Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Dömötör Csaba államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására a mai napon 16 óráig van lehetőségünk.

Most pedig soron következik a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat, valamint az internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztések T/6067. és T/6064. számokon a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők.

Tisztelt Országgyűlés! Elsőként megadom a szót Dömötör Csaba államtitkár úrnak, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkárának, a törvényjavaslatok előterjesztőjének 30 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr.

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Előre szeretném jelezni, hogy a 30 perces időkeretet nem szeretném kitölteni.

Először is érdemes tisztázni, hogy miért is van szükség ezekre a törvényjavaslatokra. Kezdjük az elsővel, az adatvagyon hasznosításának rendszeréről szóló törvény tervezetével!

A módosításra egy uniós kötelezettség miatt van szükség, az EU már hatályos adatkormányzási rendeletének nemzeti jogba való átültetéséről van szó. Ezt az uniós jogszabályt egyébként röviden DGA-rendeletnek hívják. A módosítással a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség korábbi feladataiba kell illeszteni az uniós rendelet szerinti feladatokat, mindezt úgy, hogy a nemzeti adatvagyonról szóló és a közadatok újrahasznosításáról szóló törvények hatályukat vesztik.

(10.50)

A módosítás következményeként az ügynökség működése sokkal inkább új megközelítésűvé válik. Feladatai szolgáltatásnak fognak minősülni, amelyekért díjat számolhat majd fel, és az ügynökség szerepe bizonyos kivételekkel nem lesz kizárólagos. Egyes regisztrációköteles szolgáltatásokat  mint például az adattisztítás, adatelemzés  más szervezetek is végezhetnek majd, ha teljesítenek bizonyos feltételeket. E szervezetek nyilvántartásáért az ügynökség fog felelni.

További újdonság, hogy a közadat-újrahasznosítási igényeket elsősorban az ügynökség által kialakított rendszeren keresztül lehet majd benyújtani.

A javaslat arról is rendelkezik, hogy hogyan kell naprakészen tartani a nemzeti adatvagyon leltárt. A legalább 250 főt foglalkoztató közfeladatot ellátó szerveknél szervezeti adatfelelősöket, míg a kisebb szervezeteknél adattovábbítási kapcsolattartót kell majd kijelölni. A DGA előírásai szerint ki kell jelölni egy bejelentési, nyilvántartás-vezetési, ellenőrzési, piacfelügyeleti feladatokat ellátó hatóságot, szükséges továbbá, hogy a szankciókat és az ahhoz kapcsolódó eljárásrendet is rögzítsék. Ennek érdekében az infotörvény módosításával e feladatokat a NAIH fogja majd ellátni.

A fentiek alapján a törvényjavaslat, úgy gondoljuk, hogy érdemes arra, hogy képviselőtársaink szavazataikkal is támogassák.

Aztán a másik törvényjavaslat az internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól szóló törvényjavaslat. Értelemszerűen ez az internetes közvetítő szolgáltatások szabályairól szól és elfogadására szintén uniós kötelezettség miatt van szükség. Az a célja, hogy megfeleljünk a digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelet szabályainak. Ezt röviden DSA-rendeletnek hívják. Elnézést a sok technikai szóért és rövidítésért! Tehát ez az uniós DSA-rendelet egy új, harmonizált uniós kötelezettséget vezetett be a digitális közvetítő szolgáltatásokra, és azokat mérete és hatása alapján osztályozza.

A rendelet tartalmaz a jogsértő online tartalmak eltávolításával összefüggő szabályokat, hatékonyabb jogvédelmi eljárásokat a felhasználók számára panaszkezelési mechanizmusok előírásával, új, a többi online platformra vonatkozó szabályoknál szigorúbb kötelezettségeket ír elő az óriásplatformok számára a visszaélések megelőzése érdekében, átláthatósági intézkedéseket tartalmaz, új hatósági hatásköröket a platformok működésének ellenőrzésére, emellett előírja a hatóságok közötti együttműködést a végrehajtás biztosítása érdekében.

Fontos kérdés, hogy ez mely szolgáltatókra vonatkozik: az EU-ban, így a Magyarországon letelepedett, vagy az EU területére, így Magyarország területére irányuló szolgáltatást nyújtó online közvetítő szolgáltatókra, és a nagyobb online platformokra azonban nagyobb felelősség hárul majd, mint a kisebb szolgáltatókra. Ezek közé tartoznak például az online piacterek, a közösségi hálózatok, a tartalommegosztó platformok, az alkalmazásboltok, valamint az online utazási és szállásplatformok. Lényeges hatást az eladókat és a fogyasztókat összehozó online platformokra gyakorol majd, például online piacterek, alkalmazásboltok, közösségimédia-platformok. Az is lényeges kérdés, hogy kikre nem terjed ki ez a szabályozás. A lekérhető tartalomszolgáltatókra például nem vonatkozik  azok a médiatörvény hatálya alatt tevékenykednek , ezek közé tartozik például a Netflix, az HBO GO vagy a Videa.

A DSA-rendelet végrehajtása, felügyelete minden tagállamban elsősorban a digitális szolgáltatások koordinátorainak a feladata. Ez hazánkban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.

A törvényjavaslat tartalmazza a digitális szolgáltatási koordinátor hatósági eljárásainak magyarországi keretszabályait, és szintén szabályozza a más tagállambeli koordinátorokkal és az érintett magyar hatóságokkal való kapcsolattartás és együttműködés alapvető szabályait is.

Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy mindkét törvényjavaslat egy uniós jogszabály magyar jogrendbe való átültetéséről szól. Ennek alapján is érdemes a képviselő hölgyek és urak támogatására. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Dömötör Csaba államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Demeter Zoltán képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr.

DEMETER ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogyan már elhangzott államtitkár úrtól, a Ház asztalán fekvő törvényjavaslat célja a jogharmonizáció, az EU már hatályos adatkormányzási rendeletének az átültetése.

A módosítással a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség korábbi feladataiba kell illeszteni a DGA-rendelet szerinti feladatokat oly módon, hogy a nemzeti adatvagyonról szóló és a közadatok újrahasznosításáról szóló törvény hatályon kívül helyezésre kerül.

Szó volt az ügynökség működéséről. Piacibb megközelítésűvé válik azzal, hogy az ügynökség által ellátott feladatok szolgáltatásként kerülnek nevesítésre, az egyes szolgáltatásaiért díjat számolhat fel.

A NAVÜ szerepe  bizonyos kivételekkel  nem lesz kizárólagos. A nemzeti adatvagyon leltár szolgáltatás, a kormányzati szolgáltatás és a piaci szolgáltatás nyújtására továbbra is a NAVÜ lesz egyedüliként jogosult.

Egyéb központi szolgáltatásokat kizárólag jogszabályban kijelölt közfeladatot ellátó szervek nyújthatnak. Regisztrációköteles szolgáltatások nyújtására végrehajtási rendeletben meghatározott feltételeket teljesítő szervezetek is jogosultak lehetnek, amelyek nyilvántartásáért szintén a NAVÜ lesz felelős.

A közadat-újrahasznosítási igények elsősorban a NAVÜ által kialakított rendszeren keresztül nyújthatók be, míg az igények teljesítése ilyen irányú megállapodás esetén a NAVÜ által vagy az adatgazda közfeladatot ellátó szerv által is teljesíthetők.

Ez a javaslat rendelkezik továbbá arról is, ez is elhangzott, hogy a 250 főt foglalkoztató közfeladatot ellátó szerveknél szervezeti adatfelelősöket, míg a kisebb szervezeteknél adattovábbítási kapcsolattartót kell kijelölni.

A DGA előírásai szerint ki kell jelölni egy bejelentési, nyilvántartás-vezetési, ellenőrzési, piacfelügyeleti feladatokat ellátó hatóságot, és szükséges továbbá, hogy a szankciók és az ahhoz kapcsolódó eljárásrend is rögzítésre kerüljön. Ennek érdekében az infotörvény módosításával e feladatok ellátására a NAIH kerül kijelölésre.

Az adattisztaság javítása érdekében a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adataival való egyezés ellenőrzéséhez a személyi adat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv bevonása szükséges, és ezt szolgálja a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény módosítása.

A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény és az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvény módosításának célja, hogy a személyi adat- és lakcímnyilvántartás hatálya alatt álló, 14. életévüket betöltött állampolgárok a személyre szabott ügyintézési felület segítségével elektronikusan a nemzeti egységes kártyarendszer-regisztrációval összefüggő kérelmet indíthassanak el, amely eljárás eredményeképpen létrejövő regisztrációs adatlapot a továbbiakban többek között diákigazolvány-igényléshez is felhasználhatják.

Ezzel a módosítással könnyebb és gyorsabb az ügyintézés, illetve tudatos adatgazdálkodás valósul meg, mely végső soron olcsóbb közigazgatást tesz lehetővé.

(11.00)

Az e-ügyintézési törvény módosításának célja, hogy az elektronikus ügyintézési folyamatokban nem vagy kevésbé használt, az üzemeltethetőség és költséghatékonyság tekintetében a rosszul teljesítő szolgáltatások  például központi érkeztetési ügynök, központi kézbesítési ügynök, elektronikus dokumentumtárolási szolgáltatás, iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezés  kivezetése megtörténik.

A tisztelt Ház asztalán fekszik a T/6064. számú, az internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól szóló törvényjavaslat is, amelynek a célja, hogy a vonatkozó európai uniós jogforrás, a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. október 19-ei európai parlamenti és tanácsi rendelet magyar tagállami alkalmazását és érvényesítését szolgálja. Ennek érdekében a rendelet a magyar jogrendszerrel összhangban lévő alkalmazásához, végrehajtásához szükséges kiegészítő rendelkezéseket, illetve a rendelet értelmében tagállami hatáskörben megalkotandó részletszabályokat tartalmaz.

A törvényjavaslat a rendelet közvetlen hatályára és közvetlen alkalmazhatóságára figyelemmel garanciális, a rendelet végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges  jellemzően eljárásjogi  rendelkezéseket állapít meg, ezáltal biztosítva, hogy a rendelet személyi hatálya alá tartozó szolgáltatók, a közvetítő szolgáltatók határon átnyúló tevékenységére vonatkozó egységes uniós előírások hazánkban a rendelet jogintézményeivel összhangban érvényre jussanak és érvényesíthetőek legyenek.

Tisztelt Országgyűlés! A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet választ ad azon, az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv által nem kezelt problémára, hogy mindeddig nem lehetett eljárni az online térben tevékenykedő olyan szolgáltatóval szemben, amelynek a szolgáltatása ugyan az Európai Unió területére irányul, felhasználói között uniós állampolgárok is vannak, de a szolgáltató nincs letelepedve az Európai Unió területén. A DSA ugyanis valamennyi olyan online térben nyújtott szolgáltatás nyújtójára vonatkozik, amelyeknek a letelepedési helye az Európai Unióban található, vagy amelyek szolgáltatása az Európai Unió területén elérhető, függetlenül a szolgáltatást biztosító szolgáltató letelepedési helyétől.

A DSA az online tér, online szolgáltatások szabályozására jött létre, amely három kiemelt cél eléréséhez igazítja szabályait. Az első a fogyasztóvédelem, a fogyasztók alapvető jogainak a védelme az online térben, kiemelten kezelve a kiskorúak jogainak védelmét. A második az átlátható és egyértelmű előírások az online tér szereplői, szolgáltatói tekintetében, külön kiemelve az online platformokat  például online piacterek, alkalmazásboltok, közösségimédia-platformok  és az úgynevezett óriásplatformokat, ideértve az online platformok elszámoltathatóságát is. A harmadik célkitűzés pedig az Európai Unió tagállamai versenyképességének növelése.

Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott törvényjavaslat tehát egyrészt a DSA által meghatározott körben megalkotja a DSA megfelelő végrehajtásához szükséges szabályokat, másrészt a DSA magyar jogrendszerhez való illeszkedését biztosító rendelkezéseket tartalmaz.

Az internetes közvetítő szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat három nagyobb téma köré csoportosul, melyek a magyar digitális szolgáltatási koordinátor feladatait, online szolgáltatókkal szembeni fellépési lehetőségeit és a kiszabható jogkövetkezményeket tartalmazó rendelkezések, a peren kívüli vitarendező testületek kijelölésének és eljárásának szabályai, valamint a megbízható bejelentők tanúsítására vonatkozó rendelkezések.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Összegzésként elmondható, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat előremutató rendelkezéseket tartalmaz, és ezért kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy az elhangzottak ismeretében a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák a javaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Dömötör Csaba és Hollik István tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Demeter Zoltán képviselő úr. Többen lemondták a vezérszónoki feladatokat, ezért most megadom a szót Hollik István képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr.

HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ahogy itt elhangzott, egy jogharmonizációról van szó, és van ilyen is, hogy amit Brüsszel előír számunkra, azt jónak és helyesnek tartjuk. Ez most ilyen helyzet, a ritka kivételek egyike.

Valójában arról szól ez a jogharmonizáció, hogy ezt a digitális szolgáltatásokról szóló uniós irányelvet, rendeletet kell átültetni a magyar jogba. Tényleg csak néhány szóval arról szeretnék beszélni, hogy miről is szól ez a rendelet, és szerintem hol van még ezenfelül is tennivaló, merthogy szerintem van.

Ez a digitális szolgáltatási rendelet az online tér és az online szolgáltatások szabályozására jött létre. Három kiemelt célja van: a fogyasztóvédelem, átlátható és egyértelmű előírások az online tér szereplői, szolgáltatói tekintetében, külön kiemelve az úgynevezett óriásplatformokat, és ezek mellett az Unió versenyképességének növelése.

A DSA valamennyi online térben nyújtott szolgáltatás nyújtójára vonatkozik, amelyeknek a letelepedési helye az Unióban található, vagy amelyek szolgáltatása az Európai Unió területén elérhető, függetlenül a szolgáltatást biztosító szolgáltató letelepedési helyétől. Ez tehát azt jelenti, hogy az olyan nagy cégek, mint például a kínai AliExpress vagy az amerikai Facebook is kötelesek a DSA szabályainak megfelelni, mivel Európában is elérhetőek és igénybe vehetőek a szolgáltatásaik.

A másik fontos dolog, hogy az volt a probléma, ez már itt az előző vitában is előkerült, hogy még a legszakavatottabb szakemberek számára is teljesen átláthatatlan módon kezelték ezek a nagy szolgáltatók a felhasználói tartalmakat, és valószínűleg profilíroztak is. Ezt kiküszöbölendő vagy legalábbis erre reagál a DSA azzal, hogy a hatálya alá tartozó szolgáltató köteles lesz úgynevezett átláthatósági jelentést közzétenni a saját működéséről.

Ami még talán előremutató ebben: új szabályként jelenik meg, hogy az összes online platform  nem csak az óriásplatformok  köteles lesz az eddigieknél egyértelműbb panaszkezelési mechanizmusokat alkalmazni. Ezentúl a fogyasztó által előterjesztett panaszokra adott válaszaikat részletes indokolással lesznek kötelesek ellátni.

Tehát mi is támogatjuk, hogy ez legyen a magyar jogrend része, de ugyanakkor szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy ez nem orvosol minden problémát, és ezért azt gondolom, hogy a jövőben foglalkozni kell ezzel a területtel.

Hogy egy egészen konkrét példát mondjak: bár a DSA azt mondja, hogy vonatkozik ez minden olyan cégre, amely Európa területén szolgáltat, ugyanakkor azt is kimondja, hogy ha bármilyen jogvita merül fel, akkor azokat abban az európai uniós tagállamban kell lefolytatni, ahol ezeknek az óriásszolgáltatóknak leánycége van. Tehát a Facebook esetében ez Írország, vagy éppen a streamingszolgáltatók, tehát a Netflix esetében viszont ez Hollandia.

(11.10)

Viszont ez még mindig nem orvosolja azt a problémát, hogy mi van abban az esetben, ha egy ilyen szolgáltató egyértelműen sérti a magyar törvényeket. Hogy egy konkrét példát mondjak, például sérti a magyar gyermekvédelmi törvényt, ha egy ilyen streaming szolgáltató például LMBTQ, genderpropagandát népszerűsítő, gyermekeknek szóló mesét tesz be a kínálatába, de nem rakja oda a 18-as karikát. Ez egyértelműen sérti a magyar gyermekvédelmi törvényt. Ebben az esetben a jelen helyzetben a magyar állam nem tud fellépni. Mert mi mehetünk Hollandiába, de a holland hatóság a holland szabályok szerint, illetve az európai uniós, többek között a DSA irányelvei szerint fog eljárni, ezek alapján viszont ezek a tartalmak nem törvénysértők. A magyar szabályok szerint viszont igen. Mégsem tudjuk ezeket a jogsértéseket szankcionálni, nem tudunk a magyar jognak érvényt szerezni.

Tehát azt gondolom, hogy ez egy fontos előrelépés, ezért támogatjuk, de azt is javaslom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy ennyivel viszont ne elégedjünk meg, és vizsgáljuk tovább, hogy hogyan lehet a magyar jogot érvényesíteni ezeknél az online szolgáltatóknál. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Hollik István képviselő úr. Most megadom a szót Dócs Dávid képviselő úrnak, a Mi Hazánk képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr.

DÓCS DÁVID, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Tisztelt elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Örömmel hallottam, hogy Hollik képviselő úr is olyan fontosnak tartja, hogy például legalább a Facebookot a magyar törvények szerint is felelősségre lehessen vonni, mint azt a Mi Hazánk is tartja.

Államtitkár úrhoz lenne egy szerény kérésem: az ellenzéket ne azonosítsa a baloldallal. Mi jól megkülönböztethető része vagyunk az ellenzéknek, és nem a baloldalhoz tartozunk. Ez csak egy apró formai dolog, de köszönöm szépen, ha ennek eleget tesz.

Akié az információ, azé a hatalom  tartja a mondás. A javaslatból viszont nem derül ki az, hogy az államközi adatátadásokat nyilvánosságra hozzák-e. Hiszen közérdek, hogy tudjuk, mikor, milyen természetű és mennyiségű magyar adat vándorol, mondjuk, más országok felé. A benyújtott rendelkezésből arra utaló jelek látszanak, hogy lehallgató berendezéseket telepítenek a szolgáltatókhoz. Az FBI és az NSA ugyanezt csinálta, csinálja az USA-ban, így hallgatják le a teljes amerikai adatforgalmat. Ehhez hasonlót akarnak itt is kiépíteni? Az ilyen táv-adatszolgáltatás minimum olyan metaadatok folyamatos állami lehallgatását teszi lehetővé, mint hogy ki mikor, milyen weboldalon böngészett. Ennek semmilyen legitim oka nem lehet. Ha ennél szűkebb az érintett adatok köre, akkor pontosabb megfogalmazás lett volna indokolt.

A megbízható bejelentő státusz meglátásunk szerint semmi másra nem szolgál, mint a cenzúrát segíti elő. Az egyértelműen törvénytelen tartalmakat, mint például a végtelenül visszataszító és elítélendő gyerekpornót a szolgáltatók eddig is soron kívül, minden különösebb vizsgálat nélkül eltávolították. Ehhez nem kell semmilyen kiemelt státusz, bármilyen bejelentés megteszi, elég felhívni rá a moderátorok figyelmét. Persze minden feltöltést ma már mesterséges intelligencia vizsgál, tehát sok illegális tartalom eleve meg sem jelenhet.

Aztán egyáltalán nem látjuk indokoltnak a kiemelt státuszt. Ha az EU miatt mindenképpen implementálni kell, akkor úgy kellene, hogy nehéz legyen megszerezni a minősítést és könnyű legyen elveszíteni azt. Például rövid időre megadni, hogy gyakran kelljen megigényelni. Ez adhat akkora adminisztrációs terhet, hogy még a külföldi pénzzel kitömött NGO-k sem akarnak majd vesződni vele. Továbbá széles körű jelentési kötelezettséget kellene kiszabni, hogy visszakövethető legyen a bejelentő tevékenysége. A bejelentő által jelentett tartalmakról kellene tárolni egy nyilvánosan alapértelmezetten nem elérhető másolatot. Magyarán, a szolgáltató nem törli a tartalmat, hanem elérhetetlenné teszi. És nemcsak a törölteket, hanem mindent, amit a bejelentő bejelentett, azokat is, amik végül nem kerültek eltávolításra. Így lehet megvizsgálni, hogy valóban mennyire objektívek a bejelentő szempontjai.

Fontos lenne tisztázni, hogy mikor szerez tudomást egy vállalat a tartalom jogellenes voltáról, és csakis jogerős bírósági végzéssel mondható biztosra. Mindeddig csak vélelmezett jogsértésről beszélhetünk. A szolgáltatók az eddigi törvények mellett is haladéktalanul megvizsgálhatták és felülvizsgálhatták minden nyilvánvalóan jogsértő tartalom mivoltát pusztán bejelentésre, ezen túlmenően pedig bíróság által kimondott jogsértéseket azonnal megszüntethettek. A mostani változtatás hatása, ami az EU ismert célja, hogy a bejelentő akarata előtt a szolgáltató meghajoljon akkor is, ha nincs a kezében jogilag kötelező érvényű dokumentum. Ez határozottan szembemegy a szabad véleménynyilvánítás elveivel.

A Mi Hazánk Mozgalmat rendkívüli módon érinti a közösségi média cenzúrája, hiszen pártunk elnökének 207 ezer követős Facebook-oldalát a 2019-es önkormányzati választások hajrájában törölték, és azóta is perben áll a Facebookkal. A kormánynak elsősorban ilyen oldalról kellene rendeleteket és intézkedéseket hoznia, mert ez a beavatkozás a szólásszabadság mellett a magyar választásokba történő beavatkozást is jelenti. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Dócs Dávid képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Megkérdezem, hogy vane valakinek igénye kétperces felszólalásra. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. További képviselői felszólalásra? (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok.

Tisztelt Országgyűlés! Az együttes általános vitát lezárom, és megadnám a szót az előterjesztőnek, de Dömötör Csaba államtitkár úr jelzi, hogy már mindent elmondott. Köszönöm szépen.

Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására a mai napon 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/6075. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Farkas Sándor miniszterhelyettes úrnak, államtitkár úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének 30 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr.

Felszólalások:   1-23   24-32   32-47      Ülésnap adatai