Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter: Így igaz, köszönöm szépen. Kedves Képviselőtársaim! Hadd kezdjem azzal, hogy köszönöm mindenkinek a hozzászólását, a véleményét, köszönöm azt, hogy  ahogy Keresztes László képviselőtársunk fogalmazott  mindenki átérezte azt, hogy a víz és a föld védelme biztosítja a nemzet jövőjét, és ez a vita körülbelül erről szólt, és ennek a hangnemében is zajlott, úgyhogy én ezért szintén nagyon hálás vagyok.

Czerván képviselőtársam jelezte, ugye, hogy egy földügyi salátatörvény kapcsán zajlik a vita, és ez valóban így van, és én annak örülök, hogy kitűnik belőle, és a hozzászólásokból, felszólalásokból, a vezérszónokok véleményéből látszik az, hogy gyakorlatilag az előttünk lévő törvény valós problémákra keresi a választ. Az is látszik, hogy nagyon sok egyeztetésen, szakértői vélemények alapján készültek ezek a javaslatok.

(10.50)

Az is látszik, hogy korábbi törvényeket módosítunk, korábbi gyakorlatokat módosítunk annak alapján, hogy kipróbáltuk, a gyakorlatban hogy működik. Tehát az életből való visszajelzések alapján próbáljuk életszerűbbé, még használhatóbbá tenni azokat a problémákat, azokat a megoldásokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy működni tudjunk. És köszönöm Czerván képviselőtársamnak, hogy úgy érzékeli, hogy kezeljük ezekkel a javaslatokkal a gyakorlat során fölmerülő problémákat.

Barkóczi Balázs a Demokratikus Koalíciótól jelezte a hét jó hírét a magyar agrárium számára. Valóban így van, hiszen a stratégiai terv elfogadása mintegy 5300 milliárd forintos fejlesztési forrást és támogatást biztosít a magyar gazdálkodók részére. Azt kell mondjam, hogy ebben nagyon sok egyedi és a magyar kormány általi felelősségvállalás van, hiszen az elfogadott stratégiai tervek és az országok gyakorlati javaslata szerint is mi leszünk az egyetlen olyan ország, amely 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosít a vidékfejlesztési pillérben, tehát a kettesben. Ez egy olyan lehetőség, amivel pontosan tudjuk kezelni azokat a felmerülő aggályokat, amelyek nehezítik a gazdálkodásunkat, amelyek nehezítik azt, hogy az egy hektár jövedelemszerző képességben vagy az egy hektáron megtermelt hozzáadott értékben hogyan tudunk előrébb lépni.

A történelmi múltunkon nehéz túllépni, örökség van, amin nem tudunk átlépni, muszáj egy nagy levegőt venni, és muszáj most egy nagy lépéssel leküzdeni azokat az akadályokat, amik abból eredtek, hogy a feldolgozóiparunkat, a konzerviparunkat a privatizáció során nem újították fel, hanem bezárták, és a magyar mezőgazdaságot visszatolták alapanyag-előállító fázisba, amiről tudjuk, hogy a legkisebb jövedelemszerző képességgel bír. Óriási hiba, nagyon nehezen jövünk ki ebből az állapotból.

S be kell vallani, volt még egy hiba, hiszen a legelső európai uniós forrásokat nem úgy használtuk fel, mint a lengyel barátaink, hogy gazdaságélénkítésre fordítottuk volna, hanem más célokat tartott az akkori szocialista-liberális kormány fontosnak. Viszont nagyon-nagyon fontos, hogy azok az elmaradt beruházások, amiket a lengyelek is elkészítettek  a hűtőházak, a tározókapacitások, a feldolgozóüzemek korszerűsítése , bekövetkezzenek, hiszen a hozzáadott érték így tud jó lenni.

Azt kérdezte, hogy hogyan alakulnak, mik a fő kardinális kérdések benne. Hadd mondjak egy nagyon-nagyon fontos dolgot: a magyar mezőgazdaságban minden dolgos kézre szükség van. Ha ezt kibontom önnek, akkor ez azt jelenti, hogy a legáltalánosabb alapvető támogatással is, amit földalapú támogatásként adunk a gazdáknak, a legkisebbeket preferáljuk leginkább. Azaz az összes országban  ami általunk ismert  általában 102 eurót adnak hektáronként alaptámogatásként, nálunk már ez is 147-tel kezdődik. Majd tíz hektárig minden kisgazdának azért adunk plusz 80 eurót még alaptámogatásul hozzá, hogy támogassuk, erősítsük az ökológiai sokszínűséget, a biodiverzitást, és a kisgazdákat tudjuk erősíteni, mert nagyon-nagyon szükség van a sokszínűségre és arra, hogy megmaradjanak a termelésben.

S mivel a magyar mezőgazdaság szerkezete úgy épül fel, és az a birtokpolitikánk egyik nagyon fontos állomása, hogy a családi gazdaságokat erősítsük meg, hogy tudjuk a vidéki helyben maradást, megélhetést támogatni, ezért egy második kategóriát is sikerült kitárgyalni az Európai Uniótól, ez pedig a 150 hektárig bezárólag adandó támogatás. Itt pedig a kicsik felét, tehát mintegy 40 eurót tudunk még pluszban hozzáadni, ami szerintem egy nagyon jó lehetőség, és azt jelzi, hogy a magyar gazdaság diverzifikációja hogyan zajlik. S minden egyes dolgos kézre szükségünk van! És valljuk be: látjuk az ilyen aszályos helyzetet, látjuk a megelőző Covid-járvány okozta helyzetet, és látjuk a háború dúlta veszélyeket, ami mind-mind az élelmiszer-önrendelkezésünket, az élelmiszer-szuverenitásunkat veszélyeztető helyzeteket hozhat. Tehát azt is hozzá kell tenni a minden dolgos kézhez, hogy minden egyes megművelt négyzetcentiméterre szükségünk van ahhoz, hogy biztonsággal tudjuk az élelmiszer-ellátást az egész társadalom számára biztosítani.

Némi pontosítást szeretnék tenni képviselőtársam felé, hiszen azt mondta, hogy a gazdák nem tankolhatnak hatósági áron. De tankolhatnak hatósági áron! Oda kell menni az üzemanyagkúthoz a traktorjaikkal, és teljes mértékig hatósági áron tankolhatnak. Nagyon nagy eredmény ez. Nagyon nagy küzdelemben sikerült ezt elérni, de minden egyes gazda a kútnál teljességgel hatósági áron tudja teletankolni a traktorját.

A kármentesítési alap kérdéskörében is tett hozzászólást. Azt kell mondjam, törvény szabályozza, hogy hogyan működik. November végéig kell az országban az összes kárt fölmérnünk, akkor kell összesítenünk. Én utána tudok a kormány számára jelentést tenni, hogy országos szinten mekkora ennek a kárnak a mértéke. Nyilvánvaló, hogy a most rendelkezésre álló kármentesítési alapban lévő források összege nem fedezi majd a fennálló igényeket. Ezért nekem az összesítés után jelentést kell tennem a kormánynak, és javaslatot arra, hogy a kármentesítési alapot egészítsük ki, hogy minél nagyobb mértékben lehessen kármentesíteni a nehézségekkel, az aszálykárral sújtott gazdatársainkat.

Az aszályveszélyhelyzeti operatív törzs is jelzi azt, hogy kézzelfogható segítséget tudtunk nyújtani a gazdáknak. A legapróbb észrevételeket is figyelembe vettük, amikor tömegtakarmány-szállítási támogatásra hoztunk döntést mintegy 3 milliárd forintos keretben, hogy akár az ország nyugati feléből, majdnem hogy díjmentesen tudjuk támogatni a gazdák takarmányátszállítását, akár a nagyon olcsó kamatozású hitelek felvételét, akár a kamatplafon bevezetését. Minden ilyen intézkedés kézzelfogható segítség volt a gazdatársadalom számára. S azt hiszem, ha megkérdezi a gazdatársadalmat, akkor ők is elismerik, hogy az adott helyzetben minden maximális segítséget és támogatást igyekeztünk a számukra megadni.

Az élelmiszer-ársapka kérdését is fölvetette. Azt kell mondjam, az élelmiszer-ársapka a struktúrájában úgy van kialakítva, hogy nem érinti a termelőt; kifejezetten így szól a szabályzat. A termelés és a feldolgozás között létrejövő szerződést tilos módosítani. Tehát a kialkudott árak szerint kell a feldolgozónak vagy a kiskereskedelemnek megvásárolni az adott terméket. Az ársapka az üzletek árrésére vonatkozik. Amikor termékekről és árakról beszélünk, akkor a beszerzési ár és az értékesítési ár közti szabályozórendszerről szól az ársapka, és nem a termelői árat befolyásolja. Ez egy nagyon-nagyon fontos dolog.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Amikor azt mondja, hogy eltűnnek a termékek, nos, az a megnövekedett fogyasztás miatt van. Igyekszünk kielégíteni és pótolni ezeket az árukat, de  mint ahogy a mai nap találkozunk ezzel  higgye el, nem tűnt el a tojás, csak aki eddig egy dobozzal vett, az most hárommal vesz. Ez okozza a hirtelen nehézséget, de majd a jövő héten, amikor mindenki rájön arra, hogy lesz tojás ma is, holnap is, holnapután is és azután is, akkor ez az egész dolog teljességgel rendbe fog kerülni.

A burgonyaimport miatt pedig nem kell aggódni. Kifejezetten megnéztük, hogy a lengyel piacról ideérkező burgonya árfekvése hogyan alakult az évek során és az eddigi időszakban; minden további nélkül biztosítható a beszerzése is.

(11.00)

Nem az ársapka miatt van az import, termelési hagyomány miatt alakult ki így az import, hiszen nem volt Magyarországon annyi hűtőkapacitás, nem volt annyi feldolgozókapacitás, az öntözés is elmaradott helyzetben volt, tehát ezért a burgonyatermelés nem volt olyan jövedelmező, hogy a gazdák preferálták volna a burgonyatermelés fokozását, hiszen rendkívül szélsőségesen ingadozó ára van a burgonyának a termelők számára, ezért egy kockázatos termés. Ezért évek óta a magyar termés körülbelül a felét biztosítja annak, hiszen januárra általában a hazai mennyiség, ami fel van halmozva, elfogy, és mindig hagyományosan a többi az importból volt kielégítve.

A visszaállítás a tízéves időszakot vizsgálta. Az a helyzet, hogy egy évtized után már nem állnak rendelkezésre az adatok. Az általános elévülés is egyébként ötéves szinten van.

Vitatja az árokaljak talajjavító célra történő használatát. Azt kell mondjam, hogy ez végtelenül fontos. Majd a későbbiekben ki fogok térni arra, hogy gyakorlatilag a vízmegtartásunkban az egyik nagyon fontos szerepe ennek lesz, hogy a rendelkezésre álló csatornák valóban használhatók legyenek, és valóban abban tudjuk kormányozni a vizet az öntözhető vagy öntözendő területek felé, és meg tudjuk tartani a vizet, hiszen gyakorlatilag a talajban van a legjobb helye.

Amikor a 10 hektárt kérdezi, akkor ez gyakorlatilag a kis erdőfoltok kapcsán merül fel, hiszen ezek abszolút nem nagyobb területek, mint 10 hektár.

Nyilvános pályázat mellőzése miért szükséges? Mert úgy szerettük volna és úgy is szeretnénk ezt tenni, hogy mivel a legeltetéses állattenyésztés, a pásztorkodás egy életforma, nem lehet bizonytalanságban hagyni az embereket azon a téren, hogy érdemese új karámrendszert készíteni, érdemese beruháznia, érdemese költségekbe vernie magát, amikor majd 1-5 év múlva le fog járni ez a terület. Ezért tesszük lehetővé azt, hogy aki már legalább 10 éve használja azt a területet, soha semmilyen nehézség, szabálysértés, bárminemű nehézség nem merült fel az ő természetvédelmi területen történő legeltetése kapcsán, együttműködő volt a természetvédelmi hatóságokkal, azok számára pályáztatás nélkül oda tudjuk adni, mert így biztosítva van az, hogy állatállománnyal rendelkező ember tudja megszerezni, biztosítva van az, hogy generációkon átívelve az a hagyományos életforma, ami a magyar mezőgazdaságban a pásztorkodásban benne van, az továbbra is fennmaradhasson, és továbbra is megélhetést biztosítson az emberek számára.

Az 5 millió forintot kérdezi. Az gyakorlatilag ma már egy jó minőségű szántóföldnek a vételára. Általában másfél hektár a nagysága, de 5 millió forint ma már lassan egy hektár területnek a vételárát jelenti.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsok szavazati aránya az új szabály szerint nem változik meg, és velük együtt lett végigegyeztetve ennek a kérdésköre, az ő javaslataik, kéréseik lettek megfogalmazva.

A bírságok az erdőnél szintén arányosak maradnak az aranykorona kivezetésével is, tehát semmilyen más változás nem alakul.

Kérdezte a közfeladatot ellátó alapítvány kérdéskörét. Mivel a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok ebben a formában működik, ezért került ez a szabályozás is ebbe bele.

Mihálffy Béla KDNP-s képviselőtársamnak köszönöm az észrevételeit, és köszönöm majd a támogatását is ennek a törvénynek.

Szabó Sándor MSZP-s képviselőtársunk az öntözés és a vízgazdálkodás fontos kérdéseit feszegette és hangsúlyozta, és jelezte, hogy a vízmegtartás növelése lesz igazából a fontos. Azt kell mondjam, mindnyájuknak  hiszen most majd három olyan képviselőtársunk jön, aki kifejezetten a vízzel kapcsolatos észrevételeit mondta el , szeretném előzetesen leszögezni, hogy most még nem a vízgazdálkodásról szóló törvényt módosítottuk, hanem a földtörvényt, és egy földsalátát hoztunk. Azért kellett jeleznünk benne néhány észrevételt, hogy a ’23-tól induló támogatási alapok, amelyek érintve voltak, azok már biztonságban legyenek. De hálás vagyok azért, hogy értik, látják, hogy mozdulunk, hogy a kihívásokra adjuk a válaszokat.

Azt az ígéretet tudom tenni önöknek, hogy a kormány elé az új javaslatokkal néhány napon belül megyünk, és természetesen aztán itt, a parlamentben is, a bizottságokban is megvitatjuk majd az abból eredő feladatainkat és lehetőségeinket.

Hálás vagyok azért, hogy azt jelezte, hogy a törvény jelentős részben támogatható, és hogy módosítókat nyújtanak be, hiszen az osztályos egyezség kérdéseit vitatja. Vitassuk meg, nézzük meg, hogy konkrétan miről is szól, és aztán a végén majd mérleget vonunk, hogy mennyire támogatható vagy mennyire nem.

Bencze János jobbikos képviselőtársunk utánfutótörvénynek nevezte a földsalátát. Azt kell mondjam, hogy persze ez játék a szavakkal, de végül is minden törvény egy kialakult helyzetet, problémát kezel, és arra tesz javaslatot. Nyilván ő ezt az öntözés miatt mondta, hiszen az a történelmi léptékű aszály, ami sújtott bennünket, az határozott cselekvésre késztet minket, ez így is van, tesszük is. Jelezte, hogy a vízszintek emelése fontos, hogy ezt hogyan oldjuk meg. Így van, a talajvízszintet azzal a vízkészlettel, amink van, meg kell emelni.

Előzetesen hadd mondjak egy olyat, hogy őszinte leszek, nincs egy jó megoldás. Ez egy komplex kérdéskör, komplex módon kell kezelni, mert lehet, hogy egyik területen tökéletes lesz egy záportározónak az alkalmazása arra, hogy ideiglenesen felfogjuk a vizet, megőrizzük, lehet, hogy a másik területen csak ki kell takarítanunk a csatornákat, bővítenünk kell ezt a hálózatot, és mint egy hajszálér, oda kell vezetni a vizet. A harmadik megoldás lehet, hogy pont a foktógazdálkodás kell, hogy megőrizzük a belvizet. A negyedik lehet, hogy pont az árasztásos megoldás a jó, amit néhány szakember javasol. Meg kell találni, hogy az adott térségben élők melyik verziót szeretnék, melyik a leghelyesebb. Fel kell világosítani őket, oda kell adni azt a műszaki megoldást, a lehetőséget számukra, hogy melyik megoldás is az, ami igazából használható. Mert azzal teljes mértékig egyetértek, hogy van egy élőhelymegóvási kérdéskör, és van egy kifejezetten gazdasági tevékenységet segítő, öntözési célú vízfelhasználás is. E kettő között van különbség és természetesen átfedés is.

Bencze Jánoshoz visszatérve: az ingatlan-nyilvántartás elmaradására hívja fel a figyelmet, és jelzi ezek anomáliáit. Köszönjük szépen, ezt jelezzük mi is majd, hogy ezeket az adatokat frissíteni kell. Az osztatlan közös tulajdon felszámolása egy nagy vívmánya az előző kormányzati időszaknak. Nagyon büszke vagyok arra, hogy sikerült ebben a parlamentben konszenzust találni, sikerült megalkotni ezt a törvényt, és sikerül nap mint nap visszaszorítani ennek a megoldását. Igen, valóban azzal szembesültünk mi is, hogy az érték nem mindig fedezi az ügyintézés díját, ezért is kötötte gúzsba magát az egész gazdálkodást az osztatlan közös.

Átfogó ingatlan-nyilvántartási reform kell. Én hajlandó vagyok ebben önnek igazat adni.

(11.10)

Át kell tekinteni, modernizálni kell, hiszen digitalizáció van, és ezek összes előnyét ma már használni kell, és köszönöm, hogy egyébként pedig támogatja a törvényt.

Szabó Rebeka képviselőtársam a Párbeszédtől örül  és hálás vagyok ezért  a belvíz kezelésének a vízgazdálkodásban. Vízmegtartásról beszélünk: hangsúlyosan említette a vízgazdálkodási kérdéseket. Jövünk is ezzel a vízgazdálkodási kérdéssel. Köszönöm, hogy úgy érzi, hogy az agrártárca jó helyen és jó gondolatokat fogalmaz meg vízgazdálkodás terén. Mi azon vagyunk, hogy valóban a vízzel gazdálkodjunk, amennyire csak tudunk és bírunk, hiszen a jövőnk és a létünk függ ettől.

A telekalakítási szabályoknál itt az erdészeti ingatlanoknál szeretném a félelmét eloszlatni. Egyszerűen arról van szó, hogy ott vannak olyan elhanyagolt, rossz állapotban lévő ingatlanok, amit egyszerűen nem lehet beazonosítani sem, hiszen nincsen helyrajzi száma sem, hogy hol van. Azt szeretnénk csak elérni ezzel a lehetőséggel, hogy egyszerűen tudjuk meg, hogy mink van, mérjük föl ezeket az ingatlanokat, és lehessen beírni az ingatlan-nyilvántartásba, hogy igen, ott van egy olyan ingatlan, ami kell.

De egyébként hadd meséljem el önnek azt a nagyon meglepő fordulatot, hogy a visegrádi várról sincsen semmilyen ingatlanbejegyzés. Ezzel azt is tudjuk kezelni, hogy a visegrádi várat ingatlan-nyilvántartásba vegyük. Ezek ilyen kérdések, és ezért mondtam, hogy ingatlan-nyilvántartási reformot tudok támogatni, mert ilyen helyzeteink is vannak, ami nyilván nem csak ennek a kormánynak a mulasztása.

A tárcák közötti együttműködésben alapvetően érdekeltek vagyunk, és azt kell hogy mondjam önnek, hogy ez az együttműködés jelen pillanatban kiváló. Mindegyik tárca azt tudja ebbe az együttműködésbe beletenni, ami az erőssége és az előnye.

A vízügyi mérnökök a Belügyminisztérium hatáskörében, nálunk pedig a vízgazdálkodással és a termeléssel foglalkozó szakemberek tudnak úgy együttműködni, és mi képesek vagyunk olyan széles társadalmi párbeszédet folytatni, amellyel nemcsak a víz öntözési célú használatát tudjuk kezelni, hanem gyakorlatilag az összes élőhelyfejlesztési kérdést tudjuk kezelni, hiszen a természetvédelem ilyen téren előtérben van a tárcánknál.

Arra is nagyon büszke vagyok  hadd tegyem zárójelbe , hogy az elmúlt három esztendőben is több mint százezer hektárnyi területet tudtunk olyan ökológiai állapotba állítani, amely újra a magas természeti értékét tudja képviselni, és a mostani közös agrárpolitikai stratégiai tervünkben is az szerepel, hogy több mint százezer hektárral növeljük az ilyen területek számát. A további fölvetett kérdéseire már válaszoltam, hiszen a legelők, juhászok, pásztorok összefüggésében megvolt.

Dócs Dávid  Mi Hazánk  képviselőtársam szintén a vízgazdálkodással kapcsolatos észrevételeit mondta el. Erre már válaszoltam. Ott viszont teljes mértékig tiltakozni szeretnék, hogy a föld külföldiek kezébe kerül. Hiszen ha emlékszik kedves képviselőtársunk, az Európai Unióval kötelezettségszegési eljárásig voltunk hajlandók elmenni, hogy a zsebszerződéseket fölszámoljuk, megtörtük azt a folyamatot, hogy külföldiek kezébe kerüljön a föld.

És egyáltalán nem igaz, hogy a Dunántúl külföldiek kezében van, mert teljes erővel, a törvény minden eszközével szembementünk, és most, amikor majd rendeznünk kell ezeket az oldalvágásainkat, akkor sem a tulajdont vagy a földhasználatot fogjuk biztosítani, hanem kártérítést fizetünk inkább, de akkor sem lehet, mert a magyar föld a magyar gazdák kezébe és tulajdonába való. Hiszen nyugodtan mondjuk ki: Magyarországon mi a földre mint különleges jószágra tekintünk, és nem úgy, mint ami a szabad verseny tekintetében adható-vehető. Ez nyilván európai szabály, jelen pillanatban ez így van, de mi nemzeti szuverenitási kérdésként tekintünk a földre, ezért mindent elkövetünk azért, hogy a termőföld megművelését, megtartását magyar gazdák kezében tudjuk továbbra is tartani.

Keresztes László Lóránt LMP-s képviselőtársamnak: a vízgazdálkodást említette, és azt a párbeszédet, amit megkezdtünk. Én erre természetesen kész vagyok, hogy erről bármikor szót váltsunk, és folytassuk ezt. Azt kell mondjam, hogy jövünk majd a vízgazdálkodásról szóló törvénnyel és azokkal a lehetőségekkel, amelyek új koncepciókat fogalmaznak meg, és egészen rövid, közép- és hosszú távú javaslatokat fogunk letenni az asztalra, amivel a vízgazdálkodás átalakítását fogjuk tudni jelképezni majd itt, Magyarországon.

És itt is szeretném hangsúlyozni, hogy ugye, könnyű mindig elmondani, hogy mi nem jó; nem jó, ha fenékküszöböt építünk, nem jó, ha tározótavat hozunk létre, nem jó, ha nyílt színi víztározást folytatunk. De helyette azt szeretném mondani, hogy nem tudjuk visszaállítani azt a természeti adottságot, amit 200-300-400 évvel ezelőtt volt. De azt tudjuk kezelni, hogy komplexen nézzük meg, melyik tájegységben, melyik adott területen melyik a leghatékonyabb vízgazdálkodási módszer. És szerintem ez fog békességhez is és megoldáshoz is vezetni. Hiszen a szabályokkal és a szándékkal szerintem köztünk abszolút nincs vita.

Ritter Imre német nemzetiségi képviselőtársamnak köszönöm szépen a történeti felelevenítést. Köszönöm szépen azt, hogy hitelesen bemutatta Solymár, Pilisszentiván és Nagykovácsi kárpótlási anomáliáját és azt a mulasztásunkat, amit hála istennek, sikerült bepótolni. Én is szeretném megköszönni önnek, hogy ezt Menczer Tamás képviselőtársunkkal együtt fölkarolta, hozta a parlament elé, konstruktív javaslatokkal jött, és összefogta az érdekelt feleket. Nagyon fontos volt az, hogy legyen egy párbeszédes lehetőség, felület, amivel ki tudjon alakulni, és hogy ez a 350 család végre megnyugvást és igazságot kaphasson.

Azt tudom önnek ígérni, hogy a bányajog kapcsán a törlést kezdeményezzük, tehát utasítom a saját háttérintézményünket, hogy azt feltétlenül tegye meg, hogy hárítsuk el minél inkább az akadályt az elől, hogy megállapodás születhessen minél hamarabb, hiszen több mint 30 év, több mint egy generáció, és már nincs mire várni. Meg kell oldani. És köszönöm a továbbiakban is a segítségét, hogy javaslatokkal jön, és hogy a földbeni és a földbeli kárpótlást is le tudjuk zárni minél hamarabb, a lehető legrövidebb időn belül.

Herczeg Tamás képviselőtársamnak pedig köszönöm az aszály kapcsán tett észrevételeit, hiszen valóban azon vagyunk, hogy azt minél jobban megoldjuk, és köszönöm, hogy eloszlatta azt az aggályunkat és bemutatta azt a szándékot, hogy semmilyen visszaélés és hasonlók nem készülnek az erdőkben lévő ingatlanok nyilvántartásba vételével, hanem pont a rend és a felelősség kialakítása lesz a legfontosabb.

Igen tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a lehetőséget, és köszönöm mindnyájuknak az észrevételt, hozzászólást. A részletes vitán a módosítóikat tisztelettel várjuk, és nagyon remélem, hogy minél nagyobb mértékben tudjuk majd közös akarattal elfogadni ezt a törvényt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és az LMP padsoraiban.)