Felszólalás adatai

Felszólalások:   79-98   99-114   115-142      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/4028. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Nagy Bálint úrnak, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben. Parancsoljon!

NAGY BÁLINT építési és közlekedési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Az Építési és Közlekedési Minisztérium 2022. december 1-jével alakult meg, új tárcastruktúrában és új szemléletben közelítve meg a közlekedési ágazattal kapcsolatos feladatokat. Az ÉKM egységes tárcaként fogja össze a közlekedéssel kapcsolatos fejlesztési és beruházási kérdéseket, a közlekedéssel kapcsolatos működtetési, szabályozási és hatósági feladatokat, valamint az építészettel és építésgazdasággal kapcsolatos egyéb feladatokat. Ebben a szemléletben a korábbi megközelítésben előkészített jogalkotási javaslatok felülvizsgálata is szükségessé vált, ez alapján az ÉKM a korábbi, egyes közlekedési tárgyú törvények módosítására vonatkozó T/1619. számú törvényjavaslat felfüggesztését kérte, amelynek visszavonására e törvényjavaslat benyújtásával a kormány javaslatot tesz. A jelenlegi törvényjavaslat tehát a 2022. második félévi szabályozási feladatokat, valamint a 2023. első félévi törvényalkotási feladatokat is felöleli.

A törvénytervezet tartalmazza mindazokat az uniós jogharmonizációs célú, valamint a szakma és a közlekedési iparág által szükségesnek vélt módosításokat, amelyek szükségesek annak érdekében, hogy hazánkban egy jól működő közlekedési és beruházási szektor szolgálhassa a gazdasági, gazdaságpolitikai célok megvalósítását, illetve a lakosság és a gazdasági szereplők mobilitási igényeivel összefüggő feladatok teljesítését. A törvénytervezet 15, a közlekedési ágazathoz szorosan kapcsolódó törvény módosítására tesz javaslatot.

Tisztelt Képviselőtársaim! A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása pontosítja a közúti fuvarozásban részt vevő munkavállalókkal kapcsolatos egyes szabályokat, így meghatározásra kerül a munkakezdés, a munkavégzés helyéül szolgáló, a járművezető általános tartózkodási helyeként szolgáló működési központ fogalma. Emellett a jogalkalmazás során szerzett tapasztalatok alapján pontosítja a járművezetők kiküldetésére vonatkozó rendelkezéseket, valamint a gépjárművezető nélkül bérelt járművek közúti árufuvarozásra történő használatára vonatkozó új uniós szabályok átültetését a magyar jogszabályba. A módosítás tartalmazza továbbá a hazai útdíjrendszer EETS-sel, azaz az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatással kapcsolatos jogharmonizációjához szükséges módosításokat is.

A módosítás mindemellett a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben foglaltakkal való összhang megteremtése érdekében az egyes közúti közlekedési szabályszegések helyszíni eljárásra vonatkozó szabályait pontosítja a szankciótörvény fogalomhasználatával összhangban, és a szabályszegést helyszínen elismerő személlyel szemben közigazgatási bírságként helyszíni bírság kerül kiszabásra. A közlekedésbiztonság javítása érdekében bevezetett, az egyes közúti közlekedési szabályszegésekhez megállapított közigazgatási bírságok összegei mérlegelés nélküli, fix összegben kerültek meghatározásra. Másrészről kizárólag a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre, a kötelező haladási irányra vonatkozó egyes szabályszegések tekintetében alkalmazható, a gépjárművezető távollétében kiszabható közigazgatási bírság jogintézményét a javaslat megszünteti, valamint egyszerűsíti az ezzel kapcsolatos eljárási szabályokat.

A módosítás egyben elősegíti az egyes közúti beruházások során megvalósuló, egységes digitális rádiótávközlő rendszerbe tartozó vagyonelemek problémamentes vagyonátadását az erre vonatkozó hiányzó szabályok megalkotásával.

Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló módosítás, kapcsolódva a közúti közlekedésről szóló törvény módosításához, szintén az EETS-jogharmonizáció kapcsán szükséges módosítási javaslatokat ülteti át, valamint beépítésre kerülnek az útdíjrendszerrel összefüggő korábbi veszélyhelyzeti rendelkezések.

A légi közlekedésről szóló törvény módosításának célja az uniós jog által előírt védelmi háttérellenőrzéssel kapcsolatos rendelkezések pontosítása, tekintettel a jogalkalmazás során felmerült kérdésekre, továbbá a vonatkozó uniós jogszabályok megváltoztatására. A légi közlekedés biztonságának fokozása érdekében a módosítás javaslatot tesz a felügyeleti díjak emelésére.

A vízi közlekedésről szóló törvény módosítása az uniós irányelvekben foglaltaknak való megfeleltetést biztosítja. A módosítás továbbá, hasonlóan a többi közlekedési ágazathoz, bevezeti a vizsgabiztos fogalmát.

A vasúti közlekedésről szóló törvény módosítása megteremti a különböző közlekedési módok közötti átszállási kapcsolatot, az emelt szintű utaskényelmi szolgáltatásokat biztosító közlekedési létesítmények, azaz az intermodális csomópontok üzemeltetésének jogi kereteit. A jogszabály kiegészítése révén a pályahálózat-működtető társaságok pályahálózatra vonatkozó működtetési tevékenysége kiegészül az intermodális csomópontok részét képező vasúti pályaudvar és a hozzá szorosan kapcsolódó, a közösségi közlekedést elősegítő létesítmények és az azokat hordozó ingatlanok üzemeltetésével. A javaslat ezáltal hozzájárul a közösségi közlekedési szolgáltatások színvonalának fejlesztéséhez, megfelelő színvonalú alternatívát biztosítva az egyéni, motorizált közlekedési módokkal szemben, ezzel hozzájárulhat a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, a klímavédelmi és környezetvédelmi célok teljesüléséhez.

A törvénymódosítás emellett megteremti a nemzetbiztonsági hatóságokkal kötendő együttműködési megállapodások megkötésének jogalapját, pontosítja a bírságolás szabályait.

A törvényjavaslat a vasúti közlekedésbiztonsággal kapcsolatos hatósági tevékenységek fokozása érdekében a felügyeleti díj mértékének módosítására tesz javaslatot, továbbá a vasúti tevékenység bejelentésének részletes szabályait módosítja az ügyfelek terheinek csökkentése érdekében a törvényi szabályozás deregulációjával.

A termőföld védelméről szóló törvény módosítása révén a közlekedésfejlesztési projekteknél, amennyiben nemzetgazdasági szempontból kiemeltté lett nyilvánítva, a termőföld más célú hasznosításával járó engedélyezési eljárást nem kell felfüggeszteni az ingatlanügyi hatóság határozatának véglegessé válásáig, nem csupán azon vasúti építmények esetében, ahol a nyomvonalat kormányrendelet állapítja meg.

A személyszállítási szolgáltatásról szóló törvény módosításának egyik kiemelt eleme a vasúti személyszállítási szolgáltatást, a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogait és kötelezettségeit érintő, jogharmonizációs célú módosítások bevezetése. A jogharmonizációs kötelezettség mellett beépítésre kerülnek a korábbi, 2022. második félévi veszélyhelyzeti jogalkotással létrehozott szabályozási elemek. A tervezet pontosítja továbbá a közforgalmú személyszállítási szolgáltatások, valamint a taxiszolgáltatások működtetésével kapcsolatos adatkezelési, közrend- és vagyonvédelmi, valamint megfigyelési szabályokat, így a tervezet a kamerafelvételek tárolásának időtartamára, azok felhasználására és rendelkezésre bocsátására állapít meg új előírásokat.

A helyközi autóbusz-közlekedés közszolgáltatásának pályáztatására való felkészüléssel kapcsolatban a módosítás biztosítja, hogy a meglévő telephelyi állomány továbbra is a közszolgálatások hatékony és szakszerű lebonyolítása céljából hasznosuljon.

A tervezet mindezek mellett bevezeti a személyhez kötött utazási jogosultság fogalmát, továbbá a közlekedési elektronikus azonosító fogalmát is. A törvényjavaslat az elektronikus azonosító fogalmával összhangban módosítja a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényt.

A hulladékról szóló törvény módosítása megteremti annak kereteit, hogy a helyi és országos közutakon, valamint az országos és térségi vasútvonalakon végzett építési munkálatok során keletkező és visszamaradó, beépítésre alkalmas építési és bontási anyag  például mart aszfalt vagy kő-, esetleg betonalj  visszaforgatásával és felhasználhatóságával más beruházásoknál, például a kerékpárutak építésénél az hasznosítható legyen.

(15.50)

A javasolt módosítás lehetővé teszi a hulladékképződés megakadályozását, ezáltal hozzájárulva a beruházások költséghatékony megvalósításához. A hulladékképződés megakadályozásával jelentősen csökken a járulékos logisztikai költség, így például a szakszerű tárolás biztosítása, ezáltal a jelen kezdeményezés nemcsak költséghatékonyabbá, hanem környezetkímélőbbé is tenné a beruházásokat. Ezen anyagok nem minősülnek veszélyes hulladéknak, így visszaforgatásuk nem jelentene semmilyen környezeti kockázatot.

Tisztelt Képviselők! A törvénymódosítás a vasútnak nem minősülő, egyéb kötöttpályás közlekedésekről szóló törvény, az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény, a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi következményeknek való megfeleltetés általános szabályairól szóló törvény, valamint a Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvény tekintetében jogtechnikai módosításokat és pontosításokat tartalmaz.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy a T/4028. számú törvényjavaslatot megvitatni és a törvényjavaslatban megfogalmazott szabályozási szándékot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Szeberényi Gyula képviselő úrnak, a Fidesz vezérszónokának. Parancsoljon!

DR. SZEBERÉNYI GYULA TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az Építési és Közlekedési Minisztérium 2022. december 1-jével alakult meg, új tárcastruktúrában és új szemléletben közelítette meg a közlekedési ágazattal kapcsolatos feladatokat. Egységes tárcaként fogja össze a közlekedéssel kapcsolatos fejlesztési-beruházási, a közlekedéssel kapcsolatos működtetési, szabályozási és hatósági feladatokat. Ebben a szemléletben szükségessé vált egy új megközelítés, amely alapján készült el a jelen törvényjavaslat is.

A törvénytervezet tartalmazza mindazokat az uniós jogharmonizációs célú, valamint a szakma és a közlekedési iparág által szükségesnek vélt módosításokat, amelyek szükségesek annak érdekében, hogy hazánkban egy jól működő közlekedési szektor szolgálhassa a gazdaságpolitikai célok megvalósítását, illetve a lakosság és a gazdasági szereplők mobilitási igényeivel összefüggő feladatok teljesítését. A törvénytervezet 15 közlekedési ágazathoz szorosan kapcsolódó törvény módosítására tesz javaslatot.

Tisztelt Képviselőtársak! Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló T/4028-as számú törvényjavaslat célja a közúti szakterületen szükségessé vált törvényi szintű módosítások átvezetése a hatályos szabályozásban. Definiálja a „járművezető általános tartózkodási helyeként szolgáló működési központ” fogalmát. Az utánképzési foglalkozásvezetőket is nevesíti közlekedési szakemberként, akik tevékenységüket a közlekedési hatóság engedélye alapján és felügyelete alatt végezhetik.

A törvényjavaslat további célja, hogy a jogalkalmazás során szerzett tapasztalatok alapján pontosítsa a járművezetők kiküldetésére vonatkozó rendelkezéseket, valamint a gépjárművezető nélkül bérelt járművek közúti árufuvarozásra történő használatára vonatkozó új uniós szabályokat átültesse a magyar jogrendszerbe.

A javaslat a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvényben foglaltakkal való összhang megteremtését is szolgálja. Az egyes közúti közlekedési szabályszegések helyszíni eljárásra vonatkozó szabályait pontosítják a törvényi fogalom használatával összhangban és a szabályszegést helyszínen elismerő személlyel szemben közigazgatási bírságként helyszíni bírságot szabnak ki.

A közlekedésbiztonság javítása érdekében bevezetett, az egyes közúti közlekedési szabályszegésekhez megállapított közigazgatási bírságok összegeit mérlegelés nélkül, fix összegben határozzák meg, ezért a törvényjavaslat azon nem változtat, hogy a közigazgatási helyszíni bírság összege megegyezik a szabályszegéshez rendelt fix összegű közigazgatási bírság összegével. A bírság összege ugyanis nem függhet attól, hogy a tetten ért járművezetővel szemben a helyszínen vagy rendes közigazgatási hatósági eljárásban kerül sor bírság kiszabására ugyanazon jogsértés elkövetése miatt. Másrészről kizárólag a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre és a kötelező haladási irányra vonatkozó egyes szabályszegések tekintetében alkalmazható, a gépjárművezető távollétében kiszabható közigazgatási bírság jogintézményét a javaslat megszünteti. A javaslat továbbá megszünteti a szabályszegés miatt alkalmazható bírság közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó szabályainak miniszteri rendeletben történő szabályozásának lehetőségét, egyben ezen szabályok megalkotására, az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel összhangban, a kormánynak ad felhatalmazást. Ezzel összhangban sor kerül a közterület-felügyeletről szóló törvény módosítására is.

A módosítás további célja, hogy az egyes közúti beruházások során megvalósuló egységes digitális rádiótávközlő rendszerbe tartozó vagyonelemek problémamentes vagyonátadását elősegítse a kiegészítés révén.

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása révén a közlekedésfejlesztési projekteknél, amennyiben nemzetgazdasági szempontból kiemeltté lett nyilvánítva, a termőföld más célú hasznosításával járó engedélyezési eljárást nem kell felfüggeszteni az ingatlanügyi hatóság határozatának véglegessé válásáig.

A módosítás további célja a személytaxi-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működésével összefüggésben előírt adatkezelési kötelezettségek törvényi szintre történő emelése, ezen túlmenően a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-ei európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásainak való megfelelés.

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása azon vasúti és közúti bontásból kikerülő anyagok közvetlen visszaforgatását teszi lehetővé az építőiparban, amelyek nem minősülnek veszélyes hulladéknak.

Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat egységes szemléletben közelíti meg az Építési és Beruházási Minisztériumnak a közlekedési beruházásokkal és fejlesztésekkel, valamint az infrastruktúra működtetésével kapcsolatos elképzeléseit, valamint elvégzi a szükséges jogharmonizációs feladatokat. Mindezek miatt kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák a javaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Most a DK képviselőcsoportjának vezérszónoka, Varga Zoltán képviselő úr következik. Megadom a szót, parancsoljon!

VARGA ZOLTÁN, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Valójában picit már magam is restellem, de ugyanúgy tudom kezdeni a vezérszónoki felszólalásomat, mint az előző esetben. (Nacsa Lőrinc: Jaj, de jó!) Ha nem egy piti, sufnituning diktatúrácskában élnénk, akkor erről a salátatörvényről nyugodtan tudnánk beszélni (Zsigó Róbert: Csak hazudni tudsz!), hiszen a 15 törvényt módosító, előttünk fekvő javaslatcsomag számos rendelkezése az uniós jog jogharmonizációs célú átvételét jelenti. De sajnos el kell ismernünk, hogy egy piti, sufnituning diktatúrácskában élünk és nyilvánvaló módon, ahogy az előző salátatörvénynél, ez ugyanúgy kiviláglik ennek a javaslatnak a szövegéből is.

Most nem térnék ki sok mindenre, de muszáj beszélnünk az autópályaútdíj-fizetéssel kapcsolatban arról a helyzetről, amely szerintem nemhogy Európában (Nacsa Lőrinc: Szoktál fizetni?), de a világon is kirívóan bűnös és aljas szándékot feltételez. Nem kell messzire menni, ez talán még önöknek is menni fog, hiszen Rogán Antal kabinetminiszter május 6-án jelentette be, hogy a Themis Magántőkealap vezette konzorcium nyerte meg az autópályák építésének és karbantartásának koncessziós jogát a következő 35 évre. Ennek a  hogy, hogy nem, Magyarország leggazdagabb embere, Mészáros Lőrinc, illetve a kormánytagokat szívesen jachtoztató Szíjj László érdekeltségeibe és soraiba tartozó  konzorciumnak nyilvánvaló módon érdekes a megjelenése ebben a körben.

(16.00)

Tudni kell erről a konzorciumról, hogy ez egy három hónapja alakult cég, amely több száz milliárd forintot kereshet majd azzal, hogy átveszi az autópályák nagy részét az Állami Közútkezelőtől. Hát, kapaszkodjunk meg  önök ezzel nyilván tisztában vannak, hiszen önök kalapálták nyélbe ezt az üzletet , összesen 1237 kilométer autópálya kezelésének feladatát, valamint a Magyar Közút 900 munkatársát vette át az Állami Közútkezelőtől egy két hónapja alakult cég, a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Hogy, hogy nem, a cég egy magántőkealapokból álló társaság, amelynek a tulajdonosi adatai persze nem nyilvánosak.

Azonban az önök szerencsétlenségére vagy a mi szerencsénkre azért a sajtó korábban már azonosította Orbán Viktor közvetlen baráti körének vagy környezetének két közeli bizalmasát, és megint felmerül ez a két név, mit ad isten, Mészáros Lőrinc és Szíjj László. Nem furcsa ez önöknek? Hirtelen ugyanezek az emberek! Mészáros Lőrinc, aki 13 évvel ezelőtt még gázcsapokat birizgált egy kis faluban, a Jóisten és Orbán Viktor  a kettő között állítólag egyenlőségjel van az ő elképzelésében  jóvoltából hirtelen Magyarország leggazdagabb emberévé vált, olyan gazdaggá, hogy lassan már Európában, sőt a világon is jegyzik. A magyar állam évi 96,2 millió forintot (sic!) fizet ennek a cégnek az autópályák karbantartásáért, felújításáért és fejlesztéséért. Látom, ön is meglepődött, Nacsa képviselő úr, de ez így van. Egyes számítások szerint ez abban a 35 évben, amennyi időre a cég elnyerte Orbán piti kis diktatúrácskájától az autópálya-koncessziót, akár 1000 milliárd forint hasznot is hozhat majd. 1000 milliárd forintot! Ez olyan mértékű biznisz, olyan mértékű sandaság  majdnem gazemberséget mondtam, de azt itt nem lehet , hogy ezt már az Európai Unió önmaga is vizsgálja, azt, hogy Mészáros Lőrincnek, Szíjj Lászlónak és társainak hogy lehetett 35 évre odaadni a magyar autópályák koncessziós jogát.

Muszáj, hogy beszéljek itt egy picikét az EU-szabályozásról, mielőtt képviselőtársaim megpróbálnának meggyőzni arról, hogy az EU-szabályozás erre lehetőséget ad, mert valóban lenne benne igazság, de azért ez nem teljesen így van. Azt nyilván tudjuk, hogy az EU-tagállamoknak valójában nincs szükségük brüsszeli jóváhagyásra vagy engedélyre a koncessziós szerződésekre vonatkozó eljárások lefolytatásában. De azért ez nem teljesen így van, tudniillik azért a tagállamoknak, még talán önöknek is, Orbán rendszerének is tartaniuk kell magukat a koncessziós szerződésekről szóló 2014-es uniós irányelv előírásaihoz az átláthatóságról, és arról, hogy az öt évnél hosszabb időtartamra szóló koncessziók esetében a koncesszió maximális időtartama nem haladhatja meg azt az időtartamot, amely alatt  észszerű feltételezések alapján  a koncessziós jogosult számára megtérül a befektetés. Olyan mértékig sandaság az, amit most önök csinálnak, hogy pert is veszítettek ebben az ügyben, hiszen tudjuk nagyon jól, hogy civil jogvédő szervezet indított pert, és bár a Nemzeti Koncessziós Iroda titkolni akarta az adatok kiadását, abszolút tiltakozott minden ilyennel szemben, a Fővárosi Ítélőtábla még 2022 márciusában született jogerős ítélete szerint a dokumentumokat ki kell majd adni.

Tehát nézzék, itt egy-másfél óra alatt gyakorlatilag két olyan salátatörvényt terjesztettek a tisztelt Ház elé, melyek alapján a törvény álcája mögött újabb orbáni haverok zsebeit akarják súlyos milliárdokkal, sőt, kiderül, hogy akár ezermilliárdokkal is megtömni. Én úgy gondolom, ha valami, akkor ez a hazaárulás. Én úgy gondolom, ha valami, akkor ez a bűnös politikai szándék. Én úgy gondolom, ha valami, akkor ez lesz az, amiért önöknek rövidesen felelni is kell. Köszönöm, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Nacsa Lőrinc képviselő úr, a KDNP vezérszónoka következik. Parancsoljon!

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Három apró betűt ajánlanék Varga képviselő úr figyelmébe: PPP, ezt a konstrukciót. Ha valami gazemberség volt, tisztelt képviselő úr, akkor az az volt, hogy egy gazdasági szaklap számítása szerint, a kormánnyal való elfogultsággal abszolút nem vádolható gazdasági szaklap számítása szerint 2853 milliárd forintot takaríthatott volna meg az állam, ha az M5-ös és az M6-os autópályát hitelből építi és nem PPP-konstrukcióban. Tisztelt képviselő úr, nem ennyibe került, hanem ennyivel lett volna olcsóbb. Ön azt mondta, hogy az 1000 milliárd forint sok pénz, egyetértünk, de az a 2853 milliárd forint, amennyi kárt okoztak önök az államnak papíron leigazolva, ennél sokkal több, tisztelt képviselő úr.

A mostani költségvetésben is van olyan sor, amely az önök káros PPP-szerződéseit éppen törleszti, amit éppen ki kell fizetni, 13 évvel az önök kártékony, korrupt kormánya után. 2853 milliárd forintot  ha hitelből valósítják meg az M5-ös és az M6-os autópályát  spórol a magyar állam egészen a mai napig, tisztelt képviselő úr. Elképesztő összeg, ugye?! Most érti meg a nagyságrendet, tisztelt képviselő úr. Meg hogy ezt önök okozták a magyaroknak. 2853 milliárd forint ez az összeg. Egészen döbbenet, hogy ezek után ön itt bármiféle autópályadíjakról vagy koncesszióról beszél, amikor a legkárosabb PPP-konstrukciókat, amiket önök kötöttek, még a mai napig is nyögi a magyar költségvetés, tisztelt képviselő úr. Gondolom, erről sem kérdezte meg a főnökét, hogy hogy volt ez, Feri.

Bezzeg a mostani törvényről szintén nem sikerült beszélnie a képviselő úrnak. Igenis van EU-s megfelelés benne, és van EU-s jogharmonizáció benne. Igenis fontos az, amiről az államtitkár úr beszélt. Én szeretném megköszönni államtitkár úrnak a munkáját, amit az Építési és Közlekedési Minisztérium átalakításával, megalakításával kezdődően végzett. Semmi, csak a szokásos, Varga képviselő úr elmegy a kritikák elől. Business as usual, ne is foglalkozzunk vele! Hiszen látjuk, hogy a mostani törvényjavaslatot az államtitkár úr azért hozta ide, mert a vasúti, vízi közlekedési, légi közlekedési, közúti és személyszállítási területeken szükségessé vált felmerülő szabályozási és jogharmonizációs módosításokat az Országgyűlés elé kellett hozni. A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az EETS-útdíj-jogharmonizációhoz szükséges módosításokat is.

A nemzeti kereszténydemokrata kormánynak kezdetektől fogva különösen nagyon fontos volt a vasút fejlesztése, és nagy hangsúlyt is fektetett rá. Célunk, hogy a magyar vasút visszanyerje régi legendás hírét, és hogy Magyarországon XXI. századi, korszerű, kényelmes és gyors legyen a vasúti közlekedés. Egyre több a villamosított vonal. Magyarországon 8500 kilométer hosszú vasúti pálya található, ebből 3220 kilométer villamosított vonal. Emlékezhetünk arra  Varga képviselő úr gyorsan elszaladt , hogy a baloldal a kormányzása alatt 300 milliárdos adósságot okozott a MÁV-nak, megszüntettek sok vasútvonalat, és az adósság mellett még 70 milliárd forintos megszorítással sújtották a magyar vasutat. Elbocsátások voltak a MÁV-nál. Emlékszünk rá, hogy a magyar emberek 2010-ben Európa legrégebbi vonatszerelvényein utazhattak.

Szerintünk jelentős pozitív változást hozott a helyközi közösségi közlekedésben  egy új fejleményről is hadd számoljunk be  a vármegyebérletek és az országbérletek bevezetése, melyek május 1-jétől használhatók. A teljes árú 30 napos vármegyebérletek 9450, az országbérletek 18 900 forintba kerülnek, a nappali és esti tagozatos tanulók, a 6 év feletti óvodások és a fogyatékkal élők 90 százalékos kedvezménnyel 945, illetve 1890 forintért jutnak hozzá. Már május első 15 napján meghaladta a 300 ezret az eladott vármegye- és országbérletek száma. Ebből is látszik, hogy ez egy sikersztori, jó döntés volt. Köszönjük szépen a minisztérium előkészítő munkáját és döntéseit. Azt gondolom, hogy nagyon sok magyar ember munkába járása, ingázása, rokonlátogatása, és így tovább, olcsóbbá vált az elmúlt hetekben.

A célunk, hogy gyorsforgalmi utakon lehessen eljutni minden megyei jogú városba és 11 határállomásig, és fontos célunk, hogy minden magyarországi településről legfeljebb félórás utazással elérhető legyen a gyorsforgalmi úthálózat.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat a kormányzati struktúrában bekövetkezett változások tekintetében rendezi a közlekedéssel kapcsolatos működtetési, szabályozási és hatósági feladatokat. A törvényjavaslat tartalmazza mindazokat az uniós jogharmonizációs célú, valamint a szakma és a közlekedési iparág által szükségesnek tartott közlekedési tárgyú módosításokat, amelyek az Építési és Közlekedési Minisztérium mobilitási koncepciójában is szerepelnek.

Mindezekre tekintettel a KDNP-frakció támogatni fogja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(16.10)

ELNÖK: Most a Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka, Ander Balázs képviselő úr következik, megadom a szót. Parancsoljon!

ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Jobbikos országgyűlési képviselőként most kérhetnék egy kávét és azt mondhatnám, hogy milyen örvendetes dolog, hogy itt a DK-s képviselő meg a KDNP-s kormánypárti képviselő csépeli egymást. Csak az a probléma, hogy mindez a magyar emberek bőrére megy. Ugyanis amit itt Varga képviselő úr fölvetett a DK részéről, az teljesen jogos. Az, hogy az autópálya-koncesszió, ez a 35 évre szóló, nyugodtan nevezhetjük förmedvénynek, amit ráadásul Rogán Antalék tíz évre titkosítottak is, egyes számítások szerint ezer milliárd forintot töm majd a miniszterelnök úr baráti körének zsebébe  összesen a 35 év alatt egyébként a magyar állam olyan 8 milliárd forintot fog kifizetni , igaz, vannak kötelezettségek is nyilván: 300 kilométernyi autópályát kell építeni meg másik 300 kilométeren bővíteni kell a hálózatot, de mindemellett azért az az ezer milliárd forintos haszon, amit feltételeznek egyes számítások a 35 év alatt, az még mindig egy nagyon-nagyon jó biznisz, aminek egyébként máshol is lenne helye.

Viszont igaza van Nacsa képviselőtársamnak akkor, amikor előhozza az előző rezsim vagy előző kormányzat PPP-s disznóságait. Igen, az, hogy 2040-ig a magyar állam 2853 milliárd forintot dob ki  ugye, jól mondom a számot?  az ablakon csak azért, mert hitelfelvétel helyett abban a konstrukcióban valósították meg az M5, illetve az M6 építését  dél-dunántúli polgárként egyébként én magam is elhűlve látom mindig, amikor arrafelé közlekedem, hogy milyen vakondtúrások alá fúrtak alagutakat, milyen iszonyatos pénzkidobás volt ez az egész , ugyanúgy hozzátehetem, hogy annak az összegnek, azoknak a forrásoknak akkor is lett volna más helye. És erre mondtam azt, hogy igen, az ellenzék nem baloldali, hanem jobboldali részén helyet foglalva mi ilyenkor hátra is dőlhetnénk, és akkor elmondhatnám, hogy lám, lám, önök hogy ütik egymást. Csak még egyszer szeretném aláhúzni, itt a magyar emberek bőrére megy a játék. És lehet ezen röhögni, lehet ezen vidulni, de a tény ettől még tény marad. Tudom, jönnek majd a panelválaszok, így Gyurcsány, úgy Gyurcsány, baloldali összefogás, én meg majd akkor fölhozom azt, Nacsa képviselőtársam, hogy miért is tetszettek azt a választási törvényt úgy megbuherálni, hogy gyakorlatilag más módszer ne is álljon az ellenzék rendelkezésére, de ezt hagyjuk!

Beszéljünk akkor a tényekről! Államtitkár úr, nagyon sok támogatandó dolog van ebben a törvényjavaslatban. Tüzetesen átbogarásztam, és valóban rengeteg olyan dolog van benne, amire teljes mellszélességgel azt kell hogy mondjuk a Jobbik padsoraiból is, hogy ezt támogatni kell, mert ez Magyarország, a magyar nemzet érdekét szolgálja. De önök mindig elkövetik azt, vagy nagyon sokszor elkövetik azt a hibát, bűnt, nem is tudom, hogyan fogalmazzak, hogy ilyen salátatörvény formájában terjesztik elénk azokat a dolgokat is, amelyeket egyébként nem tudnánk lenyelni. Egyszer már hoztam egy, elnézést, de nagyon-nagyon furcsa hasonlatot, amikor mondjuk, egy sztárséf  maradjunk ennél a hasonlatnál  egy szép menüsort tálalna, odahozná a vendég elé, viszont a közepére csinálna egyet, és elvárná, mint ahogy teszi egyébként most, ugye, kormánypárti képviselőtársaim egyike-másika, hogy mi ezt fogyasszuk el jó étvággyal, és vágjunk hozzá jó képet. Hozzátesszük, még egyszer elmondom, nagyon sok támogatandó eleme van ennek, de azért urambocsá’ engedtessék meg, hogy legyen olyan, amire nemet mondunk, és többek között ennek kapcsán valóban föl kell hívni a figyelmet arra, hogy itt az autópálya-koncesszióval és az azzal összefüggő törvénymódosító javaslatokkal bizony óriási probléma van.

De akkor nézzük azt is, hogy mit lehetne támogatni még, olyan is van, illetve mi az, amihez néhány konstruktív javaslatot hozzá tudnánk fűzni. Mindjárt az 1. §-a a törvényjavaslatnak az utánképzési foglalkozásvezetők tevékenységével foglalkozik. Akkor hadd utaljak miniszterelnök úr szavaira, aki még 2006-ban valahogy úgy fogalmazott: az autózás nem luxus, hanem megélhetés, ezért a költségeit jelentősen csökkenteni kell. És ha már utánképzés vagy éppen képzés, akkor azt szeretném kérni, hogy kormánypárti oldalon hallják meg azoknak az autósiskoláknak a panaszát, jajszavát, amelyek fölhívják arra a figyelmet, hogy 50 százalékkal bezuhant a jelentkezők aránya az egyszerű sima B kategóriás jogosítvány kapcsán is. A nagy gépek esetében, tehát mondjuk, a C-s és D-s jogosítványokat szerezni kívánók tekintetében, ami azért a gazdaságot mozgatná és fönntartaná, ott 80 százalékos csökkenésről beszélnek országos szinten. És ilyenkor jönnek azok a hírek is, hogy mondjuk, indiai nőket keres a BATON Transport Hungary Magyarországra, és azt mondják, hogy 800 indiai nőt is felvehetnek majd, és 1800 eurós havi fizetséget nyújtanának nekik a munkájukért, és ráadásul még a munkaadó finanszírozná a jogosítvány megszerzését is.

Államtitkár úr: gondolkodnake egy olyan rendszerben, hogy mondjuk, magyar állampolgárok számára állami formában valamilyen szinten támogatva, jelentősen támogatva, mert azért itt horribilis összegekről van olykor szó, de elérhetővé tennék  és kérem, részleteket is nyújtson ezzel kapcsolatosan , mondjuk, a C-s és D-s jogosítványok megszerzését? (Jelzésre:) Tudom, hogy volt ilyen, legyen még ilyen.

A B kategória kapcsán pedig: igen, nagyon örvendetes dolog, hogy önök annak idején hozzájárultak 25 ezer forinttal ahhoz, hogy a fiatalok B-s jogosítványt tudjanak szerezni, csak az a helyzet, hogy azóta egy kicsit elszaladtak az árak, és alsó hangon 450-500 ezer forintba kerülhet egy ilyen képzés, és nagyon sok szülő van, aki egészen egyszerűen ezt a mai helyzetben nem tudja vállalni, úgyhogy erre is valamilyen választ kellene adjanak önök.

Amikor arról szól a törvényjavaslat, hogy az egyes közúti közlekedési szabályszegéseket, a helyszíni eljárásra vonatkozó szabályokat pontosítsák, akkor azt mondjuk, hogy ez teljesen rendben van. Igen, a közlekedési kultúra olyan, amilyen Magyarországon, lenne mit egyébként ilyen szabályzókkal is ezen javítani.

Aztán egy életszerű példa, és sok polgárnak vagy ezzel foglalkozó polgárnak a lelkét melengető javaslat, amikor azt írják, hogy a muzeális minősítő szervezet által kiadott, a járművek muzeális minősítését tanúsító érvényes muzeálisjármű-igazolással rendelkező jármű a magyarországi első forgalombahelyezési eljárásban mentesül a közlekedési hatóság által kiadott egyedi forgalombahelyezési engedély meglétének kötelezettsége alól. Tehát elértek egy olyan társadalmi réteget, amire megint azt tudjuk mondani, hogy ez helyes, ez egy jó dolog, de szeretnék itt is egy konstruktív javaslatot tenni.

Azért van Magyarországon egy úgynevezett tuningautós, offroados, rallys társadalmi csoport is, akik jelentős összegeket áldoznak arra, hogy ennek a szenvedélynek, ennek a hobbinak áldozzanak. Általában ezek polgáremberek, magabíró polgáremberek, viszont a jelenlegi szabályozórendszer úgy néz ki, hogy gyakorlatilag halálra szívatja őket, ki kell mondani, annyira bürokratikus a rendszer. Mondjuk, amikor erősebb féket akarnak berakni, sportfutóművet, esetleg ültetőrugót, hogy ilyeneket mondjak, akkor az ő dolguk hihetetlen módon megnehezedik, pedig nem kellene ezeket a polgárokat sem bántani, és mondjuk, a csehországi vagy éppen a német szabályozást kellene itt követni ahelyett, hogy mindenféle bürokratikus akadályokkal az ő sorsukat gyakorlatilag megnehezítik.

A következő a 9. pont volt  és bocsánat, ugrottam, nem akarom itt az összeset fölsorolni , a törvényjavaslat elvégzi azt a pontosítást, amely a hazai útdíjrendszerek finanszírozási modellváltása okán szükséges. Hoppá! Ugye, ez volt az, amivel kezdtem, és erre mondtam azt, hogy gyakorlatilag ha így, egy ilyen salátatörvény formájában ezt elénk vezetik, akkor ezt mi nem tudjuk elfogadni, még csak egy tartózkodást sem tudunk nyomni  bár mit zavarja az önöket, nyilván ez is egyértelmű, tehát át fog menni, nem akarom itt a naivat játszani.

Viszont azért hadd mondjam el néhány javaslatunkat! A tíznapos autópálya-matrica kapcsán mindig el szoktuk mondani, hogy szükség lenne Magyarországon egy egynapos, valóban egynapos autópálya-matricára, mert azok számára, akik, mondjuk, csak egy fél napra jönnek úgymond föl Budapestre, vagy mennek valahova ügyeket intézni, ez egy komoly segítség lehetne, és bizony, akár itt egy ilyen családi matricát is be lehetne vezetni. Hozzá kell tenni, hogy az éves autópálya-matrica Magyarországon a legdrágább egész Európában, ha pedig az átlagfizetéseket nézzük, akkor pedig azt kell mondani, hogy brutális megsarcolása folyik a kormányzat részéről a magyar autóstársadalomnak.

(16.20)

Visszatérve akkor Orbán Viktor szavaira, amit 2006-ban mondott, hogy az autózás nem luxus. Hát, nagyon úgy néz ki, hogy az, mert egy átlagautós Magyarországon havi szinten 38 ezer forintot  és ez egy nagyon visszafogott számítás  hagy ott a költségvetés kasszájában áfa, jövedéki adó és ilyen-olyan illetékek formájában, ha ő azt akarja, hogy legyen egy autója, és azt használni tudja. Nem luxuscélból, hanem csak úgy, mert a XXI. században ez gyakorlatilag már egy elengedhetetlen eszköz. Szóval nagyon jó lenne, ha a magyar társadalomra jobban odafigyelnének ilyen tekintetben, államtitkár úr, és ezeket a terheket valamilyen formában megpróbálnák könnyíteni. Mert  hogy egészen pontos számokat idézzek  a tíznapos autópályamatrica-díj ára 3820 forintról 5500-ra emelkedett, az egyhavi sima személyautóra vonatkozó 5210 forintos díjtétel 8900 forint lett, tehát azért ez egy elég húzós áremelkedés volt, hogy így fogalmazzak.

Aztán, szó volt itt arról  és tényleg csak azért, hogy vannak támogatandó elemei is ennek a törvényjavaslatnak, szeretném jelezni , tehát amikor intermodális csomópontokról beszélnek, amikor azt írják, hogy jelentős állami érdek fűződik ahhoz, hogy a vasúti árufuvarozásban érintett kezdő és végpontokat  áruterminál, konténerterminál, logisztikai központok  kiemelten kezelik, erre azt tudjuk mondani, hogy igen, bár itt egy kérdést azért fel szeretnék tenni, hogy mondjuk, a személyszállításnál is így vane, tehát, hogy ezek a végpontok megfelelően leszneke kezelve. És államtitkár úr, ha mondjuk, a válaszába egy percben beleférne: a Nyugati pályaudvar kapcsán milyen mostani állásfoglalást tudna velünk közölni, milyen elképzelések vannak? Mert azért nemcsak budapesti embereket, hanem nagyon sok vidéki embert is érintene ez a kérdés, és bizony sokan megrettentek attól, hogy azok a fejlesztési tervek egy az egyben kútba fognak hullani, amelyek egyébként megvoltak.

Aztán, ha azt látjuk, hogy mondjuk, a személyszállítás kapcsán, 57. §, testkameráról beszélnek, akkor a Jobbik-Konzervatívok a törvényes rend pártján álló pártként azt tudja mondani, hogy ez egy jó és örvendetes dolog, amikor a jegyvizsgáló olyan állampolgároktól, akiket adott esetben lehet, hogy páros lábbal kellene lezavarni a szerelvényekről, de ilyen formán is védve vannak; de ilyenkor mindig feltesszük azt a kérdést  tudom, nem államtitkár úr feladata erre válaszolni, de azért mégiscsak a kormánypárti képviselőknek talán valamilyen bogarat ültetek ezzel a fülébe -: ha a vasúti jegyvizsgálóknál sok esetben előfordulhat, létezhet testkamera, akkor ez a rendőrségi állománynál miért nem megvalósítható dolog? Igenis, hogy lenne visszatartó ereje ennek.

Államtitkár úr, a végére tényleg csak egy ilyen átfogó kérdés, amire bizonyára nem fog jönni olyan válasz, ami elfogadható lesz: miért kell ilyen salátatörvényeket az Országgyűlés elé terjeszteni? Nyilván tudom, vagy legalábbis van egy ilyen előítélet a részemről, azért, amikor majd azt mondjuk, hogy nem, akkor visszafelé tudjanak mutogatni. De soha nem teszik hozzá, hogy az ellenzék ezért az egyetlenegy pontért mondott nemet erre a törvénycsomagra vagy javaslatcsomagra. Holott, ha becsületesebben játszanának, nyíltabb lapokkal, akkor szerintem a politikai közhangulat is javulhatna Magyarországon pontosan azzal, hogy különválasztanának egy ilyen törvényjavaslatban egymással, lehet egyébként, hogy valamilyen szinten összefüggő dolgokat. De azt önök is nagyon jól tudják, hogy van azért egy-kettő olyan, amelyik a legnagyobb konstruktivitás mellett is egyfajta vörös posztó vagy vörös vonal az ellenzék vagy az ellenzék egy részének szemében is, amit éppen ezért nem tudunk támogatni.

Nagyon sajnálom egyébként, mert valóban van számos előremutató elem ebben a törvényjavaslatban. Köszönöm a figyelmet, és várom államtitkár úr válaszait.

ELNÖK: A Mi Hazánk képviselőcsoportjának vezérszónoka, Szabadi István képviselő úr következik, aki jelezte előzetesen, hogy az emelvényről mondja el felszólalását. Megadom a szót képviselő úrnak, parancsoljon!

SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Jelen törvényjavaslat is rámutat arra, hogy bajban van a 2023. évi költségvetés, hiszen az első negyedévben az államháztartás központi alrendszerének a hiánya 2089,7 milliárd forint volt, ami az egész évre tervezett 3400 milliárd forintos hiány 61 százalékát jelenti.

Miért is mondom ezt? Ebből kifolyólag a kormány szemmel láthatóan mindent megtesz a bevételek növelése érdekében, például a törvényjavaslat alapján drasztikusan megemelik a légi közlekedési hatósági eljárások díját, amin az elmúlt hat évben nem változtattak. A légi közlekedési hatósági feladatokat jelenleg az Építési és Közlekedési Minisztérium szervezetén belül működő helyettes államtitkárság látja el, és az átlagosan tízszeres díjért cserébe minden bizonnyal ugyanazt a szolgáltatást, színvonalat fogja nyújtani.

A Mi Hazánk Mozgalom egyetért a nagykereskedelmi légi szolgáltatókra, valamint a repülőgépalkatrész-gyártó multinacionális vállalatokra vonatkozó díjemelésekkel. Az utóbbiak közé tartozik például a németországi székhelyű Diehl Aviation is, melynek nyírbátori üzemét a kormány tavaly 867 millió forinttal támogatta. Meglepő intézkedésnek tartjuk azonban, hogy a törvényjavaslat alapján a legnagyobb mértékben az Országos Meteorológiai Szolgálaton belül működő repülésmeteorológiai szolgálat éves felügyeleti díja nőtt, mégpedig százezerről ötmillió forintra. Ez azért elég nagy emelés. Emellett az országos légi forgalmi irányítást és a légi forgalmi szakszemélyzet képzését állami feladatként végző, állami tulajdonban álló HungaroControl Zrt. kiadásai is a többszörösére nőnek majd a törvényjavaslatnak köszönhetően.

Nem támogatjuk viszont a kis repülőtereken működő karbantartó szervezetek díjainak emelését, amelyek hobbi-, sport- és mezőgazdasági légi járművek karbantartását végzik. Esetükben a díjemelés azért is jelent problémát, mert az olyan szolgáltatónak, amely több típusú légi jármű, például ejtőernyő, siklóernyő, vitorlázó repülőgép karbantartását is végzi, a megemelkedett díjat minden egyes kategóriára külön kell megfizetnie, ami többszörös többletköltséget jelent. Ehhez járul hozzá, hogy az ágazat jelenleg is forráshiánnyal küzd, rendkívül nehéz helyzetbe kerülnek ezek a karbantartást végző vállalkozások.

Tekintettel arra, hogy jelentős díjemelésről van szó, a Mi Hazánk Mozgalom javasolja azt, ha valamely légi járműveket üzemben tartó szervezetnek több súlykategóriában van négynél kevesebb repülője, de a repülőgépek száma összesen meghaladja az ötöt, kapjon valamilyen engedményt. Erre különösképpen szeretném felhívni államtitkár úr figyelmét.

Tisztelt Képviselőtársak! Fontos cél a zajterhelés csökkentése. Egyetértünk azzal, hogy a repülőterek környezetében élőket sújtó lakossági zajterhelés miatt megnövekedett tiltakozás hatására a kormány, legalábbis jogszabályi szinten meghozza a szükséges intézkedéseket. A törvényjavaslat egységesíti a zajgátló védőövezetek kialakításának követelményét, nem jelöl meg külön biztonsági és zajgátló védőövezetet vagy fokozottan zajos területet, hanem egyértelművé teszi, hogy minden repüléssel kapcsolatos zajos tevékenység ellen megfelelő zajgátló védőövezetet kell kialakítani. Álláspontunk szerint a zaj okozta egészségkárosodások elkerülése érdekében a zajhatások drasztikus csökkentésére lenne szükség, mert a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a személy- és áruszállító gépek száma egyre csak növekszik.

Tisztelt Országgyűlés! Van azonban jó pár aggályos pont ebben a törvényjavaslatban. A törvényjavaslat alapján a személytaxi-szolgáltatást közvetítő és szervező diszpécserszolgálatoknak valamennyi megrendelés tekintetében rögzíteniük kell majd az utas nevét, a rendelés időpontját, az indulás helyét és a célállomást, az indulás és érkezés időpontját, a járművezető nevét, a jármű rendszámát, a járművet üzemben tartó vállalkozás nevét, székhelyét és a viteldíj összegét. Az indokolás szerint a módosításra azért van szükség, mert a diszpécserszolgálat kötelező adatkezelésére vonatkozó rendelkezéseket jelenleg a taxirendelet tartalmazza. Az infotörvény és a GDPR pedig csak törvényben teszi lehetővé kötelező adatkezelés előírását, vagyis jelenleg jogellenes állapot áll fenn. A hatályos taxirendelet azt írja elő, hogy a diszpécserszolgálatoknak a megrendeléseket hangfelvétellel vagy írásban kell rögzíteniük, az adatok típusát részletesen nem határozza meg. A törvénymódosítással azonban a taxiszolgáltató és a szolgáltatás összege egyértelműen beazonosíthatóvá válik, mely adatok tökéletesen alkalmasak lehetnek egy NAV-ellenőrzéshez.

(16.30)

Ezt támasztja alá, hogy az adatokat a diszpécserszolgálatoknak három hónapig kell megőrizniük, és az ellenőrzésre jogosult hatóság felhívására rendelkezésre kell majd bocsátani. Bár a katatörvény módosítása a taxisokat nem érintette, ezek szerint a kormánynak mégis szándékában áll a taxiszolgáltatókat szorosabb ellenőrzés alá vonni, például, hogy eleget teszneke az online pénztárgép-használati kötelezettségüknek. Itt én is csak megjegyezném, hogy itt lenne már rég az ideje, mondjuk, a kaszinók összekötésének is a NAV-val.

Nos, tehát nem értünk egyet azzal, hogy az utas nevét pont a jogainak védelme érdekében tervezik írásban rögzíteni. Az induló- és célállomás, valamint az indulás és érkezés időpontjának nyilvántartása és a hatóságok számára átadása személyiségi jogai sérüléséhez vezethet, sőt nem beszélve a magánélet tiszteletben tartásáról. A fogyasztói jogok védelméhez elegendő a jelenleg is működő hangfelvétel-készítés.

Kifogásoljuk azt, hogy az útdíjak alapmértékét a törvényjavaslat helyett a kormány rendeleti úton fogja meghatározni, például a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Pénzügyminisztérium javaslata alapján.

Továbbá ellenezzük azt, hogy az, hogy az M0-s autópályának vannak fizetős szakaszai, emiatt megyei matricát kell venni, még akkor is, ha valaki alkalmanként csak ezeket a szakaszokat használja. Álláspontunk szerint az M0-s autópályát teljesen ingyenessé kellene tenni, mivel az alapvető célja az, hogy a forgalmat elvigye a városból.

A törvényjavaslat egyes pontjai jogalkalmazói pontosításokat tartalmaznak például a tekintetben, hogy egy tavaly januártól hatályos rendelkezés szerint a közúti ellenőrzések során a más tagállam területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet által Magyarországon kiküldött munkavállalóként foglalkoztatott magyar járművezetők kiküldetési nyilatkozatai sem ellenőrizhetők, nem csak a külföldieké.

A pontosítással egyetértünk, kifogásoljuk azonban azt, hogy erre miért csak az uniós jogszabály átültetését követő több mint egy év elteltével került sor. Mi lesz azokkal a magyar kamionosokkal, akiket eddig jogtalanul ellenőriztek, büntettek?

Összességében, a Mi Hazánk Mozgalom számos pontban aggályosnak tartja az előttünk álló törvényjavaslatot, annak ellenére, hogy vannak benne azért előremutató elképzelések is. Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most kétperces felszólalások következnek. Ander Balázs képviselő úr jelentkezett a Jobbikból. Parancsoljon!

ANDER BALÁZS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök asszony. Államtitkár Úr! Lenne még valami. Ön is az előadásában vasúti közlekedésbiztonságot emlegetett. Hát, hogy is néz ez ki?

Lázár János nem olyan régen nagy átláthatóságot hirdetett az építőipar szereplői felé, ennek nagyon-nagyon jó próbája lesz a műszaki kontroll. És akkor itt egy ellenzéki oldalról jövő dicséret, mert ilyet a kormány részéről nem nagyon szoktunk egyébként tapasztalni, hogy például az önök helyettes államtitkára, Kikina Artúr volt olyan bátor, hogy 19 pontban foglalja össze a MÁV részéről fölmerülő panaszokat, amit továbbított Mészáros cége, az R-KORD felé.

Miről is lenne szó? Ez az úgynevezett GSM-R vasúti fejlesztés távközlési informatikai fejlesztés lenne, a XXI. századi biztonság szempontjából ez egy valóban fontos dolog lenne. 59 milliárd forint uniós forrás állt erre rendelkezésre, aztán ezt még, úgy néz ki, hogy megtoldják 17 milliárd nemzeti forinttal, hogy ne nyomja agyon szegény Mészáros Lőrincet a megemelkedett árak és egyéb pluszkiadások terhe.

Nos, az is lehet egyébként, hogy az IKOP alól ki fogják vonni majd azt az 59 milliárdos tételt, hogy azt is nemzeti erőforrásokból fogják fedezni csak azért, mert számos probléma merült föl ennek a projektnek a kivitelezésével kapcsolatosan, és az a helyzet, hogy bizony adott esetben még öt évre ki is zárhatnák majd Mészáros Lőrinc cégét, cégeit a közbeszerzésekből, hogyha ezek valósnak bizonyulnak. Ugye, a Mezőzombor-Miskolc, Füzesabony-Miskolc, Füzesabony-Hatvan vonalakon nagyon komoly problémák merültek föl.

Hogy eufemisztikusan fogalmazzak, úgymond kispórolták a vasat például a vasbetonból. Lehetne ezt egyébként egészen máshogy mondani, azonban a 19 pontos panaszlista alapján nyugodtan lehet mondani, hogy kontármunkát végeztek, Mekk Mester tudott volna talán ilyesmit csinálni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ugye, Balázsék rádiós műsorában hirdettek nem olyan régen úgynevezett kóklerolimpiát, tehát Mészáros Lőrinc is valószínűleg benevezhetne. Azért erre a fölvetésre várnám a választ. Köszönöm.

ELNÖK: Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) Mivel jelentkezőt nem látok, az általános vitát lezárom.

Megkérdezem az előterjesztőt. (Jelzésre:) Államtitkár úr jelzi, hogy élni kíván a lehetőséggel. Így megadom a szót Nagy Bálint államtitkár úrnak, parancsoljon!

NAGY BÁLINT építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Nagyon szépen köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt köszönöm szépen az érdemi hozzászólásokat, de mielőtt az érdemi hozzászólásokra a válaszokra rátérnék, engedjék meg, hogy Varga képviselő úr fölvetésére is reagáljak, bár nem könnyű, úgyhogy most már azt veszem észre, a mai nap is rendszerint azt csinálja, hogy bemond valamit, majd elszalad, de azért mégiscsak válaszolok a fölvetésére.

A szabályzatban nincs autópálya-koncessziót érintő rendelkezés, mindenekelőtt ott útdíjrendszer EU-s jogharmonizációjáról van szó, úgy, ahogy magában a törvénytervezetben is, hiszen új uniós jogszabályok átültetéséről van szó a magyar gyakorlatban.

Szó van azonban a tervezetben a közlekedésbiztonság javítását célzó intézkedésekről, a közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának javítását, illetve környezetvédelmi célok további elérését és javítását szolgáló rendelkezésekről; illetve van szó  figyelemmel a népszerű ország- és vármegyebérletre is  arról, hogy az új rendelkezés tervezete bevezeti az utazási jogosultság fogalmát, továbbá a közlekedési elektronikus azonosító fogalmát is.

Tisztelt Képviselőtársak! A hozzászólásokban jó néhány témában elkanyarodtunk a napirendi ponttól, de bár azt előlegezték meg nekem, hogy nem fogok válaszolni az ezzel kapcsolatos kérdésekre, az időt kihasználva azért fogok válaszolni rá.

Először is szeretném, bár nem közvetlenül az anyaghoz tartozik, de azért szeretnék egy-két témára még reagálni. Először is arról, hogy milyen egyéb könnyítéseket tervezünk azzal kapcsolatban, hogy például a tehergépjárműveknél megkönnyítsük a jogosítványhoz jutást, azt tudom mondani, hogy a B-ről a D kategóriás jogosítványhoz jutással vagy a GKI ismétlővizsgával kapcsolatos előterjesztéseket is készítjük, és ezekről is hamarosan olyan beszámolót tudunk majd adni, ami, azt gondolom, hogy érdemben fogja érinteni a piacot, és érdemben fogja segíteni mind a munkavállalókat, mind pedig a munkaadókat.

A Nyugati pályaudvarral kapcsolatban pedig azt a megnyugtató hírt tudom mondani, hogy a munkálatok jelenleg is zajlanak. A MÁV megkezdte a felújítási munkálatokat, ezek zajlanak. A forrás rendelkezésre áll, és ez év őszére a tervek szerint el fog készülni a fejlesztés. Illetve annyi pontosítást azért még, képviselő úr, engedjen meg, hogy az építésre, bővítésre és a szintre hozásra az autópálya-koncesszióval kapcsolatban annyit hadd mondjak, hogy nem 300, hanem több mint 1000 kilométerről van szó.

Azt remélem, hogy minden fölvetésre akár érinti a napirendet, akár nem, válaszoltam. Úgyhogy köszönöm szépen még egyszer mindenkinek a konstruktív hozzászólást, illetve a támogatást. Köszönöm a szót, elnök asszony. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.   Ander Balázs közbeszól.)

Felszólalások:   79-98   99-114   115-142      Ülésnap adatai