Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen, elnök úr. A jövő évi költségvetésről tárgyalunk ezekben a napokban  ez van itt előttünk  kiemelt időkeretben, kiemelt figyelemmel, hiszen mégiscsak az egyik legfontosabb törvényről beszélünk, amely minden évben tulajdonképpen megalapozza azt, hogy a következő év hogyan alakul Magyarország számára. Ezt mindannyian tudjuk, évtizedek óta így van, és természetes, hogy ez így is történik.

Ebből számomra az következne, hogy ez egy nagyon jól megalapozott, nagyon jól kiszámolt, nagyon jól végiggondolt, minden részletre kiterjedő javaslat, hiszen ha ez el van rontva, ha ez nincs elég jól megalapozva, nem gondolta végig az előterjesztő kormány ennek minden sarokkövét, ha úgy tetszik, akkor nagy baj lesz, és abban a bajban mindannyian osztozunk. Tehát egy ilyen törvényjavaslatot vártam én a kormánytól az éves költségvetés javaslataként. Előre készültem arra, hogy nyilván egy csomó olyan pontja lesz, amit én ellenzéki képviselőként ellenzek, olyan átcsoportosítások, olyan kiemelések egyes területeken, amelyeket én nem tartok helyesnek, de úgy egyébként a törvény maga egy megalapozott, tisztességesen összerakott, a kockázatokra figyelő, ügyelő, számító javaslat lesz.

(Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ehhez képest itt van előttünk  az elődeim elhasználtak már minden jelzőt, amit lehet erre használni  egy fércmű, egy félmunka, egy olyan törvényjavaslat, amely teljesen világosan nem a realitásokból építkezik, nem arra számol, ami ma világosan látszik. Államtitkár úr jó néhány felszólalással előttem azt próbálta mondani, hogy de hát ez már a kilencedik olyan költségvetésitörvény-javaslat, amelyet nyáron fogadunk el és a jövő évre szól. Ha jól értettem, ezzel arra utalt, hogy már nagy gyakorlatuk van abban, hogy hogyan kell ilyet tervezni és összerakni. Ám ugyanazt kell mondanom, mint amit az előttem szóló ellenzéki képviselők mondtak, hogy az idén sem sikerült ezt megugrani. Láttuk, hogy mi történt költségvetésügyben az elmúlt egy évben, láttuk, hogy a korábbi években mi történt, hányszor kellett módosítani, hányszor kellett kormányrendelettel módosítani, és hogyan és mint kellett… Hiába ingatja a fejét, államtitkár úr, itt ültünk, itt láttuk mi. Most elmondom, ahogy az elődeim is elmondták, hogy ezzel ugyanaz lesz a helyzet.

Beterveztek egy költségvetést olyan alapokra, amelyek inognak. Amelyek inognak az alapszámaiban is, és azokban a viszonyítási pontokban, amelyek meghatározzák; az euróárfolyamtól kezdve itt sok mindent sorolhatnánk, és képviselőtársaim soroltak is. Én nem erre fogok kitérni, én egy másik vetületére térek ki ennek a kérdéskörnek. Mégpedig arra  és erre Varga Mihály miniszter úr az expozéjában ki is tért , hogy ez a költségvetés betervezte az uniós pénzeket, hogy ezek megérkeznek Magyarországra. Ez a költségvetés úgy számol, mintha nem lenne semmi gond és baj az uniós pénzek Magyarországra érkezése kapcsán, mintha minden szép és jó lenne, mintha elfelejthetnénk az elmúlt egy év rémálmát, ami abban testesült meg, hogy egy fillér uniós támogatás sem érkezett. Ez a támogatás egyébként járt volna a magyar embereknek, ezzel a költségvetés tavaly is számolt, láthatóan az idén is számol és számol a jövő évre is, csak éppenséggel azt a politikai munkát, ami ahhoz szükséges, hogy ezek a pénzek valóban megérkezzenek, ez a kormány az elmúlt hónapokban láthatóan nem tette bele ebbe a folyamatba.

Azt lehet mondani, Navracsics miniszter úr kéthetente el is mondja, hogy de már mindjárt itt vannak ezek a pénzek, már úton vannak, már gyakorlatilag fogadnunk kell őket, mégis ott tartunk, hogy ebből egy fillért sem láttunk ebben az évben. Erről lehet külön vitát nyitni és érdemes is, de e törvény kapcsán azt kell megjegyeznünk, hogy ehhez képest önök úgy kezelik a jövő évi költségvetést, mintha ez fixen betervezhető bevételi forrás lenne.

Konkrétan az európai uniós fejlesztési költségvetés fejezetben a teljes fejlesztési kiadások, ha jól olvasom, 3880 milliárd forintra rúgnak, ennek hozzávetőlegesen a 90 százaléka, 3562 milliárd lenne EU-s forrásból, és egy picivel több mint 300 milliárd hazai forrásból. Ugyanakkor a bevételi oldalon ehhez én 392 milliárdot látok mint fixen beérkező várható bevételt, amiből csak az következik  és erre akarom kifuttatni , hogy teljesen világosan még a költségvetés így is, hogy az uniós támogatásokra épít és azok teljes körű megérkezésére épít, még így is azzal számolnak, hogy a hazai társfinanszírozáson túl jelentős összegben az egyes fejlesztéseknél a költségvetésnek meg kell előlegezni, tehát hazai forrásból meg kell előlegezni ezeket az összegeket. Ha jól olvasom a számokat, ez 3488 milliárd forintot tesz vagy tehet ki.

A lényege ennek a kérdéskörnek az, hogy önök betervezték a költségvetésbe az uniós források megérkezését, s teljes összeggel, teljes kerettel úgy számolnak, mintha a jövő évben helyreállna az a komoly probléma, amelyet önök állítottak elő, ne felejtsük el. Önök állították elő azzal, hogy 13 éven át fölépítettek egy önkényuralmat, a demokráciát kiüresítve olyan országot csináltak Magyarországból, amelyben önök az uniós forrásokat is, meg a hazai forrásokat is ellopják. Az Unió ezt megelégelte tavaly nyáron, és azt mondta, hogy rendben, akkor feltételeket szabok annak, hogy ezek az uniós támogatások jöjjenek. Azóta láthatóan azzal szenved a kormány, hogy ezeknek valahogy úgy feleljen meg, hogy ne kelljen a saját NER rendszerét lebontania. Hiába jönnek olyan hírek, hogy például az igazságügyi típusú igényeket teljesíti a kormány, valójában döntés erről sincs, bár szeretik úgy kezelni, hogy van. Amit ma tudhatunk  és a jövő évi költségvetés tervezésekor ezt kellett volna figyelembe venniük , az az, hogy ez borzasztó ingoványos terület, egyelőre semmilyen döntés nincs az Unióban arról, hogy akár csak egy részét feloldják annak a blokkolásnak, annak a zárolásnak az uniós forrásoknál, amit Magyarország, a magyar kormány elért az elmúlt 13 év hathatós munkájával.

(20.10)

Tehát ez egy komoly gond, államtitkár úr. Varga Mihály úgy fogalmazott, hogy nincs B-tervük, ha nem jönnek az EU-s pénzek. Én családi költségvetést terveztem már, állami költségvetést nem. Soha nem mernék úgy tervezni, hogy egy bizonytalan tételre én biztosat mondok, és amikor megkérdezik, hogy és egyébként mi van, ha az a bizonytalan tétel tényleg bizonytalan marad és nem érkezik meg, arra azt mondom, hogy nincs is válaszom, nincs is megoldásom. Önök most ezt mondják, és ezt csinálják.

Az uniós pénzek mellett említettem már egy másik problémakört, most hadd beszéljek róla még picit: ez pedig az, hogy ennek a bizonyos uniós büntetésnek, ha úgy tetszik, annak, amiért az Unió nem teszi lehetővé, hogy a pénzek a magyar emberekhez érkezzenek, jelentős része azért van, mert önök leépítették a jogállamot. Önök a magyar demokráciából csináltak egy önkényuralmi rendszert, és ezért aztán a brüsszeli elvárások jelentős része jogállammal kapcsolatos, igazságszolgáltatással kapcsolatos elvárásokat jelent. Ezeknek egy részét egyébként a parlament az önök szándékai szerint elfogadta; mi akkor is jeleztük, hogy ezek egyáltalán nem biztos, hogy elegendők lesznek. De amit most a költségvetésből ki lehet olvasni, hogy pont ott, tehát az igazságszolgáltatásnál húzzák meg keményen a költségvetést, pont ott van nagymértékű csökkenés, például a bíróságok működésénél, ahol egyébként fontos lenne, hogy az jól, tisztességgel működjön, hiszen az elvárt, nemcsak Brüsszel, hanem a magyar állampolgárok által elvárt jogállamhoz is hozzátartozik például az, hogy a bíróságok jól működnek.

Mondok számadatokat, mert ezt szereti államtitkár úr. Míg 2023-ban a költségvetésben a bíróságok működésére 157,2 milliárd forint esett, a jövő évi költségvetési tervben ez 152,4 milliárdra csökken. Ha összegszerűen nézzük a csökkenést, ez 4,8 százalékos csökkenés. Ha a költségvetésen belüli arányát nézzük, akkor olyan 3 százalékkal csökken az aránya a költségvetésen belül, de reálértékben a mi számításunk szerint ez több mint 20 százalék, tehát több mint 20 százalékkal kevesebb pénz jut a bíróságok működésére.

Ez nyilván azt jelenti, hogy az orbáni infláció őrületesen magas, Európában példa nélkül álló vezetése mellett és hatása mellett még ráadásul nemhogy több forrást kapnak a bíróságok a működésre, hanem kevesebbet, és ezt a problémát, ennek a kockázatát egyébként az ön által emlegetett Költségvetési Tanács is felemlegette: konkrétan azt mondta, hogy a nem a kormány irányítása alá tartozó intézmények költségvetési fejezetének az egyéb működési előirányzata jellemzően 10 százalékot meghaladó mértékben csökken, ez jelentős visszaesést okoz ezen intézményeknél  nem én mondom, hanem az önök ön által annyira szeretett Költségvetési Tanács , ezért vagy célzott takarékosságra, illetve feladatracionalizáló intézkedésekre lehet szükség, vagy enélkül fennáll a veszélye, hogy ezek működőképességének a megőrzéséhez extrapénz kell majd a kormánytól.

Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy ennek a költségvetésnek köszönhetően vagy rosszabbul működik az igazságszolgáltatás jövőre, rosszabbul működnek a bíróságok, vagy hozzá kell majd nyúlniuk a tartalékhoz, és a tartalékból ki kell ezt pótolniuk jövőre. Nyilván akkor már a saját ízlésük szerint olyan fejezeteket és olyan részeket kell pótolni és segíteni a bírósági rendszerben, ami az önök kénye-kedvének megfelelő.

Ennek a rendszernek a lényege tehát az, hogy önök a költségvetést ingoványos alapokra tervezték; betervezték az uniós bevételeket 100 százalékban, semmi kétség nincs önökben, hogy ez nem érkezik meg, és semmi B-tervük nincs arra  miniszter urat idéztem , hogy mi van akkor, ha ez nem jön meg. Ez őrületes nagy kockázat ebben az esetben, és ezen belül is az igazságszolgáltatásra jutó pénzek reálértékben több mint 20 százalékkal csökkennek, ami azt jelenti, hogy ezt visszasorvasztja, elsorvasztja a kormány ezzel a költségvetési javaslattal. Természetesen ezt a Demokratikus Koalíció nem tudja támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a DK padsoraiból.)