Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. KISS JÁNOS, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság a 2023. december 7-én megtartott ülésén megtárgyalta a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló T/6079. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 28 igen szavazattal, 5 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő javaslat az idegenrendészeti szabályozásunk teljes megújítását irányozza elő; az eddigi szabályokhoz képest, ahol csak lehet, az uniós jog kereteinek megfelelő szigorításokat tartalmaz. Szükség van erre, hiszen a hosszú évek óta tartó migrációs válság, a magyarországi munkavállalás felértékelődése, az Európai Unióban zajló folyamatok és a szomszédunkban zajló konfliktus kiváltotta menekülthelyzet mind-mind egyre inkább sürgetővé tette az idegenrendészeti szabályozásunk alapos revízióját.

A törvényjavaslat többek között leszögezi, hogy a magyarországi tartózkodás idegen állam polgára számára nem alapjog. Leszögezi továbbá, hogy aki a magyar törvényeket nem tiszteli, annak azonnal el kell hagynia Magyarországot; és leszögezi, hogy a vendégmunkások csak olyan állást tölthetnek be, amelyre magyar jelentkezőt nem találtak, és csak korlátozott ideig tartózkodhatnak az országban.

A Törvényalkotási Bizottság terjedelmes módosító javaslatot fogadott el a törvényjavaslathoz, amely nagyrészt technikai pontosításokat tartalmaz, de néhány helyen érdemben is megerősíti a törvényjavaslat céljait, tehát a magyar emberek biztonságának megőrzését és foglalkoztatáspolitikai érdekeink védelmét. Ez a tervezet egy jó alap a jelenkor kihívásainak megfelelő idegenrendészeti szabályozás kialakításához, ezért ezt a Fidesz-frakció támogatja.

Kérem szépen tisztelt képviselőtársaimat, hogy önök is támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Megkérdezem az előterjesztőt, hogy fel kíváne szólalni. (Jelzésre:) Rétvári Bence államtitkár úr jelzi, hogy él a lehetőséggel. Öné a szó, parancsoljon!

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy látom, a balliberális oldalt teljes mértékben hidegen hagyja az a probléma, ami egész Európát foglalkoztatja az év 365 napján: ez az illegális migráció kérdése. Ez a törvényjavaslat azért született, és azért van itt a parlament asztalán, hogy egy 17 évvel ezelőtti idegenrendészeti szabályozást tekintsünk át így a bevándorlási válság idején, megvédjük Magyarországot, és kimondjuk egy törvényben is, hogy senkinek nincs alapvető emberi joga arra, hogy Magyarország területén tartózkodjon. Ez a magyar embereket, illetve az unió polgárait illeti meg, de semmilyen más harmadik országbeli államnak a polgárát nem illeti meg.

Egy olyan törvényjavaslatot, egy olyan szigorítást fogadhat el a holnapi napon az Országgyűlés, amely egyértelműen kimondja, hogy egyetlenegy magyar ember sem kerülhet hátrányba amiatt, mert egy harmadik, idegen ország állampolgára Magyarországon tartózkodik; nem fordulhat elő ilyen eset.

Ebben a vitában, úgy látom, a balliberális pártok sajnos nem képviseltetik magukat. Nem csoda, hiszen ők akkor sosincsenek ott, amikor szigorítani kell a migrációs szabályokon; ők csak akkor vannak ott Brüsszelben, amikor a migrációs paktumot vagy a kvótákat támogatni kell, akkor ezt egyhangúlag mindig megszavazzák. Ez a javaslat azonban egyértelművé teszi, hogy a törvényjavaslat elfogadása után nem adható ki bármilyen olyan tartózkodási engedély, amely határozatlan idejű tartózkodásra jogosít fel bárkit is. Egyúttal megszűnik a letelepedés jogintézménye.

Azt is egyértelművé teszi a törvényjavaslat, hogy nem automatikus bárkinek a tartózkodásiengedély-meghosszabbítása. Egy újabb procedúrán kell átesni; egy újabb procedúrán keresztül vizsgálják meg, hogy az illetőnek van jogcíme Magyarországon tartózkodni, vagy sem.

A magyar állampolgárok munkahelyének védelme szempontjából kifejezetten fontos, hogy külföldiként senki, semmilyen esetben nem veheti el egy magyar ember munkáját. Ha Magyarországon létrejön vagy megürül egy álláshely, azt magyar emberek számára kell biztosítani.

És ha csak egy hosszú és összetett eljárásban, amelyben a kormányhivatal és az idegenrendészeti hatóság is együttműködik  a kormányhivatalnak a munkaügyi hatósági része , ha ebben az összetett eljárásban bizonyításra kerül, hogy bár megpróbálták és valós erőfeszítéseket tettek, hogy magyar emberrel töltsék be ezt a munkahelyet, de magyar emberrel nem sikerült betölteni ezt a munkahelyet, akkor lehet abban gondolkozni, hogy más ország állampolgárát hívják be. De ezen túlmenően is van egy korlát, hiszen csak annyi munkavállalási engedély adható, ahány üres álláshely van Magyarországon. Ha több munkavállalási engedélyt kérnek, akkor ezeket onnantól kezdve már automatikusan el kell utasítani.

Számtalan ilyen és hasonló szigorítást tartalmaz, többek között a külföldi munkaerőt kölcsönzők számára regisztrációs díjat és foglalkoztatási díjat is kell fizetni. Ezáltal a magyar munkaerő foglalkoztatása mindenki számára olcsóbbá válik, mint egy külföldi munkaerő foglalkoztatása.

Egy új szigorítás, amely a vitában merült föl és amelyet a bizottsági vitában nyújtottak be, ez pedig az, hogy a létszámkorláttal kapcsolatban nemcsak a teljes létszámkorlátot, hanem annak a tartózkodási jogcímeit, akár egyenként is, rendeletben lehet korlátozni. Tehát ha úgy alakulna a jövőben bármikor, hogy valamilyen jogcím szerint hirtelen nagyon sok kérelmet nyújtanak be, akkor az államnak lesz lehetősége közbeavatkozni, ezeket a folyamatokat megakadályozni, lassítani, újabb korlátokat bevezetni és szigorítani a feltételeket.

Szintén fontos, hogy nagyon nagy mértékben növeli a törvényjavaslat a vendégmunkásokat foglalkoztatók felelősségét. Talán a magyar jogtörténelemben is ritka, hogy 5 millió forintos bírságot kelljen valakinek kifizetni akár vendégmunkásonként fejenként, ha kiderül, hogy a hozzá érkező vendégmunkások egy része pár nap alatt, vagy pár hét alatt eltűnik, és más országba, idegen helyre távozik. Migránsok Magyarországra semmiképpen nem érkezhetnek sem vendégmunkásként, sem másként; és az sem elfogadható, hogy valakik tudva és akarva úgy hoznak ide valakiket, hogy ők utána eltűnnek valamilyen más országban. Úgyhogy itt nagyon súlyos bírságot, és a vendégmunkások foglalkoztatása teljes lehetőségének elvesztését, a lehetőségtől való eltiltást kockáztatja az, aki nem precízen, rendezetten, átláthatóan, követhetően és kontrolláltan működik együtt a hatóságokkal, hanem tőle tömegesen más országba távoznak.

Az is fontos, hogy a tartózkodási jogcím elvesztése abban az esetben, ha a vendégmunkás jogviszonya megszűnik, ahogy említettem, ebben az esetben ez a tartózkodási jogcím megszűnését is jelenti. Mit jelent ez? Ugye, csak akkor jöhet Magyarországra valaki, ha konkrét munkaszerződés-előszerződése, tehát konkrét megállapodása van arra, hogy milyen munkakörre jön és mennyi időtartamra jön. Csak erre az időtartamra kaphatja meg a tartózkodási engedélyt, de ebben is vannak különböző felső korlátok, hogy egy-kettő vagy hány évre kaphatja meg ebben az esetben a tartózkodási engedélyt. Ha viszont a munkaviszonya megszűnik egyik napról a másikra, mert mondjuk súlyos szerződésszegést követ el, akkor fontos, hogy ezzel a tartózkodási jogcíme is megszűnik.

(21.20)

Hat napon belül el kell hagyja az országot, utána az okirataira körözést ad ki az idegenrendészeti hatóság, és onnantól kezdve neki kötelező elhagyni Magyarország területét, és az uniós nyilvántartásokban is rögzítésre kerül, hogyha jogcím nélkül itt tartózkodik.

Mi volt eddig az eljárás? Ilyenkor külön eljárást kellett arra indítani, egy külön procedúrát, egy közigazgatási eljárást, hogy kimondják a megszűnését a tartózkodás jogcímének, majd bírósági szakasz következett, ahol meg lehetett támadni ezt a hatósági határozatot, utána pedig egy újabb kiutasítási külön hatósági eljárásra került sor. Itt tehát ez a törvényjavaslat szigorít, eltörli a közigazgatási eljárást, eltörli az azzal kapcsolatos bírósági jogorvoslatot, és eltörli a külön kiutasítási hatósági eljárást, hanem egy pillanatban, a munkaszerződés megszűnésének pillanatában, felrúgva az elmúlt évtizedek joggyakorlatát, onnantól kezdve az illető, aki tartózkodási engedéllyel rendelkezett, de már a jogcíme megszűnt, mert nincs többé munkaviszonya, neki már Magyarországról is távoznia kell. Ilyenkor nem lehet hirtelen jogcímet váltani, hiszen a jogcímek közötti váltlást sem engedi a törvényjavaslat, és azt sem engedi, hogy valaki egyik munkaviszonyból a másikba lépjen. Ilyenkor mindenkinek haza kell menni, és utána, ha ide kíván jönni, újra el kell indítsa az egész procedúrát.

Az is fontos, hogy amennyiben Magyarország egy harmadik országbeli állampolgárt kiutasít, akkor eleve megszűnik a jogszerű tartózkodása Magyarországon, ezáltal Magyarország visszavételi kötelezettsége is megszűnik: saját maga által kiutasított személyt Magyarország nem vesz vissza, még uniós tagállamtól sem. Akinek nincs jogcíme Magyarországon tartózkodni, az természetesen nem is térhet ide vissza, és más hatóság sem hozhatja ide vissza. Ezért nem támogatjuk a kvótákat sem, amelyek Magyarországra küldenének Nyugat-Európa irányából is embereket, és ezért védjük meg a déli határt, és ezért fogadjuk el az idegenrendészeti törvénynek ezt a módosítását. Nincs többé Magyarországon vendégmunkástörvény, csak idegenrendészeti törvény van, szigorú előírásokkal.

Arra kérem a parlament szellemképviselőit, akik nem jöttek el erre a vitára, hogy a holnapi napon azért, amikor szavazásra kerül sor, akkor támogassák ezt a szigorítást, szigorítsuk együtt az idegenrendészeti szabályokat, hogy Magyarországon a magyar emberek érdekét és a magyar emberek munkahelyét a jog eszközeivel is meg tudjuk védeni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Tájékoztatom államtitkár urat, hogy a zárszó elmondására hét perc áll majd rendelkezésére.

Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Honvédelmi és Rendészeti Bizottság nem állított előadót. Most képviselői felszólalások következnek, a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Szót kért Szabadi István képviselő úr, a Mi Hazánk frakciójából. A képviselő úrnak hat perc áll rendelkezésére. Parancsoljon!

SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A Mi Hazánk Mozgalomnak a magyar emberek munkalehetősége, a munkahelye és megélhetése a legfontosabb. A korábbi vezérszónoki felszólalásomban már kitértem arra, hogy a kormánynak saját elhibázott gazdaságpolitikája miatt van szüksége a vendégmunkásokra, ami kizárólag a multik kiszolgálásából áll.

A balliberális oldal mellett a Fidesz-kormány is a globális kapitalizmus része. A vendégmunkások tömeges bevándorlását nemzetgazdasági érdekekre hivatkozással teszik lehetővé, miközben letörik az amúgy is alacsony magyar béreket, és felgyorsítják a magyar munkaerő elvándorlását. A Mi Hazánk Mozgalom ehelyett önálló nemzetgazdaságot építene, amely a magyar dolgozók megbecsülésére épít, és nem szorul vendégmunkásokra. Álláspontunk szerint a gyakorlatban ilyen törvényre nem is lenne szükség, mert mi azt szeretnénk, hogy a külföldre kivándorolt magyarok térjenek haza, és ne a harmadik, negyedik világból jöjjenek vendégmunkások Magyarországra.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormányzati kommunikációt hallgatva olyan, mintha a Fidesz egy párhuzamos valóságban élne a vendégmunkásokkal kapcsolatban, mintha nem ugyanazt a mozit néznénk. Jól mutatja ezt, hogy amíg a „Magyarország a magyaroké!” felkiáltással 2015-ben ellenezték a gazdasági bevándorlást, most ugyanezzel a szlogennel tömegével hoznak be külföldi vendégmunkásokat.

A kormány képviselői szerint a magyarok  de különösen a magyar fiatalok  kalandvágyból, tapasztalatot szerezni mennek ki külföldre dolgozni. Ugyebár véletlenül sem azért kényszerülnek erre a döntésre, mert itthon nem tudnak megélni, és nincs semmi jövőképük. Ahelyett, hogy a bérszínvonal emelésével és a munkajogok biztosításával azon lennének, hogy itthon tartsák honfitársainkat, elengedik őket, mondván, majd visszajönnek.

Politikai túlélésük érdekében kizárólag a GDP növelésére helyezik a hangsúlyt. Azzal hitegetik az embereket, hogy ezáltal a magyar állam bevételei növekednek, az oktatás és egészségügy problémái megoldódnak, majd a kormányzati kommunikáció azt már nem hangsúlyozza, hogy a GDP nem egyenlő a gazdaság fejlődésével. A multik a realizált profitot kiviszik az országból, a béreket a külföldi munkások nem Magyarországon  vagy csak egy részét  költik el, ezáltal csökken a gazdaság fejlődésére fordítható, itthon maradó új, hozzáadott érték. A kivándorolt mintegy 600 ezer magyar helyére állításuk szerint szabályozott módon jöhetnek majd be a vendégmunkások százezrei, amivel tulajdonképpen legalizálják a lakosságcserét.

Tulajdonképpen, ami hazánkban zajlik, nem lehet összekeverni azzal, ami Nyugat-Európában történt, de sajnos össze lehet keverni, sőt hasonlítani, és erre mondok is egy példát. Németországban, ahol a második világháború után a munkaerőhiányt török vendégmunkásokkal, vagy Franciaországban, ahol algériai munkásokkal oldották ezt meg, ezzel elindítottak egy mára teljesen ellenőrizhetetlen folyamatot, amelynek következtében az európai társadalmakat migránsok tömegei teszik tönkre. Ezt nap mint nap lehet látni, tapasztalni.

A Mi Hazánk Mozgalom álláspontja szerint a magyar kormány a vendégmunkások beengedésével ugyanazt a hibát követi el, mint a német állam, ami lassan ölő méregként, évtizedek alatt fejti majd ki a hatását. Hiába tűnik szigorúnak a törvényjavaslat, amit hallhattunk államtitkár úrtól is, a gyakorlati megvalósítását kérdésesnek tartjuk. Amennyiben a multik érdeke úgy kívánja, a hároméves tartózkodási engedély a végtelenségig meghosszabbítható lesz. Nem látjuk biztosítottnak azt sem, hogy a vendégmunkások hat napon belül tényleg elhagyják majd az országot. Az elmélet pedig már régóta megdőlt, hogy a magyar munkahelyek első helyen a magyarokat illetik meg.

Az ország számos ipari üzemében tapasztalni, hogy a vendégmunkások érkezésével párhuzamosan zajlik a magyar dolgozók bújtatott vagy nyílt leépítése. Sajnos már példák is vannak erre. A vendégmunkás ugyanis a családja nélkül érkezik, ezért többet túlórázik, már-már példaként vannak állítva a magyar dolgozók elé. Ez teljesen elfogadhatatlan. Így fordulhat elő az is, hogy a multik által leuralt ételfutárpiacon nem igazán található már magyar ételfutár.

Különösen veszélyesnek tartjuk, hogy hat évvel a korrupciógyanús letelepedésikötvény-program kivezetése után a törvényjavaslat szerinti vendégbefektetői jogviszonnyal a kormány újra megnyitja a lehetőséget harmadik országból érkező tehetős befektetők előtt, hogy nemzetgazdaságilag fontos befektetés vásárlásával tartózkodási jogot kapjanak. Hallottunk erre vonatkozó szigorításokat is, csak mi ebben nem hiszünk, hogy ez majd így lesz.

A Rogán Antal kezdeményezésére 2013-ban indult letelepedésikötvény-biznisz keretében a magyar államkötvény vásárlásával körülbelül 20 ezer harmadik világbeli, akár nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyt juthatott be az EU-ba. A közvetítőcégek 162 milliárd forintos haszonra tettek szert, amíg a magyar államot 30 milliárd forint veszteség érte. Az újabban kitalált vendég befektetők behívásával elsősorban, úgy gondoljuk, hogy a Tiborcz Istvánhoz köthető ingatlanalapok járnak majd jól.

Összességében, ahogy korábban a vezérszónoki beszédemben is mondtam, a jelenlegi formájában a szigorítások ellenére sem támogatjuk a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) Mivel senki nem jelentkezett, a vitát lezárom.

Megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíváne válaszolni. (Jelzésre:) Államtitkár úr jelzi, hogy válaszol. Hétperces időkeret áll rendelkezésére. Parancsoljon!

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Szeretném rögzíteni a vita végén is, hogy a magyar baloldal összes pártja, akiket a választóik megválasztottak, akiknek az lenne a feladatuk, hogy a saját választóik véleményét itt a parlamentben képviseljék ebben a kérdéskörben, amely minden európai országban ezekben az esztendőkben fontos kérdés, el se jöttek erre a vitára, és hozzá se szóltak. Lehet, hogy sok mindenben nem értettünk volna egyet, de ha valaki tiszteli a saját választóit, akkor képviseli az ő véleményüket. Ebben a vitában a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk választóinak a véleményét képviselték, a baloldal választóinak a véleményét a saját választott képviselőik nem képviselték.

Másrészről pedig nagyon nagy felelősség, hogy ebben a kérdésben ki mit dönt. Bízom benne, hogy holnap minél többen leszünk a szigorítás pártján. Mi a Fidesz és a KDNP részéről biztosan támogatni fogjuk ezt a szigorító módosító javaslatot. Reméljük, hogy lesznek máshonnan is támogatók, bár a mai este nem erről győzött meg minket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   340   341-347   348-351      Ülésnap adatai