Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. A Momentum képviselőcsoportjából napirend előtti felszólalásra jelentkezett Orosz Anna képviselő asszony. Parancsoljon, öné a szó.

OROSZ ANNA (Momentum): Államtitkár Urak és Asszonyok! Tegnapelőtt, október 23-án 80 ezren tüntettünk Újbudán, a Műegyetem rakparton, diákok, szülők és tanárok közösen álltak ki a pedagógusok anyagi megbecsüléséért és az oktatás átfogó reformjáért. De nemcsak az oktatás, azon belül a pedagógusok helyzete vált tarthatatlanná, a megélhetési válság fenyegetése mára mindenkit elért az országban. A rendszerváltás utáni Magyarország egyik legsúlyosabb válságának a kapujában vagyunk. Az éves infláció 20 százalék feletti, az élelmiszerárak majdnem 50 százalékkal növekedtek, a kenyér, a vaj, a tejtermékek ára még ennél is gyorsabban drágult.

Önök azt szajkózzák, hogy egyrészt máshol is van infláció, másrészt hogy mindez a háború miatt van, de érdekes módon sehol a régióban nincs ilyen brutális áremelkedés, mint Magyarországon. Az éves infláció Magyarországon elérte a 21 százalékot, Lengyelországban az infláció 16, Szlovákiában 14, Romániában 13 százalék (Rétvári Bence: És Csehországban? Csehországban mennyi?), pedig a háború, szerintem megegyezhetünk abban, hogy a régióban mindenkire egyaránt hat. A felelőtlen kormányzásuk árát, a Fidesz-felárat nem más, mint az ország fizeti meg.

Mindeközben az évszázad kampányhazugsága miatt az átlag felett fogyasztók dupla árat fizetnek az áramért, hétszeres áron kapják a gázt. Még durvább a helyzet az önkormányzatoknál. Az újbudai önkormányzat jövőre 14-szeres árat kell hogy fizessen a távhőért a tavalyihoz képest azért, hogy a bölcsődéket, óvodákat és szociális intézményeket ki tudja fűteni. Rezsicsökkentés helyett önök brutális megszorítással várták a választás után az újbudai gyerekeket és rászorulókat.

A történelmi léptékű infláció és rezsinövekedés miatt az újbudaiak és minden magyar család mindennapjait a félelem uralja, félelem és kiszámíthatatlanság. Félnek attól, hogy nem tudják kifizetni a hónap végén a számlákat, nem jut elég pénz a bevásárlásra, nem beszélve egy-egy rendkívüli kiadásról, egy elromlott háztartási gép megszereléséről, egy drágább gyógyszer, a különóra kifizetéséről. A pedagógusok már az alapvető költségeiket sem tudják fedezni megalázóan alacsony fizetésükből. De hogyan is tudnák, amikor a fizetések, nyugdíjak egyetlen év alatt 20 százalékot veszítettek az értékükből, azaz az elmúlt 12 hónapból két és felet gyakorlatilag mindenki ingyen dolgozott?

A kormány megszorításainak dacára Újbudán a városvezetés mindent elkövet azért, hogy enyhíteni tudjon a nehézségeken. Új támogatásokat vezettek be, és a régieket kibővítették, hogy segíteni tudjanak. Energia-, gyógyszer- és élelmiszer-támogatással segítjük a rászoruló családokat, kiemelt figyelmet fordítunk arra is, hogy a megalázóan alacsony óvodai pedagógusi béreket és óvodai dolgozói béreket kiegészítsük 20-30-40 ezer forintokkal is havi szinten azért, hogy az óvodai dolgozók egyáltalán kijöjjenek a havi fizetésükből.

Azt már felsoroltam, hogy mit tettünk mi Újbudán. Nézzük most meg, mit tesznek önök kormányról! Törvénybe foglalják, hogy az egyén szociális biztonságáért önmaga felelős, ha pedig az ember nem tudna magáról gondoskodni, akkor tegye meg azt az önkormányzat, a családja vagy a civil szervezetek  és csak ez után jön a magyar állam. Csak hogy illusztráljam, milyen léptékű képtelenség ez, Újbuda önkormányzata éves szinten nagyjából 30 milliárd forintból gazdálkodik, amiből csak jövőre 3 milliárd forint pluszt kell előteremtenie a rezsiárak növekedésének fedezésére. Az állam ennek körülbelül az ezerszeresével gazdálkodik, és most, a legnagyobb bajban felteszi a kezét, és azt mondja: neki csak végszükség esetében van felelőssége a rászorulók segítésében. Orbán Viktor pedig ezt még azzal is nyomatékosítja, idézem szó szerint: aki az átlag felett fogyaszt, az csökkentse a fogyasztását vagy keressen többet!

Önök idén áprilisban az elmúlt 30 év legnagyobb hazugságával nyertek felhatalmazást az ország kormányzására. Azt ígérték, megvédik a gazdaságot, a rezsicsökkentést, megvédik az árakat. De mondjuk ki az igazságot: ma már milliók nyögik a Fidesz felelőtlen, káros politikájának a következményeit. Amit tesznek, illetve amit nem tesznek, azt nem tudom másképp értelmezni, csak úgy, hogy önök a legnagyobb szükség idején hagyták cserben a magyar embereket, és még szembe sem hajlandóak nézni a valósággal, nemhogy érdemi segítséget nyújtanának azoknak, akik bajba kerültek. Köszönöm. (Taps a Momentum és az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A képviselő asszony napirend előtti felszólalására a választ Dömötör Csaba államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon, államtitkár úr!

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Engedje meg, képviselő asszony, hogy két részre szedjem a válaszomat. Először is a mostani gazdasági helyzet kiváltó okairól szeretnék beszélni, a második pedig arról szól majd, hogy mit tesz a kormány, ami valóban egy fontos kérdés.

Most úgy látom, hogy a kiváltó okokban nem értünk egyet. A kezdetektől fogva elmondtuk, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy milyen európai válaszok születnek a háborús helyzetre. Lehetett volna ez egy regionális konfliktus, mint ahogy volt 2015-ben, de sajnos most már nem az, és ennek az is oka, hogy rossz gazdasági válaszok születtek, elsősorban Brüsszelben, és elsősorban azért, mert arról volt szó eleinte, hogy nem lesznek energetikára kiterjedő szankciók, júniustól kezdve ezt felülírták, mint ahogy az elmúlt uniós csúcson is teljesen egyértelmű jelét adták annak, hogy még tovább mennének ezen a téren, miközben a következmények egyértelműek. Most a következmények elsősorban Európát sújtják gazdaságilag, benne Magyarországgal.

Most látom azt a törekvést, azt a kétségbeesett törekvést, hogy megpróbálják azt érzékeltetni, hogy ez az egész csak Magyarországot érinti. Akkor hadd mondjak pár példát Európa különböző részeiből! Azt általánosságban elmondhatjuk, hogy Európa a recesszió rémével néz szembe. A vállalatok korlátozzák a termelést vagy egyes esetekben le is állítják, Németországban minden negyedik családi vállalkozás elbocsátásokat tervez. Ausztriában 70 éve nem látott magasságba emelkedett az infláció, a háztartási energiaárak egy év alatt 64 százalékkal emelkedtek, tehát nem nálunk, hanem Ausztriában. (Szabó Szabolcs közbeszól.) Egy potsdami kutatóintézet szerint a német lakosságnak 30 százalékkal kellene korlátoznia a fogyasztását ahhoz, hogy túljussanak az energiaválságon. A német szövetségi hálózati hatóság szerint továbbra is nagy az esélye annak, hogy Németországban nem lesz elég gáz  tehát egy nálunk sokkal nagyobb és gazdagabb országban ez a helyzet. A Valutaalap számításai szerint az euróövezetben félszázalékos lehet a gazdasági növekedés 2023-ban, ez stagnálásközeli állapot. Az augusztusi adatok alapján már öt uniós tagországban csökkent az ipari termelés. És hogy még egyet mondjak: az OECD elemzése szerint az eurózóna gazdasági kilátásai romlottak a leginkább a világon, hogyha az összes nagy gazdasági térség számait nézzük.

(9.50)

Tehát ezekből teljesen egyértelmű, hogy amikor önök azt állítják, hogy csak Magyarországot sújtják gazdasági nehézségek, az egész egyszerűen nem igaz. (Orosz Anna: A bérek vásárlóértékét is szokták nézni?  Az elnök csenget.)

És a probléma az, tisztelt képviselő asszony, hogy az EU úgy lépett a szankciók útjára, hogy energetikai kérdésekben nem önellátó. Ha csak a gázellátást nézem, akkor 40 százalékos függésben van; Magyarország esetében ez 85 százalékos. Oroszország, a szankciók címzettje mindeközben összehozta már azt a bevételt, amit tavaly egész évben; és hogy még egyet mondjak, 30 százalékkal növelte az eladásait az olajeladások terén Kína irányába. Oroszországnak tehát nem fáj annyira, az amerikai cégek jól keresnek, Kína távolról nézi az egészet, Európa viszont szenved. És itt nézünk szembe azokkal a következményekkel, amelyekre részben ön is utalt.

És hogy mit tesz a kormány? Önök szerint semmit. Ezzel szemben az adókedvezmények rendszerét fenntartjuk, itt már említettem, több mint ezermilliárdos összeget hagyunk a családoknál; kifizettük a 13. havi nyugdíjat; fizetünk nyugdíj-kiegészítést, nyugdíjprémiumot; érvényben marad a fiatalok adómentessége; meghosszabbítottuk a benzinárstopot. Hogyha önökön múlna, akkor nem 480 forint lenne a benzin Magyarországon, hanem akár duplaannyi. Meghosszabbítottuk az élelmiszerárstopot; fenntartjuk a kamatstopot, amelyet önök szintén mint árkorlátozó intézkedést nem támogatnak, és fenntartjuk a rezsitámogatást. Szerintem is fontos az, hogy milyen mozgástere van a kormánynak, illetve a családoknak a rezsi ügyében, és nem tudjuk megkerülni azt a tényt, hogy 181 ezer forintos támogatást nyújtunk átlagban. Ha önökön múlna, hogyha önök lennének kormányon, akkor ilyen támogatás nem lenne.

És ami az önkormányzatok kérdését illeti, azt fontos dolognak tartom, hogy minden önkormányzat felméri, hogy ebben a helyzetben hogyan tud részt venni a közös munkában. Csak egy dolgot kérek: a cselekvésképtelenséget ne a kormányra mutogatással próbálják ellensúlyozni. Évekig hallgattuk azt, legalábbis hosszú hónapokig, hogy a főváros például hogy ki van véreztetve. A saját pénzügyi tervei szerint az iparűzésiadó-bevétel például eléri azt a szintet, mint amennyi a járvány előtt volt, miközben az elmúlt években folyamatosan növekedett. Ebből is látszik, hogy a pénzügyi mozgástere megvan a Fővárosi Önkormányzatnak is ahhoz, hogy ebben a munkában részt vegyen.

Hogyha cselekvésképtelenek, akkor tényleg (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) egy dolgot kérünk, hogy ne fogják az egészet a kormányra. Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   13-16   17-20   21-24      Ülésnap adatai