Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kálmán Olga képviselő asszony hozzászólása kapcsán engedjenek meg annyi megjegyzést, hogy az ember kicsit felszisszen, amikor a parlamenti patkó ezen oldaláról olyan kifejezéseket hall, hogy hamis adatokon alapuló költségvetés, légből kapott számok.

Természetesen mindenkinek megvan a joga… (Kálmán Olga közbeszól.) Képviselő asszony, természetesen mindenkinek megvan a joga, hogy elmondja a véleményét, és azt is tudjuk, hogy a költségvetés vitájában van két szervezet, amely minősíti a költségvetés tervezetét. Ráadásul az egyik egy olyan szervezet, amely 2011 után jött létre, úgy hívják, hogy Költségvetési Tanács, Európában egyedülálló módon vétójoga van a költségvetés elfogadása előtt. (Kálmán Olga: Ők sem dicsérték!  Dr. Komáromi Zoltán: De nem mondtak jókat róla!) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy elmondja a véleményét. Mind a két szervezet az itteni parlamenti vitában az elnök útján elmondta a véleményét. Elmondta, hogy igen, minden költségvetésben vannak kockázatok. Egyetértek azzal, hogy a 2024-es költségvetésben is vannak kockázatok. De éppen az az ő munkájuk lényege, hogy ezeket a kockázatokat súlyozták. Az Állami Számvevőszék elnöke pontosan elmondta, hogy az előirányzatok mennyi százaléka jelent kockázatot, a tartalékok elegendők ezeknek a kockázatoknak a fedezésére vagy sem. Mind a két szervezet azt mondta, hogy ez a költségvetés megáll a lábán. Kérem, hogy ezt azért vegyük figyelembe! Egyszer.

A másik dolog, hogy sok kritika hangzik el annak kapcsán, hogy a tavaszi ülésszakon kerül sor a költségvetés vitájára, nyár elején fogadja el az Országgyűlés. Igen, a korai költségvetésnek vannak kockázatai, és szerintünk vannak előnyei is. De amikor felidézik, hogy ezek a költségvetések mennyire állnak meg a lábukon, én azért mindenkit emlékeztetnék, hogy ez a kilencedik költségvetés, amit az Országgyűlés a nyár elején fogadhat el.

Nézzük vissza az előző kilenc évet! A 2023-as költségvetést valóban módosítani kellett, de én ezt nem minősíteném megbukásnak, hanem inkább azt gondolom, hogy a radikálisan megváltozó körülményekre reagált a kormányzat. Ha ön bukásnak nevezi azt, hogy a költségvetést módosítani kellett, akkor kérem, hogy ezt mondja el az Európai Bizottságnak is. Nézzük meg, hogy az Európai Bizottság tavaly tavasszal milyen gazdasági prognózist adott ki, majd ősszel hogyan változtatta meg a számsorát! (Kálmán Olga: Nem is tudják a ’23-as adatokat!) Tehát ez azért nagyon fontos volt.

A második dolog, amit lényegesnek tartok… (Varga Zoltán közbeszól.) Igen, hallom az észrevételt, hogy prognózis. Kérem szépen, a 2023-as költségvetésben a kormányzat és az Országgyűlés többsége kijelölte azt az irányt, amit a gazdaságpolitikának 2023-ban követnie kell. Kijelölte azokat a területeket, amelyekre az erőforrásainkat összpontosítjuk. Ilyen volt… (Varga Zoltán: Sikerült?) Igen, sikerült. (Bánki Erik: Abszolút!) Ilyen volt a munkahelyek védelme. Sikerült vagy nem? (Cseresznyés Péter: Így van!) Ilyen a rezsicsökkentés. Meg tudtuk őrizni a rezsicsökkentést vagy sem? (Kálmán Olga: Persze...) Eurostat adatok alapján a gáz ára a lakosság számára Magyarországon a legalacsonyabb (Kálmán Olga: A legdrágább!), a villamos energia a második legalacsonyabb. Erre majd azért érdemes visszatérni az infláció kapcsán.

A harmadik irány volt a nyugdíjak reálértékének megőrzése. Az infláció korrigált mértékével került sor a nyugdíjak megemelésére. Elképzelhető, hogy más lesz az inflációs szám, majd az augusztusi számok és a folyamatosan beérkező számok alapján a kormányzat elemzi az előrejelzéseket (Kálmán Olga: Nem is költségvetés, hanem prognózis!), ha szükséges, kiegészítő emelést fog végrehajtani, és a nyugdíjrendszerben rögzítette azt is…

ELNÖK: Képviselő asszony! Bocsásson meg, államtitkár úr! Nem emlékszem, hogy míg ön beszélt, az államtitkár úr egyszer is közbeszólt volna. Azt gondolom, adjuk meg egymásnak a tiszteletet, kellő szakmai tartalommal beszél államtitkár úr. Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.)

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. A harmadik ilyen terület tehát a nyugdíjak védelme volt. Sor került a 13. havi nyugdíj kifizetésére.

A negyedik a családtámogatások. Abban én soha nem fogok vitatkozni képviselő asszonnyal, hogy a 2023-as, eredetileg elfogadott költségvetéshez képest megváltoztak a feltételek. De azt a négy célt, amit az Országgyűlés az eredeti 2023-as költségvetési törvény elfogadásakor meghatározott, szem előtt tartotta a kormány, és e szerinti módosítást terjesztett be a tisztelt Országgyűlés elé. Ez csak a 2023. év. Ismétlem, érdemes megnézni 2016-tól a követett gyakorlatot.

A következő tényező, amelyről sok szó volt, az az önök által orbáni inflációnak nevezett inflációs folyamat. (Kálmán Olga: Az!) Sokadszorra mondom el, hogy nem hallottam ezt a jelzőt 2014-ben vagy 2015-ben, amikor európai viszonylatban is kivételes módon Magyarországon az árak csökkentek. Hozzáteszem: mind a két évben a nyugdíjaknál egy pozitív emelés valósult meg. Tehát minek volt köszönhető akkor, 2014-ben és ’15-ben, hogy a fogyasztóiár-index mértéke mínuszos volt? Például a rezsicsökkentésnek. Úgy emlékszem, akkor ezekből a padsorokból sokan támadták ezt az intézkedést, de a képviselő asszony most is a hozzászólásában a rezsihazugság kifejezést mondta. Tehát amikor arról beszélünk, hogy milyen az infláció, én pont a rezsicsökkentést emelném ki, az említett nemzetközi viszonylatban is alacsony magyarországi rezsiárakat, amelyek az elszabaduló energiaárak, az elszabaduló infláció ellen a fogyasztási kosár egy jelentős részében védelmet jelentenek.

Ami a nemzetközi adatokat illeti, tényadatunk a tavalyi évvel bezárólag van. Itt van a kezemben az Európai Bizottság számsora. Magasabb volt tavalyi évben az infláció például a balti országokban, mind a három balti országban. Ez a számsor azt is mutatja, hogy 2021-ben az Unió átlagos inflációs szintje 2,9 százalék volt, 2022-ben 9,2. Tehát több mint háromszoros inflációemelkedés volt, minden országban emelkedett az infláció. (Kálmán Olga közbeszól.) Így van. Magyarországon… (Varga Zoltán: Mennyi most Romániában?) Magyarországon… Kitérek a román inflációra, ha a képviselő úr nem szól közbe. Tehát Magyarországon tudjuk, hogy az energiafelhasználás túlnyomó része importból származik. Az említett rezsicsökkentésnek is köszönhetően az energiaárak elszaladása a folyó fizetési mérleget sokkal jobban megütötte, mint például Romániában, ahol tudjuk, hogy milyen olajkészletek vannak.

Tehát nézzük meg a folyó fizetési mérleget! Nézzük meg, hogy a rezsicsökkentés miatt, a háztartások védelme miatt hogyan emelkedtek a kiadások! Találunk a két vagy három évvel ezelőtti költségvetésben Rezsivédelmi Alapot? Találunk? (Bánki Erik: Nem.) Nem találunk. Az idei évben több mint 2600 milliárd forintot fordítunk erre a célra. Tehát a folyó fizetési mérlegre is befolyással bír az energiaárak elszaladása, és igen, a költségvetésre is befolyással bír. Értelemszerűen az árfolyamra is befolyással bír. Nagyobb volt a magyar deviza reagálása az energiaárak elfutására, mint más országokban. Igen, ez is lecsapódott az inflációban.

Arról se feledkezzünk el, hogy történelmi nagyságú aszály volt Magyarországon. Ez az élelmiszerárakban megjelent. Igen, ha valaki azt mondja, hogy az élelmiszerszektorunk hatékonyságán is javítani kell, ilyen jellegű kritikát fogalmaz meg, én azt mondom, hogy igen, arra az egyik eszköz a vidékfejlesztési program, amelyből a magyar élelmiszerszektort kell növelnünk. Tehát soktényezős az, hogy az infláció hogyan alakul. Az állításom az Európai Bizottság számsora alapján az, hogy az összes európai országban radikálisan növekedett az infláció szintje. Igen, vannak különbségek, amiben helyi specialitások is megjelennek, és az az állításom, hogy az Európai Bizottság legutóbbi nyilvános dokumentumában 2024-re a magyar kormány által feltételezetthez képest kisebb inflációval számol. Ők 4 százalékkal számolnak.

Itt térek vissza Romániára. Nézzük meg ezt a nyilvános dokumentumot! Az Európai Bizottság azt gondolja, hogy 2024-ben például Romániában, Bulgáriában, Lengyelországban vagy Szlovákiában magasabb infláció lesz, mint Magyarországon. Tehát ebben a kontextusban azért engedjék meg, hogy vitatkozzak az önök megállapításaival.

Ami a béreket illeti. Képviselő asszony megint szerintem talán nem a legfrissebb adatokat használta. A bruttó átlagkeresetek vásárlóereje tekintetében nyolc országot előz meg Magyarország, tehát nem egyet, a minimálbéreknél pedig hat országot előz meg. Elmondhatjuk, hogy milyen jó lenne, ha húsz országot előznénk meg. Ha ezt mondja képviselő asszony, azt fogom mondani, hogy maximálisan egyetértek önnel. De azt is nézzük meg, hogy honnan indultunk! Nézzük meg az elmúlt évek bérdinamikáját!

Engedjék meg, hogy néhány számot mondjak! Kétezer…, nem tudom, mikor, 2016-ban a nettó reálkeresetek változása az előző évhez képest 7,4; 2017-ben 10,3; 2018-ban 8,3; 2019-ben 7,6; 2020-ban, a pandémia alatt 6,3, nettó reálkeresetek, inflációval korrigált keresetváltozás; 2021-ben 3,6 százalék, 2022-ben 2,5 százalék.

(19.30)

Tehát nemzetgazdasági szinten egy jelentős béremelkedés volt, nem minden területen, nem mindenhol, de például az önök által említett egészségügy területén nagyon jelentős. Az egészségügyben  közkiadásokon belül  2023-ról 2024-re is jelentősen növekednek a bérek, 2010-hez képest is több mint négyszeresére nőnek az egészségügyi bérjellegű kiadások a központi költségvetésen belül.

Tehát, én azt gondolom, ha a képviselő asszony úgy fogalmazza meg az észrevételeit, hogy van még néhány terület, ahol javítanunk kellene, vannak még olyan mutatók, ahol európai összevetésben van tér előrelépésre, akkor sohasem fogok önökkel vitatkozni. Ugyanakkor azokat az állításokat, amelyek teljesen falsul mutatják be az eddigi gazdaságpolitikai eredményeket, és nem valósan jellemzik a 2024. évi költségvetési törvény számait, engedjék meg, hogy azokat visszautasítsam, és azt kérjem önöktől, hogy a benyújtott tényszámok, a benyújtott prognózisok alapján ítéljük meg az előttünk álló költségvetésitörvény-javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)