Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a szerdai ülésnapon kerül sor.

Most pedig soron következik az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/1623. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Vejkey Imrének, a bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. VEJKEY IMRE, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. december 1-jén és 2-án tartott ülésén megtárgyalta az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló T/1623. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, 6 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja a magyar felsőoktatás autonómiájának erősítése, versenyképességének növelése, az egyetemek önrendelkezési terének bővítése és nemzetközi kapcsolatrendszerük erősítése. A javaslat tartalmazza az oklevélhez szükséges nyelvvizsga-kötelezettség megszüntetését, továbbá a kiemelt felsőoktatási intézmények által saját hatáskörben létrehozható és indítható mesterképzésekre vonatkozó új szabályozást. A nyelvvizsga esetében a felsőoktatási intézmények a jövőben maguk határozhatják meg, milyen nyelvtudást várnak el a hallgatóktól, és maguk szervezhetik meg az ehhez szükséges képzéseket és méréseket.

A felsőoktatási mobilitás elősegítése érdekében a javaslat arról is rendelkezik, hogy a felsőoktatásban szerzett oklevelek a törvény rendelkezései alapján a hazai oklevelekkel azonos jogi hatályt biztosítsanak az Európai Felsőoktatási Térséghez csatlakozó állam oklevelei esetében a továbbtanulás szempontjából. Az előterjesztés továbbá magában foglalja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakmai tevékenységének és alapfeladatai ellátásának a hatékonyságát támogató rendelkezéseket is. Végül a tervezet foglalkoztatást érintő módosítása megteremti a jogalapját annak, hogy a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap foglalkoztatási alaprésze a felnőttképzésről szóló törvény meghatározott feladatok finanszírozását is lehetővé tegye.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy most pedig a Törvényalkotási Bizottság által elfogadott módosító javaslatról ejtsek pár szót! A módosító javaslat alkotmányossági szempontokra tekintettel egységesíti az oktatók és kutatók foglalkoztatására vonatkozó szabályokat. Erre figyelemmel a javaslat kimondja, hogy a költségvetési szervnél foglalkoztatott oktató és kutató, valamint a magán- és egyházi fenntartású felsőoktatási intézményekben foglalkoztatott oktató és kutató a 70. életévének betöltéséig foglalkoztatható azzal, hogy a szervezeti és működési szabályzat ettől eltérő foglalkoztatási korhatárt állapíthat meg, amely nem lehet alacsonyabb, mint a 70 éves foglalkoztatási korhatár. Az Nftv.-t érintő kiegészítés pedig arra tesz javaslatot, hogy a vonatkozó munkakörre irányuló részletszabályokat az egyetem foglalkoztatáskövetelmény-rendszerében lehessen meghatározni.

A módosítás ezenfelül meghatározza, hogy a felsőoktatási intézményben megszerezhető első szakképesítést, illetve annak ingyenességét az egyházi felsőoktatási intézményekben is szükséges biztosítani.

Az oktatási nyilvántartásról szóló törvény tekintetében a törvényjavaslatban foglaltaknál jelentősebb pontosításokra, kiegészítésekre is sor kerül az alapítványok esetében is; a javaslat a vagyonjuttatásokkal, közfeladatokkal kapcsolatos részletszabályokat, pontosításokat és kiegészítéseket tartalmaz. Mindezek alapján kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne felszólalni. (Dr. Hankó Balázs Zoltán: Igen.) Megadom a szót. Mielőtt megadnám, felhívom a figyelmét, hogy a vitában történő felszólalására és az esetleges zárszó ismertetésére összesen 15 perces időkeret áll a rendelkezésére. Parancsoljon!

(13.10)

DR. HANKÓ BALÁZS ZOLTÁN kulturális és innovációs minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő módosító javaslatok alapvető célja az elmúlt évek sikeres átalakítását követően a magyar társadalom, a gazdaság igényeire rugalmasan reagálni képes, magabíró szakembereket, mestereket képző szakképzés, a magyar nemzet versenyelőnyét, jövőjét és innovációképességét, tudásgazdaságának megerősödését szolgáló felsőoktatás, a gyorsan változó munkahelyi elvárásoknak való megfelelését szolgáló felnőttképzés finomhangolása, a folyamatos egyeztetések eredményei alapján történő jobbá tétele, mindezzel szolgálva Magyarország stratégiai céljainak elérését, versenyképességének erősítését, gazdaságának fenntartható növekedését.

Amint arra az expozé is utalt, az előttünk fekvő módosítás lehetővé teszi, hogy a felsőoktatási autonómia jelentős kiszélesítésével azok az intézmények, amelyek hatályos akkreditációval rendelkeznek, és amelyek már jelenleg is alapképzési és mesterképzési indítási jogosultsággal bírnak, az érintett képzési területen automatikusan létesíthessenek mesterképzést. Így az eddig akár másfél-két éves hosszú folyamat válik az egyetem és fenntartója döntését követően szinte azonnalivá. Azaz megteremtjük annak a lehetőségét, hogy a munkaerőpiaci igényekre gyors képzési megoldások születhessenek egyetemeinken. Sőt, a felsőoktatási intézmény fenntartója a mesterképzés létesítését és indítását egy eljárásban is kezdeményezheti az Oktatási Hivatalnál.

A törvényjavaslat kezeli a hungarikumnak számító kötelező nyelvvizsgakérdést is. Mint ahogy a részletes vitában erről szó volt, a nyelvvizsga a nyelvtudáshoz képest a munkaerőpiacon kevés jelentőséggel bír. A mi célunk az, hogy az egyetemi képzés során a hallgatók a megfelelő szaknyelvi ismereteket szerezzék meg, azaz  más szóval élve  legyenek az idegen nyelvű irodalmat feldolgozni képesek, legyenek idegen nyelven előadó- és vitaképesek. Így célszerű, ha a munkaerőpiaci folyamatokat elemző és vizsgáló felsőoktatási intézmények döntési kompetenciájába kerül a végzettséghez igazodó idegen nyelvi ismeretek elsajátításának és mérésének meghatározása.

Amikor a hallgatók idegen nyelvi ismeretéről beszélünk, fontos kiemelni az alábbiakat. Míg négy évvel ezelőtt 12 ezer hallgató, ma már 22 ezer hallgató, azaz az érettségizők harmada emelt szintű nyelvi érettségit is tesz, és mint tudjuk, ez ekvivalens meghatározott eredmény esetében a középfokú nyelvvizsgával.

Fontos azt is kiemelni, hogy a diplomás pályakövetési rendszer 2021-es hallgatói felmérése szerint az angol nyelvi ismerete értelemszerűen minden hallgatónak megvan, és 84 százalékos, magas idegen nyelvi ismerettel rendelkezik  ez jellemzően angol , de a német nyelvi ismeret a hallgatók negyedére igaz. A felsőoktatási nyelvi követelmények kapcsán mind a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával, mind az egyetemek képviselőivel egyeztetve, támogatásukkal alkottuk meg az új szabályokat.

Fontos változás az is, hogy az elismerési törvény a felsőoktatásban szerzett oklevelek esetében a hazai oklevelekkel azonos jogi hatályt biztosít az Európai Felsőoktatási Térséghez csatlakozó állam oklevelei esetében a továbbtanulás szempontjából, ezzel is támogatva a hazai egyetemeket a nemzetközi diákokért való versenyben, tágabb értelemben felsőoktatásunk nemzetköziesítésében. Ebben az elmúlt évek sikereit kívánjuk tovább erősíteni, hiszen 2013-hoz képest 65 százalékkal, 40 ezerre nőtt a nemzetközi hallgatók száma, és a 2030-as célkitűzéseink ennek további jelentős bővülését irányozzák elő.

A törvénycsomag lényeges újdonsága, hogy a foglalkoztatási, valamint a felnőttképzésről szóló törvény módosítása megteremti a jogalapját annak, hogy a foglalkoztatási alaprészen belül létrehozzuk a Felnőttképzési Alapot, ezzel is erősítve a munkaerőpiaci változásokra gyorsan reagálni képes rendszer kialakítását.

Tisztelt Országgyűlés! Szeretném kiemelni a Törvényalkotási Bizottság által benyújtott módosító indítvány egy fontos elemét, amelynek eredményeképpen további jelentős előrelépést teszünk a felsőoktatásunk digitalizációja felé. A hatékony felsőoktatás és az adatbiztonság szempontjából egyaránt fontos módosítás elfogadásával a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényünk meghatározza a videotartalom-kezelő beillesztését az oktatási folyamatba, így minimális minőségi elvárásként jelenik meg a kulcsszavakra való kereshetőség, a saját jegyzetek készítése és számos, a hallgatók felkészülését segítő szolgáltatás. A törvény értelmében a komoly digitalizációs fejlesztés folytatódik, így a végbizonyítványt, a kreditigazolásokat is elérhetik majd a hallgatók digitális formában. Fontos elem, hogy az egyes intézmények kreditelismeréséhez több egyetem is hozzáférhet, ezzel is a kölcsönös kreditelismerést kívánjuk támogatni.

Az Európai Unió támogatja azt az elképzelést, hogy a felnőttek egyre több képzésben vehessenek részt, ezért kisebb, az adott munkához kapcsolódó tanegységeket, vagyis úgynevezett mikrotanúsítványokat szerezhessenek. Ezt a rendszert vezetjük be a felsőoktatásban és a felnőttképzésben is, mert a jelenlegi gazdasági kihívásokra így tudunk a legjobban reagálni.

A felsőoktatási intézményekkel és más érdekelt partnerekkel történt konzultáció eredményeként a módosító indítvány pontosítja a felsőoktatási intézmény hatáskörében létrehozható mesterképzés szabályait is. A javaslat szerint a hatályos akkreditációval rendelkező felsőoktatási intézmény szerez jogot a már említett új mesterképzés létesítésére és indítására, mivel a hatályos akkreditáció elégséges biztosítéka annak, hogy a képzések megfelelő színvonalon indulhassanak el. Ebben az esetben is kötelező azonban a Magyar Felsőoktatási és Akkreditációs Bizottság szakvéleményének a beszerzése három éven belül. Az ilyen utólagos, úgynevezett ex post akkreditáció nem pusztán az új mesterképzések esetében válik lehetségessé, de már működő szakok indítása esetében is.

A módosító indítvány révén az oktatási nyilvántartásról szóló törvény rendelkezik majd arról, hogy milyen módon történjen a KSH, egyes tárcák statisztikai adatszolgáltatási, felsőoktatási intézmények finanszírozásával, támogatásával összefüggő feladatainak ellátásához a statisztikai adatgyűjtés, így az egyedülálló magyar diplomás pályakövetési rendszer szolgáltatásai bővülnek, ezzel is további adatokat szolgáltatva a felsőoktatás új minőségi és teljesítményfinanszírozásához.

A módosítás pontosítja továbbá a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelői alapítványok és az általuk fenntartott egyetemek vagyonjuttatását is. A győri Széchenyi István Egyetemen a közfeladatként rögzített autóipari képzés és innováció szolgálatában a fenntartó alapítvány tulajdonába kerülnek az ezt a célt elősegítő vagyonelemek.

Tisztelt Ház! Egyetemeink ügye nemzeti ügy, ezért kiemelten fontos, hogy a jövő generációja felé is felelősséggel tartozva ezek az intézmények a nemzet lokomotívjai lehessenek. Az ehhez szükséges forrásbővítés már európai összevetésben is figyelemre méltó. De ennél még fontosabb, hogy a növekvő fejlesztési és finanszírozási ráfordításokban olyan minőségi és teljesítményösztönző rendszer jelenik meg  idén 30, jövőre 40, az azt követő évben 50 százalékban , amelyek mind a hallgatókért, a tudományos kutatási kiválóságért, az innováció erősítéséért vannak. Hiszen arra szerződtünk az egyetemeinkkel, hogy csökkenjen a lemorzsolódás, azaz bővüljenek ki a hallgatói mentorprogramok. Arra szerződtünk, hogy a képzés tervezett ideje alatt kapja meg diplomáját a hallgató, így megújulnak a tantervek.

Arra is szerződtünk, hogy a végzést követő, a képzettségének megfelelő munkahelyen induljon el a fiatalok élete. Ezzel nő a képzések gyakorlati száma és aránya. Rögzítettük azt is, hogyan kell bővíteni a tehetséggondozási programokat. Pluszforrást juttattunk a nemzetközi mobilitás erősítésére, hiszen fontos, hogy a hallgató külföldön is szerezzen tapasztalatot, és ezzel a tapasztalattal folytassák itthoni tanulmányaikat. Évente 2,5 milliárd forinttal támogatjuk az egyetemi sportélet fejlesztését. Ne feledjük, Tokióban 13 egyetemista érmesünk volt, és 67 olimpikonunk jár a felsőoktatási intézményeinkbe, 2024-ben pedig mi rendezzük az európai egyetemi játékokat.

A törvényjavaslat elfogadása egy további lépést jelent a több éve megkezdett munkában, amelynek során a tisztelt Ház több alkalommal is támogatásáról biztosította a kormányt. Ezért kérem a tisztelt képviselőket, hogy a törvényjavaslatot a zárószavazáskor is támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Kulturális Bizottság nem állított előadót. A képviselői hozzászólások jönnének, de tekintettel arra, hogy nem látok képviselői hozzászólót, a vitát lezárom.

Kérdezem az előterjesztőt, hogy kíváne még egyszer hozzászólni. (Dr. Hankó Balázs Zoltán: Nem.) Nem kíván hozzászólni az előterjesztő.

Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a szerdai ülésnapon kerül sor.

(13.20)

Most pedig soron következik az egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/1846. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Bóna Zoltánnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő úr!

Felszólalások:   101-106   107-111   111-116      Ülésnap adatai