Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

UNGÁR PÉTER (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Most vagyunk a tavaszi ülésszak utolsó napjaiban: ilyenkor a politika szabályai szerint általában vannak felszólalások, ahol mindenki benevez valami jelzőhalmozási versenybe, esetleg az ellenfeleit különböző módon becsmérli, és ilyen gyújtó hangú beszédeket szoktak mondani, amelyek növelik a magyar politikai megosztottságot. Úgy is össze lehetne foglalni, hogy minden törzsfőnök minden médiahírben olyan gyújtósfát lát, amivel a saját táborának a tüzét tudja melegíteni.

Ha belegondolunk abba, hogy az elmúlt ülésszakban mik történtek, hiába próbált bárki bármilyen érdemi vitát generálni, alapvetően nem tudtunk érdemben számot tartani a választópolgárok figyelmére. Talán a leglátványosabban az a színház, ami itt folyik, az ott látszott, amikor az Európai Unió és Magyarország viszonyáról van szó. Itt nagyon egyértelmű a kotta, nagyon melodramatikusak a szereplők, mindenki pontosan tudja, hogy melyik epizód mikor következik, és melyik évadzárón mit kell mondani.

Általában az ilyenek úgy kezdődnek, hogy egy nyugat-európai EU-s politikus mond valami kritikusat az Orbán-kormányra, ezt az ő saját mainstream sajtója megírja, neki ez belpolitikailag jó, valamelyik államtitkár, aki itt ül, mond valami nagyon erőset, kiad egy közleményt, amelyben szerepel az a szó, hogy szuverenitás, utána ennek az országnak egy vállalata bejön Magyarországra, és kiderül, hogy nem fizet adót.

Ezt követően Orbán Balázs megfogalmazza az elmúlt kétszáz év politikai gondolkodásának a legalapvetőbb közhelyét, elmondja, hogy a világrend változik  ugye, mikor volt, hogy a világrend nem változott , ezt követően a magyar miniszterelnök kimegy, szabadságharcot folytat, a szabadságharc keretében mindent megvétóz, ami a német multiknak rossz.

Utána a liberálisainknak az éppen aktuális vezetője elmondja, hogy bármilyen magyar ellátórendszernek bármilyen problémája van, azt az Európai Bizottság meg tudja oldani. Közben az Európai Bizottság kijelenti, hogy semmi esetre sem támogatja azt, hogy az Európai Unióban nőjön az újraelosztás, hogy az Európai Unióban szociális jogok legyenek, és a végén jön az apoteózis, a végső elterelés: Orbán Viktor kirak egy képet, hogy Chuck Norris jó, a gender rossz.

Ez az a jellegű vita, ami ebben az Országgyűlésben zajlott az elmúlt időszakban, ami azért rossz, mert lehetne olyan dolgokról beszélni, amik fontosak. Szerintem pártpolitikai hovatartozástól függetlenül mindannyian látjuk azt, hogy a multinacionális vállalatoknak egyre nagyobb befolyásuk van az életünkre, hogy olyan algoritmuson keresztül irányítják a világot, amire nincs ráhatásunk. Látjuk azt, hogy a természet és az ember viszonya felborult, látjuk azt, hogy ennek milyen következményei vannak.

(13.10)

Valójában azt is látjuk, hogy az embereknek a saját lakóhelyükön lévő dolgokba nincs már beleszólása. Ez csak részben az Orbán-kormány hibája, de jelentős részben az ő hibájuk is, hiszen a központosítással elvették azt a lehetőséget, hogy erről döntsenek, de hibája a globalizációnak is. Összességében azokról a kérdésekről nem tudunk beszélni, amik valójában itt az embereket érdeklik.

Van egy érdemleges vita szerintem arról, hogy mi az Országgyűlés feladata. Nálam sokkal értelmesebb emberek elég jó gondolatokat írtak már erről. Talán itt a legnagyobb probléma az, hogy sokan azt gondolják, hogy ennek az Országgyűlésnek a feladata a világ sorsának alakítása. Én ezzel kapcsolatban Madách Imrét szeretném idézni, aki azt mondja: „Nem a kakas szavára kezd virradni. De a kakas kiált, mert hogy virrad.” Véleményem szerint tehát nem az Országgyűlés feladata alakítani a világ sorsát; nekünk az a feladatunk, hogy a világ alakulását vizsgáljuk, hogy el tudjuk dönteni, mi fontos, és mi nem, és utána arról beszéljünk, ami fontos, és arról meg ne beszéljünk, ami nem fontos. Véleményem szerint a választópolgárok jelentős része egyet fog velem abban érteni, hogy ennek a disztinkciónak a meghozatalában ez az Országgyűlés ebben az ülésszakban tragikusan végzett. Köszönöm szépen. (Taps az LMP, az MSZP és a Párbeszéd soraiban.)

ELNÖK: Menczer Tamás államtitkár úré a szó. Parancsoljon!

MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Ön egy izgalmas felszólalást ígért, és valóban érdekes volt. Hadd kezdjem azzal, hogy erről a négy percről, amit itt összefoglalt, tulajdonképpen egyébként hosszasan lehetne beszélgetni, és az sem kizárt, hogy bizonyos pontokon egyet is értenénk, azonban én  talán nem lepem meg  fölfedeztem olyanokat is, amelyekben nem értünk egyet, és bár ön talán a párbeszédet és ilyesmiket is hiányol, szerintem az is fontos, hogy olyan dolgokról beszéljünk, mert az is előrevihet, sőt előrevisz, amelyekben adott esetben nem értünk egyet.

Ön azt fogalmazta meg, ha jól értettem, komoly intellektuális munkát igényelt a felszólalásának a követése kétségkívül, de ha jól értettem, ön azt mondta, hogy az Országgyűlés nem végezte jól a munkáját, mert olyan dolgokról beszélt, amelyek a magyar embereket nem érdeklik.

Nem értek önnel egyet ebben a kérdésben. Ha abból indulunk ki, hogy a politikának, a magyar politikusoknak, a pártoknak, a kormánynak és a parlamentnek az a feladata, hogy definiálja azt, hogy mi érdekli a magyar embereket, sőt mi a magyar érdek, és aztán ezzel foglalkozzon, akkor ebben egyetértünk.

Ha ön azt mondja, hogy nem foglalkoztunk azzal, ami a magyar embereket érdekli, és ami a magyar érdek szerint helyes, akkor tisztelettel arra kell kérnem, hogy a kritikáját szorítsa a baloldalra, ugyanis a kormány és a kormánypártok nemcsak az elmúlt hónapokban, hanem az elmúlt több mint egy évtizedben, sőt azt megelőzően is értelemszerűen azzal foglalkoztak, sok ezerszer el is mondtuk, hogy számunkra a legfontosabb a magyar érdek, a magyar emberek érdeke. Hogy az micsoda, ezt helyesen kell definiálni békeidőben is, különösen háborús időkben, és aztán ezekért az érdekekért ki kell állni, a magyar emberek érdekeit meg kell védeni minden körülmények között, függetlenül attól, hogy éppen kívülről mekkora nyomás nehezedik ránk.

És hogy mi is érdekli a magyar embereket, és miért nem értek egyet önnel, tisztelt frakcióvezető úr, hát, azért, mert az elmúlt időszakban és években a válságok követik egymást, sőt válságok jelennek meg egymással párhuzamosan.

1. Bevándorlás. Én nem gondolom, hogy a magyar embereket a bevándorlás nem érdekli. Nem gondolom, hogy nincs hatással az országunk, sőt a kontinensünk életére. Ha visszaemlékszünk a 2015-ös képekre, arra, hogy 400 ezer ember masírozott keresztül Magyarországon, semmilyen törvényt, se magyart, se nemzetközit nem tartottak be, ha visszaemlékezünk a terrortámadásokra, ha megnézzük, hogy mi van Franciaországban, fél Franciaország lángokban ég ezekben a napokban, akkor nem gondolom, hogy a migráció nem fontos téma. Azt sem gondolom, hogy nem foglalkoztunk vele, és azt sem gondolom, hogy a kormány nem definiálta helyesen, hogy ezzel foglalkozni kell. Megfordítva: helyesen definiáltuk, és helyesen tűztük ki a célt: a magyar emberek érdekét, életét, biztonságát meg kell védeni.

Migráció  ez most is az asztalon van, mint ezt ön is tudhatja, sőt újra kötelező kvóta van az asztalon, elosztás van az asztalon, ilyen javaslatok, és mondom még egyszer, a nyugat-európai események jól mutatják, hogy mekkora veszélyt jelent a migráció, hogy nem megy az együttélés, hogy milyen párhuzamos társadalmak alakulnak ki, hogy mennyire növeli ez a bűnözés kockázatát, és azt is tudjuk, hogy a terrortámadások kockázatát mennyire növeli a bevándorlás.

Aztán jött a koronavírus. A koronavírusnál világos volt a vakcina fontossága. Itt is szerintem egyetérthetünk abban, hogy az embereket érdekelte, hogyne érdekelte volna. Az is világos volt, hogy vakcina, oltás nélkül nem tudunk eredményesen harcolni a koronavírus ellen. Itt a kormány és a kormánypártok oltáspárti álláspontot foglaltak el; sajnálatos módon a baloldali pártokról ez nem volt elmondható.

Aztán itt van a háború. Szerintem nem lehet azt állítani, hogy a háború az embereket nem érdekli, tisztelt frakcióvezető úr, és éppen ezért fogalmaztuk meg azt, hogy a magyar emberek érdeke a béke, az azonnali tűzszünet, béketárgyalások, mert életet menteni csak így lehet. Mi itt vagyunk a szomszédban, egymillió embert már befogadtunk, kárpátaljai magyarokon próbálunk segíteni, és segítünk is, sőt az oroszok és az ukránok mellett magyarok halnak meg ebben a háborúban, ezt el szokták felejteni. Tehát pontosan tudjuk, hogy milyen súlyos a helyzet, és ha eszkaláció történik, akkor az itt, a szomszédban fog először történni, ezért kell béke és azonnali tűzszünet.

És még a szankciókról is hadd mondjak néhány szót, mert a háború és szankciók energiaár-emelkedést és inflációt okoztak. Azt sem gondolom, hogy ez nem érdekli a magyar embereket. Épp ellenkezőleg gondolom, szerintem érdekli őket, és éppen ezért mondtuk azt, hogy a káros szankciókat mindenekelőtt az energetika területén meg kell szüntetni, ezekkel szembe kell menni, azért, hogy a káros hatásaikat csökkenteni tudjuk, hogy az életszínvonalat meg tudjuk őrizni, és a magyar emberek életét meg tudjuk védeni. Tehát számos olyan fontos kérdés van, amikről beszéltünk. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.)

Az meg, kellő tisztelettel, marhaság, hogy aki idejön, az nem fizet adót, bármilyen beruházásról van szó. Az meg a munkahelyek megőrzése és számos gazdasági ok miatt fontos, hogy a beruházásokat ide kell hozni. Tehát nem értünk egyet, de ettől még beszélgessünk a továbbiakban is erről. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti sorokban.)

Felszólalások:   1   2-4   5-8      Ülésnap adatai