Készült: 2024.05.09.14:00:54 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

31. ülésnap (2022.10.24.),  2-4. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:08


Felszólalások:   1   2-4   5-8      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

UNGÁR PÉTER (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Ha az elmúlt napokban, illetve hetekben hallottuk azt, hogy a kormány mit mond az alternatívenergia-használatról, a megújuló energiáról Magyarországon, akkor úgy érezhettük, mintha ők mindig is támogatták volna, hogy legalább valamilyen szinten átálljunk a zöldenergiára. Ezzel szemben az a helyzet, hogy hét évvel ezelőtt, amikor egy LMP-s képviselő megkérdezte a kormányt arról, miért van az, hogy a napelem-kapacitása ilyen alacsony Magyarországnak, akkor az volt a válasz, hogy azért nem lehet nap- és szélerőműre alapozni, mert áramra éjszaka is szükség van, valamint akkor is, amikor nem fúj a szél. Ez a szakmai álláspont volt az Orbán-kormánynak az alternatív energiához való viszonya egészen az utóbbi időszakig. Ez azért nagyon súlyos probléma, mert ha az elmúlt 12 évben nem vesztegettünk volna el éveket arra, hogy kiépítsük az alternatív zöldenergia-hálózatot, akkor most sokkal kevésbé függenénk az orosz fosszilis energiától és a világpiaci folyamatoktól, hiszen Magyarországon tudnánk megtermelni legalább egy részét annak az energiának, amit Magyarországon használnak el.

A szankciók kapcsán egy nagyon érdekes formállogikai ellentétbe fut bele a kormány folyamatosan: nemrég a miniszterelnök úr a tanácsülést követően bejelentette, hogy hatalmas győzelmet aratott, hiszen az energetikai szankciók ismételten nem vonatkoznak Magyarországra, majd nem telt el 24 óra és az egyik miniszter azt mondta, hogy Magyarországon azért van magas infláció, azért vannak magas energiaárak, mert szankciók vannak, olyan szankciók, amelyek amúgy állítólag a kormány sikere miatt nem vonatkoznak hazánkra.

Ez a formállogikai ellentét egy dolgot próbál eltakarni, hogy az elmúlt 12 évben az volt az Orbán-kormány politikája, hogy támogatva a német ipar érdekeit, Angela Merkellel karöltve a fosszilis orosz energiára alapozzák az európai versenyképességet. Nem véletlenül volt Orbán Viktor az egyetlen olyan régiós politikus, aki támogatta az Északi Áramlat csővezeték bővítését, tette ezt úgy, hogy mindenki azt gondolta, ez geopolitikai problémákat fog okozni, és tette ezt annak ellenére, hogy a magyar érdek a régiós érdekkel egyértelműen az lett volna, hogy a német és orosz gazdasági összefonódások ellen föllépjünk. Most mégis itt vagyunk. 2014-ben Oroszország már háborút indított Ukrajna ellen, akkor erre az volt a németek vezette Európa válasza, hogy az orosz függést megnöveljük; most ismételten háborút indítottak, és Orbán Viktor még mindig az orosz fosszilis függés mellett áll.

Folyik egy nemzeti konzultáció egy olyan szankciós politikáról, amelynek energetikai része nem vonatkozik Magyarországra, és ez a nemzeti konzultáció úgy folyik, hogy semmilyen olyan kérdést nem tettek föl, ami valóban fontos abból a szempontból, hogy milyen energiapolitikája lesz Magyarországnak a következő 20-30 évben. Ezért van az, hogy az LMP zöldkonzultációt indított, amit a zoldkonzultacio.hu oldalon ki tudnak tölteni. Ebben kérdezünk többek között arról, hogy épületszigetelési program kelle Magyarországon azért, hogy csökkentsük a lakossági rezsiköltségeket; kérdezzük a választópolgárokat arról, hogy szükség vane klímabérletre, ami alapján tudják használni a közösségi közlekedést egy kedvező áron; kérdezzük arról, hogy a napenergiát sújtó büntetőadókat sikerüljön végre visszavonni; és kérdezzük őket arról is, hogy a szélenergiának a lakossági használatát végre engedélyezze a kormány; végezetül értelemszerűen arról is kérdezzük őket, hogy az orosz hitelből, orosz technológia által épített, rendkívül drága paksi bővítésre vonatkozó szerződéseket itt az ideje felbontani.

Azt látjuk, hogy az elmúlt 12 év elhibázott évei újra és újra visszaköszönnek. Hiába mondja majd el államtitkár asszony azt, hogy itt milyen fejlesztések történnek majd egyszer jövőre meg jövő után, meg azután, legutoljára 2014-ben vetették önök föl ennek a Háznak a falai között, hogy a magyar elektromos kapacitást, a hálózatot fejleszteni kell, mert különben nem fogunk tudni áttérni az alternatív energiára, ennek ellenére most azt tudjuk olvasni, hogy a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség szerint több ezer munkahelyet és a teljes napelemipart veszélyezteti a kormány azzal, hogy bünteti azokat, akik megpróbálják betölteni az elektromos hálózatba a háztartási napelemeket. Az, hogy egy magyar találmányt, ami az a napkollektor, amit ki lehetett helyezni az erkélyre, pont Magyarországon nem lehet használni, azért van, mert önöknek minden fontosabb volt az elmúlt években, mint hogy az energetikai fejlesztésekre költsünk.

Végezetül: Magyarország jövője olyan energián kell hogy alapuljon, ami zöld, ami nem járul hozzá a klímaváltozáshoz, és amit mi, magyarok állítunk elő. Ilyen a Magyarországon lévő szél, nap, ilyen a geotermia és ilyen az, hogy végre hatékonyan költsük mind a közöségi közlekedésbe, mind pedig lakossági szinten az energiákat. Az LMP ezért indított zöldkonzultációt. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Válaszadásra Koncz Zsófia államtitkár asszonynak adom meg a szót.

DR. KONCZ ZSÓFIA technológiai és ipari minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Remélem, azzal minden baloldali képviselőtársam is egyetért, ma az a legfontosabb, hogy Magyarországon az energiaellátás biztosított legyen. Mi ezért küzdünk, mi azt szeretnénk, hogy télen is legyen fűtés, és ezzel próbáljuk segíteni a magyar családokat, illetve ezért indítunk gyármentő programot, a kis- és középvállalkozásoknak programokat, hogy megvédjük a magyar munkahelyeket, a magyar vállalkozásokat is.

Ezért azt gondolom, hogy a múlt hét legfontosabb eseménye az európai uniós miniszterelnökök brüsszeli csúcstalálkozója volt. Az Európai Bizottság uniós gázársapkaterve előírta volna, hogy az EU csak előre meghatározott, maximalizált áron vásárolhat földgázt. Oroszország többször egyértelművé tette, ha az EU ársapkát vezet be, nem szállít több gázt a tagállamoknak.

Brüsszel a gázársapka tervében szerencsétlen módon két célt mosott össze: az orosz gázszállítások csökkentésének szankciós céljait, illetve az árak mérséklésének gazdaságvédelmi célját. A piacok idegesen reagáltak a tervre, a gáz ára tovább emelkedett.

A Bizottság javaslata a gázársapkáról Magyarország számára gyakorlatilag gázembargót jelentett volna. Hazánk energiabiztonsága viszont fizikai és infrastrukturális okokból jelenleg nem biztosítható az orosz gáz nélkül. Ez, azt gondolom, nem ideológiai kérdés.

(13.10)

Ha elzárnánk az Oroszországból érkező gázcsapokat, akkor a magyar családok, vállalkozások és gazdaság tönkremennének.

A legutóbbi brüsszeli javaslatok elfogadásával azt kockáztattuk volna, hogy néhány nap alatt leállnak a Magyarországra irányuló gázszállítások. A veszélyt azonban sikerült elhárítani, a miniszterelnökök abban állapodtak meg, ha lesz is gázársapka az EU-ban, az nem érinti azokat a hosszú távú szerződéseket, amelyek nélkül Magyarország gázellátása ellehetetlenülne. Ha lesz közös gázbeszerzés Európában, az nem lesz kötelező hazánk, vagyis Magyarország számára, így továbbra is nyitva marad az összes beszerzési lehetőség.

A mostani döntés jól kiegészíti az október elején a prágai EU-csúcson elért eredményt, amikor Magyarország mentesítést harcolt ki a nyolcadik csomag számunkra negatív következményekkel járó pontjai alól. Így az nem vonatkozik sem hazánk gázellátására, sem a nukleáris erőművekből származó energiára, sőt lehetővé teszi, hogy Magyarország megépíthesse a Paks II. atomerőművet. Hazánk gázellátása a déli szállítási útvonalon továbbra is akadálytalanul és hiánytalanul zajlik. A Török Áramlat működése kiszámítható és biztonságos, mára ez az egyetlen kelet-nyugati vezeték, amely zavartalanul üzemel. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi helyzetben ezeknek a kérdéseknek a megvitatása és ezeknek az eredményeknek az elismerése nagyon-nagyon fontos.

Képviselő úr említette a napenergia kérdését, a megújuló energiákra vonatkozó helyzetet. Arról már itt sokszor beszélgettünk, úgyhogy most néhány részletet a napelemekkel kapcsolatban szeretnék kiemelni. Tájékoztatom önöket, amit nyilván tudnak is, hogy öt év alatt megtízszereződött a napenergia-kapacitás hazánkban. Jelenleg 3 ezer megawatt működő napelemes kapacitással rendelkezünk, 2026-ig pedig több mint 5 ezer megawatt előjegyzés van, de ez a szám gyakorlatilag naponta növekszik, így a rendszer nem visel el többet. A kormány ezért döntött úgy, hogy átmenetileg  hangsúlyozom, átmenetileg  felfüggeszti az új telepítésű, háztartási méretű naperőművek hálózati visszatáplálását, de azt is szeretném kiemelni, hogy október 31-éig van lehetőség igénybejelentésre.

A kormány azon dolgozik, hogy a teljes hálózat-korszerűsítésre irányuló program megvalósuljon Magyarországon, aminek eredményeként bővülhet a hazai hálózat kapacitása. Abban az esetben, ha az Európai Bizottság döntése alapján Magyarország megkapja az RRF hitelrészét, akkor ebből az összegből el tudjuk végezni a teljes hálózati felújítást hazánkban. Ezt követően természetesen feloldhatóvá válik a jelenlegi felfüggesztés, illetve nem lesz akadálya további új naperőművek csatlakozásának.

Varga Mihály pénzügyminiszter úr október elején részt vett az uniós Pénzügyminiszterek Tanácsának az ülésén. Itt elhangzott, hogy Magyarország közel 300 milliárd forintot kaphat a fosszilis energia felhasználásának csökkentésére, ami hazánk energiabiztonságát erősítheti a következő években.

Kérem képviselő úr további támogatását (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) azzal kapcsolatban, hogy a megújuló energiaforrásokat tovább tudjuk hazánkban növelni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   1   2-4   5-8      Ülésnap adatai