Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Elöljáróban hangsúlyozni kell, hogy meglehetősen furcsa egy 2010 előtti állapotokat leíró és azokra reflektáló, több mint tízéves anyagot mint helytálló analízist használni 2022-ben. Ennek köszönhetően megítélésem szerint rossz a megközelítése a felvetésnek.

A 2010 utáni kormányok legfontosabb társadalom- és gazdaságpolitikai céljai közé tartozik a vidéki területek demográfiai folyamatainak kedvezőbb irányba fordítása és a vidéki gazdaság megerősítése. Ehhez komplex szakpolitikai intézkedések járultak hozzá, amelyek közül a teljesség igénye nélkül kiemelném az uniós összehasonlításban is kiemelkedő családtámogatási rendszert, ezen belül is a falusi CSOK-ot, a vidéki infrastruktúra-fejlesztést, a bölcsőde-, óvoda- és iskolafejlesztést vagy éppen a vidéki vállalkozások támogatását.

Az agrárpolitikára térve fontos megemlíteni, hogy az agrártámogatások termelési és jövedelembiztonságot nyújtanak a gazdálkodók számára, ösztönzik a hatékonyságot és a versenyképesség-növelő beruházásaikat, valamint a fiatal gazdálkodók célzott támogatásán keresztül közvetlenül is elősegítik a generációs megújulást, a fiatalok gazdálkodóvá válását. A kormány gazdaság-, társadalom- és agrárpolitikájának sikerét jelzi, hogy kedvező fordulat figyelhető meg a vidéki demográfiai és munkaerőpiaci folyamatokban.

A vidéken élők lehetőségeinek bővülését eredményezi, hogy évtizedes távlatban, európai uniós összehasonlításban is kiemelkedő mértékben emelkedett a vidéki területeken a foglalkoztatási ráta, és csökkent a munkanélküliség. Az Eurostat adatai szerint a foglalkoztatási ráta a vidéki területeken 2010 és 2020 között 50-ről 66 százalékra emelkedett, ami a legjobb eredmény az egész EU-ban, ugyanebben az időszakban a munkanélküliségi ráta 14,3 százalékról 5,7 százalékra csökkent. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a vidéki területekről való elvándorlásban 2020-ra trendforduló következett be. Míg a vidéki területek ezer lakosra jutó migrációs rátája 2010-ben mínusz 4,19 százalék volt, az egyik legkedvezőtlenebb érték az Európai Unióban, a mutató 2020-ra többletbe fordult, majdnem 1 százalékra.

(15.30)

Szintén a vidéki társadalom gyarapodását jelzi, hogy a születési arány 2010 és ’20 között 8,5-ről 9,8-ra emelkedett, amely a legnagyobb javulás az egész EU-ban. A mezőgazdaság területén az elmúlt évtizedben óriási erőfeszítések történtek a generációváltás elősegítése érdekében, megszületett két meghatározó törvényi szabályozás: mind a családi gazdaságok átadásáról szóló törvény és a családi gazdaságok kedvező adózásáról szóló törvény.

Tisztelt Képviselő Úr! Meg kell említeni, hogy a termelői generációváltást, illetve a gazdálkodni szándékozó fiatalok elindulását a támogatáspolitika eszközével is hatékonyan lehet segíteni. Magyarország Kormányának döntése alapján 2027-ig mintegy 4265 milliárd forintot fordítunk a vidék, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésére, ezen belül a fiatal gazdák is részesülnek ezekből a támogatásokból.

A termelői generációváltás ösztönzésére szolgáló intézkedéseket a vidékfejlesztési program külön alapprogramban foglalta össze 2010 után, amely alapján a különböző beruházásokat támogató pályázati felhívásokban az alaptámogatás-intenzitáson felül 10 százalékponttal növelt támogatásra jogosultak a fiatal gazdák, több tíz milliárd forint fejlesztési forrást (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) juttatva el számukra. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)