Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BALASSA PÉTER, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársak! Kicsit hosszabb lenne a felszólalásom, és néhány módosító javaslatot tennék majd az oszakai világkiállítással kapcsolatban.

Ha megengedik, tisztelt képviselőtársak, én egy Csányi Vilmos-idézettel kezdeném. „Minden kultúra összetartóereje, hogy tagjai megegyeznek a közös értékekben.” A világkiállítás egy rendkívüli esemény, ahol minden ország képviseltetheti magát, így hazánknak is egy nagyon jó alkalom arra, hogy bemutassa történelmét, kultúráját és értékeit. Valamiért azonban, amikor ilyen látványos és nagyszabású eseményről van szó, a magyar emberek többségének a pénzek lenyúlása, magánérdekek előtérbe helyezése, a valódi országimázzsal szemben átláthatatlanság és szakmaiatlanság jut eszébe. Nem véletlenül.

Nem kell messzire menni, gondoljunk csak a 2015-ös milánói világkiállítás botrányos megjelenésére, amely ellen a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara is hangot adott: giccsbe hajló építészeti paródia képviseli Magyarországot nemzetközi színtéren. Vagy ugyanezen világkiállítás kapcsán a Sámándob kérdése is bonyodalmat okozott, amikor is Hende Csaba Szombathelyen letette az alapkövet, mondván, hogy ott kerül végső elhelyezésre, majd végül Fazekas Sándor volt vidékfejlesztési miniszter szűkebb hazájában kívánták újjáépíteni a magyar pavilont. Megjegyzem, ez a beruházás is késett, hiszen a város csak idén februárban kapta meg az ehhez szükséges állami támogatást.

De hagyjuk is a régmúltat, mert a dubaji világkiállításon való részvétel sem volt éppen mentes a szokásos NER-eljárásoktól. Gondolok itt mindenekelőtt például arra, hogy a dubaji magyar pavilon tervezését, felépítését, majd elbontását nem akárkire bízták, hanem egy meglehetősen ismert Fidesz-közeli vállalkozásra, a WHB-ÉPKAR Építőipari Kft.-re, a szerződés értéke nem kevesebb, mint 10,6 milliárd forint volt. A költségek csak egyre-egyre nőttek, míg a dubaji magyar pavilon végül több mint 11 milliárd forintba került.

Tekintve, hogy a javaslat szerint a lebonyolítás kormányzati felelőse ezúttal is a Magyar Turisztikai Ügynökség lesz, minimum kétségeink vannak afelől, hogy ezúttal másként lesz. Már csak azért is, mert a projekttel kapcsolatos tematikával, koncepciós rajzokkal és koncepciós kiviteli tervekkel összefüggésben lebonyolítandó közbeszerzési eljárások tekintetében az ajánlatkérő jogosult a rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására. Ez nyilván nagyobb lehetőséget kínál a pénzek elsumákolására. Ezért módosító javaslatot nyújtottam be annak érdekében, hogy a projekttel kapcsolatos közbeszerzési eljárások kizárólag nyílt eljárással történhessenek, ettől eltérni csak rendkívüli indokolt, egyedi esetekben, kizárólag a Miniszterelnökséget vezető miniszter engedélyével lehessen.

Láthatjuk tehát, hogy a Fidesz-kormányzat eddig nem a legjobban szervezte meg a világkiállításokon való részvételt. Ahogy 2019-ben a dubaji világkiállítás kapcsán, úgy most is biankó csekket kérnek a támogatáshoz is. A főbb kérdéseket, ahogy a Fidesz-kormány alatt lenni szokott, kormányrendeletben, egyéni határozatban fogják eldönteni, kihagyva belőle az Országgyűlést, a szakmai szervezeteket, és ami a legszomorúbb, a magyar társadalmat is. Semmit nem tudunk a tervekről, az építés fontosabb paramétereiről, de még a kulcskérdésről, a költségvetésről sem. Tisztában vagyok vele, hogy a mai világban nehéz előre tervezni és költségeket tervezni három évre, de arra kérem a kormányzatot, hogy legyen egy plafon, amelyhez tartsák magukat, illetve biztosítsák az átláthatóságot.

(16.10)

Mivel a korábbi lebonyolítás sok más állami projekttel szemben alapjaiban rengette meg a közélet tisztaságába vetett bizalmat, azt javaslom, hogy egyúttal a Magyar Turisztikai Ügynökség a honlapján nyisson egy önálló felületet, ahol a közvélemény előtt időrendi sorrendben valamennyi, egymillió forint feletti szerződésmegrendelést a szerződő felek bemutatása mellett, a beszerzés tárgyának, idejének és ellenértékének megjelölésével, a gazdasági társaságok tényleges természetes tulajdonának megnevezésével együtt már a projekt lebonyolítása során is, alatt is folyamatosan mutassa be. (Dömötör Csaba Hollik Istvánnal beszélget.)

Egy világméretű eseményen megjelenni, azt megszervezni nem kis feladat és nem kis felelősség, ezzel tisztában vagyunk, ám 2025-ben… Megköszönném a figyelmet, államtitkár úr! Köszönöm. 2025-ben ez különösen igaz lesz, hiszen az államalapítás 1025. évfordulójához érkezünk. Érezzük, tisztelt képviselőtársaim, hogy itt nagy a tétje a tematikának, a látványnak, hogy az egész világ láthassa, mit jelent ez számunkra.

Ezért azt indítványozom, hogy a megjelenés koncepcióját bízzuk a magyar emberekre, írjanak ki pályázatot, amelyet szakmai zsűri bíráljon el, és a pályázat nyertese részesüljön támogatásban. Különösen előremutatónak tartanám, ha általános és középiskolások, valamint felsőoktatási tanulók vehetnének részt ebben a projektben, hiszen az ő elképzeléseik, terveik alapjaiban határozzák meg hazánk jövőjét  így az egész világ megismerheti a magyarságot , a pályázaton nyert pénzt pedig kirándulásra, ismeretterjesztésre, fejlesztési és informatikai eszközökre költhessék.

Jogos igény lenne tehát, hogy ilyen eseményeknél átláthatóan terveznénk mind a kivitelezés módjával, mind a munkálatok szervezésével, mind a közpénzek elköltésével kapcsolatban. Az is elvárható lenne, hogy a közvéleményt, valamint az Országgyűlést is folyamatosan tájékoztassák a folyamatokról, a költségekről, bevonva a szakmát és a társadalmat is, azt a társadalmat, amelyet képviselni fognak 2025-ben, Japánban.

Bízom benne, hogy javaslataimat elfogadják, és egy sikeres és eredményes eseménynek nézhetünk elébe. Ezeréves állam, büszke magyarság mutatkozzék meg Oszakában! Köszönöm a szót, köszönöm, hogy meghallgattak.