Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Tállai András államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Dúró Dóra, a Mi Hazánk képviselő asszonya: „Aktuális közügyek” címmel. Öné a szó, képviselő asszony.

DÚRÓ DÓRA (Mi Hazánk): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz gazdaságpolitikájának állatorvosi lova a gödi akkumulátorgyár. Környezetszennyezés, 88 tonna magzatkárosító anyag a levegőben, hatósági mulasztások, vendégmunkások, politikai mellébeszélés, mindez pedig 150 milliárd forintos állami támogatásból, a magyar adófizetők pénzéből, s cserébe alacsony hozzáadott értékkel működik ez a gyár.

88 tonna magzatkárosító anyag jutott a levegőbe, amely megtalálható volt a talajvízben is. Ennek nagy része 2021-ben történt, és ezek az adatok csak most kerültek nyilvánosságra. A hatóság azt sem tartotta fontosnak, hogy vizsgálja, hogy ez az elképesztő mennyiségű, egyébként rákkeltő anyag hova is került pontosan, a levegő, illetve a talajvíz révén a környező településeket vagy magát Göd települését, a lakosságot milyen mértékben érintette. De nemcsak a környező lakosok egészségét vette semmibe ez az akkumulátorgyár. Azt is kimutatták, hogy például a nikkel a megengedett mennyiség 250-szeresében volt megtalálható a gyár területén, így a dolgozókat is kitette ennek a károsodásnak.

Múlt heti látogatásom során Bognár László, korábbi gödi polgármester is beszámolt arról, hogy a lakosság is fel van háborodva e miatt a szennyezés miatt, illetve az ingatlanárak csökkenése miatt, és bizony féltik a saját és a gyermekeik egészségét is. Korábban ez a gyár úgy is működhetett Magyarországon  még egyszer hangsúlyozom, a magyar kormány 150 milliárd forintos állami támogatásával , hogy nem volt tűz- és katasztrófavédelmi engedélyük sem.

De lássuk, hogy ezekre a felháborító esetekre mi volt az önök válasza. Az, hogy éberség, elvtársak, lehet, hogy rémhírterjesztés történt, és ez az egész nem is igaz. Csakhogy az egésznek az a szépséghibája, hogy ezek az adatok megtalálhatók az országos környezetvédelmi információs rendszerben is, tehát az állam által hitelesített adatokról van szó. Tehát ha valaki rémhírt terjesztett, akkor a magyar állam az, aki rémhírt terjesztett, és a kapu, a kör bezárult az önök számára.

(9.30)

Nem a rémhírterjesztéssel, figyelemeltereléssel kellett volna foglalkozniuk, hanem azzal, hogy a legszigorúbb mértékben fellépnek az ilyen környezetszennyezéssel szemben, és nem, mondjuk, a gyár bővítésén dolgoznak. Mert ez volt az önök második válasza, de ezt nem önök jelentették be, hanem a koreai sajtóból tudhatta meg a magyar választópolgár, hogy bizony Koreában már bejelentették, hogy ezt a gyárat is bővíteni fogják, és  kapaszkodjanak meg!  már toborozzák ide a Fülöp-szigeteki vendégmunkásokat, akik az önök hazug állításával szemben természetesen nem mennek haza kettő év után, hanem ahogyan azt Toroczkai László leleplező videójából is tudjuk, maguk a vendégmunkások mondták el a Nagy-Magyarország Parkban, hogy kettő év után csak kettő hónapra mennek haza, majd újból visszajönnek, így gyakorlatilag folyamatosan, akár évtizedekig is dolgozhatnak Magyarországon.

A kormány volt olyan kegyes, és megemelte a büntetési tétel határát az ilyen cégekre kivethető büntetések esetében. Csakhogy az önök által megemelt összegből, hogyha 1500-szor is megbírságolják ezt a gyárat, még akkor sem éri el a gyárnak juttatott állami támogatás mértékét a bírságok mértéke. Tehát mit fognak csinálni? Körberöhögik az önök büntetési tételeit, és folyik minden szépen tovább. Az éves nettó árbevételükhöz viszonyítva a legmagasabb büntetési tételt nézve azt látjuk, hogy akár 16 ezerszer  16 ezerszer!  is megbírságolhatják önök ezt a gyárat, még akkor is pozitív lesz az éves nettó árbevétele.

A Mi Hazánk Mozgalom benyújtott egy javaslatot, amely azt célozta, hogy ennél lényegesen magasabb, érdemi büntetést szabjanak ki a környezetszennyezés és a magzatkárosító anyagok levegőbe, illetve talajba juttatása miatt erre a gyárra, de önök ezt a tegnapi napon a Vállalkozásfejlesztési Bizottság ülésén leszavazták. Most kiderült, hogy kinek az érdekét szolgálják: ennek a globalista környezetszennyező gyárnak, és nem védik meg a magyar embereket ennek a káros hatásaitól. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Mi Hazánk és a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Dúró Dóra képviselő asszony. A kormány nevében Koncz Zsófia államtitkár asszony mondja el a véleményét.

DR. KONCZ ZSÓFIA energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Göddel kapcsolatban csak meg szeretném ismételni azt, amit a miniszterelnök úr is elmondott, hogy Göd polgármestere feljelentést tett az ügyben, és ki fog derülni az, hogy mi az igazság ebben a kérdésben. Szeretném javasolni és kérni azt, hogy ezt az eljárást és vizsgálatot mindenféle szempontból várjuk meg.

A kormánynak határozott elvárása az, hogy minden beruházó és beruházás tartsa be a legszigorúbb környezetvédelmi és munkavédelmi szabályokat. Láthatták az elmúlt időszakban azt, hogy ha egy ilyen eset felmerül, hogy a hatóság valamit nem talál rendben, akkor bizony az üzem felfüggesztése mellett is döntenek  gondoljunk csak Bátonyterenyére.

Az a helyzet, hogy a jövő szempontjából az, hogy a gyermekeinknek olyan jövőt tudjunk biztosítani, ahol a környezetünket, természetünket megvédjük, és ezekre a kincseinkre vigyázunk, azt gondolom, nem lehet vitás kérdés, ebben teljes mértékben egyetértünk. Éppen ezért indítottunk el egy zöldenergiával foglalkozó online párbeszédet, ahol egyébként 13 kérdés kapcsán mindenki elmondhatja azt, hogy mi a véleménye, mi az álláspontja a zöldiparfejlesztéssel, a zöldenergiával, az atomenergiával, a geotermikus energiával vagy az elektromobilitással kapcsolatban, illetve van benne olyan kérdés is, amely például Brüsszelben kitalált, és azt gondolom, hogy a magyar embereket egyébként nagyon károsan érintő kérdésekkel kapcsolatos.

A zöldügyeket és a környezet védelmét, a károsanyag-kibocsátás kérdését nagyon komolyan vette a magyar kormány az elmúlt időszakban is. Büszkék vagyunk arra, hogy gyakorlatilag a világon 21 olyan ország van, amely úgy tudta a gazdaságát növelni, hogy közben csökkent a károsanyag-kibocsátása, és ebben mi, magyarok is ott vagyunk; sőt a most felülvizsgálat alatt álló nemzeti energia- és klímatervben a 2030-as céljainkat is megváltoztatjuk, és gyakorlatilag az 1990-es bázisévhez képest a károsanyag-kibocsátás csökkentését 40 százalék helyett 50 százalékra szeretnénk növelni.

Azt ön is tudja, hogy az uniós szabályozás az elektromos autók felé tereli az autógyártó szektort. Az Európai Bizottság javaslata értelmében már 2035-től csak nulla kibocsátású új gépjárművet lehet az uniós piacon forgalomba hozni  ezt az Európai Parlament is megszavazta. Azt látjuk, hogy ebben a technológiai versenyben hatalmas harc folyik azért, hogy egy-egy beruházást el tudjanak hozni. Mondhatok egy friss példát is: Brüsszel nemrégiben 902 millió euró állami támogatást hagyott jóvá a Northvolt akkumulátorgyártó németországi gyárának, és ezt azért tette, mert azt mondta a svéd vállalat, azzal fenyegetőzött, hogy visszavonja az észak-németországi üzemének a megépítését, mivel az Egyesült Államok bőkezűbb állami támogatást kíván nyújtani.

Azt kell látni, hogy óriási a verseny, ahol például Franciaországgal, Finnországgal vagy akár Lengyelországgal versenyzünk. És ahogy a miniszterelnök úr korábban felhívta rá a figyelmet, azt kell elképzelni, hogy mondjuk, mi lenne Kecskeméttel vagy mi lenne Győrrel, hogyha nem lenne ott a Mercedes vagy az Audi. Győrben tízéves autógyártási rekord dőlt meg, Kecskeméten felső kategóriás elektromosautó-gyártás indult. Azt gondolom, hogy nekünk az az érdekünk, hogy ebben a versenyben részt vegyünk, ugyanakkor természetesen mindenféle esetben oda kell figyelni a környezeti szempontokra, és a helyi szempontokat meg kell jeleníteni ezen beruházások során.

Még hogyha megenged a képviselő asszony egy olyan fejleményt, amihez nem láttam, hogy a Mi Hazánk gratulált volna, mert úgy gondolom, hogy ez egy fontos előrelépés: februárban elértük a 6 ezer megawattot a napenergia-kapacitás térnyerésével kapcsolatban  ez, úgy gondolom, Magyarország energiabiztonsága, az energiaellátás, az energiaszuverenitás szempontjából mind-mind fontos dolog , ezt egyébként korábban 2030-ig szerettük volna elérni; és a háztartási méretű kiserőművek kapcsán is már 260 ezer, több mint 260 ezer működik az országban, és 200 ezer volt az a határ, amit eredetileg el akartunk érni 2030-ig. És mi ebben hiszünk, ezért jelenleg is 200 milliárdnyi pályázat fut, például a Napenergia Plusz program, úgyhogy kérjük a frakciót is, hogy ezekben támogasson minket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai