Készült: 2024.05.09.06:25:21 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

70. ülésnap (2023.06.12.),  289-296. felszólalás
Felszólalás oka Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája
Felszólalás ideje 22:39


Felszólalások:   285-288   289-296   297-300      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen a vitazárót Hankó Balázs Zoltán államtitkár úrnak.

Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.

Most pedig soron következik az egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/3768. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, ezért megadom a szót Bóna Zoltán képviselő úrnak, a bizottság előadójának.

BÓNA ZOLTÁN, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2023. június 8-án tartott ülésén megtárgyalta az egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló T/3768. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, 6 nem szavazat ellenében és 3 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Az egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló javaslat egy 33 törvényt módosító salátatörvény, amely agrár-, mezőgazdasági témával foglalkozik. A Törvényalkotási Bizottság által benyújtott módosító javaslat jogtechnikai, szövegcserés módosításokat és nyelvhelyességi pontosításokat tartalmaz.

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény módosításának célja a zárttéri vadtartásra vonatkozó általános szabályok kiegészítése a kereskedelmi célú tartással és szaporítással. A módosítás megteremti továbbá annak jogszabályi alapját, hogy a zárttéri vadtartás engedélyezése tárgyában hatáskörrel rendelkező vadászati hatóság a zárttéri vadtartó létesítményekről meghatározott adattartalommal nyilvántartást vezessen, amelynek személyes adattartalmára vonatkozóan is előírásokat állapít meg a javaslat. Továbbá a vadállomány hatékony szabályozása érdekében vagy állategészségügyi indokból a törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok esetében és előírt időszakban elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök is használhatóak vadászati eszközként.

Fontos kiemelni, hogy a javaslat megteremti a lehetőségét az ifjúsági vadászat jogi kereteinek kialakítására, amely a részletszabályok megalkotásával együttesen azt fogja eredményezni, hogy lehetőség lesz a 18. életévét be nem töltött személy számára egyéni vadászati módok gyakorlására, ami természetesen kizárólag nagykorú és legalább öt év vadászati gyakorlattal rendelkező személy közvetlen felügyelete alatt és állandó kísérete mellett, illetve a felügyeletet ellátó személy ideiglenesen átadott fegyverével történhet.

A szakmai érdekképviseleti szervezetek részéről régóta megfogalmazott igény, hogy a vadászjegyhez hasonlóan a vadászati engedély is az ország összes vadászterületén jogosítson a vadászatra. A módosítás ennek lehetőségét teremti meg.

A kisajátításról szóló törvény módosításának célja, hogy a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célok kiegészítésre kerüljenek az öntözéses gazdálkodás esetkörével. Az érintett módosítás szerint a lakosság élelmezéséhez szükséges alapanyag fenntartható módon történő megtermeléséhez fűződő érdek indokolhatja a vízvisszatartást szolgáló lehetséges tározási helyszínek területének megszerzéséhez kisajátítási jogcím biztosítását.

A termőföld védelméről szóló törvény módosítása a helyhez kötöttség külön nevesített eseteit bővíti. A jogalkalmazói gyakorlat alapján a helyhez kötöttség külön nevesített, tipikus eseteként került meghatározásra a régészeti lelet feltárásához és megőrzéséhez szükséges területigény.

A földforgalmi törvény módosítása a földek vételár-arányosságának vizsgálatára irányul.

A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló törvény módosítása azért vált szükségessé, mert a részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló, a kormányhivatal mint segítő közreműködésével zajló eljárás külön szabályait állapítja meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottak ismeretében úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat támogatandó, ezért javaslom elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Bóna Zoltán képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztőt, Farkas Sándor államtitkár urat, hogy most vagy a várható vita végén kíván majd hozzászólni. (Farkas Sándor jelzésére:) Jelzi, hogy a végén.

Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Mezőgazdasági Bizottság nem állított előadót.

Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. Elsőként megadom a szót Keresztes László Lóránt képviselő úrnak, LMP.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Csak egy vonatkozásban lenne kérdésem itt a vita során. Ugye, a törvényjavaslat a fenntartható vízgazdálkodás fogalmának a kérdéskörét pontosítja, ez egy ilyen, mondhatjuk, hogy technikai eleme ennek a javaslatnak, ugyanakkor pontosan tudjuk, hogy milyen óriási kihívás van emögött, tehát hogy milyen feladataink vannak a vízgazdálkodás terén. A múlt héten Rétvári államtitkár úrral is beszéltünk erről a kérdésről, és én azt gondolom, hogy sok tekintetben egyetértettünk, hogy most egy olyan vízgazdálkodás érvényesül, amely a vizek megtartása helyett a vizek minél gyorsabb levezetését szolgálja, és összességében egy olyan helyzetben van az ország nagyon-nagyon régóta, hogy több víz folyik ki, mint amennyi beérkezik, és ilyen módon tulajdonképpen az ország lecsapolása, az ország kiszárítása történik.

Ugye, az elmúlt időszakban nagyon sokszor megfogalmazódott már egyébként hivatalos fórumokon is, és egyre többet beszélünk arról, hogy alapvető szemléletváltásra van szükség a vízgazdálkodásban, és alapvetően a tájban kell megtartani a vizet, hiszen ez ad lehetőséget arra, hogy az egykori ártereken, az egykori vízjárta tereken meg tudjuk tartani a vizet, ez ad lehetőséget arra, hogy ezeket a rendkívüli negatív és veszélyes folyamatokat megfordítsuk. Ugyanakkor, annak ellenére is egyébként, hogy múlt év októberében az agrárminiszter úr is jelen volt a Fenntartható Fejlődés Bizottságnak a  mondhatjuk  tematikus ülésén, és egyetértett ezekkel a célokkal, sőt még ígéretként meg is fogalmazódott, hogy bevonják a jogalkotásba, a törvény-, döntés-előkészítésbe azokat a szakembereket, akik a táji vízvisszatartás feladatait értik és látják és adott esetben itt-ott már a gyakorlatban is alkalmazzák, tehát mindezek ellenére nem igazán érzékeljük azt, hogy ez a gondolat a fontosságához mérten már megjelent volna a jogalkotásban.

Ugye, tudjuk azt, hogy van egy olyan törvényjavaslat, amely már talán második körben került a kormány elé, és itt egy hosszú távú koncepciót kíván megalapozni, ugyanakkor nagyon-nagyon fontos lenne  és ebben egyébként egyetértettünk Rétvári államtitkár úrral is , hogy itt minél inkább teret kell adni ezeknek a lehetőségeknek, és egyértelmű, hogy összességében az agráriumnak, a vízgazdálkodásnak, a vízügynek és a politikának együtt kell működnie ezekben a kérdésekben.

Úgyhogy arra vonatkozik a kérdésem, államtitkár úr, hogy ugyan még nem vonták be, mondjuk, a „Vízválasztó” kezdeményezést itt a jogalkotásba, illetve a törvény vagy a döntések előkészítésébe, de az Agrárminisztérium részéről is vane nyitottság, hogy szakmai fórumot teremtsünk arra, hogy ezekről a fontos kérdésekről beszélni tudjunk? Ugye, Rétvári államtitkár úr pozitívan nyilatkozott, ők várják a megkeresést, én nagyon-nagyon fontosnak tartanám, hogyha lenne egy ilyen pozitív visszajelzés az Agrárminisztérium részéről is (Farkas Sándor Rétvári Bencének: Akkor tiétek a pálya!  Rétvári Bence Farkas Sándornak: Jön a KDNP-be! Átül! Egy év múlva beadja a kérelmét!), és akkor ilyen módon végre azok a szakemberek, akik látják ennek a koncepciónak a lényegét, talán közelebb kerülhetnének a döntéshozó szinthez, és ilyen módon lehetőséget biztosítanának a nemzet jövőjének a biztosítása érdekében, hogy a fenntartható, valódi fenntartható vízgazdálkodás teret kapjon a döntéshozatalban, és ez megvalósulhasson. (Farkas Sándor közbeszól.)

Én nagyon bízom benne, hogy a nyitottság a múlt év októberi üléshez hasonlóan megvan az Agrárminisztérium részéről is, és akkor így közösen tudunk pozitív lépéseket tenni ebben az ügyben. Köszönöm, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm, Keresztes László Lóránt képviselő úr. Megkérdezem, hogy a fennmaradt időkeretekben kíváne még valaki felszólalás a lehetőségével élni. (Jelzésre:) Igen, megadom a szót Dócs Dávid képviselő úrnak, a Mi Hazánk képviselőjének.

DÓCS DÁVID (Mi Hazánk): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Az az igazság, hogy bár a vitában támogatásra alkalmasnak ítéltük ezt a törvénymódosítást  bár azt akkor is leszögeztem, hogy sajnos a salátatörvény mivoltából eredően van, amit szívesen támogatunk, és van, amit kényszeredetten , ám egypár témában azért talán újra elmondanám a mi álláspontunkat.

Az, hogy az osztatlan közös tulajdonformának a felszámolása gyakorlatilag górcső alá került a jelenlegi kormányzatnál, az egy nagyon helyes és üdvözlendő dolog, hiszen rengeteg ilyen földterület van a magyar vidéken, és ezeknek most már végre a magyar agráriumba teljesértékűen be kéne állniuk, és a termelésben részt kéne venniük  ez eddig e miatt a tulajdonforma miatt akadályoztatva volt. Reméljük, hogy ez a jelenlegi szabályozás megfelelően fogja tudni majd ezt módosítani.

A helyben szokásos földárak, ez már egy sokkal kényesebb és érdekesebb téma, hiszen az internetes felületen láthattuk a most már gyakorlatilag helyben megszabott földárakat. Ez azt jelenti  egy kiragadott példával szeretném önöknek szemléltetni , hogy Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban egy hektár legelő 150 ezer forintra van taksálva, ami azt jelenti, hogy ez nevetséges ár, hiszen az eddig szokásos földárak, amelyek, mondjuk, az önkormányzat hirdetőtábláján vagy a magyarorszag.hu-n tetten érhetőek voltak, azok sokszorosai voltak ennek, hiszen egymillió forint alatt már nálunk, a legkevésbé értékes földterületek hazájában sem lehetett területet venni.

(20.30)

Tehát ennek a felülvizsgálatát, illetve ennek a szabályozásnak az újragondolását mindenképpen fontosnak tartanánk. Vesszőparipám jómagamnak is a fenntartható vízgazdálkodás, és a múltkor a Mezőgazdasági Bizottság ülésén a Belügyminisztérium részéről a főosztályvezető úrtól meghallgathattuk, hogy Magyarországon a vízgyűjtő elv van érvényben. Csak az a baj, hogy a gyakorlatban  ott is elmondtam, és itt is elmondom önöknek  ezt nem látjuk megvalósulni, hiszen ahogy Keresztes képviselőtársam is elmondta, gyakorlatilag ez nem egy üresen puffogtatott frázis, de több víz hagyja el a Kárpát-medencét, mint amennyi beérkezik, és erre mondta főosztályvezető úr, hogy ez egy természetes folyamat. Sok mindennek lehet nevezni, természetesnek nem, hiszen egész egyszerűen ez inkább egy mulasztási folyamat.

Természetesen, ahogy Rétvári államtitkár úr is mondta, a III. Károly által elkövetett hibákat ne a Fidesz-kormányzaton kérje számon, de azért azt szükséges leszögezni, hogy itt több évtizedes és több évszázados mulasztásokról is beszélünk (Rétvári Bence: Évszázados.), viszont a Fidesz-kormányzatnak volt már pont 13 éve arra, hogy ebben a témában legalább valamit elindítson, de úgy vettük észre, hogy ez egyelőre nem sikerült sajnos. Ez hasonló lehet, mint a kéthetes rend. Az sem igazán ért még be Magyarországon. Úgy látszik, hogy a vízgazdálkodás egy másik ilyen téma. De én külön örülök neki, hogy agrárminiszter-helyettes úr van megbízva azzal, hogy egy ilyen vízgazdálkodási tervet lerakjon az asztalra. Ha jól tudom, ez tavaly őszre volt elméletileg datálva.

Csúszások vannak, látjuk, de azért reméljük, hogy ez megvan, és minél előbb látjuk mi is, hiszen nekünk is az lenne a célunk, és mi is azt szeretnénk nagyon, ha Magyarország nem kiszárítva lenne, hanem élne azzal az édesvíznagyhatalmi státuszával, ami jelenleg még a kezünkben van. Ám ha nem fogunk gyorsan cselekedni, akkor elmondtam azt is, hogy ez sajnos könnyen a visszájára fordul, és gyakorlatilag mi még azokkal a lehetőségekkel sem tudunk élni, amelyek egyébként itt vannak előttünk, és amelyek adottak.

Aztán a vadászati törvénynek a bátrabb módosítására is nyugodtan biztatnám az agrártárcát, hiszen rengeteg módon és rengeteg ponton lehetne ezt még módosítani. Gondolok itt elsősorban arra, hogy talán egyensúlyba kéne hozni az agrártermeléssel a vadállomány létszámát is, hiszen most már nagyon úgy néz ki, hogy a kettő nem igazán van meg egymás mellett békésen. Most már akkora nagyvadlétszámról beszélhetünk, ami a termelést veszélyezteti, sőt egyes helyeken lehetetlenné teszi, hiszen már nemcsak a kultúrákban, a mezőgazdasági kultúrákban tesznek óriási károkat a nagyvadak, hanem bizony az a szakkifejezés, hogy nem nő ki az erdő a vad szájából, sajnos már a valóság, nem csak egy szakmai kifejezés.

Tehát ezzel mindenképpen foglalkozni kell, hiszen mennyire szomorú az, amikor egy invazív fajt  például jelen esetben a fehér akácot  egy őshonos állat pusztít ki. Azért ez a hasonlat, ez a párhuzam már jól bemutatja azt, hogy talán nem egészséges az a mérték, amennyire fel van duzzasztva, mondjuk, a gímszarvasállomány hazánkban. Arról nem beszélve, hogy a muflon és a dámszarvas, amely tájidegen hazánkban, szintén hatalmas állományokkal büszkélkedhet. Ez vadászati szempontból természetesen bevételt jelent, de a mezőgazdaságot és az erdőgazdálkodókat ez nem kárpótolja.

Illetve még egy nagyon fontos dologra szeretném felhívni a figyelmet zárásként, hiszen az mindenki előtt köztudott, aki vadászattal foglalkozik, hogy a vad az állam tulajdona. Sokkal egyszerűbb lenne, nagyon sok mindent egyszerűsítene, ha azt az elvet követné egyébként a kormányzat, hogy ha a vad az állam tulajdona, akkor a vad által okozott kár is az állam felelőssége, az államnak szükséges kifizetni, hiszen ez a magyar költségvetésben egy elenyésző tétel. Mégis azt gondolom, hogy ha az eszetlen kerítéseket  most nem az erdőknél értem, hiszen ott szükséges a kerítés, hanem a szántóföldi kultúráknak az eszetlen kerítését  meg lehetne azzal akadályozni, hogy a vadásztársaságok helyett  melyek kifizetése a vadkár esetében mindig bizonytalan az ő részükről, még ha most az előző évit be is kell tartalékolniuk  átvállalná az állam, akkor én azt gondolom, hogy egy sokkal hatékonyabb gazdálkodást lehetne elérni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Köszönöm szépen elnök úr türelmét. Nagyjából ennyi volt. Az utolsó mondatra nem maradt idő, de köszönöm szépen a szót. (Taps a Mi Hazánk padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Dócs Dávid képviselő úr. Megkérdezem, hogy a fennmaradt időkeretekben kíváne még valaki a felszólalás lehetőségével élni. (Senki sem jelentkezik.) A képernyőn nem látok jelentkezőt, ezért a vitát lezárom.

Megadom a szót  amennyiben a kéri a lehetőséget  Farkas Sándor államtitkár úrnak (Farkas Sándor jelzi, hogy szólni kíván.), hogy az elhangzottakra 15 perces időkeretben válaszoljon. Köszönöm.

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Megmondom őszintén, én úgy gondoltam, hogy nekem itt nagyon meg sem kell szólalni ma este, de mivel két képviselőtársam és a Törvényalkotási Bizottság nagyszerű előadója kitért a Törvényalkotási Bizottság döntéseire, úgy gondoltam, hogy azért mégis úgy illik, hogy erre reagálni kell. Először is meg szeretném köszönni a Törvényalkotási Bizottságnak az észrevételét, a tájékoztatását és a döntését.

Keresztes László képviselőtársamnak, aki a fenntartható vízgazdálkodásról vetett fel gondolatokat, illetve kérdést: teljesen egyetértünk abban  habár éppen itt közben mondtam, és ön állandóan Rétvári államtitkár úrra hivatkozott (Dr. Keresztes László Lóránt közbeszól.) , mivel az egész vízgazdálkodás, a vízügyi rendszer a Belügyminisztériumhoz tartozik, mégis mindig az Agrárminisztériumnál csapódik le ez a kérdéskör. De azért szeretnék erre részben válaszolni is, már csak azért is, mert valóban, ahogy Dócs Dávid képviselőtársam feltette a kérdést, és utalt arra az anyagra, amit az elmúlt év novemberében a kormány számára előterjesztettünk, ami egy nagyon széles körű szakmai egyeztetésen alapuló olyan koncepció, és az elkövetkezendő 10-15 évre meghatározza a vízgazdálkodás legjelentősebb projektjeit, illetve azokat a térségeket, ahol a vízgazdálkodás mellett öntözésfejlesztésre is lenne szükség és lehetőség. Természetesen e két dolgot össze kell kapcsolni, mivel a vízgazdálkodás önmagában az egyik legfontosabb kérdés.

Arra pedig, hogy több víz folyik ki az országból, mint ami befolyik, nem akarom elütni a poént: ennyit nem tudunk meginni, ez az egyik. A másik pedig: még akkor is több víz folyt ki az országból, amikor  sokszor hivatkoztam már erre  a 70-es évek végén mintegy 385 ezer hektár öntözött terület volt Magyarországon egy abszolút nem víztakarékos öntözési eljárással és technikával, még akkor is több víz hagyta el az országot. Tehát ebből a szempontból biztos vagyok benne, hogy ezek a tartalékok megvannak, és meg is fognak maradni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A vízgazdálkodás mindig is egy fontos téma volt az agrárium területén, és ez az utalás, az a módosítás is, ami a törvényben szerepel, az is mind azt a célt szolgálja, hogy ezeken a területeken az öntözéses gazdálkodás még rugalmasabban, még gyorsabban megvalósulhasson, ami szerintem nagyon sok helyen eddig -nemcsak szerintem, szerintünk  akadálya volt az öntözéses gazdálkodás technológiájának a fejlesztésében.

A folyószabályozás óta  itt most egy pillanatra erre visszatérek, de nem akarok erről vitát nyitni, mert azt hiszem, erről a múltkor is beszéltünk  a folyószabályozások, az árvízi szabályozások, mondhatnám így, több száz évvel ezelőtt történt lépéseinek a hatását ma érezzük igazán negatív hatásként. Most öntözésről beszélni  ilyenek vagyunk mi, magyarok  akkor, amikor ilyen országos, gyönyörű esőfelhők lepték el az országot Medárd-napján és azt megelőzően, amikor azt kell mondanom  kicsit visszatérek az eredeti szakmámhoz , ilyen szép a magyar mezőgazdaság, a magyar határ, inkább így mondom, hosszú évek óta, mondhatnám, talán 10-15 évvel ezelőtt sem volt.

Most olyan időszakát éljük ennek a történetnek, amikor a mezőgazdaság tavalyi óriási veszteségei az aszálykárból fakadóan most úgy látom, egy másik oldalra billennek, sőt biztos vagyok benne, hogy billennek, már a nyári betakarítású növényeket nemsokára érheti  habár nem szeretném ezt elkiabálni, de akkor is azt kell mondanom , sőt a tavaszi kapásnövények is rendkívül jó állapotban vannak. Eddig nagyon öntözésre nem is került sor, mert esetleg egy kelesztő öntözés kellett valami szűkebb területen, de önmagában nem ez a lényeg. Fel kell készülni arra, hogy lesznek még száraz évszakok, lesznek száraz időszakok, száraz évek, amikor az öntözés kérdése elengedhetetlen, és erre bizony ez a tervezet, amire előbb már utaltam, megfelelő lehetőségeket tud nyújtani.

Ehhez természetesen nagyon komoly költségvetési forrásokra van szükség. Ezek a költségvetési források úgy, ahogy más egyéb nagy beruházásokhoz sem fognak rendelkezésre állni, úgy látszik, hogy ebben az évben ebben talán egy-két kisebb területen tervezési munkák lehetségesek, de az összvolumenben erre még várnunk kell.

(20.40)

Tisztelt Képviselőtársam! Az osztatlan közös felszámolása és a helyben szokásos földárak  azt hiszem, hogy erről a múltkor egyszer már kérdezett ön, ha jól emlékszem. Akkor is tettem arra utalást, hogy a nemzeti agrárkamara újravizsgálja ezeket a történéseket, és egy új előterjesztéssel, egy új számsorral fog kijönni, ami remélhetőleg már a valós piaci értéket fogja tartalmazni. Egyetértek önnel, 150 ezer forintért 1 hektár legelőt az ország bármely pontján irreális és pofátlan árnak tartok, bocsánat a kifejezésért.

A vadászati törvénnyel kapcsolatban teljesen egyetértek. Habár nekem van vadászengedélyem és vizsgám, de nem élek ezzel a lehetőséggel, életemben sem éltem nagyon sokszor, egy-két alkalommal. Teljesen egyetértek azzal, hogy olyan mértékű vadállomány-felszaporodás van az ország számos területén, ami nincs összhangban a mezőgazdasági művelésbe fogott területek mértékével. Bizony-bizony itt valóban olyan vadkárok keletkeznek  igaz, hogy ön arra hivatkozott, hogy állami tulajdonban van a vad, és akkor miért nem fizet a magyar állam ezért. Én ebbe az utcába nem mennék bele. Én inkább azt mondanám, hogy állítsuk vissza vagy közelítsük visszaállítani azt a vadállományt Magyarországon, ami korábban is megvolt, és elviselhető vadkárok keletkeztek ezen állomány mellett. Úgy gondolom, ez lenne a helyes, és talán ökológiailag is az lenne a legelfogadhatóbb megoldás. A kerítés, még egyszer mondom, én sem hiszem, hogy megoldás, a megfelelő vadlétszám beállítása igen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy a törvénytervezetet támogassák, és ezzel a 33 agrártörvényt módosító javaslattal értsenek egyet. Ennek jelentős része mind a gyakorlati életből, a gyakorlati tapasztalatokból adódó módosításról szól, éppen ezért ebben szerintem különösebb kifogása egyetlenegy politikai oldalnak sem lehet. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   285-288   289-296   297-300      Ülésnap adatai