Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Ha megnyugodtak a… (Jámbor András Imre közbeszól.) Képviselő úr, legyen szíves! Nem adtam önnek szót. Illetve adtam önnek szót, de az ideje lejárt, el is mondta a mondandóját, most legyen szíves ezentúl a többieknek a felszólalásait hallgatni! Ez vonatkozik a képviselőtársaira is.

Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője következik. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

TOROCZKAI LÁSZLÓ (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Elmúlt a majális, május van, és április 30-án lejárt a kilakoltatási moratórium. Mi időben készültünk erre, és a Mi Hazánk Mozgalom frakciójának nevében április elején beadtam egy olyan határozati javaslatot, amelyről reményeink szerint valamikor májusban dönthet majd, legalábbis a bizottság, hogy egyáltalán tárgysorozatba veszie, és ez arról szól, hogy minimum egy évig, tehát 2024. április 30-áig tolják ki ezt a kilakoltatási moratóriumot, módosítsák a jelenleg érvényben lévő törvényt, és mindjárt elmondom az indoklást is, hogy miért tartjuk ezt nagyon fontosnak és indokoltnak.

De 2020-ban, amikor a Covidra hivatkozva a politika itt, Magyarországon is egyfajta gazdasági krízist, mesterséges gazdasági krízist teremtett, akkor a kormány úgy döntött, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva átlépi az évek óta megszokott törvényt, és azt mondja, hogy a kilakoltatási moratórium abban az évben, tehát 2020-ban a Covidra hivatkozva nem érvényes. Függetlenül attól, hogy nem értettünk egyet a politika által teremtett mesterséges gazdasági krízissel, ezt annak idején üdvözöltük, ugyanakkor nem értjük, hogy most, 2023-ban, amikor súlyosabb gazdasági krízis van Magyarországon, mint a Covid-időszak alatt, akkor a kormány ezt miért nem lépi meg, miért ragaszkodik a kormány ahhoz, hogy április 30-ától  tehát most már, ugye, május van  kilakoltathatják majd azokat a magyarokat, akik között rengeteg kisgyermekes család van, idősek vannak, éppen olyanok vannak, akik az egész életüket becsületesen végigdolgozták, de nagy részük beleesett a devizaalapú hitelezésnek nevezett csalássorozatba, annak az áldozatává vált. Ugye, annak idején a baloldali vagy balliberális kormányok, a Gyurcsány-kormány alatt felpörgetett és népszerűsített devizahitelezés problémáját az elmúlt 13 esztendőben a Fidesz-kormány sem oldotta meg. És nagyon jól mutatja azt, hogy mennyire nem oldotta meg a Fidesz-kormány, hogy jelenleg több ezer magyart érinthet, akár több ezer családot érinthet ez a kilakoltatás. 2022-ben, tavaly már láttuk, hogy óriási ütemben felpörgött a kilakoltatás éppen azért, mert korábban a Covidra hivatkozva azt felfüggesztette a kormány.

Kik lesznek megint azok, akik óriási hasznot fognak húzni a magyarok nyomorából? Éppen azok a végrehajtók és a hozzájuk kapcsolódó maffiarendszer, amelynek a történetét ugyan mi jó néhány évvel ezelőtt jeleztük már, és igyekeztünk feltárni, mára azonban már az egész ország tud erről a maffiahálózatról, és ugyan a miniszterelnök úr azt mondta nekem a múltkor itt, a parlamentben, hogy szégyen az, ha én egy egész szakmát maffiózónak vagy maffiózók gyülekezetének nevezek; én nem neveztem például a közjegyzőszakma minden egyes tagját, tehát minden közjegyzőt maffiózónak, de az, hogy bizonyos közjegyzők együttműködtek a ma már nyilvánvalóan maffiaként működő végrehajtókkal, az teljesen egyértelmű; mint ahogy az is, hogy a politika, tehát önök teremtették ezt a helyzetet, az önök kezében van a megoldás kulcsa. És hiába kértük azt  több mint másfél év telt el , hiába kértük azt Schadl György letartóztatása óta, hogy legalább a végrehajtói kar elnökségét zavarják el, erre csak most került sor, és teljesen nyilvánvalóan a kormány nyomására történt ez, hiszen nem lehet véletlen az, hogy amikor Lukács Tamás lemond, akkor azzal egy időben a kormány azonnal lép és szabályt módosít, hogy mostantól olyan, aki büntetőeljárás hatálya alatt van, ne lehessen a végrehajtói kar elnöke. Ezt jóval hamarabb is megtehette volna a kormány, de nem tette meg.

Hogy mennyire súlyos a helyzet, és hogy mennyire nem változott semmi a maffiaként működő végrehajtói karnál, azt nagyon jól mutatja az a levél, amely a Mi Hazánk Mozgalom birtokába került, és amelyet egészen pontosan április 28-án írt végrehajtó-kollégáinak Lukács Tamás önálló bírósági végrehajtó, aki eddig gyakorolta tulajdonképpen Schadl György helyett az elnöki jogkört  vele kapcsolatban annyit hadd jegyezzek meg, hogy a Mi Hazánk Mozgalom volt az, amely megtette, hogy nyilvánosságra hozta azt a hangfelvételt, amelyből kiderült, hogy Schadl Györggyel együtt Lukács Tamás is ott volt akkor, amikor éppen a gazdájukat várták, tehát nyilvánvaló, hogy része volt ennek a maffiaszervezetnek. Ő azt írja ebben a levélben a kollégáinak, hogy ugyan névleg az elnökségi tagi tisztsége megszűnik, de természetesen az eddigi kapcsolat megmarad közöttük, sokat sejtető ez a mondat, és az is, hogy a legnagyobb érdemei között azt említi az elmúlt esztendőben, hogy sikerült a végrehajtók juttatásait növelni.

Tehát ugyanígy működik továbbra is az a szervezet, ahol akár 600 millió forintos profitért dolgozhatnak a végrehajtók, és ők fognak most is hasznot húzni a kilakoltatásokból. Ezért kérjük, hogy továbbra is hosszabbítsák meg a kilakoltatási moratóriumot. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)

ELNÖK: Ismét Répássy Róbert államtitkár úrnak adom meg a szót.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Azt hiszem, hogy ismét el kell hogy mondjam, hogy a végrehajtási szervezettel kapcsolatos kritikák és a végrehajtásnak, a bírósági végrehajtásnak mint a bírósági eljárásokat lezáró szükségszerű cselekménynek a szétválasztása indokolt, tehát bírósági végrehajtás nélkül nincs igazságszolgáltatás, nincs jogállam, a bírósági végrehajtás szükséges ahhoz, hogy mindenki, akiről a bíróság úgy döntött, hogy jogos követelése van, mindenki hozzájuthasson a követeléséhez. Tehát egy nagyon fontos különbséget javaslok tenni, csak javaslom, kérem, hogy önök is tegyenek különbséget a törvényes, indokolt, tisztességes végrehajtás között, és tegyenek különbséget a törvénysértő magatartások között.

Természetesen minden törvénysértő magatartással szemben fel kell lépni, és minden törvénysértésnél, legyen az akár végrehajtói, legyen az akár a végrehajtással kapcsolatos törvénysértés, minden esetben biztosítani kell a törvényes eljárást, a törvények mindenkire vonatkoznak, legyen az végrehajtó, legyen az adós, legyen az végrehajtást kérő, mindenkire vonatkoznak a törvények. Szerintem itt, az Országgyűlésben, ezen a közös alapon kellene szemlélnünk ezt az egész ügyet.

Ami a végrehajtási szervezettel kapcsolatos, az előbb is elmondtam egy felszólalásra, hogy a végrehajtási szervezet felügyeletét egy, a kormánytól független állami hatóság látja el, és természetesen ennél sokkal fontosabb, hogy maga a bíróság dönt azokkal a törvénysértést állító kérelmekkel kapcsolatban, a bíróság dönt azokról a kifogásokról vagy bármilyen panaszokról, amelyek a végrehajtás törvényességét illetik. Tehát nem teheti meg a politika, hogy a végrehajtók tevékenységének a törvényességi vizsgálatát elvonja a bíróságtól, kizárólag a bíróság illetékes abban, hogy egy adott ügyben, egy végrehajtási ügyben, egy követelés végrehajtása során törvényesen jártake el vagy sem, ezt csak a bíróság jogosult megítélni.

Ha a végrehajtási szervezettel kapcsolatos kritikái vannak, természetesen országgyűlési képviselőként  ahogyan erre a miniszterelnök úr is utalt  joga van törvényt kezdeményezni, és joguk van a végrehajtási törvények megváltoztatását kezdeményezni.

(13.40)

De hangsúlyozom, most is szeretném leszögezni, hogy nem szabad olyan látszatot kelteni, mely szerint, ha megváltozik a végrehajtási szervezet, megváltoznak az eljárási szabályok, akkor majd az adósoknak nem kell visszafizetni a tartozást. Nincs ilyen, nem szabad ilyen látszatot kelteni! Nagyon kérem önöket, hogy a törvényes végrehajtással szemben ne fogalmazzanak meg kritikát, mindig tegyenek különbséget a törvényes magatartás, a törvényes végrehajtási eljárások és az esetleges törvénysértések között.

Igen, valóban történtek törvénysértések, soha nem állítottuk azt, hogy a végrehajtói szervezet tekintetében minden törvényes volt és minden eljárásuk törvényes volt. Szeretném önt arról biztosítani, hogy az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságában kormánypárti képviselők éppen most nyújtottak be olyan módosító javaslatokat, amelyek tovább szigorítják a végrehajtók fegyelmi felelősségét. Kérem, hogy támogassák ezeket a javaslatokat.

Nyilván szükség van arra, hogy a törvényes végrehajtási eljárásoknak szabad utat engedjünk, hiszen azok a végrehajtást kérők, akik között elsősorban magánemberek vannak, mert szemben az adóvégrehajtással, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végrehajtásaival a bírósági végrehajtás magánköveteléseket, magántartozásokat hajt végre, és ezek a hitelezők, ezek a végrehajtást kérők magánemberek, az ő magántartozásaikat hajtják be a végrehajtók. Most persze ebbe beleértem az üzleti, céges tartozásokat is, de mindenesetre nem az állam követelését hajtják be a bírósági végrehajtók, hanem a magánszféra követeléseit hajtják be. Éppen ezért, ha törvényes egy követelés, törvényes egy adósság, akkor ezt valakinek végre kell hajtani, ha önként nem történik teljesítés, mert itt minden esetben az önkéntes teljesítés elmaradása után lépnek csak fel a bírósági végrehajtók.

És valóban, a bírósági végrehajtókkal szemben a legszigorúbb fegyelmi és szakmai követelményeket kell támasztani, velük szemben csak a törvényes eljárás és a törvényes magatartás az elfogadható. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokban.)

Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai