Készült: 2024.05.09.21:22:30 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

22. ülésnap (2022.07.12.),  5-8. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 9:34


Felszólalások:   2-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár asszony válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Mellár Tamás képviselő úr, Párbeszéd-képviselőcsoport: „Aktuális ügyekről” címmel. Öné a szó.

DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Levelet hozott a posta múlt szombaton: pontosan 21 óra 21 perckor kaptam egy e-mailt a Gazdasági Bizottság elnökétől, amelyben azt közli, hogy a hétfői, vagyis a tegnapi bizottsági ülés kibővül egy napirendi ponttal, és ehhez mellékelt is egy háttéranyagot, amelynek a címe a következő, idézem: politikai nyilatkozat a Magyarország gazdasági érdekeinek védelmével ellentétes politikai nyomásgyakorlás elutasításáról. Hát, kicsit homályos ez a cím, persze, maga az anyag is eléggé homályos, de valójában arról szól a dokumentum, hogy a magyar Országgyűlés marasztalja el, ítélje el az Európai Uniót, pontosabban az Európai Parlamentet, mert az a globális minimáladóval kapcsolatos magyar vétót nehezményezte, és különféle intézkedéseket helyezett kilátásba, úgymint a magyar vétó figyelmen kívül hagyása vagy a magyar helyreállítási terv jóváhagyásának késleltetése.

A Gazdasági Bizottságnak benyújtott előterjesztés két pontot fogalmazott meg, az egyik az, hogy Magyarország nemzeti érdekeivel ellentétes a globális minimáladó elfogadása, ezért mi jogszerűen vétózunk. A második pedig az, hogy az egyhangú döntések gyakorlatát nem lehet felfüggeszteni; az Európai Parlamentnek konszenzusra kellett volna törekednie, és nem a konszenzusos döntéshozatal gyakorlatának megkérdőjelezésére.

Nos, nézzük meg ezt a két érvet egy kicsit alaposabban! Nehezen lehet értelmezni azt, hogy vajon miért ellentétes az Magyarország érdekeivel, hogy nálunk nagy számban itt lévő multinacionális cégek jelenleg 9 százalékos társasági adót fizetnek, miközben, ha bevezetnénk a globális minimáladót, akkor 15 százalékot kellene fizetni. Talán nem jó az a magyar embereknek, hogy a külföldi cégek nem visznek ki olyan sok profitot, hanem kevesebb profitot visznek ki? Vajon nem jó az a költségvetésnek, hogyha több bevétele lesz, és azt esetleg, mondjuk, szociális vagy jóléti célokra lehet fordítani? Persze, ellenérv lehet az egyébként, hogy ha 15 százalék lenne a társasági adó, akkor a külföldi cégek elmennének innen. De ha ezek a cégek csak és kizárólag azért vannak Magyarországon, mert nálunk alacsonyabb az adó, akkor ez nagy baj, akkor ez azt jelenti, hogy alárendelt, gyarmati helyzetben vagyunk, amit nem konzerválni kellene, hanem sürgősen felszámolni.

Régi-régi közgazdasági igazság az, hogy adócsökkentéssel nem lehet hosszú távon javítani a versenyképességet, és ha megnézik azokat az országokat, amelyek a legversenyképesebbek, mindenhol magasak az adók. És vajon miért lenne rossz a magyar embereknek, ha a hazai oligarchák extraprofitját nem 9 százalékos, hanem 15 százalékos társasági adó terhelné? Már csak azért is ildomos lenne ez, hiszen a minimálbért keresőknek is 15 százalékos adót kell fizetniük.

A konszenzusos döntéshozatal gyakorlatával én maximálisan egyetértek, azt gondolom, hogy ez egy igen fontos és igen jó elképzelés, csakhogy egy kicsit farizeus az a magatartás, amit a Fidesz most képvisel, hiszen az elmúlt 12 esztendőben sohasem  hangsúlyozom, sohasem  törekedett arra, hogy konszenzus legyen, hanem a kétharmad birtokában mindig mindent lenyomott a torkunkon (Rétvári Bence: Ti akartatok eddig konszenzust mindig… Te vagy következetlen!), az Alaptörvénytől kezdve annak tízszeri módosításán át, a rendkívüli állapot bevezetésén keresztül a rabszolgatörvényig, szinte mindent. (Rétvári Bence közbeszól.) Pestiesen szólva most a fagyi visszanyalt (Rétvári Bence: Neked nyal vissza!), tehát Magyarország az európai uniós szavazatoknak mindössze 1/27-ével, 3,7 százalékával rendelkezik, gazdasági súlyát tekintve pedig még ennél is kevesebbel, 1 százalékkal, mégis igényt tartunk rá, és mondom, hogy joggal tartunk igényt rá, hogy az Európai Unió vegye figyelembe a mi álláspontunkat.

Na de akkor, ha ez így van, képviselőtársaim, akkor önök az egyharmados súllyal rendelkező ellenzék véleményét vajon miért nem veszik figyelembe? Vajon miért nem számítják ezt be? Tudják, mi ez, kedves képviselőtársaim? Ez nem más, mint az önök által oly gyakran és oly sokszor kárhoztatott kettős mérce alkalmazása, csak amikor a kettős mérce nálunk jelentkezik, akkor ez önöknek problémát jelent, de amikor önök alkalmazzák, akkor úgy gondolják, hogy minden rendben van. Köszönöm szépen a figyelmet. (Rétvári Bence: Pont te alkalmazod a kettős mércét!  Taps a Párbeszéd és az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Répássy Róbert államtitkár úr válaszol. Öné a szó.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Sajnálom, hogy tegnap este nem tudott részt venni az Országgyűlés ülésén, mert egy napirendi pont keretében vitatta meg az Országgyűlés azt a politikai nyilatkozatot, amely az ön által most felvetett kérdésekről szólt, egyébként előtte pedig a Törvényalkotási Bizottság tárgyalta meg, de hát, nincs annak akadálya, hogy újból kifejtsük az álláspontunkat.

Az önök magatartása, az önök globális minimáladóval kapcsolatos álláspontja egyet jelent: adóemelést. Önök megint egy adóemelést támogatnak, folyamatosan mindig is adóemeléseket támogattak. A globális minimumadó elfogadása jelentős többletterhet róna a magyar vállalkozásokra, és a magyar álláspont szerint egész Európát versenyhátrányba sodorná.

Az Európai Parlament a hatásköreinek a nyilvánvaló túllépésével arra kényszerítené Magyarországot, hogy adja fel a saját gazdasági érdekeinek a képviseletét. Ezt tartalmazza az a politikai nyilatkozat, amit az Országgyűlés remélhetőleg a mai napon el fog fogadni.

Azzal, hogy az Európai Parlament az állásfoglalásában egy, az úgynevezett globális minimumadó kérdésével semmilyen összefüggésben nem álló döntést, a magyar helyreállítási és rezilienciaépítési terv jóváhagyását is megemlíti, burkolt fenyegetéssel, de legalábbis nyilvánvaló politikai nyomásgyakorlással él, ami súlyosan sérti a lojális együttműködés elvét. Tehát az önök álláspontja Brüsszel fenyegetését, Brüsszel nyomásgyakorlását támasztja alá, ezt pedig az Országgyűlésnek vissza kell utasítania.

A brüsszeli elit továbbra is minden erejével azon van, hogy rákényszerítse a tagállamokat a globális minimumadó bevezetésére. Ahogy azt már elmondtuk, ennek elfogadása a duplájára emelné a magyar vállalkozások adóterheit. Ez békeidőben is elfogadhatatlan, de háború idején pedig egyenesen felháborító. Az Európai Parlament  a tegnapi politikai nyilatkozatban is megfogalmazottan  továbbment egy lejtőn, és a baloldal nyomására határozatban kritizálta, hogy Magyarország ellenzi a globális minimumadót, és a hazánknak járó helyreállítási alap visszatartásával fenyegetőzött. Inkorrekt az európai politikusok és a bizottsági tisztségviselők részéről, hogy a globális minimumadó megszavazását összekötik a helyreállítási pénzek folyósításával, ez ellentétes az uniós joggal.

Aki vétóról beszél egyébként, az nem is ismeri az európai szerződéseket. A konszenzusos döntéshozatal éppen azt jelenti, hogy addig kell tárgyalni egy ügyről a döntés előtt, amíg nincs teljes egyetértés. A magyar álláspontnál sokkal súlyosabb kérdésekben is volt már ilyen egyet nem értő határozat, Hollandia vagy Franciaország is megakadályozta például az európai alkotmány elfogadását.

(9.20)

Brüsszel ahelyett, hogy a háború idején adóemelésekkel sodorja versenyhátrányba egész Európát, dolgozhatna a béke mielőbbi helyreállításán, ami a kontinens gazdaságát is helyre billentené. Tisztelt képviselő úr, arra kérem önöket és a baloldal összes képviselőjét, hogy ebben a helyzetben segítsék Magyarországot, és ne a globális minimumadó hangoztatásával újabb adóemelések mellett kampányoljanak, hanem fogadják el, hogy a magyar Országgyűlés és Magyarország szuverenitásának a kérdése, hogy milyen adókat vezet be.

Amit pedig a kettős adóztatás elkerülésével kapcsolatos egyezmény amerikai részről való felmondásával kapcsolatban mondott, az nem pontos. Finoman szólva is nem pontos az ön állítása, hiszen ezt az egyezményt 2011-ben módosították, és magyar részről elfogadásra került, éppen amerikai részről nem került elfogadásra ez az egyezmény. Most a módosított egyezmény jövője kérdéses. Azt azonban sem az Európai Uniótól, sem az Amerikai Egyesült Államoktól nem lehet elfogadni, hogy egy adóemelést kényszerítsen rá Magyarországra, a magyar emberekre.

Kérem, hogy segítsen a kormánynak ebben a szándékában, segítsen a nemzeti szuverenitásunk védelmében. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   2-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai