Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

UNGÁR PÉTER (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A végéhez érünk ennek az ülésszaknak. Azt kell mondani, hogy ez az ülésszak válságokkal teli időben zajlott: van egy energiaválság, van egy klímaválság, véleményünk szerint ez a kettő összefügg. Nekünk az a véleményünk, hogy ameddig a fosszilis energia karmai közül nem fog a világ kikerülni, addig folyamatosan ismétlődni fognak ezek a válságok, ahogy tették a hetvenes években, majd a kilencvenes években, majd 2008-2009-ben és most újra. De mielőtt rátérnénk ennek a részleteire, beszélni kell az EU-s pénzekkel kapcsolatos fejleményekről.

Fontosabb ügy annál, mint hogy azzal kezdjek el viccelődni, hogy szerdán Navracsics Tibor valamit sikernek tart, amit pénteken Orbán Viktor tragédiának, és hogy ez mit jelent arról, hogy maguk eldöntötték egyáltalán, hogy mit gondolnak erről a kérdésről, hiszen az LMP-nek a többi ellenzéki párttal ellentétben az az álláspontja, hogy ez a pénz nekünk, magyaroknak jár. Ugyanakkor azt gondoljuk, az egy hibás politika, aminek ez a következménye, ami a magyaroktól ezt a pénzt elveszi, aminek az a lényege, hogy miniszterelnök úr egy hajón állva mindig kirakja az ujját, nagyon pontosan megnézi, hogy az európai szelek mely irányból fújnak, majd befordítja a hajót az azzal ellentétes, szél elleni irányába, majd utána elmondja a legénységnek, hogy minden nagyon rossz, ezért jobban kell küzdeni. Ennek a politikának az eredménye az, ami az Európai Unió fősodrával szembemegy, hogy utána az Európai Unió fősodra nem a legkellemesebben viselkedik velünk.

Az a helyzet, hogy az európai uniós pénzek értelemszerűen járnak, ha azt nézzük például, hogy a német vagy a holland multik mennyit visznek ki Magyarországról a piacnyitásért cserébe. De ez a kritika tőlünk hiteles, mert mi azt gondoljuk, hogy a német meg a holland multik adóit meg kéne emelni 15 vagy 20 százalékra, önök pedig ezt a lehető legalacsonyabb adóéken tartják. Tehát önök azok, akik nem kényszerítik rá ezeket a cégeket, hogy valamilyen módon részt vegyenek a közteherviselésben.

Az energetika területén, ha azt mondom, hogy az elmúlt év fideszes vonalvezetése nem volt egyenletes, akkor véleményem szerint egy mértékletes állítást tettem. Önök a szélenergia kapcsán az ontológiailag lehetséges összes álláspontot megfogalmazták: volt már a szélenergia káros, volt már drága, volt már jó, már be kellett vezetni. Volt itt minden; mindent elmondtak, és mindennek ellenkezőjét. Amikor egy korábbi kormány ennyire kapkodott az egészségügyi privatizáció kapcsán, akkor például Rétvári Bencétől tudnék nagyon hangzatos dolgokat mondani, hogy mit jelent a káoszkormányzás. (Rétvári Bence: Várjuk!) Amit önök az energetikával kapcsolatban csinálnak, az legalább ugyanilyen, vagy valójában ennél sokkal rosszabb.

Ha beszélünk arról, hogy mondjuk, mit gondolunk a zöldenergiáról általánosan, a miniszterelnök úr ebben a teremben azt mondta, hogy ez a legdrágább energia. Utána el akarnak fogadni egy olyan tervet, ami a zöldenergiára akar építeni, és majd meg fogom hallgatni államtitkár asszonytól azt, hogy igazából mennyi mindent tettek, és mennyi napenergia-kapacitást építettek. Ha drága és rossz, ha önök nem szeretik, akkor miért fogja nekem elmondani azt a panelt, mely szerint azért jó a Fidesz, mert csinálja?! Ilyen alapvető dolgokban nem tudnak dönteni.

A helyzet az, hogy Orbán Viktor önhagiográfiákat zengett arról, hogy minden nagyon jó, a benzinársapkából Magyarország kivételt képez, megnyerte azt a csatát; majd olyan állapot történik Magyarországon, az a jelenlegi helyzet, ha valaki Szombathelyen, a Károly Róbert körúton betöri a zárba a kulcsát, akkor is a szankció a hibás érte. Tehát valami, ami az önök állítása szerint minden egyes alkalommal magyar kivételt jelent, ami ellen mindig harcoltak és mindig nyertek, mégis utána el tudják mondani ugyanabban a mondatban, hogy minden rossznak az okozója.

Az energetika terén még két dolgot azért fontos elmondani. Paks II. nem áll jól  azt hiszem, ezt is el lehet mondani még , a nemzetközi környezet meg nem a legoptimálisabb, én úgy veszem észre. Ennek ellenére önök milliárdokat költenek erre, és felkészültek szépen sunyiban arra, hogy majd egy másik, valószínűleg amerikai beruházóval ezt meg fogják építtetni. Itt szeretném jelezni, hogy a magyar zöldek akkor is ellenezni fogják Paks II.-t, ha nem az oroszok építik.

És a végén pár mondatban a szociális törvényről, amit aláírt a köztársasági elnök. Az nem meglepő, hogy a köztársasági elnök aláírta, mert ez a köztársasági elnök ideológiáját jelenti, de korábban ennek a törvénynek a vitájában elhangzott az, hogy Kóka János megnyalta volna mind a tíz ujját, ha ő terjeszti be. Az a mondat, amit most mondtak arról, hogy majd a hajléktalanszállón jobban össze kell bújniuk az embereknek, hogy a rezsin tudjanak spórolni (Az elnök jelzi az időkeret leteltét.), ez olyan érzéketlenség, ami a magyar politika elmúlt időszakában nem nagyon volt. (Taps az ellenzéki oldalon.)

ELNÖK: Latorcai Csaba államtitkár úrnak adom meg a szót.

DR. LATORCAI CSABA, a Miniszterelnökség államtitkára: (Mikrofon nélkül:) Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr!

ELNÖK: Egy pillanat! Latorcai Csaba gépét legyenek szívesek bekapcsolni, vagy pedig a mikrofont feltenni, államtitkár úr, az sem baj, ha ez megtörténik.

DR. LATORCAI CSABA, a Miniszterelnökség államtitkára: Már mindkettő megvan. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Parancsoljon!

DR. LATORCAI CSABA, a Miniszterelnökség államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Igazat kell adnom önnek, az Európai Bizottság múlt heti döntése siker is és kudarc is egyben. Mérhetetlen siker, hogy immáron másfél éves, megfeszített tárgyalásokat követően az újjáépítési alapra vonatkozó magyar tervet az Európai Bizottság elfogadásra ajánlja, így 2023-tól megnyílhatnak az eddig meg nem érkezett uniós források, és mindemellett siker az, hogy az Európai Bizottság olyan értékelést adott a magyar tervnek, hogy ennél jobbat még nem adott uniós tagállamnak.

A következő évben tehát az újjáépítési terv kere-tében 2500 milliárd forintnyi uniós forrás érkezhet Magyarországra, és reményeink szerint néhány nap múlva aláírásra kerül a partnerségi megállapodás is, amelyet követően az operatív programok is megnyílhatnak  már amelyek eddig nem nyíltak meg, hiszen a magyar költségvetés előfinanszírozott több mint 1500 milliárd forint értékben európai uniós támogatást.

(13.10)

Mérhetetlen kudarc is ez a megállapodás, annak a dollárbaloldalnak a kudarca, amely az elmúlt hónapokban minden eszközt megragadott arra, hogy Magyarország ne jusson hozzá ezekhez a forrásokhoz, a magyar emberek és magyar vállalkozások ne kaphassák meg azokat az uniós forrásokat, amelyek egyébként járnak az országnak.

Tisztelt Képviselő Úr! Látjuk, hogy az LMP az útkeresés időszakában áll, és látjuk az LMP aggodalmát az uniós források tekintetében. Nem olyan régen egy posztban azt írta: „Szakadtunk, összeálltunk, voltunk relatív sikeresek, és abszolút sikertelenek, és közben tulajdonképpen mesterien nehezítettük meg a saját dolgunkat.” Nos, képviselő úr, lehet, hogy a saját dolgukat megnehezítették, de az ország dolgát, hála istennek, nem sikerült megnehezíteni, mert az Európai Bizottság végül nem fogadta el az Európai Parlamentnek azt a követelését, amely a dollárbaloldal kezdeményezésére azt követelte az Európai Bizottságtól, hogy Magyarország ne kaphassa meg a forrásokat. Sőt, egyes baloldali magyar képviselők még azt is nem átallották követelni, hogy végérvényesen vesszenek el ezek a források.

De ha megnézzük az LMP-t az Európai Unióval történő megegyezést szolgáló törvényjavaslatokat illetően, amelyekért most az előbb aggódott képviselő úr, azt láthatjuk, hogy ott is a „kint is vagyok, bent is vagyok” taktikáját alkalmazták. Bent voltak az ülésteremben, de gombot nem nyomtak, így viszont, képviselő úr, nem lesz más a politika, nem lesz más, ha nem szavaznak, és nem lesz más, hogyha nem foglalnak állást egyes kérdésekben, nem foglalnak állást úgy, ami esetleg a dollárbaloldaltól a jövőben megkülönböztetné önöket. Kérdezem én is önt: vajon támogatjae a kormány kezdeményezését, támogatjae a kormány törekvését, hogy itt most abban az energiaválsággal terhes időben, amiről ön is beszélt, megkérdezzük az embereket, megkérdezzük a nemzeti konzultáció keretében?

Tegyék egyértelművé tehát álláspontjukat, hogy elhalálozottnak tekintik azt a fajta szövetséget, amit a dollárbaloldallal kötöttek, és amiről múlt héten írt, és elhalálozottnak tekintike a szövetségüket az európai uniós források hazahozatala tekintetében. Elhatárolódnake attól, amit az elmúlt hónapokban a baloldali képviselők tettek az Európai Parlamentben, vagy továbbra is csatlakoznak azokhoz, akik az Európai Parlamenten keresztül akarnak nyomást gyakorolni az Európai Bizottságra? Mert, ahogy említettem, azokat a törvényjavaslatokat, amelyek szükségesek voltak a források hazahozatalához, nem támogatta az LMP. Tehát, képviselő úr, jelenleg bármit mond, úgy tűnik, hogy ha akarnak, sem tudnak Gyurcsány Ferenc szorító öleléséből szabadulni, hiszen  ne feledjük  áprilisban az ő hozzájárulása is kellett ahhoz, hogy bejussanak a parlamentbe, és frakciót tudjanak alakítani.

Tisztelt Képviselő Úr! A döntés az önöké: Magyarország mellett vagy Magyarország ellen foglalnak állást, támogatjáke a kormányt, hogy hazahozzuk a forrásokat, vagy Gyurcsány Ferenc kórusához tartoznak a továbbiakban is? (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Felszólalások:   1   2-8   9-12      Ülésnap adatai