Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A határozathozatalokra holnapi ülésnapunkon kerül sor.

Most soron következik a Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló 2021. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések vitája. A kormány-előterjesztés T/5387. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlament informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést nemzetiségi és uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

A vitában elsőnek a Költségvetési Bizottság álláspontjának, valamint a megfogalmazódott kisebbségi véleménynek az ismertetésére kerül sor, összesen 60 perces időkeretben. Megadom a szót Szűcs Lajos képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon!

DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési Bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A 2022. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat fekszik előttünk, amelynek általános vitája október 26-án már lezajlott.

A zárszámadásról szóló törvényjavaslatot a Költségvetési Bizottságon kívül a parlament valamennyi állandó bizottsága és a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága is megtárgyalta. A részletes vitákra október 30-a és november 2-a között került sor. Ezúton az ő véleményüket is ismertetni fogom.

Jelentem, hogy a tárgyaló bizottságok mindegyike megállapította, hogy a törvényjavaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, tehát a törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, és illeszkedik a jogrendszer egységébe, megfelel a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek.

Most a bizottságok különvéleményeit szeretném ismertetni, és azt is itt elmondom, hogy azok a bizottságok, akik különvéleménnyel nem éltek, azok is megállapították a határozati házszabálynak való megfelelőséget, ott majd ezt fogom külön közölni.

A Költségvetési Bizottság többségi véleménye. A 2022 februárjában kirobbant orosz-ukrán háború igencsak váratlanul ért bennünket, és rendkívül komoly pénzügyi, társadalmi hatásai voltak, amit a brüsszeli szankciók csak tovább fokoztak. A háború kitörésével sajnos megszakadt a Covid utáni gazdasági fellendülés időszaka, és beköszöntött az energiaválság és a szankciós infláció időszaka.

Elmondhatjuk, hogy a kedvezőtlen körülmények ellenére a magyar gazdaság 2022-ben 4,6 százalékkal bővült, ami az uniós átlagnál 1,2 százalékponttal jobb teljesítmény. Hazánk relatív fejlettsége pedig az uniós átlag 77 százalékára emelkedett az elmúlt évben, tehát e rendkívül nehéz évben is folytatódott a felzárkózás a fejlettebb uniós államokhoz.

Ezen túlmenően mind a foglalkoztatás, mind a beruházások rekordmagas szinteket értek el. Szeretném hangsúlyozni, hogy Magyarország ezen gazdasági eredményeket annak ellenére érte el, hogy hazánk nem részesedett az EU helyreállítási forrásaiból, így Brüsszel igen komoly versenyhátrányba hozott bennünket a többi uniós tagállammal szemben.

2022-ben a kormány támogatta a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzését, a 13. havi nyugdíj visszaépítését, a családokat megillető adó-visszatérítést és a 25 év alattiak adókedvezményét. A jelentős mértékű minimálbér-emeléssel és a közszférában történt bérrendezéssel is enyhíteni kívánta a kormány a háztartások terheit.

A kormány Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése, az energiaellátás biztosítása, a családok védelme, a haderőfejlesztés és a rezsicsökkentés megőrzése érdekében két új alapot, egy Rezsivédelmi és egy Honvédelmi Alapot hozott létre 2022-ben.

A Rezsivédelmi Alap célja a drasztikus és kiszámíthatatlan világpiaci energiaár-emelkedés hatásainak pénzügyi lehetőségekhez képest való mérséklése, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése, ezáltal a családok anyagi biztonságának és energiaellátásának biztosítása volt.

A Honvédelmi Alap célja volt csökkenteni a régióban kialakult háború biztonsági kockázatait, megteremteni a további honvédelmi fejlesztések forrásait, valamint megerősíteni hazánk fizikai biztonságát.

A két alap fedezetét döntően azoknak a cégeknek a befizetései tették ki, amelyeknél a piaci folyamatok hatására jelentős extraprofit keletkezett.

A Külügyi Bizottság véleménye. A Külgazdasági és Külügyminisztérium 2022-ben jelentős szerepet játszott az orosz-ukrán háború és az Oroszország elleni uniós szankciók következtében kialakult gazdasági nehézségek, az energiaválság és a szankciós infláció kedvezőtlen következményeinek enyhítésében. A magyar export összege megközelítette a 172 milliárd eurót, amely az előző évhez képest a termékexport vonatkozásában 19 százalékkal, a szolgáltatásexport vonatkozásában pedig 28 százalékkal emelkedett.

A beruházásösztönzési előirányzatból a HIPA Nonprofit Zrt. 148 milliárd forint támogatást fizetett ki, amivel összesen 714 milliárd forint beruházás jött létre, vagyis minden egyes, a költségvetésből kifizetett forinthoz átlagosan négy forint magántőke párosult.

Az Egyesült Királyság Európai Unióból történt kilépése nyomán kialakult gazdasági nehézségek enyhítését célzó Brexit Alkalmazkodási Tartalékból 43 vállalat összesen 12,6 milliárd forintnyi támogatásban részesült.

A határon túli nemzetrészek számára elérhető gazdaságfejlesztési programokra Magyarország összesen 27,7 milliárd forint támogatást fordított. A Hungary Helps program 40 humanitárius és fejlesztési projektet támogatott, összesen 1,9 milliárd forint összegben. A Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramra a túljelentkezés mintegy tizennégyszeres volt: 52 ezer pályázó közül 3700-an iratkozhattak be, amivel az aktív hallgatói létszám megközelítette a 12 ezret. Az új hallgatók közel tizede Ukrajnában megkezdett felsőfokú tanulmányait folytathatja hazánkban.

Megtörtént a biskeki, hanoi és a washingtoni nagykövetségi épületek, továbbá a lendvai Muravidéki Közösségi Ház műszaki átadás-átvétele, folytatódtak a külképviseleti beruházások Ankarában, Kassán, Mexikóvárosban, Moszkvában, Újdelhiben és Varsóban, összesen 36 milliárd forint értékben.

A Fenntartható Fejlődés Bizottságának véleménye. A 2022. év nehézségei ellenére a környezetvédelemre fordított kiadások a 2021. évivel azonosan, 1,6 százalékban teljesültek. Itt jelennek meg többek között az egyes energiahatékonysági programok, a vízügyi igazgatóságok fejlesztésére irányuló törekvések, a hulladékgazdálkodás, valamint a fenntarthatósági feladatok és a közműszolgáltatások támogatásai.

(18.30)

A Belügyminisztérium felügyelete alatt kerül sor a „Vízvisszatartás és tájhasználatváltás tervezése az Ős-Dráva-programban” elnevezésű projektre 15 milliárd forint értékben.

Fontosnak tartják felhívni a figyelmet arra, hogy a magyar klímapolitika célja a hazai üvegházhatású gázok csökkentése, a gazdaság működésének zöldítése és az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz való alkalmazkodás. Ennek érdekében 2022-ben is folytatódott többek között a „Zöld busz” program, amelynek keretében a helyi közösségi közlekedésben megindult a korszerűtlen buszpark cseréje.

Az erdőterület növelésének elősegítése érdekében az Agrárminisztérium mintegy 4 milliárd forint támogatást biztosított 2022-ben. Az energiahatékonysági beruházások megvalósítására, az energiatudatosság elterjesztésére, szemléletformálásra 5,4 milliárd forint, míg a megújuló energia hasznosítására 1,5 milliárd forint összegű támogatást juttatott a kormány a 2022. évben az egyházi szervezetek, a költségvetési szervek, a központi költségvetési szervek, valamint civil szervezetek és gazdasági társaságok részére.

Összességében mindez azt mutatja, az említett intézkedések sokszínűsége bizonyítja, hogy a kormány továbbra is elkötelezett a fejlődés irányában.

A Gazdasági Bizottság véleménye. A 2021-ben elindított gazdaság-újraindítási akcióterv folytatásaként 2022-ben olyan területek kerültek előtérbe, amelyek hosszú távon is támogatják a gazdaság fejlődését a válságból történő kilábalás során. Az intézkedések fókuszában a munkahelyteremtés, a gyermekes családok és a nyugdíjasok, valamint a magyar gazdaság szempontjából kiemelt ágazatok álltak a versenyképesség növelésével, a gazdasági komplexitás erősítésével.

A 2022. év nagy részében a növekedés főbb mozgatórugói közé tartozott a fogyasztás és a beruházások bővülése. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 17,4 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. A beruházási aktivitás 0,1 százalékkal haladta meg a megelőző év teljesítményét, amely kiemelkedően magas szinten, 28,2 százalékon alakult a tavalyi évben. Ezzel az eredménnyel hazánk első helyet foglalt el az európai uniós országok rangsorában. A beruházások bővülése elsősorban a vállalati fejlesztések 4 százalékos emelkedésének volt köszönhető.

Összességében tehát megállapítható, hogy a 2022-es költségvetés végrehajtása megfelelt a jogszabályi előírásoknak, a zárszámadásitörvény-javaslat megalapozott, és az abban szerepeltetett adatok pedig megbízhatóak.

Ahogy az elején is említettem, azoknak a bizottságoknak, amelyek nem írtak külön véleményt, elmondom, hogy mindegyik bizottság megállapította a házszabálynak való megfelelést, így a Nemzetbiztonsági Bizottság, a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság, a Népjóléti Bizottság, valamint a Kulturális Bizottság, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága és az Igazságügyi Bizottság is ezt a megállapítást tette, valamennyien a törvényjavaslat elfogadását támogatták.

A Mezőgazdasági Bizottság különvéleménye: a tavalyi évet nem lehet eseménytelennek nevezni, 2022 februárjában kitört az orosz-ukrán háború, majd a nyári időszakban történelmi aszály sújtotta Magyarországot. Az aszály következtében az őszi és nyári növények terméshozamai alulmúlták a korábbi évek átlagait, de az állattenyésztés is megsínylette a szárazságot. A szántóföldi növénytermesztésben a nyári aszály hatására jelentősen csökkent a termésmennyiség. A búzatermés 4,2 millió tonna volt 2022-ben, ami 21,3 százalékkal múlta alul az előző évi termésmennyiséget, de még így is fedezi a hazai szükségleteket, és jelentős exportárualapot is biztosít.

A kedélyeket tovább borzolta, hogy az orosz-ukrán háború következtében az ukrán gabona és olajos növények kivitelének jelentős része a hagyományos és leghatékonyabb dél-ukrajnai kikötői útvonalról átterelődött az Ukrajnával szomszédos EU-tagállamok szárazföldi útvonalaira. Magyarország teljes 2022. évi ukrán gabona- és olajosnövény-importja 3,5 millió tonna volt, míg a korábbi években megszokott ukrán import évente mindösszesen 40-60 ezer tonna körül alakult.

Az élelmiszeripar teljesítménye 2022-ben tovább emelkedett. Az összes értékesítés 2022-ben elérte a 6340 milliárd forintot, volumennövekedése pedig 5,4 százalékos volt. Ezenfelül a belföldi értékesítés volumene 1,2 százalékkal nőtt, a közvetlen külpiaci értékesítés volumenének növekedési üteme pedig 10,9 százalék volt, vagyis 2022-ben az exportnak köszönhetően bővült az élelmiszeripar teljesítménye.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre nagymértékben növeli a nemzetgazdaság külkereskedelmi egyenlegét, ezért makrogazdasági jelentősége meghatározó. A rendkívüli körülmények ellenére az agrárexport növekedett 2022-ben, ami kedvezően befolyásolta az egész nemzetgazdaság külkereskedelmi teljesítményét.

A Nemzeti Összetartozás Bizottságának véleményét mondom el. 2022-ben Magyarország mozgásterét a hirtelen jött háborús helyzet és az arra adott szankciós válaszok miatti gazdasági helyzet korlátozta. Mindezek ellenére elmondhatjuk, hogy a legfontosabb stratégiai céljainkról ebben az időben sem mondtunk le, így a nemzetegyesítés folytatásáról sem.

A külhoni magyar közösségek támogatására fordított források összege 2022-ben is mintegy 100 milliárd forint volt, ami több mint a tízszerese annak az összegnek, amelyet 2010 előtt a baloldali kormányzatok a nemzetpolitikára fordítottak.

Azt, hogy a külhoni magyarság támogatása 2022-ben is prioritás volt, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a járványhelyzet okozta korlátozások miatt ideiglenesen szüneteltetett programok is újraindulhattak. Így újraindult a Határtalanul! program, a Kőrösi Csoma Sándor-program és a Petőfi Sándor-program is.

A külhoni magyar közösségek szülőföldön való boldogulása érdekében évek óta működő programok is folytatódtak. Így a Külgazdasági és Külügyminisztérium Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programja, amelynek keretében újabb fejlesztési támogatásokhoz jutottak a külhoni magyar vállalkozók.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyeletével emellett további programok is megvalósulhattak. A csángó-magyar programok támogatása mellett 2022-ben is megvalósult a Diaszpóra felsőoktatási ösztöndíjprogram, amelynek keretében újabb diaszpórában élő magyar, illetve magyar gyökerekkel rendelkező fiatalok kezdhették meg tanulmányaikat valamely magyarországi felsőfokú oktatási intézményben.

Mindezek jól mutatják, hogy a kormányzat számára az egységes nemzetben, egységes Kárpát-medencei térben való gondolkodás már számos területen megvalósul. Magyarország egy háborús konfliktussal és gazdasági kihívásokkal terhelt időszakban, a 2022-es évben is megmutatta, hogy a külhoni magyarság támogatása nem a körülmények függvénye. Minden magyar számíthat az anyaországra ebben a nehéz időben is.

A Vállalkozásfejlesztési Bizottság különvéleménye. A 2022-es költségvetés az újraindítás költségvetéseként került elfogadásra, melynek elsődleges célja volt, hogy az elmúlt évek kormányzati politikáját lehessen folytatni. A törvény elfogadását követően a gazdaság újraindítása a tervezettnél dinamikusabban alakult, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás, a bérek és a fogyasztás erőteljesen bővült.

(18.40)

A háborús konfliktus elhúzódása azonban jelentősen átalakította a prioritásokat. A 2022. év nagy részében a növekedés főbb mozgatórugói közé tartoztak: a fogyasztás és a beruházások bővülése, amelyeket a kormány több intézkedéssel is a védelme alá vett. A növekedést emellett elősegítette a beruházások magas aktivitási rátája, amelyet a kibővített családi otthonteremtési kedvezmény és az otthonfelújítási támogatás, valamint a nagy volumenben megvalósuló vállalati fejlesztések egyaránt magas szinten tartottak, ezáltal segítve az előző évi gazdasági növekedést.

Az Európai Ügyek Bizottságának különvéleménye. A költségvetési hiánnyal kapcsolatos maastrichti kritérium teljesítése alóli mentesítést az uniós előírások, illetve a különleges jogrend rendelkezései továbbra is lehetővé tették az elmúlt évben; továbbá az Alaptörvényben meghatározott, az államadósság csökkentését előirányzó államadósság-szabály is érvényesült. Az európai uniós támogatások kapcsán a tavalyi évben is jelentős, összesen 1391 milliárd forint kifizetése történt meg a kedvezményezettek részére a költségvetésen keresztül, és ehhez jöttek még 480 milliárd forint értékben a közvetlen termelői támogatások és az agrárpiaci támogatások.

Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elhangzott összegző vélemények alapján kérem a tisztelt Házat és képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A kisebbségi véleményeket Ander Balázs képviselő úr ismerteti. Parancsoljon, képviselő úr!

ANDER BALÁZS, a Költségvetési Bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A 2022-es büdzsé végrehajtásával kapcsolatos törvényjavaslat költségvetési bizottsági kisebbségi véleményeként azt tudom elmondani, hogy noha a Pangloss mesteri alapelveket követő kormánypárti narratíva szerint a lehetséges kormányzatok legjobbikának irányítása alatt élünk, és gyakorlatilag minden rendben van vagy legalábbis jófelé halad, ezzel ellentétben a Jobbik-Konzervatívok véleménye más, és ezért a 2022-es költségvetés végrehajtása miatt sok dicséret nem illeti részünkről sem a kormányt.

Azt viszont kormánypárti oldalról még a zárszámadásban is elismerték, hogy összességében mintegy ezermilliárdos tervezési hiba csúszott a költségvetésbe, mert hibásan mérték fel a makrogazdasági folyamatokat. Ha példának okáért az inflációs és a kamatpályát nézzük, akkor ezeknél 550 milliárd forintnyi összeget tévedtek a tervezés során. Amit 2021-ben elfogadtunk, végül nagyon nem hasonlít a most tárgyaltra, hiszen időközben rendeleti úton hatvanszor módosították az eredeti büdzsét, mintegy 2693 milliárd forintnyi összeget, a kiadási főösszeg majdnem tizedét átmozgatva. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 6 nap és 18 óránként kellett hozzányúlni a költségvetéshez. Ennek ellenére nincs felelőse a magyar embereket roppant súlyosan érintő problémáknak.

A forint euróhoz viszonyított árfolyama nem valamiféle elháríthatatlan külső adottság, tragikus vis maior miatt vált a 2010. esztendőben tapasztalt 266-os szintről mostanra 380 körülivé. Őszinte magyarázatot itt is hiába várnak a magyar családok a kormánytól vagy az MNB-től, akárcsak az úgynevezett háborús infláció kapcsán.

Amellett, hogy az árfolyamgyengülés és az infláció mindent átírt, volt egy másik hozadéka, hiszen a megugró árak megugró áfabevételeket jelentettek a kormányzat számára. Csakhogy ez más olvasatban a magyar családokra kivetett ezermilliárdos kormányzati különadóként is felfogható.

Az infláció kapcsán is elképesztő erőfeszítéseket tett az állami propaganda, hogy azt egy az egyben az orosz-ukrán háborúra kenjék. Arra viszont már nincs érdemi válasz, hogy máshol, például Romániában akkor miért jóval alacsonyabb a pénzromlás mértéke, mint nálunk.

Arra is hiába várják a választ a magyar családok, hogy miként fordulhatott elő egy alsó hangon is 40 százalékos élelmiszerár-infláció egy olyan alapvetően kiváló agráradottságokkal rendelkező országban, mint hazánk, és kerülhettünk be horribile dictu a legrosszabb számokkal rendelkező államok TOP 10-es szégyenligájába. Az ígéretek szerint lassan be kellene érnünk Ausztriát, de mostanra egy folyószámlával bíró átlagos magyar polgár 40 ezer forintnyi mínusszal zárja a hónapot, és a családok több mint 40 százaléka számára igen súlyos vagy megoldhatatlan gondot jelentene egy elromlott háztartási gép cseréje, mert ennyi megtakarítással sem bír, azt ugyanis felzabálta az infláció.

A gyengülő forintárfolyam, valamint a brutális államadósság miatt befizetendő extraadók legfőképpen a gyermekes családokat nem kímélik. A 27 százalékos rekordáfa még a gyermekneveléshez szükséges cikkeken  pelenka, bébiétel  is ott vannak, és nyugodtan nevezhetjük egyfajta büntetőadónak, ami egyre lejjebb löki Magyarországot azon a demográfiai lepusztulási lejtőn, aminek következtében pár évtized múlva jó, ha 7,5 millióan leszünk, és amely népesedési csődhelyzet olyan brutális társadalmi problémákat fog eredményezni, amibe ugyan jobb bele sem gondolni, de mégis egyre inkább muszáj lesz.

Messzemenően támogatjuk a saját sorsukért felelősséget vállaló, többgyermekes nagycsaládok széles körű támogatását, de demográfiai fordulatot elérni csak akkor lehet, ha üzennek-üzennének a még gyermekteleneknek, illetve azoknak, akiknek már van gyermekük és vágynának egy másodikra is, de a szülőföldön való boldogulás nehézségeit látva ettől elriadnak.

A kormányzati tervek 5400 milliárd forintnyi áfabevételt vártak, ehelyett 6800 milliárd folyt be a büdzsébe. A Jobbik-Konzervatívok véleménye szerint egy ekkora pluszösszeg csupán ötödéből is meg lehetett volna oldani a másfél évtizede befagyasztott családi pótlék megduplázását, amely kiegészítő összeg családi kártyára érkezhetett volna.

De szükségesnek érezzük egy állami hátterű bérlakásépítési program beindítását, vagy példának okáért az úgynevezett kalandvágyból még nem külföldre kényszerült munkanélküliek ingyenes átképzését, hogy a munkaerőhiányra hivatkozva ne azon morfondírozzanak, hogy miként hozzanak hazánkba 2030-ig 500 ezer új munkást, a harmadik világ ázsiai migránsmunkásait, akik igenis elveszik a magyarok munkáját, de ha nem, akkor meg a béreket törik le. Azzal, hogy a kormány könnyűvé tette az ázsiai migránsmunkások behozatalát, igen veszélyes folyamatoknak ágyaz meg. A magyar dolgozók lecserélése mindenesetre semmiképpen sem nemzeti érdek.

Szólni kell az államadósság alakulásának negatív tendenciáiról is. Az elmúlt 13 év alatt nem sikerült megoldani ezt a problémát. A balliberális időszak végén évente kamatteherként kilapátolt ezermilliárd forint mostanra 2100 milliárd fölé ugrott, és egyes piaci elemzők prognózisa szerint ez az elkövetkezendő években akár 2500-3000 milliárd forintra is emelkedhet. Külön aggasztó, hogy a devizarész, tehát a külföldnek való kitettség is növekszik. A magyar életerőt folyamatosan apasztó döbbenetes államadósságsarc nagyságát jól érzékelteti, hogy az egész oktatási rendszerre költ annyit a magyar állam, mint erre a költségvetési tételre. Ha bölcs és előrelátó politikával sikerülne ezt a kiadási tételt a felére csökkenteni, lenne lehetőség az egészségügy hathatós rendbetételére, a nemzetstratégiai ágazatnak tekinthető és a magyar jövőt jelentő oktatási szektor fejlesztésére, de kézzelfogható mértékű bérlakásépítési programra vagy éppen az általunk többször javasolt családi kártya bevezetésére is. Ehhez azonban a magyar gazdaságot patrióta, szuverén pályára kellene állítani, hogy az végre ne legyen olyan mértékben kiszolgáltatva a külföldi szereplők irányába, mint jelenleg. Külső megoldás helyett  nyugati multik vagy kínai cégóriások  végre bízni kellene a magyar emberekben.

A szülőföldön való boldogulás joga minden honfitársunknak megjár, azonban a tárgyalt zárszámadás is alátámasztotta, hogy a tavalyi költségvetés nem erről szólt. Az a szavazatvásárlásról, a szavazók megtévesztéséről szólt. Azt a fikciót próbálták elhitetni az emberekkel, hogy a magyar gazdaság és költségvetés remek formában van. Sajnos erről gyorsan lehullott a lepel, mert év végére a gazdasági növekedés eltűnt, recesszióba fordultunk, megugrott az infláció.

(18.50)

Érdemes megnézni a számokat, hogy mihez is vezetett a gazdaságpolitikájuk. Tény, hogy a tervezett 3 százalék helyett 14,5 százalék lett az infláció, ez pedig az emberek életszínvonalát is drámai módon befolyásolta. Az is tény, hogy a pénzforgalmi deficit a tervezett 3152 milliárd helyett 4672 milliárd forint lett, ami 48 százalékos túllépés, és amúgy a GDP 6,2 százaléka. Vajda képviselőtársam találó megállapítása szerint a 2022-es újraindítási költségvetés inkább amolyan hibrid, osztogató-fosztogató választási költségvetés lett, ami először adott, aztán elvett, gyakorlatilag átverve a választókat.

Mindez világosan megmutatta, hogy miért nincs értelme már tavasszal költségvetést csinálni, hiszen a tárgyév akkor még olyan messze van, a feltételek annyit változnak időközben, hogy az egészet át kell írni. Igaz, ennek megvan a maga oka, mint arra Csárdi képviselőtársam is rámutatott. A legnagyobb trükk, hogy alultervezik az inflációt, hogy ezzel teremtsenek pluszforrásokat. Ez annyira jól sikerült, hogy az áfából, az szja-ból valamint társasági adóból összesen 2263 milliárd forintnyi pluszbevétele keletkezett a kormánynak.

Azt is láttuk, hogy mire nem fordították ezt a rengeteg pluszforrást. Nemet mondtak a tanárok tisztességes béremelésére. Nemet mondtak a szociális dolgozók béremelésére. Nemet mondtak a lakások leszigetelésére és a megújuló energiák fejlesztésére. Nemet mondtak az egészségügy talpra állítására, így aztán a tárgyalt év végére 62 milliárd forintra emelkedett a kórházak kifizetetlen adósságállománya. S ugyan arányait tekintve ’22-ben ugyanannyit költöttek egészségügyre, mint ’21-ben, de a GDP-arányosan csupán 4,7 százalék elmarad az EU-s 7,5 százalékos átlagtól  miként azt Komáromi képviselőtársunk megállapította. De volt plusz 61 milliárd a nagy kínai projektre, azaz a Budapest-Belgrád vasútra, valamint 45 milliárd állami propagandára és konzultációra meg a NER-es holdudvart építő felesleges beruházásokra, valamint a multik agyontámogatására. Mindeközben maradt a bűnös tétlenség például az élelmiszer-önellátás elérése területén is.

Mindezek alapján jogos az a kritika, amely szerint a zárszámadási törvény gyakorlatilag felesleges, hiszen semmiféle jogi és más relevanciája nincs, érdemi értékelés helyett csak a kormány önfényezését tartalmazza.

A költségvetési folyamatok a Fidesz-kormány időszakában teljesen átláthatatlanná váltak, nem tud érvényesülni az Országgyűlés ellenőrző szerepe, a költségvetés gazdaságpolitikát meghatározó irányadó eleme. A már évek óta áttekinthetetlen és ellenőrizhetetlen államháztartási folyamatokat a kormányzat a kényszereknek és a megfontolásainak megfelelően bármikor saját hatáskörben módosíthatja.

A veszélyhelyzet állandó megújítása, a rendeleti kormányzás a költségvetési folyamatok feletti totális kormányzati kontrollt jelent, aminek megfelelően kényük-kedvük szerint bármikor belenyúlhatnak a büdzsébe, ezért a zárszámadást egyik ellenzéki frakció sem tartja elfogadhatónak. Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megkérdezem Banai Péter Benő államtitkár urat mint előterjesztőt, hogy kíváne felszólalni. (Banai Péter Benő: Zárszóként a végén, most nem. ) Köszönöm szépen, az államtitkár úr közölte, hogy majd a zárszóban fog válaszolni az elhangzottakra. Tájékoztatom az államtitkár urat, hogy 30 perc időkeret áll majd az ön rendelkezésére.

Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben, amelyek a hirdetőtáblán már megjelentek, és a vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Kérdezem képviselőtársaimat, kíváne valaki felszólalni a vitában. (Senki nem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom.

Megkérdezem Banai Péter Benő államtitkár urat, zárszóra igényt tart-e. (Banai Péter Benő szólásra emelkedik.) Igen. Parancsoljon, öné a szó.

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a mai napon elhangzott észrevételeket, véleményeket és a zárszámadásitörvény-javaslat általános vitájában, bizottsági tárgyalása során elhangzott észrevételeket is. Nagyon röviden reagálok a ma elhangzottakra.

Először is fontosnak tartom annak hangsúlyozását, hogy az önök előtt lévő törvényjavaslatot az Országgyűlés összes bizottsága az Alaptörvény tartalmi és formai követelményeivel összhangban valónak találta, és felidézném Windisch elnök úrnak a véleményét, aki azt mondta, hogy a zárszámadás valós képet fest a 2022. évi folyamatokról. Ezt mindig nagyon fontosnak tartom elmondani, hiszen igenis azt gondolom, hogy a zárszámadásnak van szerepe, a zárszámadás be kell hogy mutassa, hogy az Országgyűlés által elfogadott költségvetéshez képest a tényleges folyamatok hogyan valósultak meg. Az önök előtt lévő valós számok azt tartalmazzák, hogy a tavalyi évben a magyar gazdaság 4,6 százalékkal bővült, folytattuk a felzárkózást az Európai Unió átlagához, és ezen felzárkózás együtt járt a munkahelyek számának megőrzésével  felidézném, hogy 4,7 millióan dolgoztak , és a reálbérek a magas infláció mellett is növekedtek.

Én azt gondolom, hogy a 2022. évet összességében sikeresnek tekinthetjük, természetesen azzal együtt, hogy számos területen sok feladat áll még előttünk. Mégis miért gondolom azt, hogy sikeres a 2022. évi költségvetés végrehajtása, noha  egyetértve Ander Balázs képviselő úrral  az önök előtt lévő számok érdemben eltérnek a költségvetés tervezésekor feltételezettektől? Azért mondom ezt, mert az eltérés meglátásom szerint nem tervezési hibára vezethető vissza, nem arra vezethető vissza, hogy a kormányzat nagyon rosszul mérte fel 2021 folyamán a 2022-es folyamatokat, hanem az önök által látott eltérések mögött alapvetően a 2022 elején kitört orosz-ukrán konfliktus, háborús konfliktus és az arra adott brüsszeli szankciós válaszok húzódnak meg okként. Ismétlem tehát: én nem gondolom, hogy a kormányzati gazdaságpolitikában olyan változások történtek 2022 folyamán, amelyek függetleníthetők lennének az említett háborútól.

Ismétlem tehát: meggyőződésem szerint nem tervezési hiba volt, hanem Magyarországon is éreztette hatását a háború és a rá adott szankciók folyamata. Miért mondom ezt? A háború következtében egész Európában visszaesett a gazdasági növekedés, csekélyebb értékű lett, az infláció az Európai Unió összes országában drasztikusan növekedett. Ezen folyamatok alól természetesen Magyarország sem volt kivétel, ezért látjuk azt Magyarországon is, hogy az eredetileg tervezett 5,2 százalékos növekedés helyett  idézőjelbe téve  csak 4,6 százalékos növekedés valósult meg, és természetesen Magyarországon is jelentősen növekedett az infláció, hasonlóan az említett más európai országokhoz. A balti országokban például a magyar inflációs rátánál is magasabb számokat láthatunk, az Európai Unió átlagos inflációs szintje 2022-ben mintegy háromszorosa volt a 2021. évinek.

Azt gondolom, hogy ez az a folyamat, a háború, a rá adott szankciós válaszok, amelyek szükségessé tették, hogy a kormányzat változtasson az eredeti elképzeléseken. Ander Balázs képviselő úrnak mondom, hogy én azt gondolom, hiba lett volna, hogyha ezekre a körülményekre a kormányzat nem reagál, nem hozza létre a Rezsivédelmi Alapot, nem védi meg az Európában egyik legalacsonyabb villamosenergia- és legalacsonyabb gázárat. Hiba lett volna, hogyha a kormányzat nem reagál, és év közben nem jön létre egy Honvédelmi Alap, amely a háború árnyékában, azt gondolom, nehezen megkérdőjelezhető. És hiba lett volna, ha például a nyugdíjak reálértékének a megőrzése érdekében a kormányzat nem hajt végre az év során két alkalommal is kiegészítő nyugdíjemelést. Ismétlem: a zárszámadás azt mutatja be, hogy az eredetileg az Országgyűlés által elfogadotthoz képest látott változásoknak mi az oka, és ezek a változások hogyan, milyen módon történtek.

És ha már azt mondtam, hogy véleményem szerint az előttünk álló feladatok mellett is összességében elértük az Országgyűlés által meghatározott célokat a 2022. évben, ezt azért mondom, mert a rezsicsökkentés eredményeit meg tudtuk védeni; a foglalkoztatottak szintje magas volt; a reálbérek az infláció mellett is növekedtek nemzetgazdasági szinten mintegy 2,5 százalékos mértékben; megőriztük a családtámogatások kiterjedt értékét és ahogy említettem, a nyugdíjak reálértékét is.

(19.00)

(Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Azon túl, hogy kiegészítő nyugdíjemelések történtek, emlékeztetnék mindenkit arra, hogy 2022 folyamán visszaépítésre került a teljes 13. havi nyugdíj, és a 3,5 százalékot meghaladó gazdasági növekedésnek köszönhetően minden nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy nyugdíjprémiumot is kapott. Ezen kiadások mellett is az adósságrátát csökkenteni tudtuk, csakúgy, mint az államháztartási hiány mértékét. Ez utóbbi államháztartási mutatókat azért tartom fontosnak, mert a választási költségvetés vagy ilyen jellegű kifejezés a tisztelt Ház falai között a 2022-es zárszámadás kapcsán is elhangzott.

Emlékeztetnék mindenkit arra, hogy 2002-ben vagy 2006-ban, az akkori választási években a megelőző évhez képest mind az államháztartási hiány, mind az államadósság mértéke növekedett. Ezzel szemben 2022-ben mind az államháztartási hiány, mind az államadósság rátája 2021-hez képest csökkent. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az adósságráta a GDP 76,7 százalékáról 2022-re 73,9 százalékra mérséklődött.

Ha az adósságot említettem, akkor hadd zárjam a hozzászólásomat azzal, hogy természetesen 2022-ben is voltak olyan folyamatok, amelyekre a kormánynak reagálnia kellett, adott esetben kiegészítő intézkedésekkel, és amely folyamatok feladatot jelentenek számunkra a következőkben is.

Ander Balázs képviselő úr két olyan tényezőt emelt ki, ahol egyetértek képviselő úrral, feladatunk van, az egyik a demográfiai fordulat. Azért első helyen meg kell említsük, hogy 2010-11-ben a magyar termékenységi ráta érdemben alacsonyabb volt, mint a visegrádi országok átlaga vagy mint az európai uniós átlag. Azt látjuk, hogy a magyar termékenységi ráta nagyobb mértékben emelkedett, mint a kontrollként használt visegrádi országok vagy európai uniós termékenységi ráta is.

Megőriztük a kiterjedt családtámogatási rendszert a Covid idején, és megőriztük a háború idején is. De természetesen messze vagyunk a kívánt 2-es termékenységi ráta feletti szinthez képest, éppen ezért azt gondolom  ellentétben képviselő úrral , hogy a kormányzatnak van üzenete azok számára, akik gyermekvállalásban gondolkodnak, akik nem szeretnék, hogy a gyermekvállalás egyet jelentsen az elszegényedéssel, és van üzenete a kormányzatnak azon családok számára is, akiknek még nincsen gyermeke, akik gyermektelenek.

A CSOK Plusz, azt gondolom, egy erős üzenet. Ismét elmondom, hogy a CSOK Plusz lehetőségével a családok élhetnek, és ha gyermeket vállalnak, akkor a gyermekektől függően nemcsak alacsony kamat fizetése biztosított, hanem a fölvett hitel tőkerészének az elengedése is. Ez egy nagyon komoly segítség, de említhetném a babaváró hitelt, vagy említhetném a családpolitikai eszközök többi elemét is. Ezen családpolitikai lépések megismerhetők a 2022. évi zárszámadásból, de megismerhetők a 2023-as, idei kormányzati tervekből is, és a 2024-es költségvetésben is a családpolitikai intézkedések kiadási fedezetét biztosítani fogjuk.

Végül, amiben szintén egyetértek képviselő úrral, az az államadósság kérdése. Hangsúlyozom, hogy az államadósság mutatói közül talán legfontosabb az államadósság GDP-arányos szintje. Az európai uniós statisztikai adatok alapján azért képviselő úr nyilván tudja, hogy 2002-2010 között egyetlenegy év sem volt, amikor a GDP-arányos államadósság ne növekedett volna, és 2011-től 2019-ig egyetlenegy év sem volt, amikor a GDP-arányos adósságráta ne csökkent volna  pont ellentétes az előjele.

Tehát ebben maximális egyetértés van közöttünk, sőt az Országgyűlés az Alaptörvényben azt rögzítette, hogy a mindenkori kormányoknak olyan költségvetést kell készíteni és végrehajtani, ami az adósságráta, a GDP-arányos adósságmutató csökkenését eredményezi. Ez alól kivétel a gazdasági visszaesés, illetőleg különleges jogrend esetén lehetséges.

Ezt a követelményt a kormányzat tartotta, és nagyon bízom abban, hogy a következő években is az adósságráta csökkenni fog. Természetesen az adósság finanszírozási költsége az infláció növekedésével Magyarországon is, de például Németországban is meg az Egyesült Államokban is növekedett. De ismétlem, abban egyetértésben vagyunk  mindnyájan, azt gondolom  képviselő úrral, hogy az adósságrátát csökkenteni kell, pont azért, hogy az adósságráta finanszírozási költségei is csökkenjenek.

Ezen túl felhívom képviselő úr figyelmét arra, hogy az adósság állományán belül a külföldiek részaránya ma érdemben alacsonyabb, mint 2010-ben volt. 2010-ben 50 százalék fölött volt a devizaadósság aránya, most ez 30 százalék alatt van, a lakosság finanszírozási aránya pedig jelenleg bőven 20 százalék fölötti, szemben a 2010-es 2-3 százalékponttal.

De ismétlem, a zárszámadás tényszerű tavalyi adatai mellett alapvető közös célunk kell hogy legyen, hogy az adósságrátát csökkentsük. Én abban bízom, hogy ez az adósságráta-csökkenés úgy tud megvalósulni, hogy mellette a magyar gazdaság a következő években folytatni fogja a növekedési pályát, és ennek is köszönhetően meg tudjuk őrizni a magas foglalkoztatottsági szintet és az ehhez kapcsolódó pozitív folyamatokat, akár a reálbér-növekedésre, akár a nyugdíjak reálértékének megőrzésére, vagy a családtámogatások biztosítására fókuszáljuk az erőforrásainkat. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   215-220   221-226   227-229      Ülésnap adatai