt azt, hogy azt látjuk, hogy a javaslat több ponton is tartalmaz az uniós kék kártyával kapcsolatos jogharmonizációs záradékból fakadó feladatokat, illetve módosításokat. Itt én fontosnak tartom azt aláhúzni, hogy ez valóban segítséget jelenthet Magyarország számára, a magyar munkaerőpiac számára úgy, hogy egyébként semmilyen migrációs kockázatot nem jelent. Eljutottunk 2010 után oda  dacára annak, hogy energiaválság van és korábban meg koronavírus-járvány volt , hogy Magyarországon ma munkaerőhiány van bizonyos területeken, így valóban a kékkártyával kapcsolatos szabályoknak a hatékonyabbá tétele és a magyar jogrendszerbe való beültetése segíteni tud, még egyszer aláhúzom, úgy, hogy ez nem jelent migrációs kockázatot.

A második rész, amire szeretném felhívni a figyelmet, és amit mi a magunk részéről fontosnak tartunk, ez pedig a csoportos adatszolgáltatással kapcsolatos változtatás. Ma, amikor a big data korát éljük, akkor azt láthatjuk, hogy önmagában a személyes adatoknak hihetetlen értéke van. A személyes adataink teszik például a közösségi platformokat a világ legnagyobb értékű cégeivé, tehát nem nehéz azt belátni, hogy a személyes adatoknak ma hihetetlen nagy értéke van, és ehhez a változáshoz az államnak, mint aki a személyi adatok legnagyobb és legfontosabb kezelője, igazodnia kell, és érdemes a személyi adatokat őrizni.

Ezért, bár technikainak tűnik, én nagyon fontos változtatásnak tartom a csoportos adatszolgáltatással kapcsolatos változtatást, amely valójában a személyi adatok védelmét jelenti azzal, hogy kimondja, hogy a jövőben minden nem állami szerv felé irányuló csoportos adatszolgáltatáshoz hatósági döntés kell, tehát nem kerülnek automatikusan kiadásra az adatok rendszeres jelleggel, csak egyedileg. Azt gondolom, hogy ez egy fontos módosítás, és a személyes adatok védelmét jelenti.

Illetve a harmadik, amit kiemelnék  ezt miniszterhelyettes úr is említette , hogy van olyan változtatás, ami a Gondosóra-programhoz fűződő jogszabályi módosítást igényel, ezt is támogatjuk. Azt gondolom, hogy a Gondosóra-program egy hihetetlen innovatív kormányzati intézkedés, és az idősek számára egy biztonságérzetet nagymértékben növelő, és egyébként valódi egészségügyi segítséget nyújtó programról van szó. Ezért minden olyan jogszabály-módosítást támogatunk, amely azt szolgálja, hogy ez a Gondosóra-program el tudjon indulni, és jól tudjon működni. De egyébként nemcsak ezt a részét, hanem a teljes javaslatcsomagot a KDNP a maga részéről támogatja. Kérem az ellenzéki képviselőtársaimat, hogy tegyenek ugyanígy. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: A Mi Hazánk képviselőcsoportjának vezérszónoka, Novák Előd következik. Parancsoljon!

NOVÁK ELŐD, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A hivatásos szolgálati jogviszonnyal, valamint a nyilvántartásokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 60 oldalas törvényjavaslat címével köszönőviszonyban sem lévő tárgyköröket is szabályoz, így átláthatatlan. Például az sem derül ki a törvényjavaslat címéből, hogy az EU-kékkártya-irányelvet ez a jogszabály implementálná.

Ami a rendvédelmi igazgatási alkalmazottakra vonatkozó illetményemelést illeti, a részletes indokolás szavajárásával élve tulajdonképpen a következő kellemetlen ellentmondás feloldását jelenti. Az illetménytábla legalacsonyabb fizetési fokozatának felső határa jelenleg 273 ezer forint, így a felső határ nem éri el a garantált bérminimum összegét. Ez szégyen!

Viszont a legijesztőbb a törvényjavaslat 10. §-a, mely a nyugdíjasok listázását vezetné be valamiért. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényt kiegészítenék azzal, hogy a nyilvántartást kezelő szerv a Magyarország helyreállítási és ellenálló-képességi tervében megvalósuló, az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitalizációs program megvalósítása céljából átadja a kormány által a program megvalósítására kijelölt jogi személy részére, a program időtartama alatt minden év december 15. napjáig azon Magyarországon élő magyar állampolgárságú személyek természetes személyazonosító adatait, érvényes lakcímadatait, akik a tárgyévet követő december 31-éig betöltik a 65. évüket.

(12.00)

Ezt kell tehát átadni, ami, azt gondolom, hogy érthetetlen, tehát akárhogy is olvassuk ezt a nemes célt sugalló rendelkezést, bár önmagában kérdést vet fel, hogy az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét miért egy digitalizációs programmal úgymond a virtuális térben akarják megvalósítani, de a fő kérdés most itt inkább az, hogy a végeredménye ennek a rendelkezésnek, hogy a nyugdíjasokról készülne egy lista. Miért? Tehát, mondjuk, talán Kubatov Gábor elvárása ez?

A salátatörvényben történő szabályozással miért vezetik be a nyugdíjasok listázását? Erre mindenképpen kérnék egy egyértelmű választ, államtitkár úr. Köszönöm szépen. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)

ELNÖK: Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még élni valaki a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom.

Az előterjesztő képviseletében Rétvári Bence államtitkár úrnak van lehetősége válaszolni a vitában elhangzottakra, 30 perces időkeretben. Parancsoljon!

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Köszönöm szépen mindenkinek a hozzászólását. A hozzászólásokból is érződött, a hozzászólások elsöprő többségéből, hogy nagyjából mindenki egyetért. Én is úgy gondolom, hogy ez mind Magyarország biztonságát, mind az állam jó működését tudja szolgálni.

Amit fontosnak tartunk mindig elmondani itt a kékkártya kapcsán is, hiszen ezek a fogalmak kicsit keverednek, hogy nagyon fontos megkülönböztetni nyilván a migrációnak az illegális és a legális részét, Magyarország mindig is azt mondta, hogy aki legálisan akar Magyarországra jönni, az a törvényi keretek között megteheti. Aki valódi menekült, aki Ukrajnából érkezik, azok számára nyitva áll Magyarország. Egymillió példánk is van erre, bizonyítékunk is van erre, hogy ezt megtettük.

Aki azonban illegálisan jönne, aki még arra a minimális együttműködésre sem hajlandó, hogy elmondja, hogy hívják, mikor született, felmutasson egy igazolványt, és ezt tudatosan teszi, hiszen mobiltelefont hoz magával, de az útlevele nincsen már meg, mire Európába érkezik, nos, azok esetében teljesen más nyilván az elbírálás. Az ilyesfajta tömeges illegális migrációt elutasítjuk, de mindenkinek a tisztességes, törvényes igényét, kérelmét elbíráljuk, és ha megfelel a törvényi feltételeknek, természetesen engedélyt is kaphat. De ha elvárjuk minden magyar embertől, hogy a születésétől fogva egész életében a törvényeket tartsa be, akkor nyilvánvalóan mindenki mástól is, aki egy másik országból érkezik ide, elvárjuk, hogy már az első lépése is törvényes legyen, ne törvénytelenül a zöldhatáron érkezzen, mert akkor valószínűleg a jogszabályokat más területen sem tartaná be.

A személyes adatok védelméről beszélt képviselő úr. Ez valóban szerintünk is egy fontos kérdés. Minden garanciát szeretnénk megadni arra, nyilván azt szeretnénk, hogy bárkinek bármilyen adata, amit az állam kezel, még biztonságosabb legyen, mint bárhol, egy internetbankban vagy bárhol máshol kezelt adata. Igyekszünk meg is védeni ezeket az adatbázisokat. Hála istennek, ebben nagyobb probléma az elmúlt években nem is történt, de nyilván mivel egyre több minden elektronizált, ezért fontos az is, hogy egyszerre az adatbázisok jobban kommunikáljanak, tehát ezeket az adatokat le lehessen kérni. Ennek fontos része, hogy idén év elejétől nem kell már jogosítványt se kinek-kinek magánál tartani. Fontos, hogy ezeket a kényelmi funkciókat is az állam biztosítsa, és mellette természetesen mindenfajta adatfeltöréstől vagy mástól is megóvja az állami adatbázisokat. Erre többszörös garancia van, úgyhogy ebben mi is fontos irányt látunk.

A bérek garantálása, a béremelések garantálása, a bércsökkenés lehetőségének kizárása szintén ezen előterjesztés része. Valóban nagymértékben emelkedett a minimálbér, évi 20 százalékkal is. Sajnos látjuk, hogy erre szükség is van, hiszen nagyon magas a szankciós infláció mind Magyarországon, mind más országokban. Tehát fontos, hogy ezt a béremelkedést, minimálbér-emelkedést, átlagbér-emelkedést minden máshol is leképezzük.

A gondosóra kapcsán, tisztelt képviselő úr, nyilván ez egy teljesen újfajta közszolgáltatása az államnak, hogy valaki a karján hordozva, a nyakába lógatva hordja, hiszen több helyre is lehet rögzíteni ezt a készüléket, ami nem is óra, és nemcsak egy vészjelző gomb, hanem egy beszédlehetőség egy call centerben lévő diszpécserrel  bár biztosan lehetne ezt valahogyan magyarosabban is mondani , tehát az ott levő segítő kollégával való kapcsolatfelvétel lehetősége, és nyilván az ott levő kolléga pedig értesíti azt a hozzátartozót, akit megadott az idős ember.

Ez egy önkéntes lehetőség; tehát aki akar, csatlakozik hozzá, aki nem akar, nem csatlakozik hozzá. Nyilván aki egy háztartásban él a gyerekével vagy más fiatalabb hozzátartozójával, azoknak ez kevésbé jellemző, de aki egyedül él, az idős emberek jó része egyedül él, azok számára ez egy biztonságot adhat. De én találkoztam olyannal is, hogy férj és feleség együtt élt, mind a ketten jó karban voltak, de mégiscsak igényelték ezt. Mi biztatunk is minél többeket, hogy ezt igényeljék, mert bárki elcsúszhat a kertben, a fürdőszobában, s a többi, és ha rajta van ez a gondosóra, akkor a segítség hívható.

De nyilván, hogy a segítség hívható legyen, hogy hol lakik ez az idős ember, ki az ismerőse, általában a gyereke, akit fel kell hívni vész esetén, ezeket az adatokat nyilvánvalóan ennek a telefonközpontnak kezelnie kell, így tud segítséget nyújtani. De hangsúlyozom, ez önkéntes. Aki csatlakozik hozzá, csatlakozik, aki nem csatlakozik, nem csatlakozik. A hozzájárulása, tudta, akarata ellenére senkinek sem a telefonszámát, sem a nevét, sem a címét, semmi mást nem fog a gondosóraprojekt nyilvántartani, úgyhogy ez duplán is biztonságos, a fizikai biztonság szempontjából is biztonságos, az adatbiztonság szempontjából is. Pontosan ezért iktatjuk törvénybe ezeket a javaslatokat, hogy a legmagasabb fokú garanciát kapja meg mindenki a személyes adatánál, törvényi szintű biztosítékot kapjon, hogy csak kifejezetten azokra a célokra használják az adatait, amelyekre ő megadja. De ebben nyilvánvalóan a kapcsolattartásnak egy bizonyos lehetősége is benne van  hiszen az illető kezdeményezi a hívást , az ott való beszélgetés és az azzal kapcsolatos adatkezelés.

Köszönöm szépen még egyszer a hozzászólásokat, mert még az is lehet, hogy lesz olyan az ellenzéki padsorokból, aki ezt támogatja. De ha a végszavazásnál nem is támogatja az egész törvényjavaslatot, annak az elsöprő többségével, úgy érzem, mindenki egyetértett, és mindenki támogatja. Lehet, hogy lesz egy-két olyan pont, ami miatt valaki ellenzékből ezt nem javasolja, de én azt hiszem, hogy sokféle területet szabályoz, és mindegyikben előrelépést tartalmaz. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Felszólalások:   21-38   39-50   51-68      Ülésnap adatai