Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CSÁRDI ANTAL (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Ma alakul meg az új kormány. Közel két hónapja voltak a választások, és érdemes megnézni, hogy mit tett a magyar kormány  és értelemszerűen ideértem az előző kormányt is, hiszen a jogfolytonosság egyértelműen fennáll , hogy mérsékelje az inflációt, mérsékelje annak hatásait, mit tett annak érdekében, hogy a közalkalmazottak bére ne értéktelenedjen el.

Úgy tűnik, hogy semmi érdemit vagy valódi eredményt nem tud fölmutatni a magyar kormány ebben a kérdésben, pedig Rétvári Bence a múlt héten azt állította, hogy a Fidesz-kormány alatt nem csökkentek a közalkalmazotti bérek. (Rétvári Bence: Mikor csökkentettük? Ti csökkentettétek.) Ez így, ebben a formában sajnos nem állja ki az igazság próbáját, hiszen csak ebben az évben, tisztelt képviselőtársaim  csak ebben az évben!  oly mértékű reálérték-csökkenést voltak kénytelenek elszenvedni honfitársaink, amit nagyon-nagyon régóta nem látott ez az ország. Csak egy hét alatt, amióta elkezdtek nyilvánosságra kerülni az új kormány tagjai, érezhetően drágultak a termékek, jellemzően azok az alaptermékek, alapvető élelmiszerek, amelyeket mindenkinek meg kell tudnia vásárolni.

(Dócs Dávid elfoglalja a jegyzői széket.)

Áprilisban egyetlen hét alatt a fehér kenyér kilója 10 százalékkal drágult, a trappista sajt egyetlenegy hét alatt 15 százalékkal lett drágább. De minden héten, minden hónapban más és más terméknek tapasztalhatjuk meg az egészen elviselhetetlen mértékű drágulását.

2022. január 1-je óta 20 százalékkal drágult a margarin  ez nem az éves, ez csak január óta , 45-50 százalékkal drágult meg a paprika, a paradicsom és általában a zöldségek, gyümölcsök. Tavaly április óta a kenyérfélék, a trappista sajt, a tejföl, a méz, általában az alapvető zöldségek ára egy év alatt, az éves drágulást figyelembe véve, 30-40 százalékkal ment feljebb. Mindez azt jelenti, hogy az emberek jövedelme napról napra, lassan ott tartunk, hogy óráról órára veszít az értékéből, különösen azok számára érezhető ez, akik jövedelmük nagy részét élelmiszerre költik.

Tudom, most az lesz majd a kormányzati válasz, hogy önök befagyasztották a benzin és a gázolaj árát, teszem hozzá: ennek a terhét nem a magyar kormány viseli, hanem a vállalkozások. El fogják mondani, hogy hét terméknek is, beleértve a csirke far-hátat, maximálták az árát, teszem hozzá: ennek a terhét nem a magyar kormány és nem a költségvetés viseli, hanem a vállalkozások.

Egy dolgot biztosan tudnunk kell, hogy mit tervez a magyar kormány a mai megalakulását követően, mert mi tudjuk, hogy mit kellene tenniük. Az alapvető élelmiszerek áfáját le kellene csökkenteniük 5 százalékra, és azt gondolom, hogy egy ilyen áfacsökkentés valóban mérsékelné  ha nem is állítaná meg, de mérsékelné  a drágulásnak ezt a hihetetlen ütemét.

Azt gondolom ugyanakkor, hogy nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a közalkalmazottak bérét igenis inflációkövetővé kell tenni. Inflációkövetővé kell tenni, mert nem engedheti meg magának egyetlenegy állam sem, hogy a munkatársai ellehetetlenüljenek. Érdemes megnézni a közalkalmazotti bértáblát, a legrosszabbul fizetett emberekről beszélünk. Azt gondolom, ha valóban értékeljük a közalkalmazottak, köztisztviselők hozzáadott értékét  amiről azt gondolom, hogy ebben a Házban nem lehet vita , akkor ennek pénzügyi szempontból is meg kell jelennie.

És nem elég, hogy hozzákötjük az inflációhoz, inflációkövetővé tesszük ezeket a béreket, hanem egyértelműen ezt követően jelentősen meg kell emelni, mert sem a tanárok, sem az egészségügyben dolgozók, és itt nem elsősorban az orvosokra gondolok (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), nincsenek megfizetve oly mértékben, mint ahogy azt megérdemelnék. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Tállai András államtitkár úr, miniszterhelyettes válaszol. Öné a szó.

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az infláció tekintetében, amit ön úgy állít be, hogy a régi és az új kormánynak köszönhető Magyarországon, mindenki tudja Európában, hogy ez egy téves állítás. Innen indul az ön alapállítása: az, hogy az infláció magasabb, mint eddig volt Magyarországon, politikai okokból van. Ez nem igaz, ezt mindenki tudja. Az infláció az egész világot terheli, különösen Európát. Az infláció tekintetében mindenki tudja, hogy olyan tényezők befolyásolják az adott ország áremelésének mértékét, amelyek nem belgazdasági okok, hanem alapvetően az országhatáron kívülről jövő okok.

Melyek ezek? Először is az energiaválság. Az energiaválság az Európai Unió elhibázott energiapolitikája, amely egy jelentős emelkedést okozott, és ezzel különös terhet okozott Európa számos országában. Ha igaz lenne az ön állítása, akkor nem mondhatnánk azt, hogy Magyarországon az energiaárak növekedése nem terheli a lakosságot. Nem terheli, mert a rezsicsökkentést már közel tíz éve bevezette a jelenlegi kormány, és ennek az igazi hozadéka most jelenik meg az országban a lakosság körében.

Európában nincs olyan ország, amely ennyi intézkedést hozott az inflációval szemben. Az inflációt nemcsak azon a módon lehet letörni, hogy csökkentjük esetleg az áfát vagy befagyasztjuk az árakat  holott ez a kormány ezt a módszert is igen hatékonyan alkalmazta , hanem azzal is, hogy a jövedelmek, a nyugdíjak kiegészítésével, a 13. havi nyugdíjjal, a keresetek növelésével az inflációt meghaladó mértékben jutnak jövedelemhez. Magyarországon ez történt. Amikor ön reálérték-csökkenésről beszél, akkor az nem igaz, egyszerűen nem igaz. 2021-ben is magas volt már az infláció, ennek ellenére a reálkeresetek 3,4 százalékkal nőttek Magyarországon.

(11.10)

De igaz ez az alacsonyabb jövedelműekre is, hiszen 2022. január 1-jétől a minimálbér havi összege 200 ezer forintra nőtt, a garantált bérminimum pedig 260 ezer forintra, amely növekedés Európában is szinte egyedülálló.

Ami egyébként az infláció mértékét illeti, abban nem Magyarország az első, mint ahogy ön itt beállítja, hogy ez egy hatalmas magyarországi probléma. Jelentős és nagyobb országokban is 10 százalékot meghaladó az infláció. Csak példaként mondom, a szomszéd Lengyelországban például, ahol egyébként februárban levitték az élelmiszerek áfáját nulla százalékra, ennek ellenére Lengyelországban magasabb az infláció, mint Magyarországon.

Magyarország nemcsak a jövedelmek növekedésével és a nyugdíjak növekedésével küzd az infláció ellen, hanem árbefagyasztással. Magyarországon elsőként fagyasztottuk be, állapítottuk meg 480 forintban az üzemanyagok árát, amely jelentős hatással volt az infláció nem magas növekedésére. Ugyanez a helyzet az élelmiszerárstoppal. Önök ugyan szeretnek vele gúnyolódni, ennek ellenére a lakosság ezt nem így fogja, nem így érzi. A lakosság, amikor bemegy az üzletbe, és ezeket a termékeket megtalálja és megvásárolja, akkor azt látja, hogy a kettő évvel ezelőtti áron tudja megvásárolni.

Összességében, amit ön állít, hogy a magyar kormány nem tesz semmit az inflációval szemben, sőt olyan rossz a helyzet, hogy már a megélhetést is veszélyezteti, különösen a közszférában, ez az állítás helytelen. Én azt gondolom, hogy a következő felszólalásában majd ezt gondolja át, és értékelje át, amit most mondott, mert az nem valós. (Taps a kormánypárti sorokból.)

Felszólalások:   1   2-4   5-8      Ülésnap adatai