Felszólalás adatai

Felszólalások:   39-56   57-72   73-114      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : Köszönöm szépen, Steiner Attila államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására pénteken 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes bányászati és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/1844. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Steiner Attila államtitkár úrnak, a Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének.

STEINER ATTILA technológiai és ipari minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az egyes bányászati és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat alapvetően két szabályozási tárgykört érint: egyrészt a bányászattal és azon belül is a geotermikus energia kinyerésével, valamint a szénhidrogén kitermelésének ösztönzésével kapcsolatos normákat pontosítja; másrészt pedig a fiatalkorúak védelme érdekében a hevítéses technológiával fogyasztható, növény-, illetve gyógynövénytartalmú termékek használatának káros hatásai miatt a dohánykereskedelemre vonatkozó szabályokat módosítja.

Elsőként a bányászati tárgykörben kitűzött célok elérése érdekében tett javaslat legfontosabb változásaiból szeretnék néhányat kiemelni. Magyarország geológiai adottságai a geotermikushő-hasznosítás szempontjából rendkívül kedvezőek. A földkéreg vastagsága itt kevesebb mint egyharmada az európai átlagos kéregvastagságnak, ennek köszönhető többek között az is, hogy hazánkban rengeteg világszerte is ismert termálfürdő működik, és a geológiai fejlődéstörténetnek köszönhetően térségünk jelentős mennyiségű hévíztározóval is rendelkezik.

Az ukrajnai háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt egész Európában egy energiaválság alakult ki, és ebben a helyzetben az energiaszuverenitás megvalósítása sürgetőbb, mint bármikor valaha volt, és a technológiai fejlesztéseknek hála mára rendelkezünk olyan, a fosszilis energiahordozókat felváltó, biztonságos és tiszta technológiákkal, mint a geotermia, amellyel nemcsak a hő- és energiaellátás folyamatos biztosítása érhető el, de a természeti környezetünket is védelemben tudjuk részesíteni.

A geotermikus energia hosszú távon támogathatja hazánk energiaszuverenitását, ennek érdekében azonban szükséges kialakítani egy kiszámítható és ösztönző szabályozási keretet. Alapvetően Magyarországon a távhőrendszerekben már jelenleg is jelen van a geotermia, de én úgy látom, hogy ezen a területen rendelkezünk a legnagyobb potenciállal, és a potenciál kiaknázásával 2030-ra éves szinten akár 1-1,5 milliárd köbméter földgázfogyasztás-csökkentést lehetne Magyarországon elérni, és helyette geotermikus energiával állítani elő ezt a mennyiségű energiát.

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításával a bányafelügyelet hatáskörébe kerül a geotermikus energia kutatásának, kinyerésének és hasznosításának engedélyezése. A bányászatról szóló törvény így új alcímmel bővül, amelyben a geotermikus energia kutatására és hasznosítására vonatkozó szabályok kerülnek megállapításra. A geotermikus energia kutatását a bányafelügyelet engedélye alapján lehet végezni, amely engedélynek feltétele a pénzügyi biztosíték nyújtása, ezzel kizárva az alkalmatlan vállalkozások működését és az indokolatlan területfoglalásokat.

A bányafelügyelet közhiteles nyilvántartást vezet majd a geotermikus kutatási területekről, és a geotermikus energia kinyerése és hasznosítása csak a bányafelügyelettel kötendő határozott idejű, de legfeljebb 20 évre szóló szerződés alapján történhet, amelyet egy alkalommal, legfeljebb 15 évvel lehet meghosszabbítani. A szerződés megkötésének egyik feltétele a kijelölt védőidom, amely a geotermikus energia kinyerésének jogi határait biztosítja, ezen túl pedig a bányavállalkozónak rendelkeznie kell majd olyan jognyilatkozattal, amely a kinyerni tervezett geotermikus energia hasznosítási célnak megfelelő hasznosítását biztosítja, valamint vállalnia kell azt is, hogy az adott felhasználási célra tervezett geotermikus energia éves mennyiségét ki is fogja nyerni.

Mivel a bányafelügyelet hatáskörébe kerül a termálvíz-kitermeléssel történő geotermikus energia kinyerésének és hasznosításának engedélyezése, ezért a vízgazdálkodásról szóló 1955. évi LVII. törvény bizonyos rendelkezéseit is módosítani szükséges annak érdekében, hogy a jogbizonytalanságot és a jogszabályok kollízióját el tudjuk kerülni.

A törvényjavaslat másik része az egyes dohánykereskedelemmel kapcsolatos törvényeket módosítja. A jogalkotó elsődlegesen az újonnan elterjedt, úgynevezett hevítéses technológiával fogyasztható, növény- és gyógynövénytartalmú termékek használatának a káros hatásaival szemben szeretne fellépni, és fokozottabb védelmet nyújtani a fiatalkorúaknak. Ennek érdekében a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítása mellett a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosításával teremtené meg a szabályozási keretet. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény módosításával pedig a szabályozott termékek reklámozásának kereteit teremti meg a javaslat, ugyanis a reklámok világa rendkívüli módon megváltozott az elmúlt években, és az országoknak gondosan felül kell vizsgálniuk és ki kell terjeszteniük a jogszabályaikat az új dohány-, dohányzási, illetve nikotintermékekre a lakosság egészségének fokozott védelme érdekében. A reklámok befolyásoló erejéről számtalan tanulmány született, és a fiatalkorúak egészségének védelme érdekében ezért fontosnak tartjuk, hogy a dohánytermékek reklámozását is a lehető legszűkebb keretek közé szorítsuk.

Mindezekre tekintettel kérem az Országgyűlés valamennyi frakcióját, hogy támogassák a javasolt módosításokat. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Steiner Attila államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, egyenként 15 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Szeberényi Gyula képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. SZEBERÉNYI GYULA TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt időszak az európai gazdaságpolitikában az energiahordozók szerepének növekedéséről szólt. A gazdasági szakembereket és a laikusokat is az foglalkoztatja a legjobban, hogy lesze és milyen áron szükséges energia a gazdaság működtetéséhez, illetve a lakossági igények kiszolgálásához. Ennek megteremtése, feltételeinek biztosítása minden kormányzat elsődleges feladatává vált. Az előttünk fekvő törvényjavaslat egyik célja ennek biztosítása, az ágazatban tevékenykedők segítése, illetve Magyarország energiabiztonságának szavatolása.

Fontos megújuló energiaforrása hazánknak a geotermia. A termálvíz-kitermeléssel történő geotermikus energia kinyerésének és hasznosításának engedélyezése a bányafelügyelet hatáskörébe kerül, ezért a vízgazdálkodásról szóló törvény egyes rendelkezéseit módosítani szükséges, ezzel kiküszöbölve a jogalkalmazás bizonytalanságát, és a jogszabályok közötti kollíziókat is sikerül elkerülni.

Szükséges megállapítani a bányafelügyelet geotermikus energia kutatására, kinyerésének és hasznosításának engedélyezésére vonatkozó hatáskörét.

(13.00)

A javaslat elfogadása után egyetlen hatóság végzi az engedélyezést, ami a jogalkalmazás egységességét biztosítja.

A kitermelt víz visszasajtolási kötelezettsége is változik, az új szabályozás a földtani és technikai lehetőségekhez képest kívánja meg a teljes visszasajtolást, tehát van mozgástér, továbbá a vízgazdálkodásról szóló törvény módosításával a vízkészletjárulékból a visszasajtolásra fordított költségek leírhatók.

A vízgazdálkodásról szóló törvény 15/C. § (8) bekezdése csak az adóévben felmerült visszasajtolási költség beszámíthatóságát biztosítja a vízkészletjárulék mértékéig. A visszasajtolással kapcsolatos legmagasabb költség a visszasajtoló kút létesítésével merül fel, amely költség lényegesen meghaladja a visszasajtolás megkezdését követő egy adóévben fizetendő vízkészletjárulék mértékét. A visszasajtolás ösztönzését az jelentené, ha a visszasajtoló kút és kapcsolódó létesítmények létesítésével kapcsolatos teljes költség beszámítható lenne. Így, bár több évre elosztva, a visszasajtolással kapcsolatos költségeket a bányavállalkozó visszakaphatná. A teljes visszasajtolás elérése, így a felszín alatti vízkészletek megőrzése fontosabb cél, mint a viszonylag kis összegű éves vízkészletjárulék költségvetési befizetése.

A tervezet a fogyasztónak biztosít bejelentési lehetőséget a szolgáltatás, illetve a bányavállalkozó nem teljesítése esetén. A szabályozás biztosítja a bányafelügyelet számára, hogy teljeskörűen vizsgálja a bejelentés megalapozottságát, és csak a bányavállalkozó felróható magatartása esetén, más intézkedési lehetőség hiányában éljen a szerződésfelmondás lehetőségével.

A módosítás lehetővé teszi, hogy a szénhidrogénre megállapított bányatelek jogosítottja zárt területen, ha azt geológiai vagy termelési szempontok alátámasztják, koncesszió nélkül kutatási engedélyt kaphasson, ha a bányatelkét vertikálisan, illetve horizontálisan bővíteni szeretné legfeljebb egy kutatási blokknyi területtel. Bányavállalkozói igényként fogalmazódott meg a költséghatékony szénhidrogén-kutatás, -kitermelés biztosítása sajátos esetekre, amikor azonos lelőhely tekintetében rendelkeznek különböző bányavállalkozók bányászati jogosultsággal.

Foglalkozik a jogszabály a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításával is. A törvény a dohányzási célú gyógynövénytermékek definícióját kiegészíti úgy, hogy abban a hevítéssel történő fogyasztás is szerepeljen, ezzel is megteremti az összhangot a dohányzás definíciójával.

A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény módosításában a reklámozási tilalmat kiterjeszti a dohányzási célú gyógynövénytermékekre.

A jogszabálytervezet foglalkozik a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosításával is. A javaslat legfőbb célja az egységes szabályozás megteremtése és ezáltal az eredeti cél érvényesítése: a fiatalok minél kisebb számban váljanak a dohányzás rabjává. A törvény tárgyi hatályát kiterjeszti a hevítéssel fogyasztható dohányzási célú gyógynövénytermékekre annak érdekében, hogy azok forgalmazására csak a dohánytermék-értékesítési helyeken kerülhessen sor. A törvénycsomag célja világos. Ezt a termékkört a már szabályozási körbe tartozó ártalomcsökkentett termékek helyettesítőjeként kezelik a fogyasztók anélkül, hogy azok tényleges egészségügyi hatásai, kockázatai megállapíthatók lennének, részben azért, mert a szabad hozzáférés miatt a fogyasztók és a fogyasztás volumene nem ismert. A nikotint tartalmazó hevítőrudak a fogyasztók függőségi hajlamának erősítésében is közrejátszanak.

Nagyfokú látenciáról lehet beszélni, ami nemcsak az egészségügyi kockázatokat illeti, hanem a fogyasztói réteget is. Azáltal, hogy a termékek bárki által bárhonnan, például webshopból, benzinkúton, hírlapboltban beszerezhetők, így piacra kerülési előnnyel bírnak, és torzíthatják a dohánytermékek piacát. A fogyasztói kör életkora hitelt érdemlően nem igazolható, így fennáll a fiatalkorúak védelmét célzó törekvéseink sérelme. Kiemelendő, hogy a szabályozás hatálya alá bevonni tervezett nikotintartalmú termékek nem tekinthetők dohányzásról leszokást támogató eszköznek, sőt azok inkább a függőség kialakulását és fenntartását szolgálják. Ezen kockázatok kezelésére való felkészülést a legjobban az szolgálja, ha a forgalmazás minél előbbi szabályozásával a fogyasztók köre és a fogyasztott termékek mennyisége ismertté válik. A szabályozási igény éppen a látenciából fakad, a jogalkotó az elővigyázatosság elvére tekintettel kíván normát alkotni a dohányzási célú gyógynövénytermékek beemelésével a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény valamennyi érintett szakaszába.

Tisztelt Képviselőtársaim! A most benyújtott törvényjavaslat tovább erősíti Magyarország energiabiztonságát, a megújuló energia és a szénhidrogénmentes energia arányának növekedését, illetve tovább erősíti azon törekvéseinket, amivel az ország fiatalkorú lakosságát szeretnénk megvédeni a dohányzás ártalmaitól. Mindezekre figyelemmel kérem a javaslat támogatását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, Szeberényi Gyula képviselő úr. Most megadom a szót Varju László képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának.

VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Államtitkár úrral most a harmadik törvényben fogunk itt egymás mellett vagy egymás mögött véleményt cserélni, és így lassan-lassan hozzászokhat ahhoz, hogy számonkérjem önöket vagy legalábbis megjegyezze, hogy ezekhez a javaslatokhoz önöknek hatásvizsgálatot kellett volna benyújtani, legalábbis a saját szabályaik szerint. Mivel ezt önök nem tették meg, így ezért szeretném emlékeztetni arra, hogy ezekért, ennek a hatásvizsgálatnak a benyújtásáért önök felelnek, tehát mint előterjesztőnek kellett volna megcsinálni.

Önöknek írja ezt elő a saját szabályuk kötelezettségként, és nagyon sajnálom, hogy nem éltek ezzel a lehetőséggel. Mondhatnám, jogszabályt szegtek, és ilyen módon nem juthatunk ahhoz hozzá, hogy a szabályozás előkészítője nem választotta ki azokat a jelentős következményekkel járó érdemi szabályozási elemeket, amelyek következményeinek elemzésére kiterjed az előzetes hatásvizsgálat. Pedig itt és ebben az esetben  mondok rá néhány példát is, hogy miért lett volna rá szükség  olyan gyakorlatot folytat a kormány önmagában különböző területeken, akár itt az előterjesztésben az egyes bányászati és gazdasági tárgyú törvények módosítására vonatkozó törvényjavaslatnál, aminél ez teljesen indokolt volna.

A második gondolatkörben arról, hogy salátatörvény keretében a bányászatot és a dohányzást itt egymás mellé emelik, most, azt gondolom, hogy nehéz szót ejteni is, önmagában láthatóan annak a kapkodó kormányzásnak a következménye, amikor a különböző ügyeiket itt megpróbálják ilyen módon összekötni. Mégis ilyen értelemben mindkét terület fontos, de kezdjük az elsővel, amihez mondhatnánk azt is  a geotermikus hőhasznosítás feltételeinek javítására szoruló kezdeményezés , hogy halleluja. Végre felfedezték azt a csodát, ami évszázadok óta Magyarország számára rendelkezésre áll, és önök is most úgy érzik, hogy ebben végre tenni kell valamit.

Azok a lépések, amelyek a megújuló energiák hasznosítása felé való lépés lehetőségét illetik, erre korábban említettem már önnek, hogy tíz évet e tekintetben elvesztegettek. Tíz évvel ezelőtt én magam is részt vettem olyan ceremónián, ami az eredménye, illetve egész pontosan a végeredménye volt annak, hogy Szentes környezetében, Szentesen olyan fűtőberendezés került átadásra, amely használva a geotermikus energiát, igenis több ezer négyzetméternyi lakás, iroda fűtését oldotta meg. Most önök ezeket a lehetőségeket az elmúlt időszakban teljesen kizárták, de nem ez az egyetlen terület, hiszen a szélenergia is ugyanebbe a kategóriába tartozik, önök kizárták ennek a lehetőségét.

(13.10)

Az indoklás szerint az energia egy ösztönző szabályozási keretben, hosszú távon támogathatja hazánk szuverenitását. Erre mondom, hogy önök ennek a lehetőségét, mint az Európában lévő országok közül néhánynak általánosan rendelkezésre álló lehetőséget nem használták és nem használják ki.

A kiszámítható szabályozási környezet megteremtése érdekében a bányafelügyelettel és rajta keresztül akarják ezt megoldani. Tisztelettel jelzem, hogy a felügyeleten keresztül eddig megvalósult vagy más ügyleteknél sajnos nem mindig vagyunk az átláthatóság szempontjából abban a helyzetben, hogy tudnánk azt, hogy egészen pontosan mi történik. Számos kérdés merül fel. A javaslat szerint részletezik a termálvizek kutatására, feltárására vonatkozó részletes technikai engedélyezési eljárást. Ez örvendetes, de nem akkor, amikor eljutnak odáig, hogy önmagában, amikor a hőhasznosítás feltételeinek javítása megtörténik, ez a szándék megvan, de ezt olyan módon akarják tenni, hogy a kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánítás lehetőségét is melléteszik.

Ha most az elmúlt időszakot figyelembe veszem, amikor önök tulajdonképpen sport-, vendéglátóipari vagy közlekedési fejlesztéseknél, mezőgazdasági fejlesztéseknél egymás után rendelték el a kiemelt jelentőségű beruházás státuszát, aminek jelentős része magánérdeket szolgál, akkor ezt, azt gondolom, hogy ebben a helyzetben vagy ezen a területen is ugyanúgy feltételezhetjük, és nem tudunk egyetérteni azzal, hogy ezzel ebben a formában láthatóan a barátaiknak kívánnak kedvezményt adni.

Az Orbán-kormány 2010 óta gátlás nélkül alkalmazza ezt a megoldást, és az ilyen beruházások egyfajta törvényenkívüliséget élveznek. Megengedhetetlen, hogy a törvény, amelyet 2010 óta negyvenszer módosítottak egyébként, egyre több területen, egyre gyakrabban szolgálja presztízsberuházások, és ahogy mondtam, magánberuházások gyorsított, feltűnés nélküli végrehajtását és a hozzá kapcsolódó közmű- és közlekedési fejlesztések akadálytalan lebonyolítását.

De hozzátehetem azt is, hogy önmagában a geotermikushő-hasznosítás feltételeinek javítása, ahogy mondtam, támogatható, ugyanakkor egyedül nem oldja meg a problémát. Hosszú távon is fenntartható, kiegyensúlyozott energiamix kialakítására van szükség, amelyben egyre nagyobb arányban részesednek a különböző megújuló energiaforrások, ez az, amit önök az elmúlt időszakban elmulasztottak. Tíz elvesztegetett év után vagyunk, miközben önök egyelőre változatlanul az orosz eredetű földgáz használatát priorizálják, és nemcsak a szélenergia kiaknázását, hanem éppen néhány héttel ezelőtt a napelemek beépítését is lehetetlenné tették. Mindez azt mutatja, hogy itt az önök lépése, amely egy lépés, de úgy tűnik, hogy megint csak a kiválasztott kedvezményezettek irányába kívánnak menni.

Végezetül pedig engedjék meg nekem, hogy a salátatörvényből a másik témakört, az elektromos cigaretták fogyasztását is említsem, és ilyen szempontból mondjak hozzá egy mondatot. Ez lényegében azt jelenti, hogy ahelyett, hogy bármely termék fokozatos visszaszorítása érdekében lépnének fel, ennek a törvénykezési lépésnek logikus magyarázata csak az lehet, hogy a dohányüzletben meglévő lehetőségek kiaknázása, a kedvezményezett vállalkozóik  az önök trafikrendszerének kedvezményezettjei  további támogatása fontosabb a kormánynak, mint az emberek egészsége.

Így akármelyik területet nézem, ennek a törvénytervezetnek a támogatása nem lehetséges a részünkről. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Szórványos taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Varju László képviselő úr. Megadom a szót Juhász Hajnalkának, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Sajnos az energiaválság korában élünk, melyet az elhúzódó ukrán-orosz háború, valamint az elhibázott uniós szankciós politika okozott. Ilyen körülmények között még jobban felértékelődik egyrészt az energiaszuverenitás, másrészt pedig az energiabiztonságunk kérdésköre.

Hazánk  geológiai adottságainál fogva  kedvező lehetőséggel rendelkezik a geotermikus energia kinyerésére és felhasználására, mely hosszú távon is tudná támogatni hazánk energiaszuverenitásának biztosítását. A törvény indoklásában is megjelenő adat alapján a geotermikus energia felhasználásának köszönhetően 2030-ra ez akár 1-1,5 milliárd köbméter földgázzal csökkentené hazánk energiakitettségét éves szinten. Ez egy óriási dolog. Ehhez egy kiszámítható és ösztönző szabályozási rendszer kialakítása szükséges, melyhez a keretet a geotermikus energia kinyerésére, valamint hasznosítására a bányafelügyelettel megkötött szerződés biztosítaná a javaslat értelmében. Ez az engedélyezési forma kellő rugalmasságot tenne lehetővé mind az állam, mind pedig a bányavállalkozó számára.

Fontos az erőforrás fenntartható használata, és az, hogy a felszín alatti vizek, a geotermikus potenciál védelmében a szerződés kiterjedjen a geotermikusenergia-kinyerés céljára, hasznosítási formájára és a víz visszasajtolási kötelezettsége teljesítésének módjára is. Ez rendkívül fontos része a javaslatnak.

Mindezek alapján az előttünk fekvő törvényjavaslat az egyes bányászati és gazdasági tárgyú törvények módosításáról számos törvény módosítását vonná maga után, ahogy államtitkár úr és képviselőtársam is ezt bemutatta. Érintené egyrészt a vízgazdálkodásról szóló törvényt és a bányászatról szóló törvényt, hiszen a javaslat értelmében a bányafelügyelet hatáskörébe kerül a termálvíz-kitermeléssel történő geotermikus energia kutatásának, kinyerésének és hasznosításának az engedélyezése is. Így a tárgyi törvényeket ennek megfelelően módosítani szükséges a jogalkalmazási bizonytalanság elkerülése végett. Az előbb felsorolt tevékenységekre vonatkozó hatósági szerződés részletszabályainak megalkotására a bányászati törvény módosítása értelmében felhatalmazást a hatóság elnöke kapna.

A törvényjavaslat további célja a bányászat témakörében a szénhidrogén-kitermelés ösztönzése is, valamint módosításokat tartalmaz a szénhidrogén kitermeléséhez kapcsolódó infrastrukturális beruházások gyorsítására is. Ennek fényében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény hatálya kiterjedne a szénhidrogén-kutatáshoz és -termeléshez kapcsolódó beruházásokra is.

Továbbá a törvényjavaslat elfogadása maga után vonná a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló törvény módosítását is. E tekintetben a hatóság a hatósági feladatokat ellátó személyek számára a jövőben szolgálati igazolványt állít ki bányafelügyelethez kapcsolódó tevékenységek elvégzése során.

Volt szó a dohánytermék vonatkozásában a dohánytermék-kiskereskedelem és a dohánytermékeket érintő további változás, a hevítéses technológia kérdésköréről is, amely fogyasztható növény- és gyógynövénytartalmú termékek forgalmazásának és reklámozásának megfelelő jogi keretbe foglalása. A cél elsődlegesen a fiatalkorúak védelme e termékek káros hatásaival szemben, így fontos szempont a szankciórendszer átalakítása, különösen és kiemelten a fiatalkorúak sérelmére elkövetett jogsértések tekintetében.

A változások ebből kifolyólag érintik a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényt, valamint a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló, a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényt is. Beemeli a hevítéses termékek fogalmát a törvénymódosítási javaslat a jogi szabályozásba, és meghatározza, hogy e termékek csak a dohánytermékek értékesítési helyén forgalmazhatók.

(13.20)

Érdemes megemlíteni még a jövedéki adóról szóló törvény módosítását, a hevített termékek kérdését adójogi szempontból is szabályozza, aminek keretében e termékek külön kategóriába kerülnek, és a jövőben jövedékiadó-köteles termékekké válnak. Én azt gondolom, hogy egy ilyen helyzetben, amikor az energiaszuverenitásunk és az energiabiztonságunk kiemelten fontos, nem lehet kérdés, hogy ezeket a módosításokat és a törvényjavaslatot támogatni kell. A KDNP támogatja. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, Juhász Hajnalka képviselő asszony. Megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Érdeklődéssel hallgattam az előttem szólók szavait, a KDNP-s vezérszónok asszony amúgy szimpatikusan felvezetett előadását is. Egy pontjával vitatkoznom kell. Ez a javaslat lényegében három, kicsit összefüggő vagy össze sem függő területet próbál szabályozni, és ha tényleg az lett volna a cél, hogy az ellenzékieket jóhiszeműen támogassák, akkor ezt a hármat szépen szétszálazták volna, és külön-külön került volna a Ház elé, hiszen egészen biztos, hogy másfajta szinkront tudunk elérni a dohánytermékek esetén, és megint más a közmegegyezés lehetősége, ha mondjuk, a geotermikus energia hasznosításáról beszélünk.

Kezdjük azzal, ahol én még nyitottabb tudok lenni, és abszolút üdvözlöm azt, ahogy beszéltük, hogy végre megmozdult valami a geotermikus energia terén. Mi jó másfél évtizeddel ezelőtt ezt már szorgalmaztuk. Csalódottak voltunk amiatt, hogy akkoriban és 2010 után az első kormányzati ciklusban sem sikerült érdemi elmozdulást elérni, és mindig azt szoktam mondani, hogy az a fájó nekem ezekben, és az élelmiszeripar területén is ezt érzem, hogy a nyugodt békeévekben nem mozdulunk meg. Tehát a nemzeti önrendelkezés érdekében ezek a kormányok nem tettek eleget, és most, amikor egy káoszhelyzet köszönt be, és jön egy válságidőszak, akkor hirtelen elkezdünk kapkodni, hogy hát, hoppá, azért a Kárpát-medence közepén igazából van nekünk rengetegféle aranytartalékunk.

És ezt éreztem akkor is, amikor az élelmiszerárak elrobbannak, elszállnak, és egy mezőgazdasági alapú országban szégyenszemre a hazai előállítású bizonyos élelmiszerfajtákból hiány mutatkozik. Ezt érzem az energetika terén is, hogy 12 év állt volna rendelkezésre, hogy azt az egészen egyoldalú függőséget, amely a magyar energiapolitika terén azért még mindig fennáll, oldjuk. Bizonyos területeken ez még súlyosbodott is az elmúlt években, és nagyon csalódottan látom azt, hogy most kezdünk el kapkodni olyan területeken, ahol a kész beruházások birtokában, tehát ha a 12 év alatt ezeket megvalósítjuk, most éppen sokkal könnyebben vészelnénk át egy nemzetközi szintű válsághelyzetet, mint mondjuk, a szomszédos országok vagy az érintett országok. Tehát azt, hogy megmozdul valami, én üdvözlöm.

A geotermia kapcsán, hogy a bányafelügyelet hatáskörébe kerül a történet, és ezt lényegében azzal indokolják, hogy egyfajta szabályozás érvényesüljön a terület fölött, és ez jogalkalmazói szempontból mennyivel könnyebb, ezt én vitatom. Tehát ha nincsenek ott a szükséges kontrollmechanizmusok, amelyek akár környezetvédelmi, akár rekultivációs kérdésekben biztosítékokat adnak, hogy az öröklött természeti kincseink, amelyeket egyébként az unokáinknak szeretnénk továbbadni, csorbítatlanul tudják átvészelni ezeket az éveket, ha ez nem garantált, az nagyon nagy baj.

És itt a visszasajtolás  egyébként nagyon helyesen  kötelezettsége kapcsán is meg kell jegyezzem azt, én nem feltétlenül üdvözlöm azt, hogy itt lesz mozgástér. Én azt mondom, hogy akkor lehessen és olyan körülmények között lehessen ilyen típusú energiaforrást hasznosítani, ahol a közeg megóvásának a lehetősége százszázalékosan rendelkezésre áll. Ha vannak olyan objektív okok, amelyek ezt lehetetlenné teszik, akkor ne egy most és ilyen módon meghatározott mozgástéren belül dőljön el az, hogy mi lesz az adott területtel, hanem egyértelmű kötelezettség legyen, relativizálhatatlan kötelezettség arra, hogy óvjuk meg azt, ami egyébként a mienk, és amit tovább akarunk adni.

A visszasajtoló kutak tekintetében a teljes költségnek lényegében a pár év alatti leírhatóságát én tudom támogatni. Még jobban támogatnám azt, hogyha a nagy és megacégek esetében, ahol nincs rászorultság ilyen támogatásra, ott ebben kevésbé gondolkodnánk, viszont azon belátható méretű és jellemzően magyar tulajdoni hátterű vállalkozások esetén, amelyek valóban értelmes tevékenységet folytatnak, bizonyos üzemméret alatt sokkal kiemeltebb, sokkal terjedelmesebb támogatást lehetne, és álláspontom szerint kellene is adni. Ennyit tehát a geotermikus kérdésekről.

Ugyanakkor ne menjünk el egy szó nélkül amellett, hogy a Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség az utóbbi hetekben komoly kiállást tanúsított a bányajáradék eltörlése érdekében, tehát olyan beavatkozások érdekében, amelyek egyébként megint csak két irányban kedvezhetnek: kedvezhetnek oligarcháknak, olyan személyeknek Magyarországon, akiknek üzleti érdekeltségek kizárólagosan a kezükbe kerültek és őrületes profitokat hajtanak, és legyünk őszinték, természetesen kedvezhetnek olyan cégeknek is, amelyek belátó, tisztességes tevékenységet folytatnak. Még az importőrök versenyelőnyének a kiegyenlítésében is partner tudnék lenni, más módozatokban persze, de az alapfilozófiát nem vitatom.

Ami előtt viszont elképedve állok: ha tényleg az a célunk, hogy legyen egy magyar termelő és alapanyagot beszállító háttéripar, akkor mi történt az elmúlt 12 évben? Mi történt akkor, amikor engedték leépülni, és egyébként nemcsak 2010 óta, hanem azelőtt is a történelmi termelőkapacitást? Hol voltak akkor, amikor elképesztő importszükséglet és -függőség alakult ki majdnem a teljes építőipari alapanyagskála területén? Hol voltak akkor, amikor ezek az alapanyagárak úgy elszálltak, hogy még a kormány által kitalált támogatási formák értékét is lefelezték? Gondoljunk csak a tetőtér-beépítési programra: mire azt érdemben igénybe lehetett venni, addigra az alapanyagárak elszállása azt a helyzetet idézte elő, hogy a megítélt támogatási összegnek már csak a felét érte az, ami eredetileg hozzáférhető volt.

2010 környékén elhangzott egy ígéretük, ami arra vonatkozott, hogy épületszigetelés tekintetében akár évente az ingatlanállomány 10 százalékát tudják támogatni abban, hogy érdemi hatékonysági beruházások induljanak el. Ha tartották volna a szavukat, akkor egy-két évvel ezelőttre tulajdonképpen a teljes magyar ingatlanállomány támogatott módon megújulhatott volna. Úgy mentünk volna bele egy válsághelyzetbe, hogy az önök rezsiháborújának a költségei nem szakadtak volna ilyen szinten a magyar polgárok nyakába, de sem a panelprogram, sem érdemi megújulóprogram nem került a horizontba, sőt gondoljunk csak a napelemipar teljes kivéreztetésének az esetére, ahol támogatott program, bár korlátozott módon, de rendelkezésre állt, de amikor az árak, a költségek elszálltak, akkor a kormány a költségkiegyenlítéshez érdemi segítséget már nem nyújtott. Amikor pedig ez érdemi költségvetési forrásokat emésztett volna fel, akkor a betáplálási lehetőség megszüntetésével tömegek kedvét vették el attól, hogy egyáltalán bármilyen szinten részt vegyenek ebben az egészben, tehát a megújuló energiaforrásokkal szembeni magatartást tanúsítottak.

És továbbra is várjuk azt, hogy mikor lesz egy épeszű feltételekkel kikötött panelprogram. Abszolút jó megoldások lettek volna erre. Én nem vagyok a rajongója annak, hogy közösségi forrásokat kutassunk minden ilyen területhez, hiszen a magyar költségvetésnek is lett volna mozgástere, mondjuk, egy állami hátterű bérlakásprogramhoz, de kimondottan az épületek energiahatékonysága az a terület, ahol lett volna közösségi forrás, és a magyar kormánynak lehetősége lett volna a magyar emberek felé kinyitni ezt az egészet, mégsem tette meg. Azt mondta, hogy a közintézmények felújítására ad ebből a forrásból, a lakosság számára már nem. És ez nagyon káros döntés volt. Most a válságidőszakban bizonyosodik be, hogy hány száz milliárdba kerül ez az elhibázott kormányzati döntés.

Harmadsorban pedig a javaslat szól a hevítéses termék fogalmáról. Ezeket lényegében megpróbálja úgy beterelni a dohányboltokba, hogy a kormányzat egy felismerésén alapulva megpróbálnak kannibalizálni egy piacot. A helyzet ugyanis az, hogy rájöttek, hogy ezekből a hevítéses termékekből jövedékiadó-bevételt nem lehetett realizálni, mert nyilván ez azokkal versenyző termék, amiket a dohányboltokban árusítanak. Mi a megoldás? Nem feltétlenül a polgárok egészségének a védelmére irányulva, de mindenképpen az, hogy bővítik a dohányboltok portfólióját, és úgy módosítanak a törvényeken, hogy ezután a keletkező adóbevétel már a kormánynál csapódjon le, az árusítás utáni bevétel pedig a dohányboltosoknál.

Tehát átgondolásra javaslom ezt az egészet, hiszen ha tényleg az egészség megőrzése a cél, akkor valószínűleg a reklámtörvényhez is egészen máshogy, sokkal drámaibb módon kellett volna, lehetett volna nyúlni. A helyzet az, hogy sokkal keményebb üzleti érdekeltségnek való útcsinálás érhető tetten ahhoz, hogy portfólióbővítést érhessenek el az érintett nemzeti dohányboltok.

Nem tudom, később mi következik majd, hogy ételt, italt is korlátok nélkül fognak ott árusítani, teljes falvakat esetleg majd onnan akarnak ellátni, ahol éppen most bezárják a postát, az orvosi ügyelet éppen most megszűnik az új terveknek megfelelően. Lehet az egyetlen dohánybolt lesz ott, ahol majd önök fognak kiszolgálni mindenkit mindennel. Ez nyilván nem egy csábító jövőkép, éppen ezért javaslom azt, hogy gondolják át ezt a javaslatot, és mivel előttünk ebben a csomagban háromféle fajsúlyos, nagyon komoly terület fekszik, és sajnos egyiket sem sikerült úgy kivitelezni, ahogy ez élből és csípőből elfogadható lehetne egy ellenzéki képviselő számára, az a kérésem, hogy tervezzék újra ezt az egész csomagot, mert vannak nagyon komoly részei.

Tehát én a geotermikus energia térnyerését korrekt, tisztességes feltételek között nagyon-nagyon tudnám, tudom támogatni, az összes többi esetben viszont nagyon-nagyon komoly aggályaink vannak. Köszönöm a figyelmet.

(13.30)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Z. Kárpát Dániel képviselő úr. Most megadom a szót Tordai Bence képviselő úrnak, a Párbeszéd képviselőcsoportja vezérszónokának.

TORDAI BENCE, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Polgártársak! Akár örömmel is nyugtázhatnánk, hogy a kormánypártok végre belátták a zöldenergetikai fordulat szükségességét és a megújuló energiák felé fordultak, hiszen az előttünk álló törvényjavaslat a geotermikus energia újraszabályozásáról is szól. De a szomorú helyzet az, hogy ezt is olyan kapkodó, hozzá nem értő, amatőr módon teszik, mint általában a zöldenergiával kapcsolatos intézkedéseiket. Amilyen indokolatlan és előkészítetlen volt a szélerőművek betiltása vagy éppen a napelemek korábbi megadóztatása, most pedig a hálózatra kapcsolásuk ellehetetlenítése, ugyanolyan hályogkovács módon állnak hozzá a geotermikusenergia-kapacitások kiaknázásának megkönnyítéséhez is.

Mi értjük azt, hogy ebben az országban mostanában úgy történnek a dolgok, ahogy azt Orbán Viktor szereti látni, ahogy ő azt elképzeli, csak az a szomorú helyzet, hogy ő sem ért mindenhez. Az ismeretei jelentős részét ebben a témában, attól tartunk, hogy akkor szerezte, amikor iskolába járt, utoljára a nyolcvanas években, és tudjuk, hogy a nyolcvanas években még az volt a lemez, hogy az energia az orosz atomreaktorban terem, vagy ha geotermikus energiát használunk, akkor az úgy néz ki, hogy a termálkutakból felhozzuk a magas ásványianyag-tartalmú vizet, azt így-úgy használjuk, aztán majd szétlocsoljuk a földeken, vagy beleengedjük a folyóvizekbe, tavakba. Csak az a helyzet, hogy azóta eltelt 40 év, és változott a világ, előrébb jár már a tudomány, a technológia, és szerencsére a környezetvédelmi szempontok is sokkal nagyobb súllyal esnek latba a hasonló döntések meghozatalakor.

Például, ha van önök között valaki, aki meg mer mondani Orbán Viktornak ilyen típusú új fejleményeket, akkor szólhatna, hogy vannak ilyen dolgok, hogy hőszivattyúk, tehát már nem csak ez az „old school termálkút” nevű dolog létezik, úgyhogy érdemes lenne nem ez utóbbiakra optimalizálni. De az önök kormányzása idején, mindeddig legalábbis tiltva volt az, hogy a termálvizes távfűtőrendszerekre a lakosság rácsatlakozhasson. Most is van olyan dunántúli város, ahol a teljes településen körbemegy a gyógyfürdő hulladékvizét használó távfűtőrendszer, csak éppen tiltva van, önök által törvényileg lehetetlenné van téve, hogy a háztartások, a magánlakások, családi házak is rácsatlakozhassanak erre a környezetbarát, megújuló energiával működő távhőrendszerre.

Szólnék önöknek arról is, hogy bár nem szokták betartani, de még mindig hatályban van a jogalkotási törvény is, a környezetvédelmi törvény is. Előbbivel kapcsolatban éppen mindenféle gesztusokat próbálnak tenni az Európai Bizottságnak, szigorítanak rajta, társadalmi egyeztetésről most újra lehet hallani. Szólnék, hogy van olyan, hogy hatástanulmányokat kell végezni egy ilyen típusú törvénymódosítás előtt. Nem nagyon látjuk ezt a hatástanulmányt, tessék meglobogtatni, szerintem a levezető elnök úr el fogja nézni ezt, nem tiltott szemléltetőeszköz használatának fogja tekinteni, hanem egy megnyugtató fejlemény bizonyításának, hogy van valahol hatástanulmány, csak biztos elsikkadt a sok teendőjük között, amire, tudjuk jól, hogy Brüsszel kényszeríti önöket, és ezért nem tudnak megfelelő minőségű és mennyiségű jogalkotási tevékenységet végezni. Nagyon sajnáljuk, de szívesen segítünk, ha megvan a környezeti hatástanulmány, akkor örömmel feltöltjük akár önök helyett mi is egy nyilvánosan elérhető felületre.

A környezetvédelmi törvény pedig arról rendelkezik, hogy ha hasonló alternatívák állnak rendelkezésre, akkor azok közül mindig a kisebb környezeti kárral járót kell támogatni, és itt is akkor nem kellene megnyitni a lehetőségét annak, hogy a termálvíz visszasajtolása nélküli megoldásokat, tehát a geotermikus energia legortodoxabb használatát engedélyezzék ebben a törvénymódosításban. Jó lenne tényleg felfigyelni arra, hogy mi van a naptárban, nem 1982., hanem 2022. az év, amit írunk.

Ilyenkor, mondjuk, jó lenne figyelni akkor nemcsak arra, hogy felhasználják ezt a valóban jelentős, energetikai kitettséget csökkentő geotermikusenergia-kapacitást, ami Magyarországnak szerencsénkre rendelkezésre áll, hanem arra is, hogy közben figyeljünk a felszíni vizeink védelmére és a termőföldjeink védelmére, mert ezek legalább olyan válságos helyzetben vannak, mint általában a teljes ökoszisztéma. Úgyhogy kérem, hogy akkor az ilyen típusú módosításokat vezessék át, és ne az elsősorban, sőt gyakorlatilag kizárólag a fosszilis energiahordozókat érintő energiaválságra való tekintettel kapkodva alkossák meg a vonatkozó törvényeket. Merthogy ebben a formájában ez a törvénymódosítás egy jogalkotási selejt, Orbán Viktor nyolcvanas évekbeli középiskolai tudásszintjéhez igazodik, és nem felel meg az alapvető jogalkotási és környezetvédelmi elvárásoknak sem. Úgyhogy, ha visszatérünk az iskolás példára, ilyenkor azt szokták mondani: ülj le, lányom, fiam, egyes!

De nemcsak a geotermikus energiákról szól, hanem a hazai forrású szénhidrogén-kitermelés újraszabályozásáról is. Ezzel kapcsolatban az előző felszólalásomban már elmondtam, hogy milyen alapvető problémákkal küzd az önök energiapolitikája, úgyhogy ezt most nem ismételném el, a Facebook-oldalamon vissza tudják nézni azok, akiket ez érdekel. Ugyanígy most nem mennék bele a teljesen ide nem tartozó dohánytermékek szabályozásába. Őszintén szólva, nem tudom, hogy a bányászati törvények módosításához hogy illeszkedik ez a javaslat, miért akarnak mindenáron salátatörvényeket csinálni, akkor is, ha ez nem egy ilyen nagyon vegyes saláta, csak egy kételemű, két összetevőből álló saláta.

Könyörögve kérem, szokjanak le erről, nyújtsanak be nyugodtan egy külön törvényjavaslatot, elbírja a ParLex rendszere, semmi értelme nincs ennek, amit ebben a műfajban alkotnak. Úgyhogy azt szeretném kérni, hogy tartsák be az alapvető jogalkotási elveket, végezzék el az eddig ellazsált munkát, csinálják meg a házi feladatot, és akkor visszajöhetnek ide az előterjesztéseikkel az Országgyűlés színe elé. Köszönöm a figyelmet. (Varju László tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Tordai Bence képviselő úr. Most megadom a szót Toroczkai László képviselő úrnak, a Mi Hazánk képviselőcsoportja vezérszónokának.

TOROCZKAI LÁSZLÓ, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Az a helyzet, hogy szerintem vitára alkalmatlan ez a törvényjavaslat, hiszen itt nyilván egy olyan salátát látunk, amiben teljesen érthetetlen módon került össze a bányászati célú előterjesztés; mondjuk, a nemdohányzók védelméhez nem tudjuk, hogy hogy jön, illetve a reklámtevékenységeket sem nagyon értjük. De azért beszéljünk egy picit arról, hogy miért is tartjuk, miért gondoljuk attól függetlenül elutasítandónak ezt a törvényjavaslatot, hogy ilyen furán néz ki.

Először is, ha a nemdohányzókat szeretnék megvédeni, akkor ne a trafikok piros-fehér-zöldre, nemzeti színűre való festésével kezdjék, vagy ne azzal, hogy ha az úgynevezett hevítéses termékek esetében fölfedezték azt, hogy egyre többen térnek erre rá, akkor ezt be kell vinni a profitképzés reményében ide, ezekbe a nemzeti színűre festett dohánytrafikokba, nem ezzel fogják megvédeni a nemdohányzókat, hanem egészen mással. Gazdasági reklámtevékenységekről pedig akkor tudnak majd velünk tárgyalni, ha végre meghallják azt, hogy digitális adót kellene bevezetni a nagy globális techcégekre, mert valamiért a kormány velük nem mer továbbra sem foglalkozni.

Ami érdemi vitára esetleg alkalmas ebből az egész, egyébiránt alkalmatlan salátatörvényből, az a geotermikusenergia-hasznosításra vonatkozó szabályozás. Ezt azért tartjuk fontosnak kiemelni, mert a kormánynak az elmúlt 12 esztendőben is rendkívül fontos feladata lehetett volna, hogy felfedezze azt, hogy Magyarország és az egész Kárpát-medence adottságai kifejezetten alkalmasak arra, hogy komolyabban elkezdjen a kormány gondolkozni a geotermikusenergia-hasznosításról. Ehhez képest ugyanazt az ad hoc kormányzást látjuk a kormány részéről, mint néhány órával ezelőtt, amikor a Paksi Atomerőműről beszéltünk. Nem látunk semmilyen komoly koncepciót, nem látunk stratégiát, hanem kapkodást látunk, és ilyen salátatörvényeket látunk.

Miért tartjuk nagyon fontosnak azon túl, hogy jók a természeti adottságaink, miért tartjuk ennyire fontosnak a geotermikusenergia-hasznosítást?

(13.40)

Többek között azért, mert éppen a jelenlegi energiakrízis idején látjuk azt, hogy mennyire fontos az, hogy legyen független energiapolitika, legyen mire alapozni, és ha egyszer természeti adottságaink alapján lehetett volna sokkal jobban kiaknázni a geotermikus energiát, akkor nagyon jó lett volna, hogyha az elmúlt 12 évben is sok haszontalan program, például a 6000 milliárd forintot elherdált romaprogram helyett lehetett volna a geotermikusenergia-hasznosítással foglalkozni. Örülünk annak, hogy Palkovics miniszter úr október 24-én Brüsszelben például kijelentette azt, hogy 2050-re harmadára szeretnék csökkenteni a jelenlegi földgázfelhasználásunkat. Ezzel mi egyébként egyet tudunk érteni, meg azzal is, hogy minél több legyen a hazai kitermelés.

De nagyon fontos emellett akkor beszélni arról, hogy a geotermikusenergia-hasznosítás esetében mi itt egyvalamit nagyon-nagyon hiányolunk. A 21/C. § (6) bekezdése szerint úgy írják, hogy a bányavállalkozó a kitermelt vizet a technikai és földtani lehetőségekhez képest teljes mértékben visszasajtolja. Ezt a feltételes módot nem tartjuk elegendőnek. A vízkészleteink és különösen a termálvízkészleteink védelmében szükségesnek tartjuk a kitermelt és visszasajtolt termálvíz különbözete után olyan mértékű járulékfizetési kötelezettség megállapítását, ami motiválja és érdekeltté teszi a bányavállalkozót a minél teljesebb mértékű visszasajtolásra. Pontosan tudjuk, hogy ha ezt nem így határozzuk meg, hanem csak ilyen feltételes módban hagyjuk benne a szövegben, akkor nyilvánvalóan nem kerül általában majd visszasajtolásra a kitermelt termálvíz, ami aztán a felszíni vizeinkbe kerülve nyilvánvaló hőterhelést és károkat okozhat, miközben pedig eljátsszuk a jövőt. Tehát a visszasajtolási kötelezettséget rendkívül fontosnak tartjuk.

Szeretnénk, hogyha minél több olyan példa lenne, ami a kormányzattól jön, nemcsak önkormányzatoktól jövő kezdeményezés, hanem kormányzattól jövő kezdeményezés, amely akár egész települések energiaellátását lehetővé tudja tenni. Van erre egyébként jó példa, ott van Miskolc példája. Úgy tűnik, a Miskolc város lakótelepeinek jelentős részét használati meleg vízzel, illetve hőenergiával ellátó, geotermikus energiát hasznosító miskolci geotermikus projekt elég jól működik. Nagyon szeretnénk, hogyha nem 2050-ig, hanem már a következő években elkezdenének ilyen, akár országos projekteket megvalósítani. Ha az Európai Uniótól megérkezik a várva várt forrás, megérkeznek a várva várt pénzek, amiért a kormány, úgy tűnik, hogy bármire hajlandó, és lefekszik Brüsszel előtt, akkor nagyon fontos lenne, hogy ilyen jellegű koncepciókat, konkrétan évekre lebontva a stratégiát, hajtson végre, és ne pedig ilyen ad hoc kormányzás legyen, és akkor talán nem születnek majd ilyen saláta-törvényjavaslatok, amelyet ebben a formájában mi sem tudunk támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Toroczkai László képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most kétperces felszólalások következnek, de jelentkező nincs. További képviselői felszólalások következnek. (Nincs jelentkező.) Jelentkező nincs. Kérdezem, kíváne valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelzés.) Jelentkező nincs.

Akkor, tisztelt Országgyűlés, az általános vitát lezárom, és megadom a szót az előterjesztőnek, Steiner Attila államtitkár úrnak, aki nyilván válaszolni kíván a vitában elhangzottakra.

STEINER ATTILA technológiai és ipari minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretném megköszönni az elhangzott szakmai indíttatású hozzászólásokat. Én azt gondolom, hogy napjainkban az energiaszuverenitás kérdése egy nemzetstratégiai és nemzetbiztonsági kérdéskör, és éppen ezért a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy ez energiabiztonságunkat megerősítsük és értelemszerűen a magas energetikaiimport-függőségünket csökkentsük.

Terveinkben van a hazai energiahordozó-készletek még fokozottabb hasznosítása. Ez fogja azt lehetővé tenni, hogy egy diverzifikált energiamixünk legyen, vagyis Magyarország több lábon tudjon állni az energiahordozók tekintetében.

Mi úgy látjuk, hogy a geotermikus energia fokozottabb alkalmazása jelentősen erősítheti hazánk önellátását, és enyhíthetjük azt a nyomást, hogy hogyan csökkentsük az importkitettségünket.

Szeretném azt is kiemelni, hogy az elhangzottakkal ellentétben Magyarország igenis már most is az európai uniós élvonalba tartozik a geotermikus energia felhasználása kapcsán, már most is a negyedik legnagyobb geotermikusenergia-felhasználók vagyunk. És az sem igaz, hogy az elmúlt 12 évben nem történt semmi, ugyanis az elmúlt 12 évben megduplázódott a geotermikus energia használata Magyarországon. Itt különböző projekteket támogat a kormányzat mind a távhőszektorban, hogyan lehet a geotermikus energiát még jobban bevonni a távhőrendszerekbe, illetve van egy 6 milliárd forintnyi keretösszegű támogatási programunk arra, hogy hogyan lehet a geotermikus fúrások kockázatát jelentősen lecsökkenteni. Úgyhogy én azt gondolom, hogy ezek is már nagyon fontos intézkedések voltak, de a most önök előtt álló javaslat még inkább fel fogja gyorsítani ezt a folyamatot, és szeretnénk, hogy a geotermikus energia még nagyobb teret nyerjen az elkövetkezendő időszakban.

Alapvetően a visszasajtolási kérdéskörben is én azt gondolom, hogy egy előremutató változás van a jogszabályban, és a főszabály ténylegesen a visszasajtolás előírása lesz.

A dohánytermékek kapcsán szeretném jelezni, hogy a törvénymódosítási javaslatot megküldtük az Európai Unió részére is, és az Európai Bizottság jóváhagyta ezt a módosítási javaslatot, ami azt jelenti, hogy az Európai Unió is egyetért azzal a céllal, hogy hogyan csökkentsük az addikciót, illetve hogyan védjük a kiskorúakat ebben az esetben. Ugyanis azt látjuk, hogy nagyfokú látenciáról lehet beszélni, ami nemcsak az egészségügyi kockázatokat illeti, hanem a fogyasztói rétegeket is, ugyanis jelenleg az a helyzet, hogy a termékeket bárki bárhonnan beszerezheti, és alapvetően a fogyasztói kör életkoráról nincs hiteles információ, így fennáll Magyarország fiatalkorúak védelmét célzó törekvéseinek a kockázata is. Úgyhogy ezt a helyzetet szeretné ez a törvényjavaslat kezelni és ezt a szabályozási rést úgymond bezárni.

Úgyhogy mindezek tekintetében kérem a képviselő hölgyeket és urakat, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Felszólalások:   39-56   57-72   73-114      Ülésnap adatai