Készült: 2024.05.08.20:08:41 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

98. ülésnap (2023.12.12.),  99-104. felszólalás
Felszólalás oka Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája
Felszólalás ideje 8:08


Felszólalások:   93-98   99-104   105-109      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíváne válaszolni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Erdős képviselő úr jelzi, hogy nem él a lehetőséggel. Így tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a területfejlesztésről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/6071. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Láng Zsolt képviselő úrnak, a bizottság előadójának, 15 perces időkeretben. Parancsoljon!

DR. LÁNG ZSOLT, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tájékoztatni szeretném önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2023. december 7-én tartott ülésén megtárgyalta a területfejlesztésről szóló T/6071. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. évi országgyűlési határozat 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, 1 nem szavazat ellenében, 4 tartózkodás mellett fogadta el.

Tisztelt Országgyűlés! A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat célja, hogy lefektesse a megújuló területpolitika szakmai, intézményi és pénzügyi alapjait. Ennek érdekében a közigazgatási határokon átnyúló problémák kezelésére új térkategóriákat vezet be  nagytérségek és együtt kezelendő térségek , és ehhez tervdokumentumokat társít. A megújuló szabályozás a területfejlesztési szolgálat útján közelebb viszi a kormányzatot a vidéken élő lakossághoz, és az őket képviselő területi szereplőkhöz, valamint megerősíti a területfejlesztési kapacitásokat a vármegyékben és a vidéki térségekben.

Bár az elmúlt 12 évben minden társadalmi-gazdasági mutató javult az ország szinte minden térségében, a területi különbségek mintázata 30 éve lényegében változatlan, csak a növekedési pólusokra és elmaradott területekre fókuszáló területpolitika nem ért el áttörést a fejlettségbeli különbségek csökkentésében. A nagy növekedési pólusok nem tudták magukkal húzni az elmaradott térségeket, a közigazgatási határok mentén szerveződő területfejlesztés pedig rendre akadályokba ütközött a település-, illetve vármegyehatárokon átnyúló ügyek kezelésében.

A megújuló területpolitika ezért azt tekinti kiindulópontjának, hogy az emberek a mindennapokban hogyan használják a teret, merre közlekednek, hol vesznek igénybe szolgáltatásokat, és ez alapján mely területeket kell beavatkozásokkal megcélozni. Ez a gondolat vezet el az együtt kezelendő térségek fogalmához, amely az organikus rendszerek elvén nem a határokhoz igazítja a fejlesztéseket, hanem a beavatkozási szükségletek területi kiterjesztéséhez igazítja a térséghatárokat. Mindezek tekintetében kérem, hogy a javaslatot támogassa a tisztelt Ház. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíváne felszólalni. (Jelzésre:) Államtitkár úr jelzi, hogy a végén kíván válaszolni. 15 perc áll majd rendelkezésére.

Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Gazdasági Bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Megkérdezem, hogy ki kíván felszólalni. (Jelzésre:) Erdős Norbert képviselő úr jelzi, hogy hozzá kíván szólni. A megadott időkeretben van erre lehetősége. Parancsoljon, öné a szó.

ERDŐS NORBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Engedjék meg, hogy egy gondolattal kapcsolódjak a területfejlesztési törvényhez, amely nemzetiségi napirendi pont. Végigkísértem a vitát. Azt lehet elmondani, hogy ugye, Magyarországon mintegy félmillió nemzetiségi él, zömmel egyébként a határterületeken, vidéki területeken, nehéz körülmények között. A szocializmusban láthattuk, hogy mondjuk, az osztrák határ melletti vidéken a nemzetiségek hátrányokat szenvedtek el nagyon komolyan, területfejlesztési szempontból is, teszem hozzá.

Ez a területfejlesztési törvény kifejezetten fókuszál a nemzetiségekre azzal, hogy gyakorlatilag közigazgatási határokat lép át, kifejezetten megpróbálja összekapcsolni a nemzetiségeket, hiszen azok nyilvánvalóan járásokon, határokon, megyehatárokon áthúzódnak.

Tehát erre szerettem volna felhívni a figyelmet, és fontosnak tartottam elmondani, hogy a nemzetiségek számíthatnak ránk, a törvényjavaslat alkotóira. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy a fennmaradt időkeretekben kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) Mivel senki nem jelentkezett, a vitát lezárom. A válaszra pedig megadom a szót Latorcai Csaba államtitkár úrnak, 15 perces időkeretben. Parancsoljon!

DR. LATORCAI CSABA, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt években folyamatosan figyelemmel kísértünk a magyarországi térségek fejlődését, hogy pontos képet kapjunk a társadalmi-gazdasági folyamatok területi leképeződéseiről.

A kormány támogatásával és az uniós források területi szempontból jól irányzott felhasználásával az elmúlt évtizedben hazánk minden régióját növekedési pályára állítottuk. A hazai gazdaság is dinamikus fejlődésnek indult, amely már nem kizárólag a fővárost, hanem valamennyi hazai megyét és régiót érint.

2010-2021 között az egy főre jutó GDP az uniós átlag 66 százalékáról 75 százalékra emelkedett országos szinten, miközben a 10 százalékpontot is elérte a relatív fejlettségi szint növekedése Budapesten, ahol ez 11 százalék volt, a Közép-Dunántúlon, ahol 13 százalék volt, a Dél-Alföldön, ahol 10 százalék volt, valamint Észak-Magyarországon, ahol 13 százalék volt.

Örömmel láttuk, hogy folyamatosan és jó ütemben halad az uniós átlaghoz történő területi felzárkózás, de az adatok sajnos azt is megmutatták számunkra, hogy ez a fejlődés területileg nem kiegyenlítetten zajlik. Az így kapott eredményekből levontuk a tanulságot, és egy olyan területfejlesztésitörvény-javaslatot nyújtottunk be a tisztelt Országgyűlés elé, ami a fejlődés egyenlőbb módját, egyenlőbb irányát hivatott szolgálni, ami a hagyományos közigazgatási határokon túlmutató új térkategóriákat jelöl ki.

Fontos célkitűzésünk, hogy Magyarországon egy fenntartható területfejlesztési politika eredményeként a területi fejlettségbeli különbségek csökkenjenek. Ehhez kíván most az új területfejlesztésitörvény-javaslat megfelelő szakpolitikai koncepciót, intézményrendszert, eszközrendszert bevezetni, ami a jövőre nézve egyszerűbbé teszi a területfejlesztési politika megvalósítását.

A törvényjavaslathoz nem érkezett képviselői módosító javaslat, így vélelmezem, hogy az általunk kitűzött célokkal az egész Országgyűlés egyetért. Bízom abban, hogy igen szavazatukkal támogatni fogják a törvényjavaslat céljainak megvalósulását, Magyarország minden településének, minden járásának, minden megyéjének és régiójának felzárkózását, nemzetközi versenyképességének növelését, hogy minden magyar ember még jobban, még szebben, még boldogabban élhessen csodálatos hazánkban, itt, Magyarországon. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

(11.10)




Felszólalások:   93-98   99-104   105-109      Ülésnap adatai