Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Fónagy János államtitkár úr. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Dudás Róbert képviselő úr, a Jobbik képviselője: „Újabb szög a vidék koporsójába” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

DUDÁS RÓBERT (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Számos alkalommal szólaltam már fel az elmúlt nemcsak hetekben, hónapokban, de nyugodtan mondhatom, az elmúlt években is a posták kapcsán és a kialakult helyzet kapcsán. Amilyen folyamatok indultak el, azt gondolom, nyugodtan mondhatom, hogy számos alkalommal lesz még szükségszerű a felszólalásom ebben a témában. Tavaly ősszel, amikor a kormány bejelentette, hogy 366 postahivatal működését nem bezárják, hanem szüneteltetik, akkor jeleztem, hogy az a 210 település, amely érintett, innentől kezdve e szolgáltatás tekintetében veszélyben van, mert ami egyszer bezár, annak az újranyitása mindig kétséges.

Legelőször nem tavaly ősszel szólaltam meg ebben a témában, hanem még másfél évvel ezelőtt. Akkor jeleztem, hogy a hozzám eljutott belső információk alapján, amelyeket egyébként a postahivataloknál dolgozó személyektől tudtam és kaptam meg, az a hír járja, hogy nagy valószínűség szerint óriási leépítésekbe  mind személyi, mind hivatali szinten  fog kezdeni a posta.

(9.40)

Akkor még azt mondták, hogy álhíreket terjesztek, ezért még a Magyar Posta honlapjára is kitették ezt a hírt. Énmellettem a vidék lakossága lett volna egyébként a legboldogabb, ha ez tényleg álhír lett volna, sajnos viszont ez nem volt álhír.

Tavaly a miniszterelnök urat kérdeztem arról, hogy milyen megoldási javaslatok lehetnének, de nemcsak kérdeztem, hanem nyújtottam is neki megoldási javaslatot; sajnos, sem ő, sem pedig a magyar kormány ezt nem fogadta meg. Azt mondtam, hogy a Szerencsejáték Zrt. adjon támogatást  hiszen egyébként nagyon komoly árukapcsolásban van a Magyar Postával , adjon támogatást a Magyar Postának a fenntartása érdekében. Azt mondták, hogy ezt nem lehet, mert minden egyes adóforintnak máshol van a helye. Higgyék el, látjuk, hogy egyébként a nyereségadóból kap fodrászatoktól kezdve fitnesztermeken keresztül nagyon sok mindenki. Ha ebből az összegből egyetlenegy postát meg lehetne menteni, már tettünk volna valamit, de én azt gondolom, hogy komolyabb forrás is állna ott rendelkezésre, hogy ne egyet, hanem sokkal többet mentsünk meg.

Kértem, hogy a magyar kormány támogassa, akkor azt a választ kaptam, hogy a kormány veszteséges állami céget nem támogathat. Elfogadom. Akkor kértem, hogy támogassa ne a Postát, hanem támogassa az önkormányzatokat, majd az önkormányzatok fenntartják ezeket az intézményeket. Azon túl, hogy ez fontos lenne, azt gondolom, még kötelessége is lenne a magyar kormánynak, hogy támogassa az önkormányzatokat ennek a feladatnak az ellátásában.

Pár héttel vagy pár hónappal ezelőtt pedig bejelentették, hogy az általam vélelmezett bezárási hullámban, amire tavaly ősszel még azt mondták, hogy csak ideiglenes, a posták nem fognak kinyitni, tehát ez a 366 posta, amelyet tavaly bezártak, nem fog kinyitni. Ebből negyven-egynéhány darab az, amit az önkormányzatok saját költségvetésből újra tudtak nyitni, és átvállalják a munkabér mellett a teremköltségtől kezdve minden egyes költségét annak érdekében, hogy a lakosság igényeit kielégítsék. Ez jól mutatja azt, hogy az önkormányzatok részéről igen komoly fogadókészség van, viszont töredéke tudja sajnos azt csak megtenni, hogy költséget fordítson a posták fenntartására.

Költségvetési módosítót nyújtottam be, szám szerint kettőt. Az egyik arról szólt, hogy biztosítsunk forrást, egészen pontosan 20 milliárd forintot, hiszen a kormány véleménye szerint ennyi kellene ennek a háromszáz-egynéhány postának az újranyitásához, és ezt biztosítsa a kormány. Több mint 1500 milliárd forint pluszadó folyt be a tavalyi évben, azt gondolom, lenne rá keret  elutasították.

Ugyancsak költségvetési módosítót nyújtottam be annak vonatkozásában, hogy béremelést kapjanak ezek az emberek. A magyar átlagkereset esetében vitathatjuk a KSH-ban megjelent adatokat, de most talán nem is ez a lényeg, viszont ahhoz viszonyítva is jóval alacsonyabb a postai dolgozók átlagkeresete. Kértem, hogy biztosítsunk nekik a központi költségvetésből inflációkövető béremelést, nem többet, pusztán inflációkövető béremelést. Leszavazták, és ennek a következménye az, hogy most 10 százalékos béremelés mellett tömeges felmondás várható. Pár héttel ezelőtt bejelentették, hogy 1200 embert fognak csoportosan elbocsátani, azóta is bizonytalanok az emberek, mert nem tudják, hogy egyébként kiről is van szó, mely területeket fogja ez érinteni. És akkor a kézbesítőknek a jelenlegi sanyarú sorsáról és helyzetéről már sajnos időszűkében nem fogok tudni beszélni.

Államtitkár úr az előbb azt mondta, hogy a magyar lakosság és a munkavállalói szektor a munkahelyek elvesztésétől fél a leginkább, valamint a megélhetés biztonsága a legfontosabb a számukra. Ez így van, ez természetes, és azt gondolom, ez az egész magyar társadalomra érvényes, ezért kértem azt, hogy biztosítsunk nekik olyan megfelelő forrást a bérükre, ami egyébként az ő és a családjuk megélhetését biztosítja. Amennyiben ezt nem tesszük meg, akkor azt gondolom, kijelenthető (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), hogy Ceaușescu 1989. évi falurombolásához tudjuk hasonlítani azt, ami jelenleg a postabezárások kapcsán folyik, mert ez a vidéki élet ellehetetlenítése. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Dudás Róbert képviselő úr. A kormány nevében az elhangzottakra Fónagy János államtitkár úr fog válaszolni.

DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm, hogy ismételten idehozta a Magyar Posta kérdését, mert ez lehetőséget ad számomra, hogy ismételten elmondjam, hogy az ön által felvetett, megengedem, jó szándékú javaslatok nem oldják meg, nem képesek megoldani a közel 180 éve működő Magyar Posta gondjait.

A Magyar Posta jelenlegi státusa kettős: részben mint közszolgáltató köteles a közszolgáltatási tevékenységét ellátni, és ezért az általános szabályok szerint a bevétellel meg nem térült igazolt költségei erejéig a magyar költségvetés kiegészítheti a büdzséjét; a másik pedig az, hogy elsősorban a csomagküldő szolgálatok miatt piaci szereplő, tehát vonatkoznak rá az Európai Unió piaci és versenyszabályai. Ezért egyszerűen nem lehet az Európai Unió által megállapított mértéken, tehát a közszolgáltatási mértéken felül költségvetési támogatást adni a Magyar Postának; legyen az akármilyen célú, legyen az fejlesztési célú, legyen az a bérek fedezete, legyen bármilyen más cél, egyszerűen nem lehet, a versenytilalomba ütközik. Ezt a kettős feladatot igyekezett a kormány az elmúlt évtizedben megoldani.

Ugyanakkor a Magyar Posta egy évvel ezelőtt mintegy 26 ezer alkalmazottat foglalkoztatott 2600 postahelyen. Az Európai Unió szokványai szerint ilyen lakosságszámra és ilyen országméretre mintegy 1400-1500 postahelyet látnak igazoltnak az ehhez tartozó személyzettel, és az ehhez tartozó költségvetési támogatást tartják megengedhetőnek. Ez az elmúlt években emlékezetem szerint 15 millió euró volt, ez messze nem fedezi az ön által indokolt költségeket.

A Magyar Posta korszerűsítése, fejlesztése, belső technológiai növelése, a logisztikai központok műszaki fejlesztése és nem utolsósorban a megfelelő bérszínvonal biztosítása az elmúlt években a magyar kormánynak mindig az egyik rendre, évről évre visszatérő feladata volt. Itt szeretném elsősorban cáfolni az ön kérdésének a címében is, hogy mondjam, sugalmazott feltételezést, hogy további bezárások vannak. A Magyar Posta vezetése egyébként dicsérni való módon valóban minden önkormányzatot megkeres, elsősorban a kistelepülések önkormányzatait, és felajánlja nekik azt a többszintű partneri és együttműködési kapcsolatot, amely lehetővé teszi, hogy egypár éven belül a Magyar Posta európai szintű közszolgáltatást biztosítson.

Ennek az ismertetését azzal szeretném kezdeni, hogy a házhoz történő kiszolgálás, tehát a kézbesítés semmilyen tekintetben nem érintette a postahelyek számát, illetve a Magyar Posta létszámát. A postás ma is és a jövőben is minden esetben kiviszi a nyugdíjakat, kiviszi a címzett leveleket és kiviszi a címzett csomagokat.

Valóban így van, ahogy ön is mondta, hogy első lépcsőben a Magyar Posta felajánlotta, a fővárosban emlékezetem szerint 35, az országban háromszázhatvan-egynéhány településnek, hogy amennyiben átvállalják a költségeket, a posta további üzemelését ezzel a partneri kapcsolattal lehetségesnek tartja; ebbe az önkormányzatok egy része belement, egy része nem ment bele.

Ami az 1500 fő alatti kistelepülésekről a sajtóban a napokban megjelent, azt kell mondanom, az valótlan hír. Az 1500 fő alatti települések polgármesterei arról kaptak egy levelet, hogy felajánlottak nekik egy újabb együttműködést. De a „Magyar falu” program keretében eddig 220 kistelepülés üzletébe épült be a posta, 350-360 helyen pedig eredményesen működik a Magyar Posta.

A cél tehát nem a postai szolgáltatások szűkítése, hanem azok korszerűsítése és hosszú távon történő fenntartása. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai