Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! A Mi Hazánk képviselőcsoportjából napirend előtti felszólalásra jelentkezett Dúró Dóra képviselő asszony, az Országgyűlés alelnöke. Parancsoljon, alelnök asszony, öné a szó.

DÚRÓ DÓRA (Mi Hazánk): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Balatonaliga egy gyönyörű, ám hányattatott sorsú település, a Rákosi-diktatúra kommunista vezetői kártalanítás nélkül elvették a település központját a lakosoktól, majd gépkarabélyos őrökkel őrzött üdülőhelyet hoztak létre a kommunista kiváltságosok számára.

A rendszerváltás után azt gondolhatták a lakosok, hogy végre újra közhasználatba kerül ez a gyönyörű terület, ám nem örülhettek sokáig, mert 2007-ben a Gyurcsány-kormány privatizálta azt, eladták a 47 hektáros területet egy izraeli cégnek. 2018-ban ezt az izraeli céget vásárolta fel Mészáros Lőrinc, majd alig két év múlva megérkezett a kormányzati válasz, ugyanis egy kormányrendeletben gyakorlatilag töröltek minden jogszabályi kötelezettséget a területtel kapcsolatban, és turisztikai célból kiemelt beruházássá minősítették a Club Aliga 47 hektáros területét. Ez a kormányrendelet olyan felháborító passzusokat tartalmaz, miszerint az egyébként állami tulajdonban lévő parti sétány és az állami tulajdonú közutak esetében megtiltja a közútcélú használatát ennek, de ami talán ennél is felháborítóbb, hogy a jelenlegi strand területén 80 százalékos beépíthetőségű telekké való felparcellázást engedélyez, tehát akár 18 méter magas épületeket húzhatnak fel közvetlenül a partra.

Most azért vált nagyon sürgőssé a helyzet és a kormányzati beavatkozás, mert ezek közül a közvetlen parti szakasszal rendelkező telkek közül ötöt már eladtak újabb oligarcháknak, akik egyébként ebben a kormányrendeletben foglalt célokkal is ellentétes módon nem turisztikai fejlesztést, hanem saját magáncélú lakóingatlant akarnak építeni ezekre a telkekre, törvénysértő módon nem biztosítva a parti sétányt, mert hogy, hogy nem, képzeljék el, az adásvételi szerződésből az eladó valahogy kifelejtette, hogy az új tulajdonosoknak is kötelessége lenne a parti sétány biztosítása.

Az a jogi helyzet tehát, hogy mivel a mostani vevők jóhiszeműen járnak el, hiszen az eladó a hibás, ők beépíthetik a partig tartó szakaszokat is, és így, ha a kormány nem él elővásárlási jogával november 21-éig, akkor a közösség végleg elveszíti ezt az 540 méteres szakaszt a Balaton partján, és az magánkézbe fog kerülni. Ez az egész ügylet nemcsak felháborító és nemcsak környezetromboló, hanem törvénytelen is, ugyanis a kormányrendeletben is turisztikai fejlesztés szerepel, holott itt lakóingatlanokról, azok építéséről van szó.

Emlékeztetnem kell arra is, hogy ugyanezen kormányrendelet alapján Balatonvilágoson 2021-ben építeni akartak egy lakóparkot, azonban annak az építési engedélyét a Miniszterelnökség 17 nap után visszavonta, éppen ugyanerre hivatkozva, hogy kizárólag a turisztikai célú fejlesztés az, amire vonatkozik a kormányrendelet, ha lakóingatlant építenek erre a területre, azt nem engedélyezhetik. Ez egy rendkívül erős precedens arra nézve, hogy önök ismételten lépjenek, és mentsék meg a Balatonnak ezt a szakaszát.

Az a szörnyű és szomorú hírem van, hogy az építkezés már megkezdődött. Magam a múlt héten személyesen is jártam ezen a területen, és saját szememmel láttam, ahogy 30-40 éves fákat vágtak ki azért, hogy a kikötőben ezeknek az oligarcháknak mélyítsék a Balaton medrét, és ott parkoltathassák a hajóikat. Az utolsó pillanatban vagyunk tehát ahhoz, hogy ezt a parti szakaszt megmentsük a közösség számára, és az oligarchák érdeke ne írhassa felül az emberek közösségi érdekét.

Három lehetősége van jogi értelemben tehát a kormánynak. Az egyik az, ha a kormányrendelet hatálya alól kivonnak a 24 telek közül 23-at, amelyre valójában nem turisztikai célú beruházást terveznek. A második, legegyszerűbb megoldás lenne, ha az egész kiemelt-kormányrendeletet hatályon kívül helyeznék, és akkor a Balaton-törvény érvényes lenne erre a területre is. De ami a legsürgetőbb, és amire kevesebb mint egy hónapjuk maradt ezen öt telek esetében, hogy élnek elővásárlási jogukkal, kialakítják a parti sétányt, és csak ezt követően, a parti sétány nélkül értékesítik ezeket a telkeket. Ha ezt nem teszik meg, akkor ez a parti sétány egyszer s mindenkorra el fog veszni a közösség számára.

Az oligarchák vagy az emberek oldalán állnak? Most ki fog derülni, Köszönöm a figyelmet. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök asszony. A kormány nevében az elhangzottakra Csepreghy Nándor államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

CSEPREGHY NÁNDOR építési és beruházási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Először is szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy az Országgyűlés előtt is lehetőséget ad arra, hogy két olyan törvénytervezetről beszéljek a kérdése kapcsán, amelyek közül az egyik a következő hetekben, a másik pedig a következő hónapokban kerül önök elé: ez az állami beruházási kerettörvény, illetve az építésügyi szabályozás teljes, átfogó rendezése.

Azért említem ezt a két törvényt, mert ennek a két törvénynek a keretrendszere pont azokat a szempontokat emeli törvényerőre, amelyeket képviselő asszony is képvisel, tehát semmit ne lehessen úgy építeni Magyarországon, sem állami, sem ipari, sem magáncélú ingatlant, hogy az ne egyezne a legalacsonyabb szintű, de demokratikus felhatalmazással rendelkező közösségi érdekképviselet akaratával, tehát amit a helyi önkormányzaton keresztül, a helyi akaraton át nem érvényesítenek az építési szabályozásban.

A Club Aliga-, illetve a balatonvilágosi kérdés nem először van az Országgyűlés előtt, hiszen a kormányalakítást követően, tavasz-nyár fordulóján miniszter urat több körben is interpellálták, és ennek az eredménye ma ott tart, hogy az eredeti beépítési tervvel szemben, amely az önkormányzati engedély alapján 250 ezer négyzetméter beépítését tette volna lehetővé, ma, jelen pillanatban a beruházói szándék a mi ismereteink szerint 67 ezer négyzetméterre vonatkozik. Azért beszélek erről feltételes módban, mert megkezdődtek azok az egyeztetések az önkormányzat és a beruházó között, amelyeket a miniszter úr kért, és ezeknek az egyeztetéseknek az eredménye volt az, hogy az önkormányzattal való tárgyalások során visszavonta a beruházó azt a beruházási tervet, amelyre ő eredetileg engedéllyel rendelkezett, és a kormányhivatal is a környezethasználati engedélyeket visszavonta, ameddig új tervek benyújtásra nem kerülnek.

(9.20)

Valóban, igaza van abban a képviselő asszonynak, hogy itt egy több évtizedre visszamenőleges problémával nézünk szembe, hiszen egy olyan területet privatizáltak még az 1990-es években, ami addig közcélt kellett volna hogy szolgáljon, viszont a jelenlegi állapotban a magántulajdonnak és a köztulajdonnak ezt a kérdését így az állam külső beavatkozási szinten nem tudja eldönteni.

Ahogy ön is említette, november 21-éig élhet az önkormányzat az elővásárlási jogával. A tegnapi nap folyamán miniszter úr a polgármester úrtól kapott egy levelet ezzel kapcsolatban. Jövő héten fog miniszter úr erre a levélre a polgármesternek válaszolni. Azt azonban garantálni szeretnénk akár az építésügyi szabályozáson, akár a helyi önkormányzati érdekképviselet megerősítésén keresztül, hogy csak olyan fejlesztés valósulhat meg ezen a területen, ami a helyi közösség érdekeivel is egybemegy.

Három dolgot kell egymással összemetszeni. Egyrészt a Balaton mint természeti érték védelmét, másrészt azt, hogy a helyi közösség akaratával szemben semmi olyan nem épülhet, ami ott esztétikai zavart kelt, harmadsorban pedig a turisztikai célok maximális érvényesülését, tehát a tó megközelítését. Ezt a három szempontot azonban csak az önkormányzat és a beruházó tudja egymással letárgyalni, hiszen a beépítésre vonatkozó szabályozások tekintetében a helyi építési szabályzat határozza meg azt, hogy az értékesítést követően, amennyiben az megtörténik, mit lehet építeni ezeken a területeken. Ez pedig a helyi építési szabályzatból következik. Ha a helyi építési szabályzattal szembemenőleg akar bárki, a későbbi tulajdonos bármit megépíteni, akkor azt blokkolni tudja az önkormányzat, hiszen a földhivatal ezeket az engedélyeket nem fogja rájegyezni a széljegyekre. Tehát a helyi önkormányzat kezében van a helyi építési szabályzaton keresztül annak a lehetősége, hogy ezt korlátozni tudják. A két említett törvény, a beruházási törvény és a településképi törvények tekintetében pedig a magyar állam az önkormányzatok ilyen irányú jogköreit erősíteni, támogatni fogja a közcél maradéktalan érvényesülése érdekében. Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   2-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai