Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.

Soron következik a köznevelés területén alkalmazandó diszkriminációellenes intézkedésekről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/5445. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Tisztelt Országgyűlés! A Törvényalkotási Bizottság előadója nincs jelen. Megkérdezem, hogy kívánjae valaki ismertetni a Törvényalkotási Bizottság álláspontját. (Senki sem jelentkezik.) Mivel jelentkezőt nem látok, így megyünk tovább.

Kérdezem az előterjesztőt, Maruzsa Zoltán államtitkár urat, hogy fel kíváne szólalni a vita ezen szakaszában. (Dr. Maruzsa Zoltán Viktor: Igen.) Jelzi, hogy él a lehetőséggel, így megadom a szót Maruzsa Zoltán államtitkár úrnak. 15 perces időkeret áll a rendelkezésére. Parancsoljon!

DR. MARUZSA ZOLTÁN VIKTOR belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nagyon szépen köszönöm. Az általános vitában elhangzottakat megismételni nem szeretném. Azt azonban mindenképpen el szeretném mondani, hogy a törvényjavaslat célja, hogy az oktatás esélyteremtő funkcióját megerősítse. Nem pusztán oktatáspolitikai, hanem társadalompolitikai kérdésről is beszélhetünk, hiszen sok gyermek számára az iskola, a tanulás jelenti azt a lehetőséget, melynek köszönhetően előrébb juthat, mint a családjában vagy a szűkebb környezetében élők.

A kormány éppen ezért számos intézkedést vezetett be és tart fenn, ami ugyanezt a célt szolgálja. 2015-től bevezettük a hároméves kortól kötelező óvodáztatást, ezért működtetjük az országban csaknem kétszáz helyszínen a tanodák rendszerét, ezért műkötetjük az Arany Jánosról elnevezett tehetséggondozó programot, ezért vezettük be a szakképzés rendszerében nagyon is jelentős ösztöndíj-támogatást.

Ugyanezt a célt szolgálják a felsőoktatásban a roma szakkollégiumok. Ezért vezettük be az új pedagógus-életpályáról szóló törvényben az esélyteremtési illetményrészt, mely azokon a felzárkózó és kedvezményezett településeken, ahol ez indokolt, ahol a pedagógusok munkája jellemzően erősebb kihívásokkal terhelt, 20 százalékkal magasabb bért határoz meg. Sőt, ezért hajtunk végre a felzárkózó településeken jelentős projekteket uniós és hazai forrásokból.

Ezen intézkedések célja minden esetben az oktatás minőségének a javítása olyan környezetben is, ahol ez nem magától értetődő. A minőségi oktatáshoz elengedhetetlen a nyugodt tanulási környezet. Ennek megteremtése érdekében például ezen tanév kezdete előtt is 11 oldalas útmutatóban foglaltuk össze az intézmények vezetői részére a rendelkezésre álló lehetőségeket, továbbképzéseket, prevenciós programokat, szolgáltatásokat, beleértve a szociális segítőket és indokolt esetben bizony az iskolaőröket is, akik már több mint 700 iskolában teljesítenek szolgálatot a pedagógusok megelégedésére.

Az egyik terület, ahol további beavatkozást láttunk indokoltnak, a hátrányos helyzetű, esélyteremtésre szoruló tanulók nem kiegyenlített iskolai megoszlása a többiskolás településeken. Munkatársaimmal áttekintettük a hatályos szabályozást, és megállapítottuk, hogy bár ma is szabályozott, hogy hogyan kell egy településen belül szétteríteni a nagyobb mértékű támogatásra szoruló tanulókat, ezen elv megsértéséhez azonban érdemi szankció eddig nem kapcsolódott. A törvényjavaslat ezt pótolja azzal, hogy a már meglévő szabályok be nem tartása esetén negatív anyagi következményeket határoz meg.

A javaslat szerint a köznevelési intézmények fenntartói számára biztosított, adott évi átlagbéralapú támogatás csökkentett összegű, 90 százalékos lesz, ha a gazdasági-társadalmi szempontból hátrányos helyzetű tanulók nevelésében-oktatásában az adott általános iskola nem veszi ki a részét az indokolt mértékben.

A törvényjavaslat szerint ezt csak abban az esetben kell vizsgálni, amikor a településen több általános iskola működik, és azok bármelyikében a hátrányos helyzetű tanulók iskolán belüli aránya a település hátrányos helyzetű tanulói arányához képest több mint 20 százalékponttal, illetve a későbbi években 15 százalékponttal alacsonyabb. Ez teljes mértékben indokolható is, hiszen amely intézmény a nehezebb és többletráfordítást is igénylő feladatok ellátásában nem vesz részt, az a feladattal járó támogatásokból is csökkentett mértékben részesüljön.

Az általános vitában már elhangzott, de itt is kiemelném, hogy a javaslat minden fenntartóra vonatkozik. Előzetes becslésünk szerint egy-két tucat iskolára vonatkozhat ez az új törvény azzal együtt, hogy természetesen azt vélelmezzük, hogy hoznak olyan intézkedéseket, amelyek a szükséges beavatkozást megteszik, és így azt reméljük, hogy a végén majd egyetlen intézményre sem fog vonatkozni. Az esetlegesen visszatartott forrás a köznevelési fejezetben marad, más oktatási célokra tudjuk felhasználni, tehát forrás el nem veszik.

A hátrányos helyzetű tanulói csoportok minőségi oktatáshoz való hozzáférésének célját szolgálja továbbá a javaslatnak a köznevelési törvény módosítását érintő része, melynek lényege, hogy fenntartóváltás, átszervezés esetén is figyelemmel kell lenni a tanulói összetétel kialakulására. Ez a módosítás is az érintett tanulók kiegyenlített arányának biztosításával összefüggő fenntartói feladatok pontosítására irányul.

A törvényjavaslat társadalmi egyeztetésére már a tavasz folyamán sor került, ennek folyamán sok támogató vélemény érkezett hozzánk, még a pedagógus-szakszervezetek is támogatták ezt a javaslatot. A benyújtott módosítók a törvényjavaslat benyújtásakor még függőben lévő hatálybalépés nyitott kérdését is rendezték.

Szeretném azt is rögzíteni: sok területen vannak vitáink, de a minőségi oktatáshoz való hozzáférés kapcsán az európai uniós és a hazai célok nem térnek el egymástól. A magyar oktatási rendszer stratégiai szinten is rögzített célkitűzése a méltányos oktatás szervezése, az ahhoz történő hozzáférés biztosítása mindenki számára. Ennek érdekében kérem, hogy szavazatukkal támogassák majd a javaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm. Államtitkár úrnak egy esetleges zárszó elmondására nagyságrendileg 10 perc áll rendelkezésére.

Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Kulturális Bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben, kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Megkérdezem, hogy kíváne valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, a vitát lezárom.

Megkérdezem államtitkár urat, hogy kíváne ismételten felszólalni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy nem él a lehetőséggel. Így tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/5889. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

A Törvényalkotási Bizottság kijelölt előadója nincs jelen a plenáris ülésen. Megkérdezem, hogy valaki kívánjae ismertetni a Törvényalkotási Bizottság álláspontját. (Senki sem jelentkezik.) Ahogyan a kisebbségi vélemény előadója sincs jelen, így azt is megkérdezem, hogy azt kívánjae valaki ismertetni. (Senki sem jelentkezik.) Mivel senki nem jelentkezett, így most megkérdezem az előterjesztőt. (Jelzésre:) Nagy Bálint államtitkár úr jelzi, hogy ő fel kíván szólalni. 15 perces időkeret áll rendelkezésére. Parancsoljon!

Felszólalások:   69-72   73-75   75-76      Ülésnap adatai