Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Most a Párbeszéd képviselőjének, Mellár Tamásnak adom meg a szót.

DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A magyar gazdaság válságban van, egy hosszan tartó, mély válságban van. Ez a válság sokkal nagyobb, sokkal erőteljesebb, mint a 2008-09-es válság volt, kiterjed a gazdaság minden területére. Ezek közül én most csak ötöt szeretnék itt említeni.

Az egyik az adósságválság. Hatalmas mértékű az államadósság, az adósság/GDP hányados 80 százalék fölött van, és ez még nőni is fog, mert újabb hiteleket veszünk föl.

Az infláció tartósan 20 százalék felett van, és a jövő tavaszig nem is fog csökkenni. Az élelmiszerek ára 50-60 százalékkal emelkedett, és még további növekedésekre is lehet számítani.

A harmadik dolog: a forint árfolyama krónikus gyengülésben van, tartósan 400 forint felett van az euró árfolyama. Igaz, hogy az elmúlt napon valamelyest erősödött, de ennek az az alapvető oka, hogy a jegybanki alapkamat óriási mértékben, 18 százalékra emelkedett föl. Nyilvánvalóan ez is egy múló állapot lesz csak.

A negyedik dolog a szociális válság. Egyre több, most már közel egymillió család került kilátástalan helyzetbe a válság következtében, mert nem tudják fizetni a megemelkedett élelmiszer- és háztartásienergia-árakat.

Az ötödik pedig az oktatási rendszer válsága. Krónikus pedagógushiány van Magyarországon, alacsony színvonalú és egyre romló az oktatás színvonala.

Ezeket a problémákat az Orbán-kormány nem tudja kezelni, pláne nem tudja megoldani, mert éppen ő hozta őket létre, vagyis maga a Fidesz-kormány a probléma. Mert az Orbán-kormány hozta létre azt a gazdasági rendszert, amelyik nem produktív, vagyis csak úgy tud működni, hogy állandóan többletforrásokat kap. Az elmúlt években ez könnyen ment, mert az európai uniós források megvoltak, de most, hogy ezek a források elapadtak, rákényszerül, hogy újabb és újabb hiteleket vegyen föl.

A második: a NER gazdasági rendszere nem hatékony, alacsony termelékenységű, magasak a termelési költségek, ami nyilván az árakat is fölfelé tolja. Azért nem hatékony ez a piac, mert valójában nem a piac szelektál a hatékonyság alapján, hanem sokkal inkább Orbán Viktor a hűség alapján.

A következő probléma az, hogy a fideszes gazdasági rendszer nemzetközi versenyképessége is igen alacsony, ezért a külkereskedelmi mérleg egyensúlyának megőrzése érdekében állandóan gyengíteni kell a forintot a hazai export életben maradásáért és a külföldi cégek idecsalogatásáért.

A negyedik dolog az, hogy a NER gazdasági rendszere igazából csak a Fidesz-kormányhoz hűséges vállalkozói kört támogatja, az emberek helyett a nagytőkét, ezért nem maradt pénz a szűkös években a szociális támogatásokra. Az Alaptörvény mostani módosítása tulajdonképpen egy beismerés, a kormány beismeri azt, hogy nem tudja, de már nem is akarja segíteni a bajba jutott embereket.

Végül az ötödik pont: az orbáni gazdasági rendszer egy extenzív növekedést produkál, éppen úgy, mint a korábbi szocialista rendszer, amelynek motorja nálunk most az építőipar és a vendéglátás. Ezeken a területeken alacsonyan képzett emberekre van szükség, ezért a kormány nem akarja javítani az oktatási rendszer színvonalát. Ráadásul a kevésbé informált és alacsonyan képzett embereket nyilvánvalóan könnyebben lehet manipulálni, megtéveszteni.

Jól látható tehát, hogy az Orbán-kormánytól nem várhatjuk azoknak a problémáknak a megoldását, amelyeket éppen ők hoztak létre. Következésképpen minél tovább maradnak hatalmon, annál nagyobb lesz a válság, és annál több időt vesz majd igénybe az újjáépítés. A Fidesztől persze nem várhatjuk ennek a belátását és a hatalomból való minél előbbi távozását, éppen ezért a magyar társadalomnak össze kell fognia a jövő megmentése érdekében. Újból létre kell hozni az ellenzéki kerekasztalt, amelynél helyet kell kapnia a civil társadalmi csoportoknak és mozgalmaknak, a független érdekképviseleti szervezeteknek és az ellenzéki pártoknak.

(13.30)

Haladéktalanul ki kell dolgozni az együttműködésünk kereteit, valamint a válságból való kilábalás programját. Csak így kerülhetjük el a nagy nemzeti tragédiát, mert nem a brüsszeli szankciók teszik tönkre az országot, hanem az Orbán-kormány. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a DK, a Momentum, a Párbeszéd és az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Válaszadásra Tállai András államtitkár úré a szó.

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön a felszólalásában válságot vizionál az országban, ezzel szemben a valóság egészen más. Ezt a válságot levezeti, és az okozójának, a kiváltójának a kormányt, sőt személy szerint Orbán Viktort teszi felelőssé. Én azt gondolom, hogy ön inkább a vágyait szeretné elmondani vagy mondta itt el a parlamentben, az ellenzéki, összellenzéki politikai vágyakat: legyen már végre válság, omoljon már össze végre ez az ország, hadd jöjjünk már mi kormányozni! Ez az irány, ez a politika, amit egyébként ön tapasztalt politikusként, tapasztalt emberként, nyugdíjaskorúként, ez nem való ide a parlamentbe.

Ön összefogásról beszél  ebben az egy dologban egyetértünk. Na, nem olyan értelemben, ahogy ön mondta, hogy fogjon össze az ellenzék. Fogjon össze az ország! Fogjon össze az ország, ebből a bajból, ebből a nehézségből (Szabó Szabolcs közbeszól.), ami az országot, egész Európát, sőt az egész világot érinti, ki kell hogy jöjjünk, túl kell hogy legyünk rajta. (Szabó Szabolcs: Persze!) Való igaz, ezt csak összefogással lehet megvalósítani, összefogással. Ahhoz legalább olyan ellenzékre van szükség, amely nem válságot vizionál, hanem elmondja a valóságot, és alternatívákat ad (Szabó Szabolcs közbeszól.) a kormány számára. Ön egyetlenegy javaslatot nem mondott el napirend előtti felszólalásában, nem mondta el, hogy egyébként mit kellene ennek a kormánynak másképpen csinálnia. (Szabó Szabolcs: Kormányoznia!)

Ön adósságválságról beszél, amikor egyébként az adósság mértéke, az állami adósság mértéke a GDP-hez viszonyítottan most is 80 százalék alatt van, és a jövőben is az a célja a kormánynak, hogy ezt megtartsa. A GDP tekintetében az elmúlt évben, 2021-ben, amely egy nehéz éve volt, ugye, országunknak, 7,1 százalék növekedéssel a hetedik helyen végeztünk, és a GDP mértéke most, ebben az évben is meg fogja haladni a 4 százalékos növekedést, ami nemzetközi, európai uniós összehasonlításban is, azt gondolom, igen kedvezőnek mondható.

Ha a munkaerőpiacot vizsgáljuk, abban a tekintetben sem igaz az, hogy válság van, mert akkor rohamosan növekedne a munkanélküliek száma; ehelyett 4,7 millió foglalkoztatott van jelenleg Magyarországon, és a munkanélküliségi ráta mértéke 3,6 százalék, ami az Európai Unióban az ötödik helyen van. A legfrissebb adat a szeptemberi ipari termelési adat, amit ön természetesen nem említett  megértem, hiszen nem az volt a felszólalásának a célja, hogy a valóságot elmondja , Magyarországon 11,3 százalék, az ipari termelés növekedése szeptemberben az előző év szeptemberéhez képest több mint 11 százalékkal növekedett. Ha ebben az országban válság lenne, akkor ez a szám biztosan nem ennyi lenne, hanem negatív, mint ahogy egyébként a környező országokban ez már jellemző.

Azt gondolom, ha az inflációt nézzük és vizsgáljuk, egész Európa küzd az infláció mértékével, az infláció nagyságával, a szankciós infláció felárával. Tudjuk nagyon jól, hogy ennek az inflációnak a jelentős részét saját maga Európa okozta saját magának azzal, hogy Oroszországgal szemben olyan szankciókat vezetett be, amelyek nem Oroszországot érintették károsan legfőképpen, hanem az európai országokat, mi több, az európai embereket. Sorra a német gazdaságban, Franciaországban csúcsokat döntött és dönt ma is az infláció mértéke. Természetesen Magyarország is küzd ezzel, a magyar kormány is küzd ezzel, ezért van például az átlagfogyasztásra a régi rezsitámogatás, ezért vannak az árstopok és a kamatstopok.

Megcáfolom az ön mondandóját, ez az ország nincs válságban (Az elnök csenget.), de küzd azért, hogy a nehézségeket megoldja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.  Tordai Bence tapsol.)

Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai