Felszólalás adatai

Felszólalások:   40   41-62   63-80      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : Tisztelt Ház! Folytatjuk munkánkat. Megkérem képviselőtársaimat, hogy akinek halaszthatatlan, sürgős feladatai nem követelik meg, hogy eltávozzon az ülésteremből, az foglaljon helyet, hogy munkánkat zavartalanul tudjuk végezni; kormánypárti képviselőtársaimra is ez vonatkozik. (Megtörténik.)

Tisztelt Ház! Soron következik a Magyar Honvédség csádi katonai szerepvállalásáról szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés H/5650. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető.

Most megadom a szót Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter úrnak, honvédelmi miniszternek, a napirendi pont előterjesztőjének. Megkérdezem, miniszter úr, a helyéről mondjae el a felszólalást. (Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelzi, hogy igen.) Igen. Miniszter úr, öné a szó.

SZALAY-BOBROVNICZKY KRISTÓF honvédelmi miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a lehetőséget.

A veszélyek korát éljük. Idáig megfeszített idegszálaink minden figyelmével az ukrán-orosz háborúra koncentráltunk, és ez sem volt elég; most, az elmúlt napokban tragikus körülmények között csatlakozott ehhez a helyzethez az izraeli háború, fegyveres konfliktus, amely megosztja a világ biztonságáért aggódók figyelmét.

(11.00)

Ezek a konfliktusok közvetlenül is hozzájárulnak azokhoz a problémákhoz, amelyek egyre csak nőnek. Gabonaválság alakult ki az ukrán háború hatására, a begyűrűző szankciós infláció gazdasági nehézségeket okoz, és ezek direkt módon is hozzájárulnak a migráció folyamatos növekedéséhez.

Magyarország mindig is a migráció megállítása mellett volt, ennek ellenére folyamatosan özönlenek a migránsok Európa irányába, és Magyarország mindig amellett volt, hogy a problémákat ott kell kezelni, ahol keletkeznek, nem pedig áthozni őket Európába, ne adj’ isten, Magyarországra. Ennek a migrációnak és a fokozódó, még ezt is tovább növelő migrációs nyomásnak az egyik legfontosabb kiindulópontja pont az afrikai térség, az afrikai térségen belül az, amit úgy nevezünk, hogy Száhel-régió. Ez Afrika sivatagos, középső sávja, amely önmagában is rendkívül nehéz életkörülményeket, rossz gazdasági körülményeket, járványhelyzetet hordoz magában, és emellett nagyfokú politikai instabilitást, a régió államai egyre-másra dőlnek be, ami természetes módon a régióban amúgy is intenzíven jelen lévő iszlám fundamentalista terrorizmus tevékenységét növelte csak meg az utóbbi hetekben-hónapokban.

Ezek is közvetlenül hozzájárulnak a migránsok számának növekedéséhez. Ennek a régiónak az összeomlása újabb és kimagasló hullámot eredményezhet akár a legközelebbi jövőben, hiszen ma már ebben a globalizált, minden mindennel összefüggő világban, még ha látszólag távol is történik tőlünk, pillanatok alatt Magyarország és a magyar emberek biztonságát közvetlenül érintő körülmények következhetnek be.

Ebben a régióban Magyarország már korábban is jelen volt. Elég emlékeztetni magunkat a Maliban, egyébként politikai összeomlás eredményeképpen meghiúsult katonai részvételünkre is, vagy arra, hogy nem olyan régen, az akkor még hatalmon lévő nigeri kormány védelmi miniszterével itt, Budapesten írtam alá kétoldalú katonai együttműködést. Így tehát a régióban való gazdasági, diplomáciai és katonai jelenlétünk sem példátlan, ebben az elmúlt években már volt alkalmunk bizonyítani.

A Száhel-régió továbbra is még egyetlen, egyelőre stabil állama pedig Csád. Ez az ország sem mentes természetesen az előbb említett viszonyoktól, mind a gazdasági nehézségektől, mind a megélhetés nagyon nehéz körülményeitől, a vízbiztonság, élelmiszer-biztonság, járványok kérdéskörétől. De természetesen, ahogy követjük az eseményeket, látjuk, hogy a körülötte lévő szomszédos országok egyre-másra omlanak össze, puccsok, illetve polgárháborúk színterei, elég csak Szudánra gondolnunk, amely a már eddig is meglévő menekültáradathoz folyamatos menekültáradatot adott hozzá csak a legutóbbi időkben is. Tehát nemcsak a Száhel-övezetben van baj, hanem Csádban is baj van.

Magyarországnak az az érdeke, hogy a problémákat ott kezeljük tehát, ahol keletkeznek. Ennek érdekében a magyar kormány úgy döntött, hogy egy komplex segítségnyújtási csomagot állít össze, ajánl fel és hajt végre Csádra vonatkozóan. Ennek gazdasági, humanitárius és társadalmi elemei is vannak. A Hungary Helps ernyőjén keresztül valósult meg több, már a helyszínen történt felmérés, illetve a segítségnyújtásra irányuló látogatás történt meg. Az az országgyűlési határozat pedig, amelynek a vitáját most folytatjuk, és amelyet benyújtottunk, arra irányul, hogy a csádi elnök meghívására katonai missziót is indítsunk Csádba azzal a hármas céllal, hogy hozzájáruljunk a migráció megfékezéséhez, támogassuk a terrorizmus elleni küzdelmet, és biztonságot nyújtsunk annak a komplex gazdasági, szociális és humanitárius segítségnek, amelyet Magyarország a Hungary Helps keretében visz oda.

Ehhez a tevékenységhez kérem a tisztelt Országgyűlés támogatását. 2024 tavaszától maximum 200 fős misszió indulna Csádba a fent említett célok biztosítása érdekében. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Ennyiben tudom összefoglalni a benyújtott határozat indoklását. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Ház! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Németh Szilárd képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy az előbb miniszter úr is elmondta, a veszélyek korát éljük. A jelenleg is zajló háborúk arra figyelmeztetnek, hogy évek óta milliószámra jönnek a migránsok, köztük a szélsőségesek és a terroristák is egyrészt a Közel-Kelet és a Balkán térségéből, valamint, ahogy miniszter úr is utalt rá, Afrikából.

Brüsszel szándékosan mást ért a migráció kezelésén, mint a schengeni határvédelemmel megbízott Magyarország. A brüsszeli bürokraták és az EP baloldali politikusai nem megállítani, hanem megszervezni akarják a migrációt. Az embercsempész bűnözői bandák és az álcivil Soros-szervezetek segítségével ellenőrizetlenül utaztatják, pénzelik és engedik be a ránk zúduló tömegeket, köztük a gyilkos merényletek végrehajtására kiképzett szélsőségeseket is. Ennek a következményei most jól látszanak: az afrikai, közel-keleti kulturális, vallási és etnikai konfliktusok Európára is átterjednek, gyilkos terrorcselekményeket hajtanak végre, no-go zónák szerveződnek, a második világháború óta nem látott mértékben nőtt az agresszív cselekvő antiszemitizmus.

Európa nyugati felén Brüsszel elhibázott politikájának tudható be az is, hogy a Belügyminiszterek Tanácsa az új migrációs paktum elfogadásával, a kötelező kvóták erőltetésével szabad utat ad nemcsak a déli, hanem az északi, keleti, valamint a nyugati migrációnak is. Ha ezt is elfogadjuk, teljes káosz, mindennapos félelem, rettegés, bűnbandák randalírozása, gazdasági visszaesés, illetve antik, zsidó, keresztény kultúránk, európaiságunk lényegének és szociális jólétünknek a teljes felszámolása vár ránk.

Az ismeretlen személyazonosságú emberek bűnözők által szervezett tömeges, erőszakos behatolása az Unióba nem humanitárius kérdés, ahogy ezt Nyugat-Európában a baloldali politika és a Soros-média láttatni szereti, hanem szuverenitási és belbiztonsági kérdés. Szögezzük le: a helyi háborúk, üldöztetések elől menekülőkkel együtt sokkal, de sokkal nagyobb létszámban, tömegesen érkeznek az európai jólétet megcsapolni szándékozók, köztük kemény köztörvényes bűnözők és katonailag, hírszerzésileg kiképzett terroristák. 2015 óta minden európai gyilkos merénylet bebizonyította, hogy a migráció és a terrorizmus kéz a kézben jár.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Országgyűlés! A magyar kormány szubszaharai térséggel kapcsolatos külgazdasági és külpolitikájának alapvetése, hogy az onnan érkező illegális migrációt az egyes országok gazdaságának fejlesztésével, munkahelyek teremtésével, a megélhetés helyben történő biztosításával lehet hatékonyan kezelni. A Száhel-övezet országainak utóbbi években tapasztalható stabilitásvesztéséhez jelentős részben hozzájárult az ottani terrorszervezetek által gerjesztett migráció és az arra telepített embercsempészet. A kormány ezért számos módon hozzájárul a sérülékeny régiók  ahogy Csád esetében is  komplex támogatásához. Mindez magában foglalja a humanitárius, diplomáciai és katonai elemeket, de hazánk a katonai biztonsági szempontokon túl gazdasági, társadalmi szempontból is hozzá tud járulni a stabil biztonsági környezet kialakításához, illetve fenntartásához.

(11.10)

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Csád Közép-Afrikában elfoglalt helye miatt jelentős regionális szereplő ebben a menekültválságban, így stabilitásának megőrzése kulcsfontosságú a magyar és az európai érdek szempontjából is. Magyarország a Csádi Köztársaság területén történő katonai szerepvállalással egyúttal hozzájárul a nemzetközi közösség terrorizmus elleni közös fellépéséhez, a csádi haderővel és a kormányzattal való szoros kapcsolattartásban, szakmai együttműködésben.

Az Országgyűlés felhatalmazása a Csádi Köztársaság területén egy legfeljebb 200, váltási időszakban 400 fős, a szükséges technikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel ellátott katonai kontingensnek tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatok ellátásában és a helyben lévő magyar érdekeltségek és a Hungary Helps program oltalmazásában, továbbá a terrorizmus elleni küzdelem támogatásában való részvételre terjed ki, szükség esetén a szövetséges nemzetközi erőkkel való együttműködéssel.

A szerepvállalásban való részvétel honvédeink részéről teljesen önkéntes alapon történik. A tervezett magyar katonai misszió katonaszakmai szempontból is jelentősnek számít, mivel a térségben jelen lévő más nemzetekkel együttműködésben, de önálló magyar szerepvállalásként indul el.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a jelen határozati javaslatot, figyelemmel a Csádi Köztársaság 2023. szeptember 19-én kelt meghívólevelére, hozzájárulását adja a Magyar Honvédség Csádi Köztársaság területén történő szerepvállalásához, ezen belül szükség esetén alkalmazásához is. A magyar kormány felismerte, hogy a közép-afrikai térség helyzete befolyásolja hazánk, nemzetünk és egész Európa jövőjét, tehát mindent meg kell tennünk azért, hogy Csádban a stabilitás fenntartható legyen. Kiemelten hangsúlyozzuk, hogy a csádi magyar katonai misszió a terrorizmus elleni harc mellett hozzájárul az illegális migrációt kiváltó okok megszüntetéséhez is.

Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy a kormány migráció- és terrorellenes, a migrációt megállítani, a terrorizmust megelőzni és felszámolni akaró törekvéseit a Fidesz-frakció messzemenőkig támogatja, ezért a jelen határozati javaslatot meg fogjuk szavazni. Nekünk Magyarország szuverenitása, a magyar emberek biztonsága az első. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti sorokban.)

ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Köszöntöm képviselőtársaimat. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Arató Gergely képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Ház! A kormány ismételten azt kéri a magyar parlamenttől, hogy adjon fölhatalmazást magyar katonák Afrikába való küldésére. Mondom, ismét, hiszen volt már ilyen eset, majd később utalok erre. Egy olyan misszióról van szó, amely egyébként nem valamilyen nemzetközi szervezet, nem a NATO, nem az ENSZ vagy nem az EU mandátumával, felhatalmazásával történik, hanem a csádi elnök felkérése alapján.

Meglehetősen árulkodó az, hogy mire hivatkozik az indokolás, a miniszter úr, a képviselő úr is említette, szeretném ezt idézni. Arról van szó, hogy magán- és állami szereplőknek ez a misszió lehetővé teszi a gazdasági, mezőgazdasági, külkereskedelmi szerepvállalást, és ennek a védelme lenne ennek a kontingensnek a feladata az előterjesztés alapján. Magyarán szólva, gazdasági érdekeltségeket kívánnak ezzel a kontingenssel védeni, ha tetszik, a szokásos NER-oligarchák magánhadseregeként kívánják használni a Magyar Honvédséget Afrikában.

Olyan helyre küldenék ezeket a katonákat, amely egyébként a világ egyik legveszélyesebb térsége. A környező országok közül, a szomszédok közül jelen van a Wagner-csoport például Líbiában és Szudánban, de Csádban is egyébként kisebb mértékben jelen van. Na, erre a helyre szeretnék küldeni a magyar katonákat önök, hogy megvédjék a gazdasági érdekeiket, nem az országot, hanem bizony-bizony bizonyos gazdasági csoportok érdekeit.

Mindig lenyűgözve hallgatom, most is Németh Szilárd képviselőtársamnál, hogy önök az embercsempészet és a migráció micsoda ellenségei. Ehhez képest önök voltak azok, akik közel 1400 embercsempészt bocsátottak szabadon, kiengedték őket a börtönből, engedték, hogy kimenjenek, és engedték, hogy újrakezdjék az országon kívül  gyanítom, hogy belül is  a tevékenységüket. Na hát, így harcolnak önök az irreguláris migráció és embercsempészet ellen.

Azt mondtam, hogy voltunk már ilyen helyzetben, hiszen emlékezetes, hogy 2021 novemberében behoztak önök egy hasonló javaslatot, hogy Maliba küldjünk magyar csapatokat. Hozzáteszem, ott legalább egy francia kezdeményezésű misszióról volt szó, tehát nem egyedül mentek volna a magyar csapatok, hanem valamifajta együttműködésben, de hát ott is az történt, hogy végül ez nem valósult meg, kiderült, hogy nem alkalmas erre a helyzet. Mi a garancia arra, hogy most jobban számoltak, jobban átgondolták, mint a mali misszió esetében?

Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy erősen az a benyomásunk, hogy itt egy gazdasági érdekektől motivált, nem átgondolt, kockázatos misszióról van szó.

Végül még azt szeretném szóba hozni és megemlíteni, hogy egyébként a következő napirendi pont keretében önök fognak felhatalmazást kérni, hogy a szomszédban zajló háború miatt a kormány mindenféle dolgokat megtehessen. Kétségkívül veszélyes hely Európa is már, valóban a szomszédunkban háború zajlik. Ebben a helyzetben, és abban a helyzetben, amikor miniszter úr áldásos tevékenységével sikerült jelentősen tönkretenni a Magyar Honvédséget többek közt a tapasztalt tisztek és tábornokok nyugdíjba küldésével vagy elküldésével, ebből a legyengült Magyar Honvédségből még kalandor missziókat biztosítani meglehetősen kockázatos.

Mindannyian olvastunk Rejtő Jenőt gyerekkorunkban, mindannyiunkat vonz ez a szaharai romantika, szubszaharai romantika vagy afrikai romantika, de honvédelmi döntéseket, az ország sorsáról való döntéseket nem lehet ennek alapján meghozni.

Nem fogok meglepetést kelteni azzal, azt hiszem, ha elárulom, hogy ennek alapján ezt a nem átgondolt, nem a nemzeti érdekeket szolgáló missziót a Demokratikus Koalíció nem támogatja.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Simicskó István képviselő úrnak, a KDNP-képviselőcsoport vezérszónokának, frakcióvezetőnek. Parancsoljon, frakcióvezető úr!

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hadd kezdjem azzal, hogy az előttünk fekvő javaslatot a KDNP frakciója támogatja természetesen. Több szempontból támogatjuk, hiszen egyrészt a Magyar Honvédségnek minden ilyen külföldi misszió igen-igen hasznos és jó a tapasztalatszerzésre. Más kultúrákat, harceljárásokat is megismernek, békefenntartásban vesznek részt, tehát a térség stabilitását ilyen módon jelentős mértékben tudjuk segíteni.

Azt hiszem, hogy a szubszaharai térségről mindenki tudja, hogy egy érzékeny régió, miniszter úr erről beszélt, sérülékeny régió, és valóban mi is úgy látjuk, hogy minden olyan döntést, amit a kormány meghoz, és szándékot, amit végre akar hajtani, ami a migrációval és a terrorizmussal szemben való fellépést erősíti, azt mi mindig is támogattuk és támogatni is fogjuk a jövőben. Magyarországnak ez az érdeke, Magyarország biztonságát ez szolgálja igazából. És valóban, ha egy térségben sérülékeny viszonyok alakulnak ki, akkor oda kell menni, és ott kell segíteni.

Amit Arató Gergely képviselőtársam mondott, nagy érdeklődéssel figyeltem szintén, de amikor azt a kritikát fogalmazta meg, hogy bizonyos gazdasági érdekeket védenek a magyar katonák majd Csádban  hát, azt javaslom, kedves képviselő úr, tanulmányozza az összes külföldi missziót, ami eddig megtörtént katonai értelemben. Bosznia-Hercegovinától Koszovón át Irakig mindenhol gazdasági érdekeket is védtek. Sőt, jelentkeztek különböző amerikai, francia, brit és egyéb más, német cégek is, hogy éppen a helyreállításban, az újjáépítésben milyen módon vesznek részt. Ez nem idegen ettől, sőt a helyieknek is ez az érdeke, hiszen minél előbb visszaállhat az élet a normális kerékvágásba. És az, hogy az agrárium, a mezőgazdaság területén is segít a magyar kormány, az, hogy a társadalom stabilitásában is segít, és különböző gazdasági kérdésekben is segít Csádnak, szerintem a csádiak érdeke is, a térség érdeke is, és ha ebben magyar érdek is megmutatkozik, az miért lenne káros. Szerintem az a helyes, ha ebben megmutatkozik magyar érdek is. Tehát ez nem idegen, a világ már csak így működik, úgyhogy ezért is támogatjuk a részvételt.

(11.20)

Ráadásul a kormánynak van egy 2019-ben elfogadott Afrika-stratégiája, ebbe is beleilleszkedik ez a szerepvállalás. Ez egy komplex nemzeti szerepvállalás lesz, ahogy a miniszter úr erről szólt.

Azt mindenképpen látjuk egyébként, tisztelt képviselőtársaim, hogy ma már olyan világban élünk, amire utaltam a napirend előtti felszólalásomban, hogy ha csak elmegyünk Nyugat-Európába, mit látunk: no-go zónákat, a migráció, az illegális tömeges migráció hatására rendkívül rossz közbiztonsági állapotokat. Látjuk a mostani, Izraelt ért terrortámadás esetén, hogy milyen mértékű szimpátiatüntetések voltak a Hamász mellett.

Ez évekkel korábban elképzelhetetlen lett volna Nyugat-Európában. Ma már itt tartunk, néhány év leforgása alatt itt tartunk. Több tízmillió illegális migráns érkezett Nyugat-Európa számos országába. Hála istennek, a magyar kormány a határkerítést megépítette, és mindent megtesz az illegális, tömeges migráció megállítására és visszafordítása érdekében. Reméljük, hogy előbb-utóbb a józan ész felülkerekedik majd Brüsszelben is, és elfogadják a mi álláspontunkat, és követik ezt az álláspontot, bár most sok remény erre nem látszik egyelőre.

Viszont azt mindenképpen elmondanám, tisztelt képviselőtársaim, hogy amikor itt, a Kárpát-medencében az őseink veszélyt éreztek, akkor mindig minden faluban, minden településen meghúzatták a harangot, mondhatnánk úgy, hogy a vészharangot. Esztergomban néhány napja már az eddigi négy harang helyett hat harang hangja szól. Ez a plusz kettő harang Németországból érkezett, tisztelt képviselőtársaim, ahol lebontották a templomot. Azért ez önmagában, gondoljanak bele, elárul sok mindent, hogy Németország hol tart ma a keresztény Európában, hogy adja fel önmagát, hogy adja fel Nyugat-Európa, az európai civilizáció önmagát.

Többek között látható, és láttuk már ezt a történelem folyamán, hogy különböző civilizációk az önfeladás útját járva hová jutnak. Nagyon hasonló tüneteket látunk sajnos Nyugat-Európa-szerte. Magyarország ebben is igyekszik példát mutatni. Már csak a kereszténység védelme érdekében vagy a zsidó-keresztény kultúra védelme érdekében, ha már az izraeli támadást is említettem az elején, szerintem mindent meg kell tennünk, és erőnkhöz mérten szerepet kell vállalnunk. Örülök annak, hogy a Magyar Honvédség képes erre.

Ha a Magyar Honvédség leépítéséről és legyengítéséről beszélt Arató Gergely, akkor azért én utalnék az önök időszakára. Hát, ha valakik nem sokat tettek a Magyar Honvédség megerősítéséért, az pont önök. Emlékeztetek arra, hogy 17 tartalékos katonája volt a Magyar Honvédségnek 2010-ben, amikor átvettük a kormányzás lehetőségét. Ezzel nem nagyon lehet, hogy mondjam, mellet döngetni, nem beszélve arról, hogy az önök miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc 77 darab T-72-es felújított harckocsit ajándékozott Afganisztánba meg Irakba.

Tehát az az igazság, hogy önök azért nagyon sok mindent tettek, hogy a Magyar Honvédség 2010-re szinte teljesen leépült. Ezzel szemben az elmúlt évek munkájának köszönhetően valóban komoly fejlődésen… (Dr. Harangozó Tamás: 2015-re!) Tizenötre? (Dr. Harangozó Tamás: 2015-re!) Igen, igen, köszönjük szépen a kiegészítést…  2010-re. Tehát a Magyar Honvédség fejlesztése elindult.

Én örülök annak mint volt honvédelmi miniszter, hogy a miniszter úr viszi tovább ezt a zászlót, és tényleg tetten érhető a technikai korszerűsítés és a fejlesztések tömkelege. Soha ennyi fejlesztés nem történt a Magyar Honvédségben, és a tartalékos rendszer is bővült, területvédelmi elven lett újjászervezve. Szerintem fontos dolog, hogy meg tudjuk mutatni a világnak, hogy igenis képesek vagyunk még a csádi térségben is 200 katonával a békét szolgálni, és ezt a valódi missziót ellátni. Úgyhogy mi messzemenőkig támogatjuk, meg is fogjuk szavazni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Harangozó Tamás képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Igen, bocsánat a bekiabálásért, csak pontosítani szerettem volna az objektív történelmi hűség kedvéért, hogy a Magyar Honvédség a mélypontját ’15-ben érte el. Az tény és való, hogy 2015 óta az első ötévnyi mélyrepülés után az Orbán-kormány úgy döntött, hogy érdemben elkezdi fejleszteni a honvédséget, de a mélypont mind költségvetésben, mind képességben teljesen egyértelműen akkor állt be. Ez, mondjuk, nem szépíti az előtte lévő évek történéseit sem, de így tisztességes, és így objektív.

Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Honvédség csádi katonai szerepvállalásáról szóló H/5650. számú határozati javaslat egy teljesen új külföldi katonai művelet megindítására adna felhatalmazást a továbbiak szerint: honos alkotmányos alap az Alaptörvény 47. cikke (2) bekezdése szerint, nemzetközi jogi alap a Csádi Köztársaság elnökének 2023. szeptember 19-ei meghívólevele, a létszám 200 fő, váltásidőszakban legfeljebb 400 fő, feladat a Csádi Köztársaság területén tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatok ellátása, az ott tartózkodó magyar állampolgárok és a helyben lévő magyar érdekeltségek oltalmazása, továbbá a terrorizmus elleni küzdelem támogatása. Ami érdekes, hogy a felhatalmazás a továbbiakban kiterjed nemcsak az állomásozásra, hanem szükség szerint az alkalmazásra is kiterjed, tehát harci cselekményekben való részvételre.

A nemzetközi jogi mandátum vagy állami meghívás esetén a hozzájárulás kiterjed a Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zrt. feladatainak támogatására vonatkozó, a Csádi Köztársasággal határos államok területén az ott tartózkodó magyar állampolgárok és a helyben lévő magyar érdekeltségek oltalmazásának érdekében végzendő katonai feladatokra is, időbeni terjedelem 2025. december 31.

A kért felhatalmazás, tisztelt Ház, teljesen eltér az elmúlt 30 év hasonló kezdeményezéseitől. Ezúttal a Magyar Honvédség nem egy nemzetközi koalíció részeként, nem az ENSZ, a NATO vagy az EU műveletében, hanem teljesen önállóan vágna bele egy katonai műveletbe.

A Száhel-övezet kétségtelenül jelentős hatással van Európa, így Magyarország biztonsági környezetére is. Emiatt az övezetben való nemzetközi vagy európai szerepvállalásban való részvétel szolgálja Magyarország biztonsági érdekeit. Az előterjesztés azonban semmilyen magyarázattal nem szolgál arra, hogy kiterjedt nemzetközi katonai művelet hiányában a teljességgel általános megfogalmazásokon túl pontosan milyen célokra is szolgálna a Magyar Honvédség önálló katonai művelete.

A Magyar Nemzet már múlt héten cikkezett a tervezett csádi katonai szerepvállalásról. A művelet konkrét célja és háttere azonban nem világos a Honvédelmi Minisztérium kommunikációjából sem. Az azonban kiderült a cikkből, hogy a műveletet nem a térségben aktív francia erőkkel együttműködésben tervezik. Idézem, a tárcavezető szavaiból az tűnik ki, hogy „a magyar kontingens önállóan fog tevékenykedni, az országban vannak ugyan francia csapatok, de a jelenlegi állás szerint nem fognak velük közös műveletet folytatni”. Nem ismert a Csádi Köztársaság elnökének meghívólevele. A kért felhatalmazás azért is kifejezetten szokatlan, mert hangsúlyosan jelenik meg benne a magyar gazdasági szerepvállalás. Ez ráadásul magán-, illetve állami szereplők részvételét jelenti.

A kontingensnek kifejezett feladatául szabja a javaslat a magyar érdekeltségek oltalmazását. Hasonló indok egykori gyarmattartó országok vagy az adott államban jelentős tőkeexportot végrehajtó államok esetében szokott lenni. Kérdés, hogy milyen magyar érdekek vannak Csádban, amelyeket a magyar katonák életének kockáztatásával kell védelmezni.

A tervezett katonai művelet a Magyar Honvédség létszámához mérten kifejezetten jelentős, a 200 fős kontingens állomásoztatása Koszovó után jelenleg a Magyar Honvédség legjelentősebb külföldi jelenlétét eredményezné. A felhatalmazás kifejezetten rögzíti, hogy a kontingens szükség szerint alkalmazásra is kerülhet. Ez a harci cselekményekben történő aktív részvételt jelenti.

Az alábbi kérdéseket szerintünk mindenképpen tisztázni kell, mielőtt arról tudnánk beszélni, hogy támogathatóe, vagy nem. Miniszter Úr! A Csádi Köztársaság elnöke meghívólevelének tartalma. Csád lakossága és politikai vezetése részéről az akció fogadtatása. A NATO-szövetséges országok álláspontja, különösen a térségben aktív francia hozzáállás. A katonai művelet céljainak pontos tisztázása. Milyen magyar és magánszereplők érdekeltségeit kellene védelmezniük a mi magyar katonáinknak?

A Honvédelmi és Rendészeti Bizottságban a mi megítélésünk szerint meg kell követelni a tervezett művelet és az abban részt vevő magyar katonákat fenyegető biztonsági kockázatok részletes bemutatását. Ezt a Honvédelmi Bizottság zárt ülésén meg lehet tenni. Hogyha valóban vannak érdemi információik, terveik és javaslataik, amelyek ezt a missziót megalapozzák, akkor jöjjenek be a Honvédelmi Bizottság zárt ülésére, és mutassák be nekünk azt. Anélkül biztos, hogy látatlanban egy ilyen határozati javaslatot megszavazni és a mi katonáink életével való rendelkezést politikusra rábízni nem lehet. Ez a javaslat erre teljesen alkalmatlan.

(11.30)

Miután Afrikáról beszélünk, és miután Csádról beszélünk, és miután vannak tapasztalatok vagy legalábbis hírek arról, hogy az eddigi afrikai misszióban hogyan sikerült például a katonáinknak az egészségi állapotára vigyáznia a Magyar Honvédségnek, csak úgy halkan jegyzem meg, ha az ember végiggondolja, hogy Magyarország kétszáz fővel hogyan fog Csádban egyedül egy saját tábort, műveleti központot, egyébként magát a feladatot végrehajtani. Ezekről szeretnénk látni valamilyen tervet, mert első ránézésre elég meredeknek és kivitelezhetetlennek tűnik, de hátha meg lehet minket győzni arról, hogy nem így van.

Az pedig, engedjék meg, hogy némi kétséggel töltsön el minket, hogy egy kétszáz fős magyar kontingens érdemben bármit befolyásolni tud Csádban, no pláne bármilyen migránsáradatot, ha szükséges, akkor meg tud állítani. Ugye, ez a vicc kategória, tisztelt képviselőtársaim?! Tehát tényleg jó lenne tudni, hogy egy kétszáz fős kontingens pontosan miért fogja kockáztatni az életét Csádban. Érdemes azt tisztázni, hogy nem valami magáncégek, magánemberek, magánbefektetések vagy érdekek házi biztonsági őrét fogjuk csinálni a magyar katonákból, és ezért kockáztatni az ő életüket.

Végezetül, amit tényleg jogilag is tisztázni kell, én még ilyet ugyan nem láttam, de lehet, hogy csak azért, mert nem vagyok kellően tapasztalt, de egy olyan általános felhatalmazást, hogy egy Csádban állomásozó kontingens, ahol az előterjesztés meg a hozzá fűzött kommentárok szerint is a térségben viszonylagos rend van, csak terrorizmussal meg állandó felkeléssel kell számolni, de a többiekhez képest viszonylagos, félig-meddig rend van az országban…  ez nem mondható el az őt körülvevő országok talán egyikéről sem, és mi, önök arra készülnek, hogy egy általános felhatalmazást adjanak arra, hogy bármelyik szomszédos országban a mi katonáink harci cselekményekben vegyenek részt. Ennek sem a nemzetközi jogi részét, sem a praktikus katonai részét, sem a magyar katonák életének a felesleges kockáztatása elkerülését ebből az előterjesztésből nem látjuk.

Summa summarum, én arra kérném a miniszter urat, hogy vagy itt válaszoljon, vagy ha olyanok  és elvileg olyanok  a feltett kérdéseimre adott válaszok, hogy nem bírja el a plenáris ülés formáját, akkor a Honvédelmi Bizottság zárt ülésén legalább tegyenek kísérletet arra, hogy megmutassák, bemutassák, hogy ez a misszió pontosan miről is szólna, és hogyan garantálják  nekünk ez a legfontosabb  a kiküldendő katonáink egészségét, oltásait, biztonságát, elhelyezését, és azt, hogy ne essenek teljesen fölöslegesen semmilyen módon áldozatul. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Sas Zoltán képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

SAS ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Miniszter Úr! Talán a legjobb az lett volna, ha erre az előterjesztésre nincs is szükség, miniszter úr elénk sem hozza, és a világ egy olyan hely lenne, ahol az államok közti konfliktus a tárgyalásos úton történő megoldás irányába mozdulna el, a különféle politikai és vallási fanatikus terrorszervezetek pedig önmagukat szüntetnék meg, az illegális migráció tömegei pedig egyszerűen csak elmúlnának. De a helyzet az, hogy a világ nem egy ilyen hely, bármennyire is szomorú ez számunkra.

A világ egy elég veszélyes hely, és a nemzetközi biztonsági környezet folyamatosan romlik. Ha hazánk szomszédságába, Ukrajnába tekintünk, akkor egy elhúzódó, hosszú, véres háborút láthatunk, aminek már százezer főt meghaladó halálos áldozata van, egymillió fölött vannak már a sebesültek, és Ukrajnából nagyságrendileg tízmillió ember menekült el. Ezzel párhuzamosan az izraeli események is azt mutatják, hogy a világban a konfliktusok szélesednek és egyre súlyosbodnak.

Ezek a világviszonylatban is nagy figyelmet kapott fegyveres konfliktusok egy picit elvonták a figyelmet az elmúlt évtizedben a Száhel-övezetben bekövetkezett eseményekről, hiszen valljuk be, a világ számára annyira azért nem volt fontos ez az övezet, viszont a mi szempontunkból fontos, hiszen a Száhel-övezet mind az illegális migráció, mind pedig a terrorizmus szempontjából kibocsátó területnek minősül.

Ha megnézzük Csádot mint országot, gyakorlatilag azt látjuk, hogy egy 17,5 milliós országról beszélünk, vallásilag egy picit megosztott, gazdaságilag pedig az elmaradott országok közé tartozik, több mint tízmillió ember él a szegénységi küszöb alatt. Viszont bármilyen furcsa is, a térségben ez az egyik még talán utolsó, stabilnak mondható ország, a környezetében, az övezetben, ha megnézzük, például Szudán esetében gyakorlatilag nem beszélhetünk központi államhatalomról, nem beszélhetünk egységes irányításról, tehát egy gyakorlatilag működésképtelen országról beszélünk.

A régióban megtalálható még, ami ebből a szempontból számunkra fontos: Mali, Nigéria, Niger, ahol azért azt kell lássuk  és a Mali-misszióról már beszéltünk többször is, és annak idején a Jobbik támogatta is, hogy oda katonákat küldjünk , abban a térségben azt láthatjuk, hogy jelentős számú terrorszervezet van jelen. Bármilyen furcsa is, de sokan azt hiszik, hogy az ISIS megsemmisült, és már nincs is, és ezzel nem is kell számolni a nemzetközi térben, azonban ez tényszerűen nem igaz, mert például Maliban és ebben a régióban, Nigerben is az ISIS jelen van. De nemcsak az ISIS van jelen, hanem meglepő módon még az al-Káida is, a JNIM nevű helyi szervezetével komoly fenyegetést jelent. Ezek az emberek vallási fanatikusok.

Elfelejtettem, és nagyon fontos még a Boko Haram megemlítése is, amely szintén egy olyan terrorszervezet, amely vallási alapon szerveződik, terrorista módszerekkel követ el erőszakot emberek ellen, és nagyon jellemző rájuk, hogy a saját népünkkel szemben is milyen hihetetlen kegyetlenséggel járnak el, és ezek az emberek egyébként  nem mellesleg megjegyzendő  a kereszténység kiirtását tűzték a zászlajukra, ami, azt gondolom, hogy azért Európában egy elég komolyan elgondolkoztató célkitűzés. Már csak azért is, hiszen látható, és erre már az elmúlt időszakban nemcsak vélemények és gondolatok voltak, hanem tényszerűen alátámasztásra is került és bebizonyosodott, hogy bizony-bizony a terrorszervezetek tagjai kőkeményen kihasználják az illegális migrációból adódó lehetőségeket, és az Európai Unió, így akár Magyarország területére is be tudnak jutni. Nem a napirend része, de ez ügyben nagyon-nagyon sok és fontos teendőnk van a déli határszakasz mentén, ahol ugyanezek a körök felbukkannak egy más régióból, a Közel-Kelet és a Távol-Kelet vonatkozásában.

Egy gondolat még Nigériáról. 220 millió ember lakja, ami azért egy elgondolkoztató, hatalmas tömeg, és ott is, azért hozzá kell tennünk, hogy fele-fele a vallási megosztottság, és az életszínvonal ott is jelentősen alacsony.

Csád szerepe miért is ilyen fontos számunkra? Megítélésünk szerint Csád az az ország, amelyik egyszerűen földrajzilag lehetőséget tud biztosítani arra, hogy Líbiába el lehessen jutni. Tehát földrajzilag az elhelyezkedése, hogy északi szomszédja, Líbia irányában ad és biztosítana lehetőséget, hogy jelentős tömegek át tudjanak rajta vonulni.

Líbia kérdésében, a Kadhafi-rendszer megdöntését követően gyakorlatilag egy olyan hatalmi vákuum alakult ki, ami gyakorlatilag Líbiát háromfelé osztotta. Több kormánya van, teljesen átláthatatlan és bonyolult ott a helyzet, a politikai helyzet, a katonai helyzet, és ezek az erők egymással is összecsapnak, de ami az Európai Unió és Magyarország szempontjából fontos kérdés, az nem más, mint hogy Líbiából indul ki a Földközi-tengeren keresztül, a mediterrán útvonalon az Európai Unióba érkező legnagyobb számú illegális migráció. Tehát ez egy nagyon-nagyon fontos kérdés, hogy a líbiai helyzetet lehessen valahogy stabilizálni, vagy a csádi útvonalat el lehessen vágni.

Itt jön be az a kérdés, hogy mit is tudunk tenni, mit is akarunk tenni mi innen, Magyarországról, mi az, amit érdemes megpróbálni, mit ér kétszáz katona vagy mit nem. Én azt gondolom, hogy elsősorban arról kell döntenünk, vagy arról kell egyfajta konszenzusra jutnunk, hogy akarunke tenni az ellen, hogy az illegális migráció és a terrorizmus bejusson Európába, vagy csak beszélgetni akarunk róla, és különféle, jobbnál jobb ötletekkel elkávézgatni.

Szerintem a helyzet megérett arra, hogy igenis tenni kell, igenis föl kell lépni, és nem tudom, hogy mit fog jelenteni kétszáz katona, ha ott lesz, de egy biztos, hogy kétszáz katonával több lehetőségünk lesz, mintha nem lenne ott senki. És igen, a katonaság, a honvédség számára ez egy rendkívül nehéz, kihívásokkal terhelt feladat lesz, amennyiben az Országgyűlés támogatja, és ennek megfelelően bizonyos kérdéseket szükséges tisztázni. Nyilvánvalóan a misszióban kizárólag az önkéntesség alapján lehessen részt venni, illetőleg azért ne felejtsük el, hogy igen, valóban, a misszió Magyarország önálló vállalása, azonban a térségben és konkrétan Csádban is jelentős számú francia katonai erő állomásozik.

(11.40)

Mindenképpen fontosnak tartom, hiszen az előterjesztés úgy fogalmaz, hogy szükség esetén a szövetséges nemzetközi erőkkel való együttműködés egy kiemelt cél. Én nagyon nagy tisztelettel jelzem innen miniszter úrnak, hogy szerintem ez a szükség ideje már most eljött, amikor még ki sem küldtük ezeket a katonákat. Tehát a franciákkal történő egyeztetés, a velük történő együttműködés egy rendkívül fontos pontja lehet ennek a küldetésnek.

A Jobbik-Konzervatívok, ahogy az elmúlt időszakban is, egyetértettek azzal és tudták azt támogatni, hogy az illegális migrációt és a terrorizmust úgy lehet visszaszorítani, hogy azokon a területeken, ami a kibocsátásért felel, az ott lévő problémákat fel lehessen számolni, meg lehessen oldani. Ezért ezekkel a gondolatokkal, az önkéntesség, illetve a franciákkal történő együttműködés útján a Jobbik-frakció tudja támogatni az előterjesztést. Köszönjük szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Novák Előd képviselő úrnak, a Mi Hazánk képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

NOVÁK ELŐD, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Izrael által támogatott, választásokat betiltó, tüntetőkre lövető csádi diktátor karhatalma lesz a Magyar Honvédség a kormány előterjesztése szerint, amin most jókat mosolyognak a kormánypárti képviselők, pedig már jelenleg is afrikaiakat képeznek lövészetre a magyar honvédek a Szahara déli részében lévő Maliban. Jövőre tehát Csádba is küldene a kormány már egyenesen kétszáz katonát, a szerepvállalás költségét pedig titkosítja a kormány, amivel szemben egy módosító javaslatot is benyújtottam. Eközben Pintér Sándor és Rétvári Bence azt magyarázza a határt védő rendőreinknek, hogyan vonuljanak vissza, fülüket-farkukat behúzva, ha fegyverropogást észlelnek.

A magyar kormány Afrikát a lehetőségek kontinensének nevezte, és a kaszinókoncessziókon milliárdossá vált honvédelmi miniszter az elsivatagosodó Csádba ömlesztené a támogatásokat, többek közt orvosi missziók és mezőgazdasági fejlesztések formájában, melyekre szintén itthon volna szükség, hiszen például Matolcsy György nyilatkozata szerint a magyar élelmiszeripar a második legkevésbé versenyképes az EU-ban Bulgária után.

Csádban 2021 áprilisában meggyilkolták (0159) a 30 éven át hatalmon lévő államfőt, Idriss Déby Itnót, a hatalmat átvevő hadsereg másfél évig tartó átmeneti időszakot hirdetett; az ország ideiglenes vezetője az elhunyt államfő fia, Mahamat Idriss Déby lett. Azonban ígéretük ellenére másfél év után sem adták át a hatalmat a népnek, nem volt választás, helyette 2022 októberében bejelentették, hogy 2024-re halasztják a választásokat. Emiatt tüntetések indultak, de az ellenzéki szervezetek tevékenységének felfüggesztését és kijárási tilalmat rendelt el a csádi miniszterelnök, miután több mint ötvenen meghaltak és több mint háromszázan megsebesültek a kormányellenes erők tüntetésein. Határozottan elítélem a tüntetések elnyomását, amelynek következtében emberek haltak meg Csádban  nyilatkozta akkor az Afrikai Unió bizottságának elnöke.

Tisztelt Országgyűlés! 2023 márciusában több mint négyszáz kormányellenes lázadót ítéltek életfogytig tartó börtönre Csádban, nem éppen jogállami keretek között. A per csak egy hónapig tartott, egy börtönkomplexumban folytatták le zárt ajtók mögött, a független média kizárásával. A 2024-re tolt választás így felettébb kérdéses. A tüntetők közé lövés jövőre Csádban már akár a Magyar Honvédség feladata is lehet, ahogy arra múlt heti közleményemben is felhívtam részletesen a figyelmet.

Rendkívül és különösen farizeus a KDNP vezérszónoklatának álláspontja, miszerint nagyon nemes célokat, békefenntartást fogunk mi ott ellátni, egy szót sem ejtve arról, hogy miféle béke az, ahol ötvenen meghaltak, több mint háromszázan megsebesültek kormányellenes tüntetéseken, miféle béke az, ahol négyszáz kormányellenes tüntetőt ítélnek életfogytig tartó börtönre egy egy hónap alatt, zárt ajtók mögött lefolytatott bírósági eljárás során.

Egy szót sem ejtenek arról, hogy milyen elképesztő állapotok vannak ott, és azzal áltatják a magyarságot, hogy majd ott meg lehet fékezni azt a migrációt, ami Magyarországot elsődlegesen nem is abból az irányból fenyegeti, sokkal inkább Ázsia felől. Az afrikai migrációnak a legnagyobb veszélyeztetettje nyilvánvalóan, mondjuk, Olaszország, tehát, ha mi elsődlegesen a határunkat szeretnénk megvédeni, akkor azt természetesen más eszközökkel és egyébként máshol is kellene tenni. Elsődlegesen a magyar határon, és az eszközök tekintetében hadd emeljem ki azt a bírságot, azt az akár több ezer eurós helyszíni bírságot, amivel sújtani kellene a figyelmeztető feliratok és kerítés ellenére áttörő, fizikailag is károkat okozó, törvénysértő migránsokat. Normális esetben egy több ezer eurós helyszíni bírság, egy több millió forintos helyszíni bírság elvehetné a kedvét; elterjedhetne ennek a híre nyilvánvalóan, és az első egy-két ilyen eset után, azt gondolom, hogy nem is kellene olyan mértékben áldoznunk a határvédelemre, mint ahogy most láthatjuk, hogy milyen elképesztő kiadásokat, terhet jelent ez a magyar költségvetésnek is.

Ez a több ezer euró sokszor igenis a migránsok zsebében lapul, sokszor igenis készpénzben fizetik ki a migránsokat (sic!), tehát el lehetne tőlük ezt venni helyszíni bírság formájában, és ez nem jelenti azt, hogy utána Magyarországra be kellene fogadni vagy börtönbe kellene őket zárni. Természetesen az idegenrendészeti eljárást is külföldön kell megvárja a kérvényt benyújtó fél. Tehát Magyarországnak van lehetősége arra, hogy akár helyszíni bírsággal, akár például a mobiltelefonok bűnjelként való lefoglalásával ezt megtegye. Hiszen az embercsempészek felderítését is megkönnyítené, ha nemcsak visszataxiztatnák ezeket a migránsokat, hogy újrapróbálkozzanak egészen addig, amíg aztán ez nem sikerül. Nem csoda, hogy százezres számban mehettek már át Szlovákia felé is a migránsok Magyarország területén, hiszen amíg minden következmény nélkül csak visszataxiztatják őket a startvonalra, akkor nem csoda, hogy ez a következmény. Éppen ezért kellene teljesen emberséges módon… Tehát hiába mondta itt miniszterelnök úr a legutóbbi azonnali kérdések órájában, hogy őt nem viszi rá a lélek, hogy ezeket a nyomorult embereket megbírságoltassa. Nem azt mondtuk, hogy vegyék el a cipőjüket, azt mondtuk, hogy vegyék el azt a pénzt, ami az embercsempészeknél kötne ki. Azt mondtuk, hogy vegyék el azt a mobiltelefont, amit bűnjelként igenis le kell foglalni. Ezek javakorabeli férfiemberek jellemzően. Tehát, akiket miniszterelnök úr itt nyomorult emberekként ábrázolt, azok erőszakkal áttörik a határkerítést, és manapság már nagyon gyakran lőnek is a határt védő rendőrökre vagy határvadászokra. Ennek véget kell vetni.

És hogy milyen feladat vár ránk Csádban? Hát, a részletekről most nemigen lehet tárgyalni, hiszen egy szexvideóbotrány miatt a minap lemondani kényszerült a csádi honvédelmi miniszter. A Mi Hazánk Mozgalom szerint itthoni szolgálatért például a határon kellene tisztességesebb javadalmazást és hadgyakorlatokat biztosítani a magyar katonáknak, aki pedig nagyobb kalandra, gyakorlatra vágyik, annak ott van például a francia idegenlégió.

Eközben Izrael egyre nagyobb befolyást szerzett Csádban. Miután a zsidó állam az 1967-es háborúban elfoglalta a palesztin területeket, 22 afrikai ország közül Csád volt még a második, amely tiltakozásul felszámolta a kapcsolatait Izraellel. De idén februárban a csádi elnök megnyitotta újra országa izraeli nagykövetségét mintegy ötvenévi diplomáciai szünet után  jelentette büszkén az izraeli sajtó. Láthatjuk tehát, hogy mik vannak még a háttérben.

Apropó, az izraeli határon szolgáló honvédjeink hazahozatalát is kezdeményezte a Mi Hazánk Mozgalom, ahogy Irakban és Csádban sincs keresnivalójuk a magyar katonáknak, inkább az immár automata fegyverekkel is ostromlott déli határkerítésünknél kellene szolgáljanak honvédjeink.

Magyarország terrorfenyegetettségét is növeli, hogy a magyar honvédek idegen háborúkban vesznek részt. Egy egész lövészszakaszt állomásoztat a magyar kormány Libanon és Izrael határán, ahol evakuálták is a lakosokat, már rakétatalálat is érte az ENSZ békefenntartó erőinek főhadiszállását Dél-Libanonban. Ez tehát nem a mi háborúnk.

Hajlandóe az Irak megszállásában részt vevő honvédjeink hazahozatalára a kormány?  tettem fel a kérdést legutóbb, néhány hete miniszter úrnak, de egy gumiparagrafusra hivatkozva titkosította lényegében ezt is, ahogy a mai napig sem számoltak el a csúfos bukással végződött afganisztáni megszállásban való részvételünk költségeivel sem. Nem tudhatjuk, hogy mennyibe került a magyar adófizetőknek ez.

(11.50)

Én azért kimondom, becslések szerint 75 milliárd forint. És abszurd módon most 200 honvédet küldene a kormány még Csádba is, miközben a déli határunkon volna szükség rájuk, ahol migránsok lőnek a rendőrökre.

Az Ukrajnában zajló háború miatt is fontos volna, hogy a honvédek ne a világ másik részén, hanem gyorsan mozgósíthatóan hazánk biztonságát segítsék inkább. A Mi Hazánk az egyetlen párt, amely az 1848-as márciusi ifjak követelését ma is vallja: magyar katonáinkat ne vigyék külföldre. Sajnos hiába szorgalmaztuk eddig az iraki megszállásban való részvételünk befejezését, miután az ottani parlament néhány éve döntést hozott a külföldi csapatok hazaküldéséről, de a magyar kormány sajnos azt közölte: ott maradnak a honvédek.

NATO-tagságunkból fakadó szerződéses kötelezettségünk csak arra volna, hogy egy tagállam megtámadása esetén segítsünk annak védelmében, de eddigi kormányaink túlbuzgósága miatt több külföldi megszállásban vettünk részt. Hadiipari fejlesztéseink is ezt a szempontot tartották szem előtt a haza védelme helyett, például a nehéz légi szállító kapacitás biztosításával. A külföldi szolgálatokat előtérbe helyező, moduláris rendszerű haderőfejlesztés helyett a haza védelmét önállóan ellátni képes honvédség összfegyvernemi tervezését szorgalmazza a Mi Hazánk Mozgalom honvédelmi szakpolitikája.

Az idegen érdekek helyett a magyar szempontokat helyeznénk előtérbe a hadseregfejlesztés során. Említettem már a nehéz légi szállító kapacitást, de említhetnénk a Gripenek légi utántöltésének biztosíthatóságát, miközben egy tankkal berepülhetik a Kárpát-medencét. Tehát finoman szólva nem elsődleges prioritások volnának ezek, a nehéz légi szállító kapacitás is nyilvánvalóan inkább az afganisztáni, iraki és hasonló megszállások miatt szükséges, viszont az erre költött százmilliárdokból inkább  ugye, csak Afganisztán 75 milliárd vagy még több  vonzóbb itthoni javadalmazást és modernebb felszerelést, komolyabb hazai hadgyakorlatokat kellene biztosítani honvédjeinknek.

Tisztelt Országgyűlés! Végül hadd hívjam fel figyelmüket arra, hogy hazánk számára a legfőbb biztonsági kihívást 2014-15 óta a soviniszta Ukrajna jelenti, amely az elmúlt évek során egyre inkább korlátozta a kárpátaljai magyar nemzetrész jogait, elnyomva és megfélemlítve a magyar közösséget.

Az elmúlt néhány évben ukrán oldalról számos verbális fenyegetés is érte Magyarországot. Sőt, két évvel ezelőtt Magyarországot Ukrajna második számú ellenségeként deklarálták. Fennáll a veszély, hogy Ukrajna fennmaradása esetén a Nyugat által felfegyverzett ukrán haderő a kárpátaljai magyarságon és akár Magyarországon vesz elégtételt a háborús kudarcuk miatt.

Sajnos a magyar fegyveres erők gyengesége könnyű célponttá teszi hazánkat, ezért különösen gyalázatos, hogy akár az oltatlanokat, akár az idősnek hívott 41-42 éves őrnagyokat is elzavarták a honvédségtől, miként azokat a hazafiakat is, akik akár egyszer kapcsolatba mertek kerülni, mondjuk, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal. És sorolhatnánk még azokat a konkrét eseteket is, amelyeket hiába vázoltam a honvédelmi miniszternek, ő füle botját sem mozgatja  immár nem is tudom, hányadik honvédelmi miniszter , hogy hazafiakat szorítanak ki a Magyar Honvédségből talán valamiféle nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva a belső iratokban, de ebbe betekintést soha nem kap az, akit hazafiként eltanácsolnak a honvédségből.

Éppen ezért volna szükség, ha már ilyen gyengeséget mutat a magyar fegyveres erők, és ha már az is felettébb kétséges, hogy szövetségeseink segítenének egy ilyen akár ukrán támadás esetén, a Mi Hazánk Mozgalom szerint, hogy inkább itthon állomásozzanak és gyakorlatozzanak a honvédeink az izraeli határ, Irak vagy akár Csád helyett. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Keresztes László Lóránt képviselő úrnak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Itt beszélünk a veszélyek koráról, beszélünk a különböző válságokról, kihívásokról, biztonsági kockázatokról, beszélünk a migrációról, illetve beszélünk az előterjesztés kapcsán a Magyar Honvédségről. Én azt gondolom, ha ilyen kérdéseket érintünk, akkor mindenképpen egy vita során illendő elmondani, hogy tisztelettel megköszönjük a munkáját mindazoknak, akik a magyar emberek biztonságának megőrzésén dolgoznak, megköszönjük a honvédeknek és mindenkinek, a különböző rendvédelmi szervek dolgozóinak, akár itthon, akár bárhol a világon teljesítsenek szolgálatot.

Azt is el kell mondani, én azt gondolom, hogy mindazok az emberek, akik az egészségüket, az életüket kockáztatják a magyar emberek biztonságának megóvásáért, lényegesen nagyobb anyagi, szakmai és minden szempontból megnyilvánuló megbecsülést érdemelnének, mint amit most tapasztalhatnak.

Itt nagyon sokat beszéltek, főleg a vezérszónokok, illetve az előterjesztő képviselője, a migráció kérdéséről. Én azt gondolom, és itt úgy hallottam a vita során, hogy konszenzus van abban, hogy egyetértünk, a migráció egy valódi sorskérdés, a migrációkrízis kezelése, ennek a hatásai, ennek a közvetlen kezelése és a kiváltó okok kezelése is valóban sorskérdés mindannyiunk, egész Európa és Magyarország számára is, és mindent meg kell tennünk azért, hogy meg tudjuk védeni érdekeinket, meg tudjuk védeni a magyar emberek biztonságát és Magyarország biztonságát. Úgyhogy az LMP mindig is következetes volt ebben a kérdésben, mindig is azt mondtuk, hogy az illegális migrációt meg kell állítani, Európa külső határait meg kell védeni, és a bevándorláspolitikát nemzeti hatáskörben kell tartani.

Én magam személyesen is megtapasztaltam azt egyébként néhány év alatt, amíg a Régiók Bizottságában, Brüsszelben sokszor kellett részt vennem különböző vitákban, hogy sajnos egészen elképesztő, sokszor kifejezetten álszent módon kezeli ezt a kérdést az európai politikai elit, és még mindig sajnos az európai politikai elit politikailag legerőteljesebb képviselői, erőközpontjai egyfajta lehetőséget látnak a migrációban, itt valami munkaerőpótlást szándékoznak ebben látni vagy fedeznek fel Európa számára, ami egészen gyalázatos. Ugye, nem egy vitát folytattam le én is Brüsszelben annak kapcsán, hogy ez még olyan szempontból is gyalázatos és elfogadhatatlan, hogy semmilyen módon nem veszik figyelembe a kibocsátó térségek, a kibocsátó országok érdekeit, és nem veszik figyelembe azokat a súlyos társadalmi kríziseket, problémákat, amelyek egyébként  amiket már említettek képviselőtársaim  bizony megnyilvánulnak Európa hétköznapjaiban.

Én mindig kritikával illettem egyébként az európai döntéshozókat is és a magyar kormányt is abból a szempontból, hogy nagyon sokat beszélnek úgymond a tüneti kezelésről, tehát konkrétan a védelemről, de kevés szó esik a kiváltó okokról és azok kezeléséről. Ugye, pontosan tudjuk, hogy a különböző konfliktusok mellett az éghajlatváltozás az, ami a legkomolyabb, legsúlyosabb kiváltó ok, különböző mértékadó becslések szerint 2050-re nemcsak hogy több tízmillió, de akár százmillió ember is klímamenekültté válhat és indulhat el a különböző kibocsátó térségekből. És azt pontosan tudjuk, hogy ha ilyen nagyságrendben érkeznek Európa felé bármilyen irányból a migránsok, akkor aligha lesz képes az öreg kontinens megvédeni magát. Tehát teljesen egyértelmű, hogy a legfontosabb feladat amellett, hogy a biztonságot szavatoljuk, a határokat megvédjük, a kibocsátó okokról való őszinte beszéd, és a kibocsátó okokért való közös fellépés és közös küzdelem.

Olyan vitákat is folytattunk már, amelyekben mindig felhívtuk a figyelmet arra, hogy mennyire álságos a kormánynak ez a fajta retorikája, a kormány politikája, hiszen ezeket a kérdéseket a zászlajára tűzte, miközben egyébként, ha az átfogó terveket nézzük, folyamatosan blokkolja a különböző klímavédelmi lépéseket, akár az európai szinten, amivel hatékonyabban lehetne a kérdések kapcsán fellépni. És más oldalról is nagyon sokszor tapasztaltunk olyan döntéseket, amelyek konkrétan ellentétesek azzal, amit cselekszenek. Ugye, itt említette már egy képviselőtársam, Arató Gergely, hogy közel 1400 embercsempészt kiengedtek a magyar börtönökből. Én nagyon-nagyon szeretnék a mai vita során egy világos választ kapni arra, hogy valóban ennyire erőtlene a magyar kormány, hogy 1400 elítélt külföldi embercsempésznek a börtönökben való benntartását és ezzel Magyarország nemzeti érdekeinek és biztonságának a fenntartását nem volt képes megoldani. Tehát valóban itt tarte a magyar kormány, hogy ki kellett engedni a túlzsúfolt börtönök miatt ezeket a rendkívül veszélyes bűnözőket, akikről egyébként nem is tudhatjuk, és a magyar kormány sem tudja, hogy éppen hol tartózkodnak.

Áttérve erre a konkrét előterjesztésre: valóban, a Száhel-övezet egy kritikus zóna, minden szempontból egyébként. Én azt gondolom, hogy mindenki a helyén kezeli ezt a zónát. Ugye, különböző nyersanyagok szempontjából nyilván nagyon fontos a különböző politikai szereplőknek; ugye, geopolitikai jelentősége van. Másik oldalról viszont egyértelmű, hogy a klimatikus viszonyok, a gazdasági helyzet, a társadalmi viszonyok egy rendkívül veszélyes és borzasztóan nehéz helyzetű térségeként tudjuk leírni. Valóban, az egyetlen még viszonylag stabil országnak tekinthető Csád.

Képviselőtársaim sokat beszéltek már itt a közelmúltban történt eseményekről vagy a Wagner-csoport szerepvállalásáról. Ugye, meg nem erősített hírek szerint éppen a hosszú ideig, évtizedekig regnáló elnököt is a Wagner-csoport likvidálhatta, ugye, erről is vannak hírek.

(12.00)

Azt gondolom, hogy arról is beszéltek már képviselőtársaim, hogy a szomszédos országokban pedig milyen óriási erővel és jelenléttel bírnak a különböző terrorista szervezetek, terrorista csoportok. Tehát azt gondolom, hogy azt alábecsülni, hogy milyen kockázat leselkedik mindazokra magyar honvédként, ha egy ilyen országba vagy egy ilyen térségbe utaznak…  nem lehet alábecsülni ennek a kockázatát.

Képviselőtársaim, Harangozó képviselő úr is, azt gondolom, nagyon megalapozott kérdéseket tett fel, és aláhúzta azt, hogy miért tekinthető teljes mértékben előkészítetlennek és tárgyalásra alkalmatlannak ez az indítvány már csak azért is, mert ilyen kérdéseket nem vitattak meg.

Ugyanakkor szeretnék az ügy másik oldalára, a célrendszerre rákérdezni; ugye, erről nem nagyon volt szó. A Hungary Helps programot említették az előterjesztők, és ugye, tudjuk azt, hogy az egész térségben, mondhatjuk úgy, hogy értelmezhetőnek kellene lennie egy ilyen programnak akár az élelmiszer-biztonság, akár az ivóvízellátás szempontjából. Ez valóban nagyon fontos célja is lehetne egyébként mind egy nemzetközi összefogásnak, mind Magyarországnak, hogy egy ilyen programban részt vegyen, és egy ilyen programot fenn tudjon tartani.

És hogyha egy ilyen program működik, és valóban magyar szakemberek a térségben érdemben be tudnak avatkozni akár az élelmiszer-biztonság erősítése, akár az ivóvízellátás biztonsága szempontjából, hogy csökkentsük a kiváltó okokat, akkor releváns lehet az, hogy odaküldünk katonákat, hogy ezeknek a szakembereknek a testi épségét védjék meg.

Viszont én arra szeretnék rákérdezni, tisztelt miniszter úr, hogy egyáltalán milyen státuszban vannak most ezek a programok. Mert azt látjuk, hogy az elmúlt időszakban teljesen kiüresítette ezeket a programokat a kormány, megvonta a költségvetési finanszírozásukat, és gyakorlatilag le is építette a szervezeti rendszerüket, tehát gyakorlatilag aligha értelmezhető most érdemben ez a fajta cselekvés, amiről beszélünk, aminek a fontosságát egyébként mi is támogatjuk, hogy valóban szükség lenne olyan segítséget nyújtani ebben a kritikus övezetben, ami csökkenti a migrációt kiváltó okokat, és ezáltal növeli egyébként közvetett módon Magyarország biztonságát is.

Erről szeretnék hallani, miniszter úr, hogy konkrétan milyen volumenű, milyen költségvetési forrásokból működő és milyen módon bemutatható és leírható az a tevékenység, aminek a védelmére vagy aminek a védelmének az indoklásával önök kétszáz magyar honvédet kívánnak odavezényelni ebbe a rendkívül veszélyes térségbe.

Erre szeretnék választ kapni, mert azt gondolom, hogy ezt is látnunk kell annak megítéléséhez vagy az egész előterjesztés megítéléséhez, amellett egyébként, hogy a konkrét kockázatokról, biztonsági tényezőkről is nyilván a képviselőtársaim által elmondott kérdések alapján is választ kell kapnunk. Anélkül valóban ez az előterjesztés tárgyalásra alkalmatlan, és anélkül természetesen az LMP frakciója sem fogja tudni megszavazni, anélkül, hogy ezekre a kérdésekre világos válaszokat, a fölmerült aggályokra pedig egyértelmű garanciákat kapjunk. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most kettőperces felszólalások következnek. Megadom a szót Hollik István képviselő úrnak, KDNP-képviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő úr!

HOLLIK ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Röviden szeretnék reagálni az ellenzéki felvetésekre.

Arató képviselőtársunk azt mondta, hogy a hadsereg legyengített állapotban van. Szeretném felhívni a figyelmét, hogy 2002-ben, amikor az Orbán-kormány önöknek átadta a kormányzás lehetőségét, akkor a honvédségre a GDP-arányos ráfordítás 1,5 százalék volt. Ezt önöknek sikerült nyolc év áldásos tevékenysége folytán 1,1 százalékra letornázni. Tehát önök voltak azok, akik gyengítették a honvédséget és a hadsereget.

A másik érv az volt, hogy ez a misszió valójában fölösleges. Én ezzel nem értek egyet, azt gondolom, hogy ebbe a magyar alapelvbe, hogy a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, és nem a bajt kell idehozni, ez a misszió abszolút beleilleszkedik. Magyarország védelmi stratégiája abból indul ki, hogy a veszély általában Magyarországot délről érheti, és ilyen szempontból a Száhel-övezetben való szerepvállalás kifejezetten hasznos, és a Száhel-övezetben mélységi tudást szerezni, azt gondolom, biztonsági kockázatot csökkentő tényező.

Novák Előd pedig azt mondta, hogy ez a misszió növeli a magyarországi terrorveszélyt. Ebben nem értünk egyet, képviselő úr, mi azt gondoljuk, hogy éppen ennek az ellenkezője igaz. Tehát csökkenti a száhel-övezeti szerepvállalás a terrorveszélyt Magyarországon.

Azt is mondta, hogy ez nem a mi háborúnk  mert tudomásunk szerint Csádban jelenleg nincs háború. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Mivel további kétperces felszólalásra senki nem jelentkezett… (Jelzésre:) De igen, Keresztes László Lóránt képviselő urat illeti a szó.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Elnézést kérek, elnök úr, hogy ilyen későn nyomtam meg a gombot. Nagyon vártam Hollik képviselő úrtól a választ a feltett kérdésre, hogy miért engedtek ki 1400 elítélt külföldi embercsempészt a magyar börtönökből. Mivel tudják ezt magyarázni? Nem volt képes a kormány finanszírozni ezeknek a veszélyes embereknek a benn tartását a börtönökben? Vagy milyen módon tartják indokolhatónak ezt a lépést?

Én folyamatosan figyelem a kormányzati megnyilvánulásokat a kérdés kapcsán, és egyszerűen nincs rá értelmezhető magyarázat. Miért engedtek ki 1400 embercsempészt, és vane bármi fogalmuk arról, hogy hol vannak ezek az emberek, és nem folytatjáke ugyanazt a tevékenységet? (Nacsa Lőrinc közbeszól.)

De összefügg, tisztelt Nacsa képviselő úr, összefügg ezzel a kérdéssel. Magyarország biztonságáról, Magyarország határainak megvédéséről beszélünk, és jogosan említették képviselőtársaim azokat a szörnyű eseményeket, amiket most tapasztalhatunk a határok mentén.

Miért engedtek ki 1400 embercsempészt? Erre a kérdésre szerintem nemcsak én, hanem a magyar társadalom többsége várja a választ. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Mivel további kétperces felszólalásra senki nem jelentkezett, normál időkeretben senki nem kért szót, így az az általános vitát lezárom.

Megkérdezem miniszter urat, előterjesztőként kíváne válaszolni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Parancsoljon!

SZALAY-BOBROVNICZKY KRISTÓF honvédelmi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a lehetőséget, és köszönöm az ebben a rendkívül fontos ügyben elhangzott támogató megnyilvánulásokat. Én idesorolom Novák képviselő úr nagyívű beszédének  bár némi ellentmondásokat tartalmazó  azon részét, amelyben fölsorolta azokat az okokat, amelyekért Csádot pont érdemes támogatni. Tehát köszönöm még egyszer a támogató megnyilvánulásokat.

Ellenzéki oldalról néhány, nagyon sikerületlen, hajánál fogva előrángatott és gyenge ellenérvecskét sikerült csak összekaparni. Az egyik valami olyasmi lenne, hogy oligarchavédelemben mennénk oda, ez kifejezetten nevetséges. (Arató Gergely: Jól értette, miniszter úr! Pontosan erről van szó.)

A világ egyik legszegényebb országáról van szó, ahova a segíteni siető kiváló magyar szakemberek védelmében fogunk eljárni (Arató Gergely közbeszól.), és az sem lényegtelen persze, hogy Magyarországgal szemben egy olyan megkülönböztetett bizalom van abban a sokat szenvedett régióban egyébként, ahol más országokkal ellentétesen Magyarországot semmilyen gyarmati múlt nem terheli, illetve nagyhatalmi érdekeket nem gyakorol. Ezért olyan lehetőségeink vannak ott geostratégiailag, amelyek kihasználása rendkívül fontos.

A másik, szintén…  igazából azt hiszem, ki is kérem magamnak a Magyar Honvédség nevében, hogy itt legyengült haderőről beszélnénk. Hollik képviselő úr is említette, hogy Magyarország ebben az évben elérte a 2 százalékos védelmi költségvetési szintet, amelyben még a NATO-n belül is egy szűk, kicsi elit csoport része. Ez fönnmarad a következő években is, és egy megfiatalodott, fizikailag, szellemileg is egy komoly szervezetikultúra-váltáson áthaladó, motivált tiszti és altiszti állománnyal feltöltött…  az utóbbi toborzási akcióink, amelyekben kiemelt illetményt adunk a kiemelt technológiával való együttes szolgálatra, kifejezetten sikeresek.

Olyan nagygyakorlatot csinál a Magyar Honvédség, amilyen évtizedek óta nem fordult elő ebben az országban, nem is álmodhattak ilyenről, nem is gondoltak ilyesmire annak idején, és nem ér el keresztbe az országban a különböző alkalmakkor, amikor a Magyarországra beérkező csúcstechnológiás fegyverrendszerek, légvédelmi rendszerek átadásra és rendszerbe állításáról beszélhetünk. (Sic!)

Én tehát azt gondolom, hogy meggyengült honvédségről, amely egyébként a NATO legnagyobb szárazföldi missziójában, a KFOR-ban egy nagy létszámú kontingensben évek óta kiválóan és hősiesen helytállt, és egyéb missziókban, ideszámolva a balti légtérvédelmi feladatokat és minden egyebet, erről a Magyar Honvédségről nem pont a megerősödés kontextusában beszélni szinte szánalmas.

Arra szeretnék még reagálni, hogy itt egyedül mennénk  ez többször elhangzott a különböző megjegyzésekben; a Magyar Honvédség itt arra vállalkozik, hogy önálló missziót folytat, de természetesen együttműködve a térségben egyébként növekvő számban jelen lévő francia és amerikai erőkkel is.

(12.10)

Itt pusztán arról van szó, hogy ellentétben más korábbi missziókkal, nem alárendeltségben, hanem egyenrangú félként vagyunk jelen, de természetesen együttműködve a jelen lévő többi erőkkel.

Több megjegyzésre reagálva: az előkészítés fontosságával természetesen egyetértek. A Hungary Helps keretében lezajlott előkészítő tárgyalássorozatot követően több helyszínen indultak el tevékenységek, amelyeknek a folytatásaként mind a Hungary Helpsen keresztül, mind pedig  ha az Országgyűlés támogatja  a katonai misszió keretében a legalaposabb, legprofesszionálisabb felkészítés és kiképzés fogja várni az ebben a misszióban egészen bizonyosan kiválóan szolgálatot teljesítő magyar honvédeket. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   40   41-62   63-80      Ülésnap adatai