Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Rétvári államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője, kérdést kíván feltenni a pénzügyminiszter úrnak: „Mikor kapnak a vállalkozók érdemi segítséget a bérfejlesztéshez?” címmel. A kérdésre a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Nagy Márton István gazdaságfejlesztési miniszter kérésére Fónagy János államtitkár úr fog válaszolni. Öné a szó, Z. Kárpát Dániel jegyző úr, képviselő úr.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A magyar munkavállalók érdekeinek több mint három évtizedes feladása, elárulása vagy halogatása folyamatában nem kívánok teljes mértékben inkorrekt lenni a kormány itt ülő képviselőivel szemben. Nem azt kérem számon, hogy az uniós átlagbért  az utolsó mérések szerint évente 33 500 euró, tehát több mint 1 032 000 forintot  mikor éri el a magyar emberek fizetése, bár ezt is kérdezhetnénk, mert az utóbbi évtizedekben a Bécsben nyitható cukrászdától kezdve az „utolérjük Ausztriát”-on át egyébként számtalan olyan megnyilvánulást kellett végighallgatnunk, amitől az ember haja égnek áll, még az enyém is, ha megerőltetem magam. (Derültség.) De azt kell hogy mondjuk, hogy a reális és a megfogható cél legalább a régió országaihoz történő kiegyenlített közeledés lehetne.

A statisztikai adatok alapján még a régió országaihoz történő közeledés sem következett be, pedig három irányba is elindulhatna a kormány, ha komolyan lennének az ilyen irányú szándékai. Egyrészt a multicégek stratégiai szerződéseiben kiköthetnék a bérek lassú, a termelékenység által megengedett emelését. Másrészt az állam, államtitkár úr, saját maga is elkezdhetné a bérek fokozatos, egyébként európai mércével mérve is közelítő emelését, tehát egy közelítést az európai átlaghoz.

De a kérdésem tárgya mégis a magyar vállalkozókról szó. Mi konzervatív közösségként normális béreket szeretnénk, ugyanakkor nem várunk extra áldozatot a magyar vállalkozóktól, nem a kisvállalkozótól akarjuk, hogy másfélszeresére növelje a béreket. Azt szeretnénk, hogy a kohéziós források bevonásával jöjjön létre egy olyan alap, amiből lehet támogatni a magyar mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozásokat a bérek fokozatos, de kiszámítható fejlesztésében.

A kérdés tehát egyértelmű: nyitotte a kormány arra, hogy az uniós források befagyasztása helyett végre hazahozza azokat, és ha így lesz, akkor egy olyan alapot hozzon létre, amiből közvetlenül lehet támogatni a kisvállalkozásokat abban, hogy a béreiket el tudják kezdeni emelni, a színvonalukat pedig közelíteni legalább az európai átlaghoz? Érdemi válaszát várom. Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Z. Kárpát Dániel képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Fónagy János államtitkár úrnak.

DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Két perc csak egy szikár és korántsem teljes felsorolásra ad nekem lehetőséget, hogy milyen programok állnak mostanra azon célra is rendelkezésre, amit ön kérdésében feltett.

A gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program  közismertebb nevén a GINOP  eddig mintegy 342,5 milliárd forint támogatást biztosított a vállalkozásoknak, 6348 darab projekt kapott támogatást. 220 milliárddal indult a kkv-k energiaköltség- és beruházástámogatási programja. A kormány ’22. no-vember 15-étől kiterjesztette a kamatstopot a kkv-k változó kamatozású hiteleire is.

Nem teljeskörűen a felsorolás: az EXIM Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot indított, ez mintegy 3000 milliárdos keretösszeg, amelyből 500 milliárdot már felhasználtak a vállalkozások. Ez a GDP-nek mintegy 4 százalékát kitevő összeg. Hasonló nagy, jelentős összeg az EXIM Gyármentő Beruházási Program, amely ’23. január 1-jével nyílt meg a jelentkezők számára. Ez mintegy 100 milliárd forint keretösszegű program, kiegészíti a ’22 novemberében indított EXIM Gyármentő Hitelprogram 150 milliárd forintos, vissza nem térítendő támogatását.

Nagyon jelentős a kkv-k támogatási rendszerében és az elmúlt 20 évben talán a legsikeresebb volt, a Széchenyi-kártya-program, amely a hitelezés fenntartása és a recesszió elkerülése érdekében biztosít jelentős, folyamatos és hozzáférhető forrásokat. Köszönöm, elnök úr, a türelmet. (Taps a kormánypárti sorokban.)

Felszólalások:   71-74   75-78   79-84      Ülésnap adatai