Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm miniszter úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Zsigó Róbert képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport: „Aktuális ügyeink” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nemrég volt pontosan egy éve, hogy kitört a háború a szomszédos Ukrajnában. Ennek a háborúnak nem szabadott volna elkezdődnie. Magyarország a kezdetektől tűzszünetet és béketárgyalásokat sürget, életeket menteni ugyanis csak békében lehet. A háború minden egyes napja még több szenvedésbe, még több emberi életbe kerül. Már eddig is százezrek haltak meg vagy szenvedtek maradandó sérüléseket.

Tisztelt Ház! A háború emellett az európai és benne a magyar gazdaságnak is komoly károkat okoz. Bátran kimondhatjuk: amíg nem lesz béke és Brüsszel nem vonja vissza a szankciókat, az infláció sem szüntethető meg, csak mérsékelni tudjuk, mert háború és szankció egyenlő infláció. Mi elkötelezettek vagyunk abban, hogy minden lehetséges eszközünkkel azért dolgozzunk, hogy az év végére egy számjegyű legyen az infláció.

Tisztelt Országgyűlés! Az újabb és újabb értelmetlen szankciók miatt az is világossá vált, hogy az energiaárak nem térnek vissza a háború előtti szinthez. A gáz ára az európai gáztározók feltöltése után is a háború előtti árak háromszorosa maradt. Magyarország 4000 milliárd forinttal volt kénytelen többet költeni energiára tavaly, mint egy évvel korábban. Ezt a pénzt Brüsszel vette ki a magyarok zsebéből a szankciókkal. Ezt a pénzt másra is költhettük volna, például a családok még nagyobb mértékű támogatására.

Ez az ügy minden magyar ember számára fontos, éppen ezért indítottunk nemzeti konzultációt, amely megerősítette: a magyar emberek nem értenek egyet Brüsszel szankciós politikájával.

Tisztelt Ház! Mindezeken túl komoly aggodalomra ad okot az is, hogy a nemzetközi közösség nem a békén dolgozik nagy erőkkel, hanem a háború folytatásán. Brüsszel további fegyvereket, harci járműveket küldene a hadszíntérre, a tagállamok egy jelentős része pedig már el is kötelezte magát a további fegyverszállítások mellett. Tartunk tőle, hogy lesznek olyanok is, akik majd csapatokat akarnak küldeni Ukrajnába.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke szombaton a nyugat-ukrajnai Lviv városában tett látogatásán azt szorgalmazta, hogy az uniós tagállamok küldjenek még több fegyvert Ukrajna támogatására, és komolyan vegyék fontolóra vadászgépek szállítását is. Az ilyen kijelentések elfogadhatatlanok. Nem engedhetjük, hogy a brüsszeli politikusok felelőtlen kijelentései még jobban belesodorják Európát a fegyveres konfliktusba. Az EP-elnök tagállamoknak címzett, a további fegyverszállításokról szóló felhívása a háború eszkalációjához, további vérontáshoz, még több emberáldozathoz vezet. Patthelyzet van, és a további harc nem a győzelmet és nem a békét hozza el, hanem a világháború veszélyét.

Tisztelt Országgyűlés! Nem csak külföldről halljuk a háborúpárti nyilatkozatokat; a magyar baloldal is beállt a sorba, igaz, ők nem kevés dollárt, ha úgy tetszik, zsoldot kapnak érte. Ennek bizonyítékaként álljon itt néhány idézet! A DK úgynevezett árnyék-külügyminisztere például sajnálkozott, hogy nem segítjük száz százalékig Ukrajnát, mivel más uniós tagállamok például fegyverek szállításában segítenek. Fekete-Győr András is tett olyan nyilatkozatot, miszerint „Magyarországnak fegyverekkel kell támogatnia Ukrajnát”. De emlékezhetünk, hogy a dollárbaloldal miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter már a háború kitörésekor is katonai segítséget ajánlgatott.

Tisztelt Országgyűlés! Szeretném világossá tenni: nem fogjuk megengedni a háborúpárti politikusoknak, hogy belerángassanak bennünket a háborúba. Ellenállunk a brüsszeli nyomásnak azért, hogy megvédhessük a magyar emberek biztonságát. Nem szállítunk fegyvert, nem csatlakozunk semmilyen háborús koalícióhoz. Mi nem szurkolunk senkinek, mert ennek a háborúnak nem lehet győztese. Mivel nap mint nap bele akarnak bennünket sodorni a háborúba, ezért fontos, hogy az Országgyűlés határozatban rögzítse: Magyarország békepárti marad, és a jövőben is ki akar maradni az orosz-ukrán háborúból. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr válaszol. Öné a szó, miniszter úr.

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Ma már többedik alkalommal vitathatjuk meg itt az Országgyűlésben a háborús helyzetet, és nyilvánvalóan helyes az, hogyha ez a kérdés itt többször is napirendre kerül, tekintettel arra, hogy ez a háború a szomszédságunkban zajlik. És ha egy ország szomszédjában háború zajlik, akkor annak a háborúnak a hatásai azonnali és drámai módon jelentkeznek minden szomszédos országban. Így van ez Magyarország esetében is.

Nap mint nap, mind a mai napig szembesülünk azzal a menekülthullámmal, amelyet a háború váltott ki. Nap mint nap szembesülünk azzal, hogy családokat szakítanak szét, édesanyák, nagyszülők kénytelenek menekülni a gyermekeikkel, egy-egy táskába pakolva egy élet művét gyakorlatilag.

Mindannyian látjuk azt, hogy ennek a háborúnak győztese, győztesei nem lehetnek. Minél tovább tart ez a háború, annál világosabb, hogy csak vesztesei vannak a háborúnak; annál világosabb, hogy csak pusztítást hoz ez a háború. És ez a háború itt zajlik Európában, ennélfogva aztán európai emberek halnak meg a háborúban, és az európai gazdaság szenved, és az európai gazdaság indult meg a recesszió irányába.

Sajnos, ebben nagy szerepe van az elrontott európai válasznak is, hiszen egy év távlatából világossá vált, hogy a szankciós politika kudarcot vallott. Amikor az első szankciós csomag tárgyalása zajlott Brüsszelben a háború kitörését követően, akkor a szankciós javaslat előterjesztői és a szankciópárti tagállamok úgy érveltek, hogy azért kell szankciókat életbe léptetnünk, mert majd ezek a szankciók térdre kényszerítik Oroszországot, ezáltal Oroszországnak be kell fejeznie a háborút, és közelebb kerülünk a békéhez. Egy év telt el, tíz szankciós csomagot erőltettek át Brüsszelben, és láthatjuk, hogy ezek a szankciós csomagok nemcsak a békét nem hozták közelebb, hiszen a háború minden eddiginél nagyobb brutalitással zajlik, hanem ezek a szankciós csomagok sokkal fájdalmasabbak az európai országok gazdaságaira nézve, semmint az orosz gazdaság vonatkozásában. Csak Magyarország esetében 4000 milliárd forinttal nőtt az ország energiaszámlája egyetlenegy esztendő leforgása alatt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Engedjék meg, hogy elmondjam önöknek azt is, hogy ma a globális többség a béke pártján áll. Itt Európában a transzatlanti világban persze van egy háborús pszichózis. Itt sokan felelőtlen nyilatkozatokat tesznek. Voltak, akik a Lengyelországot ért incidens után, a kivizsgálás megkezdése előtt is már azonnali választ sürgettek, ezáltal nem átallották volna világháborúba sodorni Európát és az egész világot, de a globális többség a béke mellett van.

(15.30)

Az Európán kívüli országok jelentős része nem érti, hogy nekik miért kell nehézségekkel szembesülniük egy regionális háború miatt; miért van az, hogy több ezer kilométerre ettől a regionális háborútól is élelmiszer-ellátási válsággal és az energiaellátás törékenységével kell szembenézniük. Mindezek az országok is ugyanúgy békét akarnak, mint mi, magyarok.

Sajnos a transzatlanti világ egy háborús pszichózisban van. Ki kell mondani, világossá kell tenni, hogy a fegyverszállítás veszélyes, a fegyverek szállítása azzal a kockázattal jár, hogy a háború eszkalálódik, időben és földrajzilag is kiterjed. És ne felejtsük el, tisztelt képviselőtársaim, mi, akik itt élünk a szomszédságban, mi fogunk szembetalálkozni először az eszkaláció hatásaival, mert ez a háború nem több száz kilométerrel odébb, nem több ezer kilométerrel odébb, nem az óceán túlpartján eszkalálódik először, hanem ha eszkaláció van, akkor mindig a földrajzi szomszédságban lévő országok vannak a legveszélyesebb helyzetben.

Ezért tehát a feladat világos: a békepárti globális többséget kell erősíteni, és ezt a magyar parlament úgy tudja erősíteni, ha elfogadja azt a határozati javaslatot, amelyet a kormánypárti frakciók terjesztettek be ide. Erre kérem tisztelt képviselőtársaimat. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   53-56   57-60   61-66      Ülésnap adatai