Készült: 2024.05.13.00:35:10 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

89. ülésnap (2023.11.09.), 1. felszólalás
Felszólalás oka Ülésnap megnyitása
Felszólalás ideje 5:45


Felszólalások:  Előző  1   1-40      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Jó reggelt kívánok! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés őszi ülésszakának 11. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Aradszki András és Hiszékeny Dezső jegyző urak lesznek segítségemre.

Köszöntöm mindazokat, akik figyelemmel kísérik munkánkat.

Tisztelt Országgyűlés! Alaptörvényünkbe foglalt alapvetés, hogy Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét. Ennek figyelembevételével, továbbá annak elismerése jeléül, hogy a hallássérült és siketvak emberek információhoz és kommunikációhoz, így a magyar jelnyelv használatához való joga alapvető jog, 2017-ben az Országgyűlés november 9-ét a magyar jelnyelv napjának nyilvánította. Az Országgyűlés ezáltal kifejezte tiszteletét a magyar jelnyelv mint elismert, önálló és természetes nyelv előtt, és elismerte a magyar jelnyelv kulturális és közösségformáló erejét, valamint fejlesztésének és megőrzésének fontosságát.

November 9e azért szimbolikus dátum, mert tizennégy évvel ezelőtt, ezen a napon fogadta el az Országgyűlés a 2009. évi CXXV. törvényt a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról. E törvény értelmében Magyarország a magyar jelnyelvet önálló, természetes nyelvnek ismeri el. A törvény célja a hallássérült és látássérült személyek nyelvi jogainak rögzítése és a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésük biztosítása, valamint annak előmozdítása, hogy a magyar társadalom teljes jogú tagjaiként az élet bármely területén egyenlő esélyek illessék meg őket. A hallássérült és siketvak személyeknek törvény által biztosított lehetőségük a magyar jelnyelvet, illetve a speciális kommunikációs rendszereket használni, valamint az állam által finanszírozott jelnyelvi tolmácsszolgáltatást igénybe venni.

E törvénynek köszönhetően is a hallássérültek és siketvakok jelnyelvhasználó közösségének helyzete folyamatosan javul. Ma Magyarországon minden második, fogyatékossággal élő embernek van munkája, míg tíz évvel ezelőtt a fogyatékossággal élőknek mindössze 18 százaléka dolgozott. Büszkék lehetünk arra is, hogy Európában elsőként Magyarországon lehetett jelnyelvből magyar nyelvvizsgát tenni, amely a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti idegennyelv-tudást igazoló, államilag elismert nyelvvizsgaként ismerhető el.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2022-es népszámlálási adatok alapján Magyarországon több mint 150 ezer nagyothalló és több mint 11 ezer siket vagy siketvak ember él. A törvény által biztosított lehetőségek, az egyre kiterjedtebb és több területet érintő akadálymentesítés nemcsak a hallássérült emberek számára fontos, hanem általános társadalmi érdek és felelősség. Közös feladatunk minden embertársunknak egyenlő esélyeket biztosítani, hogy az őket körülvevő világ teljes és biztonságot adó legyen. „Teremtsünk olyan világot, ahol a hallássérült embertársaink bárhol jelelhetnek!”  ahogy a szeptemberben ünnepelt nemzetközi jelnyelv napjának idei mottója is ez. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/5893. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós és nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Elsőként megadom a szót Varga Mihály pénzügyminiszter úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének, aki a pulpitusról fogja majd elmondani gondolatait. Öné a szó, miniszter úr.




Felszólalások:  Előző  1   1-40      Ülésnap adatai