Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Szászfalvi László, a KDNP képviselője, kérdést kíván feltenni a belügyminiszternek: „Meddig tud még Magyarország megküzdeni az egyre súlyosbodó migrációs nyomással?” címmel. Képviselő úr, öné a szó.

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Világszerte egyre nagyobb a migrációs nyomás. A magyar hatóságok csak az elmúlt két hónapban már több mint 15 ezer határsértőt fogtak el, és 160 embercsempészt tartóztattak le. A balkáni és a tengeri útvonalakon is folytatódik a migrációs aktivitás. A határ közelében lévő erdőkben több kisebb-nagyobb illegális tábor működik, de sokan be sem mennek a táborokba, hanem saját migránstanyát alakítanak ki. Kisajátítják és tönkreteszik a környezetet és az épületeket.

Iráni, iraki, pakisztáni, afgán és szír bűnöző csoportok esnek egymásnak, sokszor fegyveres konfliktusok alakulnak ki, emiatt sebesültek és halottak is vannak közöttük. A szerb határ közelében élő lakosok félnek, mert megnövekedett a betörések és lopások száma. A folyamatos rendőrségi razziák sem tántorítják el az illegális migránsokat attól, hogy Szerbián keresztül érjék el a kiszemelt uniós országot.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ma már Brüsszelben is egyre többen látják, hogy csak határzárral lehet megvédeni az EU külső határait. A schengeni határok megerősítésére annál is inkább szükség lenne, mert az Európai Unió visszatoloncolásra épülő politikája gyakorlatilag nem működik. A magyar határvédelem 650 milliárd forintos költségei jelentősen megterhelték, megterhelik az országot, mindezek ellenére, felháborító módon Brüsszel még mindig szinte semmilyen módon nem járult hozzá ezekhez a rendkívüli kiadásokhoz, költségekhez.

Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarország következetes politikai tevékenységét folytatni kell az illegális migráció ügyében. A válsághelyzet meghosszabbítása kulcsfontosságú döntés volt ahhoz, hogy megfelelő erők, eszközök alkalmazásával hatékonyan tudjuk őrizni a határon a kerítést, hogy megakadályozzuk a migránsok átjutását.

Mindezek alapján kérdezem tisztelt államtitkár urat: meddig tud még Magyarország megküzdeni az egyre súlyosbodó migrációs nyomással szemben? (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Rétvári Bence miniszterhelyettes úrnak. Parancsoljon!

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! 2015 óta két élesen szemben álló álláspont van a migráció kezelése kapcsán. Az egyik a magyar álláspont, amelyik azt mondja, Európa határait meg kell védeni, csak azt szabad beengedni az Európai Unió területére, akire Európának szüksége van, vagy aki valóban egy háborús helyzet elől menekül, mint most például, akik Ukrajnából menekülnek. Ezzel szemben van az Unió álláspontja: mindenkit be kell engedni, le kell folytatni az eljárást az Unió területén, aki jogosult, az maradhat, aki nem jogosult, az menjen vissza.

Ők azt mondták, hogy mivel mi a tranzitzónában folytattuk le ezt az eljárást, ez embertelen, mert nem engedjük be őket az Unió területére; erre ők azt mondták, hogy zárva vannak, pedig egyáltalán nem voltak zárva, hiszen dél, kelet és nyugat felé szabadon távozhattak, csak észak felé, az Európai Unió irányába nem távozhattak. De azt mondták, ez nem elfogadható, Európai Bíróság elé vittek minket, és a többi, és a többi, mindenki ismeri ezeket az eseteket.

De nézzük, hogy az Unió saját politikája, nevezetesen, hogy mindenkit beenged, és utána eldönti, hogy ki maradhat és kinek kell visszamenni, az Unió saját eurostatos kimutatása szerint milyen hatékonyságú. Nézzük Nyugat-Afrikát! A kiutasított emberek 10 százalékát sikerült kivinni, 90 százalék pedig maradt, és illegálisan tartózkodik itt. Észak-Afrika  Tunézia, Algéria, Marokkó -: az Unió saját kimutatása szerint 7 százalékban sikerült végrehajtatni az elutasító határozatokat, magyarul, száz olyan emberből, akinek azt mondták, hogy nincs jogcíme az Unió területén maradni, hetet sikerült visszavinni az eredetileg honos országba, 93 pedig felszívódott, és illegálisan az Unió területén van továbbra is. Irak valamivel magasabb, ott 15 százalékban sikerült végrehajtatni a saját határozatait az Uniónak. Banglades és Pakisztán, ha Dél-Ázsiát nézem, 11 százalék, tehát 89 százalékban nem sikerült végrehajtatni a saját döntéseit, 11 százalékban igen.

Az Unió maga mondja el ezen számok alapján feketén-fehéren, hogy amit nyolc éve visz, és amiért Magyarországot folyamatosan támadás éri, az igazából az ő esetükben egy nem működő jövőkép volt, a miénknél viszont egy működő határvédelemről beszélhetünk, hiszen az elmúlt évben is 270 ezer illegális határátlépést sikerült megakadályozni, szinte teljes mértékben magyar költségből, az Unió 1,5 százalékát állta ezeknek a költségeknek. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Most már egyértelmű, hogy csak a magyar út az, amelyik célra vezet. Már csak azt várjuk, hogy egyszer végre elkezdik finanszírozni is a szolidaritásról beszélők a magyar költségeket a határvédelemben. Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   241-244   245-248   249-252      Ülésnap adatai