Készült: 2024.05.20.03:19:47 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

14. ülésnap (2022.06.22.), 100. felszólalás
Felszólaló F. Kovács Sándor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 13:05


Felszólalások:  Előző  100  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

F. KOVÁCS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A 2023-as költségvetés egy különleges költségvetés. Nem lövök nagyon mellé a történettel, ha azt mondom, hogy minden költségvetés különleges költségvetés, hiszen a múlt eredményeiből indul ki, és a jövőnek készül.

A költségvetés immár nyolc éve az év közepén kerül benyújtásra a parlamentnek. Ez azért fontos így, mert ha az év közepén elfogadjuk a költségvetést, akkor a költségvetés szereplői, a vállalkozások, a közintézmények, a költségvetésben érintett szereplők fel tudnak készülni a jövő évre. Nagyon fontos az, hogy felkészülten mehessünk neki a 2023-as évnek, hiszen tudjuk azt, hogy a világban nagyon sok bizonytalanság van, Európában kifejezetten. Talán három hónappal ezelőtt még azt mondtuk volna, hogy egy nyugodt évnek nézünk elébe, hiszen az elmúlt évek eredményei azt igazolják, hogy a magyar gazdaság jó úton járt.

Néhány hónappal ezelőtt azt mondtuk volna, hogy túl vagyunk az évtizednek vagy ennek az évszázadnak a legnehezebb évein, a pandémia okozta gazdasági válságon. El tudtuk mondani, hogy Magyarország, ahogy a Nemzeti Bank elnöke mondta, a magyar gazdaság kanyarban előzött, hiszen leghamarabb tudtuk feloldani a zárlati intézkedéseket, köszönhetően az oltási programnak, egy fél évvel, három hónappal az Európai Unió többi országa előtt tudtuk nyitni a magyar gazdaságot. Ez meg is látszott az eredményeken, hiszen 2021-ben 7,1 százalékos volt a gazdasági növekedés. Nem is emlékszem olyan időszakra, amikor ezt meg tudtuk volna haladni; az idei év első negyedévében 8,2 százalék. Ilyen nem volt még az újkori magyar történelem időszakában, és mind bizakodásra adtak okot ezek a számok, hiszen emelkedett a lakosság jövedelme, nagymértékben csökkent a munkanélküliség, és azt gondoltuk, hogy a rekordot döntő beruházások is mindenképpen optimizmusra adhatnak okot. De bekövetkezett az, amire igazából senki nem számított, hogy a szomszédunkban háború és energiaválság, nagymértékű energiaár-emelkedés következett be. A bizonytalanság, amire senki nem számított, be is következett.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Parlament! Most azzal kell számolnunk, hogy az előttünk álló évtizedben az eddigieknél súlyosabb válsággal kell szembenéznünk, súlyosabb bizonytalanság, ami előttünk áll. A szomszédunkban zajló háború, az elhúzódó háború pedig fokozza ezt a bizonytalanságot. A kormánynak új feladatokkal kell szembenéznie. A legfontosabb feladat a rezsicsökkentés és a honvédelmi képességeink megerősítése. Ezek a 2023-as költségvetés új prioritásai.

De nemcsak ezekkel kell törődnünk, hanem meg kell védeni azokat az értékeket, amiket az elmúlt évtizedekben felépítettünk, és az elmúlt évtizedekben elértünk. Meg kell védeni a rezsicsökkentést. Ez egy borzasztó nehéz feladat, hiszen a száguldó energiaárakban Magyarország egy nyugodtabb szigetnek tűnik, hiszen egész Nyugat-Európában, az egész Európai Unióban száguldanak a rezsicsökkentések. (Sic!) Ez nem annak köszönhető, hogy Magyarország egy nyugodtabb hely és a Kárpát-medence nem egy túl huzatos hely, hanem a kormánynak nagyon komoly erőfeszítéseket kell tennie azért, hogy meg tudja védeni a rezsicsökkentést.

Gondoskodni kell Magyarország és a családok, a magyar emberek biztonságáról, hiszen az infláció, az élelmiszerár-emelkedések és a rezsinövekedés fenyegeti a magyar családokat és a magyar háztartásokat.

(19.10)

Továbbra is növekedési pályán kell tartani a magyar gazdaságot, hiszen a magyar gazdaságnak nemcsak az a feladata, hogy megvédje az országot, megvédje a családokat, hanem vigyázni kell és foglalkozni kell a felzárkóztatási ívvel is, hogy minél több beruházás érkezzen az országba, és meg tudjuk védeni a növekedést.

A rezsivédelemhez, az ország biztonságának a megőrzéséhez, a családtámogatások, a nyugdíj értékének megőrzéséhez, a munkahelyteremtéshez, a vállalkozások beruházásainak támogatásához a szükséges forrásokat elő kell állítani, elő kell teremteni. A cél, hogy megőrizzük az ország stabilitását, tovább javítsuk az egyensúlyi mutatókat, ezért változatlanul fegyelmezett költségvetést kell folytatnunk. A bevételnövelő intézkedéseket és a kiadáscsökkentő lépéseket együtt meg kell hozni, hiszen Magyarország költségvetése és költségvetésének egyensúlya fontos prioritás továbbra is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ház! Azért nézzünk néhány fő számot a jövő évi költségvetésből. A 2023. évi költségvetési javaslatban a kormány 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol. Az ideihez képest valószínűleg kisebb, de az európaihoz képest szerintem duplája lesz a gazdasági növekedés. 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, a bruttó hazai termék 73,8 százalékára csökkenő államadóssággal és 5,2 százalékos inflációval számol ez a költségvetés. Ambiciózus számok, de azt gondolom, hogy az elmúlt évekre visszatekintve, a költségvetés szigorára visszatekintve ezek tarthatók lesznek, és bízunk benne, hogy újabb meglepetések nem fognak bennünket érni a gazdaságban.

A költségvetés szerkezetében az a változás, hogy a korábbi alapokhoz képest két új alap jön létre, a Rezsivédelmi Alap, amelyben 670 milliárd forint bevétellel számolunk, ez a rezsivédelemre fog fordítódni; a Honvédelmi Alap, amelyben 842 milliárd forint áll rendelkezésre. A szomszédban folyó háború mutatja azt, hogy a magyar védelmi képességet nagymértékben meg kell erősíteni.

Az első alap lehetővé teszi, hogy az orosz-ukrán háború és a brüsszeli szankciók következtében kialakult világgazdasági helyzetben ne a magyar emberekkel fizettessék meg a háború árát. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy az energiaárak a többszörösére drágultak, és a további szankciók pedig még magasabb energiaárat hozhatnak. Ez ellen védi a magyar háztartásokat a Rezsivédelmi Alap.

Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése sem lehet vita tárgya, ezért elkötelezettek maradunk amellett, hogy a mai kor kihívásainak megfelelően modern, erős hadserege legyen Magyarországnak. A haderőfejlesztés folytatásáról, illetve felgyorsításáról gondoskodik a Honvédelmi Alap.

A két alap finanszírozására olyan megoldást talál a költségvetés, amely nem ró többletterhet a magyar állampolgárokra. Az elmúlt nehéz időszakban extraprofitot elért ágazatoktól várjuk a nagyobb társadalmi szerepvállalást. Tehát aki ebben a nehéz időszakban extraprofitra tesz szert, attól azt kéri a magyar állam és a költségvetés, hogy nagyobb mértékben járuljon hozzá mind a Honvédelmi, mind a Rezsivédelmi Alap fenntartásához. Ez azt jelenti, hogy a nemrég bejelentett, extraprofitra kivetett különadó intézménye bevezetésre kerül.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ház! A jövő évi költségvetés éppen ezért a rezsivédelem és a honvédelem költségvetése lesz. Ugyanakkor 2023-ban, hasonlóan a polgári kormány korábbi költségvetéseihez, szinten marad minden területen, vagy több forrás kerül a gazdálkodásba. Néhány területet szeretnék megemlíteni. Egyrészt, a nyugellátásokra 2023-ban több mint 730 milliárd forinttal magasabb összeget fordítunk, mint idén. Ez egy nagyon fontos dolog, hiszen a nyugdíjak reálértékét az Orbán-kormány mindig megőrizte, de az idei évben növelni is tudta, hiszen a 13. havi nyugdíj a jövő évben is kifizetésre kerül.

Az oktatásra 2023-ban 2378 milliárd forintot fordít a kormány, ami közel 200 milliárd forinttal több, mint a 2022-es összeg. Az egészségügyre 2023-ban 2669 milliárd forintot fordítunk, így több mint 100 milliárd forinttal gazdálkodhatnak többel az egészségügyi intézmények, mint idén, és közel 1500 milliárd forinttal többel, mint 2010-ben, a Gyurcsány-kormány utolsó évében. A családok támogatását, amely jelenleg a legmagasabb az Európai Unióban szintén megőrzi az erre a célra biztosított 2300 milliárd forint. Ez 450 milliárddal több, mint az idei.

Tisztelt Ház! Az eredmények megőrzése nagyon fontos, de néhány apró részletre felhívnám a tisztelt Ház figyelmét, államtitkár úr és a költségvetés tervezőinek figyelmét. Az elmúlt évtizedben Magyarország hátrányos helyzetű régiói nagymértékben felzárkóztak. Az én választókerületemben is intézmények, iskolák, óvodák, bölcsődék épültek, az úthálózat javításra került, tehát jobban felzárkóztunk, mint sok évtizeddel ezelőtt. Ez a felzárkózás nem állhat meg, hiszen tudjuk azt, hogy a gazdaság ciklikus, hol fellendülő időszakban, hol lefelé tartó pályán mozog a gazdaság.

Arra kérem a tisztelt államtitkár urat és a tisztelt Házat, hogy a jövő évi költségvetésben és az ezután következő költségvetésben is vegyük figyelembe, hogy azok a régiók, amelyek le vannak maradva Magyarország jobban fejlett régióitól, a felzárkóztatási programban továbbra is haladjanak előre, hiszen ez az ország egységes, minden magyar állampolgár ugyanannyit ér, legyen egy hátrányos helyzetű régióban vagy egy fejlettebb régióban. Én arra kérem a tisztelt Házat, hogy a 2023-as, ’24-es vagy az utána következő költségvetésbe vegyük fel egy elembe azokat a régiókat, azokat a településeket, ahol alacsony az iparűzési adó, akár nagyobb a munkanélküliség vagy a lakosságnak alacsonyabb a jövedelme, hiszen ezekről a régiókról sem kell megfeledkezni, és azok a kitűnő infrastrukturális fejlesztések, mint az úthálózat javítása vagy a négysávos utak eljutása minden régióba, továbbra is tudjanak folytatódni.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. Azt javasolom mindenkinek, hogy ezt a 2023-as költségvetést fogadjuk el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:  Előző  100  Következő    Ülésnap adatai