Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Természetesen. Köszönöm, képviselő úr. Abban az esetben, ha ön nem fogadja el a válaszadó személyét, tehát változatlanul kéri, akkor ismételt benyújtás mellett lesz lehetősége a kérdésre választ kapnia.

Tisztelt Országgyűlés! Csárdi Antal, az LMP képviselője, azonnali kérdést (Novák Előd: Bocsánat! Van még egy azonnali!) kíván feltenni a miniszterelnök úrnak: „Mit gondol erről, Miniszterelnök Úr?” címmel. Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy az LMP frakcióvezetője előzetesen úgy nyilatkozott, hogy személyes válaszadást kér, így a miniszterelnök úrnak távolléte miatt a második soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia.

Keresztes László Lóránt, az LMP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a belügyminiszternek: „Ki vezette félre a kormányt, hol vannak a tervek, miért nem történik semmi, Miniszter Úr?” címmel. A miniszter úr távolléte miatt a válaszadásra Rétvári Bence miniszterhelyettes urat jogosította fel. Kérdezem, elfogadjae a válaszadó személyét, vagy személyesen…

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm, elnök úr, elfogadom.

ELNÖK: Öné a szó, képviselő úr.

(17.30)

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Tisztelt Államtitkár Úr! A múlt évben történelmi aszállyal szembesültünk, és döbbenetes mértékben mutatkozott meg a vízhiány. Tavak, vízfolyások száradtak ki, és a folyók rekordalacsony vízállást mutattak.

A gazdák borzasztóan nehéz helyzetbe kerültek, és megmutatkozott, hogy mennyire kiszolgáltatott helyzetbe került hazánk az éghajlatváltozás és az elhibázott vízgazdálkodás miatt. Egyre többször beszélünk arról, hogy a homokhátság 2020 óta hivatalosan is félsivatag, illetve arról is, hogy az 1970-es évek óta 2 és 5 méter közötti értékkel csökkent a talajvíz szintje.

A szakemberek figyelmeztetnek, hogy a talajvízszint jelenlegi csökkenése azt jelenti az Alföldre vetítve, hogy 1-2 köbkilométer vízveszteséget szenved el az Alföld éves szinten. Tehát ma Magyarország jelentős vízhiányban szenved, miközben az időszakos többletvizeket a lehető leggyorsabban elvezetik. Sokszor sokan megfogalmaztuk azt, hogy jelenleg is, a jelenlegi vízgazdálkodás alapján Magyarország kiszárítása, Magyarország lecsapolása folyik.

Két hete miniszterelnök úr kimondta, hogy Magyarországról több víz távozik, mint ami beérkezik. De amit ezt követően mondott a miniszterelnök úr, az sokunkat döbbentett meg, ugyanis így fogalmazott: nekünk feleslegünk van vízből, és Magyarország ma semmilyen vízhiányban nem szenved.

Államtitkár úr, ez azt jelenti, hogy a kormány még mindig nem érzékelte a legsúlyosabb kihívást, és ez az oka, hogy valójában még nem kezdték meg a cselekvést. Államtitkár úr, önök ígéretet tettek, hogy a víz mielőbbi levezetése helyett a víz megtartását célzó vízgazdálkodási koncepciót készítenek elő, és ez azért is fontos, mert az önök által jellemzően emlegetett öntözés még a saját terveik szerint sem fogja érinteni a területek 10 százalékát sem, és azt is tudjuk, hogy félsivatagi körülmények között az öntözés nem jelent majd megoldást.

Tisztelt Államtitkár Úr! Nemzeti sorskérdés, hogy hazánk kiszárítását megállítsuk. Mit gondol erről a kormány, és mire lehet számítani, mit tesznek ennek érdekében? Köszönöm előre is a válaszát.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Rétvári Bence miniszterhelyettes úrnak, parancsoljon!

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban nagyon fontos feladat mindnyájunk számára, hogy egyrészről, amikor gyors árvizek vannak, akkor megakadályozzuk azt, hogy a folyók kilépjenek a medrükből, elárasszák a lakott területeket, ipari területeket, más területeket, másrészről pedig ugyanennek a fordítottja is fontos feladatunk, hogy amikor hosszú csapadékmentes idő van, akkor viszont a vízpótlást főleg a mezőgazdasági területeken meg tudjuk oldani.

Valóban, Magyarországról több víz folyik ki, mint amennyi befolyik, hárombalatonnyi vízmennyiséggel megy több ki Magyarországról a folyókon, mint amennyi beérkezik Magyarországra a folyókon keresztül. Tehát valóban elég jelentős tartaléka van Magyarországnak, amiket a továbbiakban is tározni tudunk, föl tudunk használni, ha itt tudunk tartani. Ezért volt fontos a Vásárhelyi-tervben több tározónak is a létrehozatala. Azért lényeges ez, mert ezekben tudjuk tárolni a vizet és a későbbiekben pedig felhasználni, de hát, ezt ön is tudja, hogy a Tisza-tónak is nyilván, amikor a nagy esőzések vannak, megemelkedik a szintje, és a nyár végére azt a vizet lehet használni öntözésre.

Ha megnézi, hat darab tározóban 721 millió köbméter térfogattal valósultak meg a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésében programok. Ez nagyon nagy mennyiség, 721 millió köbméter, és a Tisza-Túr komplex tározó megépítésével pedig további 45 (sic!) köbméterrel bővült a tárolható víz mennyisége.

Felhívom a figyelmét az utóbbi években, mondjuk, a beregi komplex árapasztási és ártér-revitalizációs fejlesztésre, ez 33 milliárd forintból valósult meg. A Szamos-Kraszna közti árvízszintcsökkentő tározó 17 milliárdból valósult meg. A hanyi-tiszasülyi árvízszintcsökkentő tározó 20 milliárd forintból valósult meg. A nagykunsági árvízszintcsökkentő tározó 13 milliárd forintból valósult meg. A tiszaroffi árvízszintcsökkentő tározó szintén 6 milliárd forintból; és a már említett Tisza-Túr is, ennek a költsége is 36 milliárd forint volt. Igyekeztünk tehát a fejlesztési forrásainkat vízgazdálkodási célokra is felhasználni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Megköszönöm miniszterhelyettes úr válaszát. Viszonválasz illeti meg a képviselő urat, parancsoljon!

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Tisztelt Államtitkár Úr! Az ön által elmondott mennyiségnek a tízszerese hiányzik vízből, és a szakemberek már bemutatták egész világosan a kormány számára is, hogy a tájban kell megtartani a vizet.

A Tisza esetében árvízként a nyári időszakban 1000 köbméter ment el másodpercenként a Tiszában, és a nyári vízhozam ennek a tizede: 100 köbméter/secundum alatt van, és ezeket a többletvizeket kellene megtartani a tájban. A tájban kellene biztosítani ezeknek a vizeknek a helyét, de ez idén sem történt meg.

Tisztelt Államtitkár Úr! Azt gondolom, hogy nagyon sok információt kapott már a kormány szakemberektől, akik valóban a számok nyelvén mutatták be azt, hogy milyen módon kell és milyen módon nemzeti érdek megvalósítani a táji vízvisszatartást; milyen módon lehet az egykori vízjárta terekbe, az egykori árterekbe visszavezetni a vizet, az egykori árterekbe a többletvizeket milyen módon lehet bevezetni; és azt is bemutatták már, hogy ehhez milyen konkrét intézkedések kellenek.

Ezek az intézkedések késnek, államtitkár úr, és ez tragédiát fog jelenteni Magyarország számára. Így továbbra is azt kérem a kormánytól, hogy hallgassa meg ezeknek a szakembereknek a javaslatait (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), a szakemberek szavát, és biztosítsák, hogy a táji vízvisszatartás és a megfelelő tájgazdálkodás megvalósulhasson Magyarországon. Köszönöm elnök úr türelmét.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Viszonválasz illeti meg a miniszterhelyettes urat, parancsoljon!

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Térjünk rá a vízvisszatartási eredményeinkre! Ezt, ugye, a Kvassay Jenő-tervben rögzítettük. Itt 2030-ig szögeztük le szakemberek bevonásával, nyilván a szakmai javaslatok alapján, mérnökök, szakemberek korábbi kutatásai alapján, hogy pontosan hogyan tudjuk a vízvisszatartást a vizeink jobb hasznosítása érdekében megvalósítani, a hazánkon átfolyó természetes vizek visszatartási lehetőségének jobb kihasználása mellett, ami öntözővíz biztosítását is jelenti. Úgyhogy itt az elmúlt 12 évben elég erősen foglalkoztunk ezzel, tisztelt képviselő úr, és a megépült tározók maximális tározási kapacitása ebben a tervben, ami megvalósult, 5 millió köbméter, és több mint 2396 hektár öntözésében segíthet ez eredményesen. A közfoglalkoztatási programon belül valósítottuk ezt meg.

Gyepesnél, mondjuk, 160 ezer köbméter; Gerlánál 90 ezer köbméter; Peresnél 2,5 millió köbméter; Kislődnél 53 ezer köbméter; Kígyósnál 800 ezer köbméter; Kadiánál az Ó-Duna-szakaszon 412 ezer köbméter (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és még sorolhatnám, képviselő úr, hogy valóban helyben ezeket a vízvisszatartási projekteket hogyan tudtuk megvalósítani, és természetesen ezt folytatni fogjuk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   170   170-179   180-189      Ülésnap adatai