Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZABÓ REBEKA (Párbeszéd): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnos nem lep meg, hogy a nemzeti vagyon széthordása láthatóan továbbra is a Fidesz-kormány prioritásai közé tartozik. Azt viszont minden eddiginél veszélyesebbnek érzem, hogy most az ország felbecsülhetetlen értékű természeti kincseit, a közös természeti örökségünket akarják kiárusítani.

Korábban már az Alkotmánybíróság ez ügyben többször az önök kezére csapott, de úgy látszik, hogy nem nyugszanak, és most egy olyan törvényjavaslatot nyújtottak be Semjén Zsolt nevében „Az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságának növelése” címen, amellyel megpróbálják kicselezni a korábbi alkotmánybírósági határozatokat, és a céljuk, hogy védett területeket kótyavetyélhessenek el pályáztatás és verseny nélkül.

Bizonyára tudják, hogy az Alkotmánybíróság 1994-es határozata rendelkezett környezet- és természetvédelmi ügyekben a visszalépés tilalmáról, rögzítve, hogy a védettség már elért szintje utólag jogszerűen nem csökkenthető. Minden, a védett területek privatizációjával kapcsolatos későbbi Ab-döntés is erre az 1994-es döntésre utal vissza, és mind ugyanabba az irányba mutat. A természetvédelem alapvetően az állam dolga, a védett területek alacsony áron történő magánosítása nem közérdek akkor sem, ha önök ilyen jól szórakoznak.

A korábbi alkotmány helyébe önök által hozott Alaptörvény azzal, hogy a védett természeti értékekkel kapcsolatos felelősséget mindenkire, vagyis az állam minden polgárára, hatóságára és intézményére kötelező érvényűvé tette, nem csökkentette, hanem változatlanul érvényben hagyta a korábbi állami felelősséget. Erre az említett alkotmánybírósági határozatok egyértelműen kitérnek, jelezve, mind a feladat, mind a hatáskör, mind a szükséges infrastruktúra elsődlegesen az államnál van, bár az tény, hogy önök az elmúlt 12 évben a természetvédelmi hatóságok és a természetvédelem intézményrendszerének a meggyengítésén fáradoztak sajnos, és ezt folyamatosan igyekeztek elvégezni, tovább gyengíteni a hatóságokat.

Az önök kormányának korábbi erdőprivatizációs kísérletei kapcsán szintén volt egy állásfoglalása az Alkotmánybíróságnak, amely így szólt: az állam a jövő nemzedékek mint kedvezményezettek számára egyfajta bizalmi vagyonkezelőként kezeli a rábízott, a nemzet közös örökségébe tartozó természeti és kulturális kincseket, ekként a jelen generációk használati és hasznosítási joga nem korlátlan. Továbbá azt is kimondták, hogy az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon, a nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása. Segítek az értelmezésben: mindez annyit jelent, hogy a gazdasági érdekek nem írhatják felül a természeti kincsek megőrzéséért viselt állami felelősséget. A védett természeti területek az államnál vannak a legjobb helyen, és ha ott vannak, akkor már nem kell őket máshova tenni.

Azt gondolom, nyilvánvaló, hogy nem szolgál semmilyen közérdeket, ha az állam, amelynek elsődleges feladata ezeknek a kincseknek a megóvása, most nekiáll versenyeztetés nélkül, az eddigieknél sokkal könnyebben magánkézbe átjátszani a védett területeinket. És sajnos, ha egy terület magántulajdonban van, már egy tollvonásba kerül a védelem szintjének csökkentése, hiszen éppen néhány hónapja engedélyezték, hogy védett vagy Natura 2000-es magántulajdonú erdőkben a széles társadalmi tiltakozás ellenére lehetőség legyen a tarvágásra. Talán nem csoda, hogy az jut eszembe, esetleg ugyanilyen trükkre készülnek e törvényjavaslat kapcsán is, tehát kiárusítják a védett területeket, majd utána valahol csökkentik a védettség szintjét, és lehetővé teszik azok művelését, beszántását.

Nem tudom, tudjáke egyébként, hogy mikor alakult az első magyar nemzeti park. Segítek, 1973-ban a Hortobágyon. Akkor 52 ezer hektár volt, mostanra a területe mintegy 81 ezer hektárra bővült. Azóta egyébként összesen tíz nemzeti parkunk alakult meg, és kapaszkodjanak meg, ezek a nemzeti parkok a természeti szempontból értékes területek megvásárlásával is foglalkoztak, tehát a közös pénzünket erre költötték. Így nemcsak a legfontosabb védett fajoknak otthont adó területeket vásárolták meg, hanem olyan utakat, felhagyott bányákat, esetleg felhagyott szántóföldeket, csatornapartokat, amelyek a már meglévő értékes területek pufferzónájául szolgáltak, vagyis védik azokat a nagyon értékes területeket, ahol nagyon sok védett faj található. Tehát ezekre is szükség van ahhoz, hogy a védettség már elért szintje ne csökkenjen, de önök most csekély bevétel reményében a kiárusítás mellett akarnak dönteni.

Nem tudom, észrevettéke, hogy a klímaválság és az egész Földre kiterjedő élővilágkrízis olyannyira fenyegeti már az emberi társadalmunkat, hogy a világ országainak vezetői globális konferenciákon igyekeznek erre valamilyen megoldást találni, legközelebb éppen most decemberben. Tudniuk kell, hogy a termőföld minősége, a levegő, a vizeink tisztasága, a megfelelő mennyiségű csapadék, a páratartalom, a beporzók megmaradása és az élelmiszer-termelésünk sikeressége mind azon múlik, hogy a minket körülvevő környezet, az ökoszisztéma milyen állapotban van.

(11.30)

És ezek komoly veszélyben vannak, ezért azt szeretném még mondani, hogy a Párbeszéd, hogyha így hagyják ezt a vagyontörvény-módosítást, akkor Alkotmánybíróságon fogja ezt megtámadni, mert nem hagyjuk…

ELNÖK: Köszönöm…

SZABÓ REBEKA (Párbeszéd): …hogy az emberek egészséges környezethez való jogát veszélyeztessék. Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Szabó Rebeka képviselő asszony. A kormány nevében Farkas Sándor… (Dr. Fónagy János: Én, elnök úr!)  nem, Fónagy János államtitkár úr fog válaszolni.

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Biztos vagyok benne, hogy ön figyelemmel kísérte a vagyontörvény miniszteri expozéját, és figyelemmel kísérte az azt követő általános vitát, ezért külön köszönettel tartozom önnek, hogy lehetőséget ad nekem, hogy megismételjem az akkor elmondott érveimet, miszerint az ön által felhozott természetvédelmi értékeket a kormány által előterjesztett vagyontörvény semmilyen mértékben nem sérti vagy veszélyezteti.

Magának a törvénytervezetnek a módosítására azért volt megítélésünk szerint szükség, mert a nemzeti parkok létesítéséről szóló egyes miniszteri rendeletek mellékletei a természetvédelemmel érintett településeknél a település egészét, bel- és külterületét védelem alá vonják, annak tényleges funkciója nélkül. Ezért itt is szeretném önt, az Országgyűlést és az ország nyilvánosságát meggyőzni arról, hogy a jelen módosítás semmilyen olyan természetvédelmi területet, amely tényleges természetvédelmi célt szolgál  tehát rét, legelő, szántó, nádas , nem érint. Ez a módosítás kizárólag a művelés alól kivett belterületi földekre vonatkozik, nevezetesen azokra, ahol például házhelyfoghíjak beépítésére vagy járdák létesítésére, vagy más egyéb belterületi célú területfelhasználásra lehet lehetőség, de ezekben az esetekben is maradéktalanul érvényesíteni kell a természetvédelmi területeket védő garanciális szabályokat. Ezek a garanciális feltételek eddig is működtek, és ebben a szűk körben is működni fognak.

Az értékesítésre ebben a nagyon szűk körben az agrárminiszter, illetve az illetékes nemzetipark-igazgatóság, helyi védettség esetén az illetékes települési önkormányzat álláspontjának beszerzését követően, a jogszabályokban és a vonatkozó bírói ítéletekben meghatározott feltételek mentén kerülhet sor. A módosítási javaslat megfelel az Alaptörvény által támasztott követelményeknek, mivel a védett természeti területek állami tulajdonból való kikerülését követő valós védelme érdekében a terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv jóváhagyásához köti a védett természeti terület értékesítését. A jóváhagyást a természetvédelmi kezelésért felelős szerv kizárólag abban az esetben adja meg, ha az adott ingatlan tekintetében megállapította, hogy az ingatlan védettségi szintjének fenntartása az értékesítést követően is biztosítható (Szabó Rebeka: Akkor minek eladni?!), s meghatározza a védelmi szint biztosításához szükséges, az új tulajdonos által teljesítendő feltételeket. (Szabó Rebeka közbeszól.)

Itt szeretném megjegyezni, mint ahogy az expozé során is hangsúlyoztam, hogy ezen területek esetében kizárólag a tulajdonjog száll át, és a területet védő garanciális feltételek nem változnak, azok az új tulajdonost pont ugyanúgy terhelik. Mindezeken felül a természetvédelmi kezelésért felelős szervet megilleti a folyamatos ellenőrzési jog, a tulajdonos beszámolási kötelezettsége és az értékesítés feltételeinek megsértése esetén az ágazati jogszabályba telepített szankciók, például természetvédelmi bírság alkalmazása.

Meggyőződésem és meggyőződésünk, hogy mindezek a természetvédelem szintjét és hatékonyságát a természetvédelmi érintettségű ingatlanok értékesítése esetén nem befolyásolják és nem csökkentik. Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Fónagy János államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! „Ki védi meg a családokat? Ki védi meg a magyar vállalkozókat?” címmel napirend előtti felszólalásra jelentkezett Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője. Öné a szó, képviselő úr.

Felszólalások:   6-9   10-15   16-19      Ülésnap adatai