Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Ház! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapunkon kerül sor.

Most soron következik az egyes törvényeknek a közigazgatás fejlesztésével összefüggő módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/3514. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető.

A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon!

DR. VEJKEY IMRE, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2023. április 27-én tartott ülésén megtárgyalta az egyes törvényeknek a közigazgatás fejlesztésével összefüggő módosításáról szóló T/3514. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az előttünk fekvő javaslat átfogó módosításokat tartalmazó salátatörvény, ezáltal több fontos témát is érint. A törvényjavaslat célja többek között az állampolgársági eljárások átfogó felülvizsgálata, az anyakönyvi hatósági eljárások jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata, a civil közösségi szolgáltató központok tevékenységének módosítása, az ingatlan-nyilvántartási igazgatási díj maximalizálása, a határon túl élő magyarok számára a digitális állampolgársági konstrukció létrehozása, a turisztikai térségek fejlesztésével kapcsolatos változások módosítása, a honvédelmi rendelkezések hatályon kívül helyezése, valamint egyéb más, technikai jellegű módosítások. A Törvényalkotási Bizottság által benyújtott és elfogadott módosító javaslat főként kodifikációs és nyelvhelyességi pontosításokat tartalmaz.

Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő T/3514. számú törvényjavaslat több törvény megnyitásával számos területen fogalmaz meg pontosításokat és támaszkodik gyakorlati tapasztalatokra, amelyek elősegítik a közigazgatási fejlesztések hatékonyságát. Kérem, támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megkérdezem György István államtitkár urat, hogy kíváne felszólalni. (Dr. György István: Igen.) Tájékoztatom önt, tisztelt államtitkár úr, hogy a vitában és a zárszó elhangzására összesen 15 perces időkeret áll rendelkezésére. Amit elhasznál ebből az időből, annyival kevesebb jut majd a zárszóra. Parancsoljon, öné a szó!

DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ahogyan már az általános vita során is részletezésre került, az előttünk fekvő törvényjavaslat 13 törvény kisebb-nagyobb módosítását foglalja magába. A törvényjavaslat célja a magyar közigazgatási rendszer, a közigazgatási hatósági ügyintézés egyszerűbbé és gyorsabbá tétele. A javaslat hozzájárul az adminisztratív terhek csökkentéséhez és az elektronizálási törekvések érvényre juttatásához is.

Ahogy az elhangzott Vejkey Imre képviselő úr Törvényalkotási Bizottság nevében tett hozzászólásában, két nagyobb terjedelmű módosítást tartalmaz a törvényjavaslat az állampolgársági és az anyakönyvi eljáráshoz kapcsolódóan. Az általános vita során is elmondtam, hogy a kormányhivatalok egyik feladata  természetesen a közhatalom gyakorlása és a hatósági feladatok ellátása mellett  az, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék a jogszabályokat, azok gyakorlatban történő megvalósulását, és tegyenek javaslatot akkor, ha bármilyen eljárásban azt tapasztalják, hogy ott egyszerűsíteni szükséges, vagy az ügyféli kényelmet, illetve a jogszabályi harmóniát az jobban szolgálja, mint a jelenlegi jogszabályi környezet. Ez történt egyébként, amikor Budapest Főváros Kormányhivatalának állampolgársági és anyakönyvi főosztálya gyűjtötte össze a gyakorlat során felhalmozódott olyan problémákat, amelyekre a jogszabályok nem adtak egyértelmű választ, és a törvényjavaslatban e két területen ezek kerültek összefoglalásra.

A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításának célja tehát az, hogy pontosítson és egyértelműsítsen más meglévő jogintézményeket. Többek között megállapítja, hogy a magyar állampolgárság keletkezésére ható tények szempontjából a születés időpontja és a szülőnek abban az időpontban fennálló magyar állampolgársága bír jelentőséggel, még akkor is, ha a családi kapcsolat csak később jön létre. Ez is egy olyan tapasztalat Budapest Főváros Kormányhivatalánál, amelyet még eltérő bírósági ítéletek is megpróbáltak értelmezni, helyesebben értelmezték. Azzal, hogy ez pontosításra került, egy teljesen egyértelmű joggyakorlat alakul ki a jövőben.

Ezenkívül a módosítás pontosítja az állampolgárság visszavonásának szabályait, hiszen kiemelt nemzetbiztonsági érdeknek számít ennek az intézménynek az erősítése, csakúgy, mint az eljárásjogi eszközök, az adatvédelemmel és adatkezeléssel összefüggő rendelkezések is.

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása és aktualizálása az eljárási menetek egyszerűsítését és elektronizálását szolgálja annak érdekében, hogy a magyar állampolgárok közigazgatási szolgáltatása megfeleljen a XXI. századi elvárásoknak. A módosítás révén lehetővé válik, hogy a sommás eljárásról a teljes eljárásra térhessenek át, ugyanakkor az eljárás szüneteltetésére vonatkozó kérelem és a döntés kiiktatásával a hatóság adminisztratív terhei számottevően csökkenni fognak.

A települési önkormányzatok számára a kivételesen jelentkező közigazgatási vagy fekvéshatár-változás bejegyzés ingatlan-nyilvántartási igazgatási szolgáltatási díjai, ha az nagyszámú ingatlant érint, egyszeri és jelentős költségvetési többletterhet jelent. Említettem is példaként az általános vita során, hogy egy konkrét kistelepülésen 25 millió forintos földhivatali eljárási díjat kellett fizetnie az önkormányzatnak, és ebbéli figyelemfelhívás alapján most az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítását tartalmazza a jogszabálycsomag egy része, amely egyrészt az önkormányzatok adminisztratív, másrészt anyagi terheit csökkenti, hiszen a törvényjavaslat 200 ezer forintban maximalizálja az egyébként ingatlanonként megfizetendő 6600 forintos igazgatási szolgáltatási díjat.

(18.30)

Tehát míg a 6600 forintokból 25 millió forintot kellett az önkormányzatnak korábban megfizetnie, hasonló körülmények között ez 200 ezer forint maximális díjat fog jelenteni.

Az általános vita során felmerült, hogy a kormány megint az önkormányzatok zsebében turkál, és elveszi a bevételeiket. Nos, erről szó sincsen természetesen, hiszen ez a bevétel nem önkormányzati bevétel, hanem az állam földhivatali eljárásokkal kapcsolatos bevétele volt mindig is, soha nem képzett önkormányzati bevételt.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslathoz két képviselői módosító indítvány is érkezett, amelyek a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény módosításával összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség mint méltánytalan teher eltörlésére, illetve a kötelezettségnek való megfelelés határidejének meghosszabbítására vonatkoztak. A kormány által elfogadott nemzeti turizmusfejlesztési stratégia  Turizmus 2.0 dokumentumban megfogalmazott alapvető cél, hogy 2030-ra Magyarország Közép-Európa vezető turisztikai térségévé váljon, többek között ezen cél elérése érdekében kezdte meg 2019-ben működését a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ, az NTAK.

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó törvénymódosítás 2021. július 1-jén lépett hatályba, azóta a Magyar Turisztikai Ügynökség két alkalommal is javasolta ennek meghosszabbítását, először 2022. július 1-jei határnapra, majd pedig 2023. január 1-jei határnapra, és most, a jelenlegi jogszabályi környezetben tehát 2023. július 1-je a bevezetési határidő, így két akceptált kérés és módosítás után már nem látja indokoltnak a kormány azt, hogy további időhúzás történjen ezen a területen. Az adatszolgáltatáshoz szükséges eszközök megléte nem okozhat beszerzési nehézséget és aránytalan terheket, hiszen a „VENDÉGEM Vendéglátás” szoftver egyszerűen kezelhető, akár mobiltelefonon is használható, így a szolgáltatók eszközigényét nem feltétlenül növeli.

A turizmustörvény módosításának megszavazásával megszűnik a kettős eszközhasználat kényszere, mivel így a már említett „VENDÉGEM Vendéglátás” és a „VENDÉGEM Attrakció” szoftverek az áfatörvény szerinti egyszerűsített számla-, illetve nyugtaadási, illetve az adózói adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére is alkalmasak lesznek. Ennek köszönhetően csökkennek az adatszolgáltatók adminisztrációs terhei, valamint a költségek is, hiszen a szoftverek egy erre alkalmas blokknyomtatóval használva alkalmasak az online pénztárgép mint fizikai eszköz kiváltására is. Az MTÜ az átállás folyamatát mindezeken kívül önkéntes adatszolgáltatói tesztidőszakkal, valamint 0-24 órás ügyfélszolgálattal is támogatja.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Fentiekre tekintettel ismételten arra szeretném önöket kérni, hogy támogassák szavazatukkal a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tájékoztatom önt, hogy 6 perc és 42 másodperc áll majd rendelkezésére további felszólalásokra, illetve a zárszó elmondására.

Tisztelt Ház! A kijelölt Igazságügyi Bizottság előadót nem állított.

Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben, az időkeretek a hirdetőtáblán már megjelentek. A vita során kétperces felszólalásra nincs lehetőség. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne valaki felszólalni a vitában. (Senki nem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom.

Megkérdezem György István államtitkár urat, hogy kíváne zárszót mondani. (Dr. György István: Nem, köszönöm.) Nem kíván, köszönöm szépen. A határozathozatalokra a holnapi ülésnapunkon kerül sor.

Most soron következik a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya között Budapesten, 1986. évi november hó 24. napján aláírt, a magyar-csehszlovák vasúti forgalom szabályozásáról szóló Egyezmény megszüntetéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/3087. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető.

A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Illés Boglárka képviselő asszonynak, a bizottság előadójának. Parancsoljon!

Felszólalások:   208-221   222-226   226-229      Ülésnap adatai