Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BAKOS BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ország költségvetése csak közelnézetből jelenti számok végtelen halmazát, valójában egy kormány politikájának a gyakorlati megvalósulása, lenyomata. Ez mutatja meg, hogy milyen problémákat azonosít a kormány, illetve, hogy azokra milyen megoldásokat ad. A 2024-es ráadásul egy különösen fontos költségvetés, tekintve, hogy épp az elmúlt bő évtized legsúlyosabb válsága sújtja az országot, elszabaduló infláció, elértéktelenedő bérek, energiabizonytalanság, az oktatás válsága; probléma tehát bőven van.

Megnézve a jövő évi költségvetést, a kép azonban sajnos tragikus. Miközben az elmúlt egy évben teljesen világosan kiderült, hogy az orosz energiára és a külföldi nagyvállalatok korlátlan kiszolgálására épülő gazdasági modell teljesen versenyképtelen, addig a kormány mégis úgy tűnik, mint aki becsukta a szemét, gyorsított, hiába van egyre közelebb a fal.

(16.00)

A zöldpolitika lényege a fenntarthatóság, ez a költségvetés pedig egy fenntarthatatlan gazdaság-, illetve társadalompolitika újabb kilométerköve. Egy zöldpártnak ez a büdzsé legfeljebb arra jó, hogy ehhez képest tudja meghatározni a helyes irányt, ehhez képest tudja elmondani, hogy milyen változásokra lenne szükség Magyarországon. Ezt a költségvetést nem átszabni kellene, hanem az elejétől újraírni, mert ez a költségvetés nem megoldani, hanem mélyíteni fogja az ország és az emberek életét már most is jelentősen megkeserítő problémákat.

Ez a költségvetés nem jelent például változást abban a politikában, amely az embereket adóztatja, a külföldi százmilliárdos profitokat kilapátoló vállalatokat pedig szinte mentesíti a közteherviselés alól. Nincs olyan csoport ma Magyarországon, amelyik nem érzi a saját bőrén a válság súlyát, kivéve persze a multinacionális nagyvállalatokat, mert mint kiderült, a NER-ben valójában nem az Alaptörvény gránitszilárdságú, hanem a multinacionális vállalatok adókedvezménye. A zöldfordulat első lépése, hogy arányos és igazságos közteherviselésre kényszerítjük a legnagyobb, legprofitábilisabb vállalatokat is, ennek azonban nyoma sincs a jövő évi költségvetésben.

Ennek a büdzsének a vesztesei ismét az emberek, a nyertesei pedig a multik. Ebből következően ez a költségvetés nem szakít azzal a súlyosan fenntarthatatlan folyamattal, amely során a külföldi nagyvállalatokat szolgáló, lefelé tartó adóverseny miatt évről évre építik le az állami szolgáltatások minőségét. Ma súlyosan forráshiányos akár az egészségügy, akár az oktatás, akár a szociális rendszer, a kormánynak azonban láthatóan nincs is olyan célja, hogy ezen változtasson. Miközben nincs szappan és orvos a kórházakban, miközben már alig van mentős, miközben a felvételi számok alapján azt látjuk, hogy néhány éven belül nem lesz, aki tanítson, addig a kormány mosolyogva nyújt be egy olyan költségvetést, amelyben még a szándéka sincs meg arra, hogy ezekre a problémákra reagáljon. Ez a költségvetés a bizonyítéka annak, hogy Magyarországnak ma olyan kormánya van, amelyik nem megoldani, hanem eltagadni akarja az ország legsúlyosabb problémáit.

És végül, de nem utolsósorban: ma egész Európában súlyos energiaválság dúl, de ez nem a háború következménye. A helyzet pont fordítva van: a háború a következménye az elmúlt évtizedekben kialakult fosszilis világrendnek. Ennek a világrendnek ez a háború nem az első és nem is utolsó válsága, mégis azt látjuk, hogy ez a válság Magyarországot érinti a legérzékenyebben, ennek pedig az az oka, hogy a Fidesz az elmúlt tíz évben nem megvédte az országot a ránk váró veszélyektől, hanem végtelenül kiszolgáltatottá tette azoknak.

A 2008-as válság idején mindenki beláthatta, hogy hiba volt ilyen mértékben a devizahitelekre alapozni a magyar ingatlanpiacot, és utána lépett a kormány, pont a Fidesz-kormány betiltotta a devizahiteleket. Most legalább ennyire egyértelmű, hogy hiba volt kizárólag az orosz energiára alapozni az ország versenyképességét, hiszen így végletesen kiszolgáltatottá tettük az országot. Mégis a kormány nem hajlandó ezt tudomásul venni, nem hajlandó levonni a következtetéseket, nem hajlandó áldozni arra, hogy Magyarországot válságállóbbá tegye, sőt azért küzd, hogy tovább növelje ezt a kiszolgáltatottságunkat, hiszen energiazabáló akkumulátorgyárakat hoz az országba, és gázerőműveket épít ezek kiszolgálására. Ez olyan, mintha 2010-ben azért küzdenének, hogy újra terjedjenek el a devizahitelek. Szerintünk ez több mint hiba, ez bűn.

A jelenlegi energiaválságra az egyetlen logikus válasz az importenergiától való függés csökkentése. Minden egyes itthon megtermelt kilowatt energiától nagyobb biztonságban lesznek a magyar emberek. Mivel fosszilis energiában szegény ország vagyunk, ezért a jelenlegi helyzetre az egyetlen reális válasz a radikális zöldfordulat, a megújuló energiák részarányának jelentős növelése, illetve az energiahatékonysági programok. És ma ennek is pontosan az ellenkezője történik: nem támogatják a megújuló energiát, hanem betiltják, nem épületeket szigetelnek, hanem stadionokat építenek.

Szerintünk ennek pont az ellenkezőjét kellene csinálni: jelentős állami forrásokat kellene fordítani a megújuló kapacitások részarányának növelésére, a szükséges fejlesztések végrehajtására. Nem fordulhat még egyszer elő olyan, hogy maguk az emberek ugyan tömegével szeretnének napelemeket telepíteni a házuk tetejére, és a magyar kormánynak erre nemet kell mondani, mert az elmúlt bő évtizedben elfelejtette a szükséges infrastrukturális fejlesztéseket végrehajtani. Nem fordulhat még egyszer elő, hogy a kormány engedné kivágni a védett erdőket, mert elfelejtette leszigetelni a lakásokat az elmúlt tíz évben, amivel egyszerre lehetne csökkenteni tartósan a családok rezsijét és az ország kiszolgáltatottságát is.

(Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ahhoz, hogy ezek a problémák ne ismétlődjenek meg, egy másik költségvetésre van szükség, mert amiről most vitázunk, az nemhogy nem ad választ a problémákra, de még tudomást sem hajlandó róluk venni. 2024-ben pedig egy újabb létfontosságú évet fogunk elpazarolni, egy újabb évet fogunk továbbhaladni a fenntarthatatlanság zsákutcájában, és csupán remélhetjük, hogy még nem érjük el a falat. Márpedig az ilyen helyzetekben az idő kulcsfontosságú: most dől el, hogy a következő évtizedben mely országok lesznek sikeresek a megváltozott világban, és miközben a többi ország a következő évtized versenyét futja, mi még mindig magabiztosan megyünk a rossz irányba.

Ez a költségvetés sajnos azt mutatja, hogy 2024-re is úgy fogunk emlékezni később, mint egy újabb elpazarolt esztendő, amiért minden korábbinál súlyosabb árat fogunk fizetni. Köszönöm a figyelmüket.