Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőségük.

Soron következik a „Magyarország Kormánya és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának Kormánya között a Magyar Népköztársaság Kormánya és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás, valamint e megállapodásnak a Man-szigetre, a Guernsey-i és Jersey-i Bailiwick-ekre, Gibraltárra, a Turks- és Caicos-szigetekre, valamint Bermudára történő kiterjesztéséről szóló, Budapesten, 1991. október 25-én és november 7-én a Magyar Köztársaság Kormánya és a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának Kormánya között létrejött jegyzékváltás megszűnéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről” szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/210. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Azbej Tristan úrnak, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének 30 perces időkeretben. Parancsoljon!

AZBEJ TRISTAN külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő törvényjavaslat célja: Magyarország európai uniós tagságából fakadó kötelezettségének teljesítése, valamint az Európai Unió Bírósága által meghozott, a tagállamokra nézve kötelező ítélet végrehajtása.

Kérem, először engedjék meg, hogy röviden ismertessem a törvényjavaslat alapját képező ítélet tartalmát s annak Magyarországra vonatkozó jogkövetkezményeit. Az Európai Unió Bírósága a Szlovák Köztársaság kontra Achmea BV ügyében hozott ítéletében kimondta, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel ellentétes a tagállamok között létrejött nemzetközi beruházásvédelmi megállapodásokban szereplő választottbírósági klauzula. A választottbírósági klauzula értelmében, ha az Európai Unió egyik tagállamának beruházója egy másik tagállamban létesít beruházást, és a beruházással kapcsolatban vita merül föl, a beruházó által az érintett uniós tagállammal szemben választottbírósági eljárás indítható. A bíróság ítélete szerint az EU-n belüli kétoldalú beruházási megállapodásokban szereplő, az előbb ismertetett választottbírósági kikötések ellentétesek az uniós joggal.

Az Achmea-ítélet végrehajtása és az ehhez kapcsolódó uniós szintű összehangolt cselekvés megteremtése érdekében a tagállamok vállalták, hogy megszüntetik valamennyi kétoldalú beruházásvédelmi megállapodásukat plurilaterális, vagy amennyiben úgy hatékonyabb, bilaterális módon. A tagállamok között fennálló kétoldalú beruházási megállapodások rendezett keretek között történő megszüntetése érdekében létrejött a magyar érdekeknek is megfelelő sokoldalú megállapodás az Európai Unió tagállamai közötti kétoldalú beruházási megállapodások megszűnéséről, melynek aláírására 2020. május 5-én került sor Brüsszelben. Ezt a megállapodást összesen 23 tagállam írta alá, köztük Magyarország is, melyet hazánkban a 2020. évi LXI. törvény hirdetett ki.

Az Egyesült Királyság  Ausztria, Svédország, Finnország és Írország mellett  nem írta alá az említett sokoldalú megállapodást. Ugyan az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból, azonban vállalta, hogy minden tagállammal megszünteti a beruházásvédelmi megállapodást. Nagy Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának budapesti nagykövetsége 2022. január 18-án kelt szóbeli jegyzékében javaslatot tett a két állam között hatályos beruházásvédelmi megállapodás, valamint e megállapodás kiterjesztéséről szóló jegyzékváltás közös megegyezéssel történő megszüntetésére. Ennek megfelelően az Egyesült Királyság szóbeli jegyzéke, valamint Magyarország válaszjegyzéke együttesen alkotja e két állam közötti beruházásvédelmi megállapodás megszüntetéséről szóló megállapodást.

A magyar szabályozás alapján a szóban forgó nemzetközi jogi kötelezettség megszüntetésének a magyar fél által történő elfogadásához az Országgyűlés felhatalmazására van szükség. A megszüntetést törvényben kell elrendelni, és a közös megegyezéssel történő megszüntetést tartalmazó jegyzékváltást is ugyanezen törvényben kell kihirdetni. Továbbá a korábbi kihirdető jogszabály  mely az 5/1988. számú minisztertanácsi rendelet  hatályon kívül helyezéséről is rendelkezni kell.

A jelen törvényjavaslat tárgyát képező megállapodás tehát a Magyarország és az Egyesült Királyság közötti beruházásvédelmi megállapodás megszüntetését eredményezi. A megállapodás egyik legfőbb rendeltetése, hogy rögzíti a beruházásvédelmi megállapodás hatályvesztésre vonatkozó rendelkezésének további joghatály nélküli megszűnését. Ezáltal megfelelően biztosított, hogy a kétoldalú beruházásvédelmi megállapodás a megszüntetést követően ne legyen alkalmas további joghatás kiváltására.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország a megállapodás megkötésével az uniós jogból fakadó kötelezettségének tesz eleget, ezért kérem a tisztelt képviselőtársakat, hogy a törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Illés Boglárka képviselő asszonynak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

ILLÉS BOGLÁRKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unió Bírósága 2018 márciusában egy egyedi ügyben hozott döntésében kimondta, hogy ellentétesek az uniós joggal az olyan, két uniós tagállam között kötött beruházásvédelmi megállapodások, amelyek értelmében a felek választottbíróság előtt indíthatnak egymás ellen eljárást. A bíróság szerint az ilyen megállapodások aláássák az uniós szerződések által biztosított jogorvoslati rendszert, veszélyeztetik az uniós jog hatékonyságát, elsőbbségét és közvetlen hatályát.

A bírósági ítéletet követően a tagállamok vállalták, hogy az uniós jognak való megfelelés érdekében felszámolják valamennyi egymás közötti beruházásvédelmi megállapodásukat. Ezzel a vállalt kötelezettséggel összhangban a törvényjavaslat rendelkezik a Magyarország és az Egyesült Királyság között 1987-ben kötött, az akkori szabályok szerint minisztertanácsi rendelettel kihirdetett, egy pontosan ilyen választottbírósági vitarendezést kilátásba helyező beruházásvédelmi megállapodás, illetve az annak hatályát egyes brit tengerentúli területekre és koronafüggőségekre kiterjesztő, négy évvel későbbi jegyzőkönyv megszüntetéséről.

A beruházásvédelmi megállapodásban az szerepel, hogy megszűnése esetén rendelkezései még húsz évig érvényben maradnak minden olyan beruházásra vonatkozóan, amely a megállapodás hatálya alatt jött létre. Ettől eltérően a felek most abban állapodnak meg, hogy ezt a hatályvesztésre vonatkozó rendelkezést oly módon szüntetik meg, hogy az semmilyen további joghatás kiváltására ne legyen alkalmas. Ez a megállapodás a budapesti brit nagykövetség és a Külgazdasági és Külügyminisztérium jegyzékváltása által jött létre.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amint látható, ez egy tisztán jogi természetű javaslat, melyet, mivel nemzetközi szerződés megszüntetéséről rendelkezik, törvény által kell kihirdetni. A Fidesz képviselőcsoportja nevében ehhez kérem a támogatásukat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Most az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka, Gurmai Zita képviselő asszony következik. Parancsoljon!

DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! A törvényjavaslat hátterében az áll, hogy az Európai Unió Bírósága 2018-ban valóban kimondta, hogy a tagállamok között létrejött nemzetközi beruházásvédelmi megállapodásokban szereplő választottbírósági klauzula ellentétes az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel.

(15.00)

A döntés szerint ugyanis ez aláássa az uniós szerződések által biztosított jogorvoslati rendszert, és veszélyezteti az uniós jog autonómiáját és közvetlen hatályát. Ezt már egyébként az előttem szólók el is mondták. Az uniós jognak való megfelelés érdekében azonban a tagállamok vállalták, hogy megszüntetik az összes kétoldalú beruházásvédelmi megállapodásukat. Az elmúlt években Svédországgal, Finnországgal, Ausztriával is hasonló tartalmú megállapodás megkötésére került sor, és ugyanebből az okból, így tulajdonképpen már rutinszerű eljárásról van szó.

Annak érdekében, hogy a magyar jogrendszer mindenben megfeleljen az egységes európai uniós szabályozásnak, az MSZP képviselőcsoportja a törvényjavaslatot elfogadásra javasolja és támogatja. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Most megadom a szót Juhász Hajnalka képviselő asszonynak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő asszony!

DR. JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Egyesült Királysággal hazánk a diplomáciai kapcsolatokat 101 évvel ezelőtt, 1921. május 22-én vette fel. A brexit következményeként is nagyon fontos a kapcsolattartás és a kapcsolatoknak az ápolása. Ahogyan képviselőtársnőim is elmondták és államtitkár úr is hangsúlyozta, itt elsődlegesen az európai uniós joggal való összhangról van szó, hiszen a Szlovák Köztársaság kontra Achmea ügyben az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek kell megfelelni azoknak a nemzetközi beruházásvédelmi megállapodásoknak, amiről fent is szó van. Abban az esetben, ha a nemzetközi beruházásvédelmi megállapodásokban választottbírósági klauzulát kötnek ki a tagállamok, az az Európai Unió működéséről szóló szerződés 344. és 267. cikkelyébe ütközik, ezért szükséges a jelenlegi törvényjavaslat. Erre vonatkozóan kérem a támogatásukat, a KDNP támogatja a törvényjavaslatot. Nagyon szépen köszönöm.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

ELNÖK : Köszönöm szépen, Juhász Hajnalka képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk.

Most megkérdezem, hogy további képviselői felszólalásra jelentkezette valaki. (Nincs jelentkező.) Nem látok jelentkezőt. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom.

Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne élni a felszólalás lehetőségével. (Jelzésre:) Államtitkár úr jelzi, hogy nem. Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőségünk.

Soron következik „A Magyarország Kormánya és az Ománi Szultánság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről” szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/209. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Azbej Tristan úrnak, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Öné a szó, államtitkár úr.

Felszólalások:   84-93   94-102   102-110      Ülésnap adatai