1825. november 3-án gróf Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság – a mai Tudományos Akadémia – megalapítására.

200 éve, 1825. november 3-án Széchenyi István gróf a pozsonyi országgyűlés kerületi ülésén birtokai egyéves jövedelmét ajánlotta egy tudós társaság megalapítására.

Fotóarchívum: OGYM2022_18535.jpg

Aznap a kerületi ülés vitájában szóba kerültek a nemzeti kultúra és az anyanyelv ügye iránt közönnyel viseltető mágnások. A hallgatóság soraiban helyet foglaló ifjú gróf birtokai egyéves jövedelmét ajánlotta fel egy tudós társaság megalapítására. Széchenyi példáját számos vagyonos ember követte, 1827-re mintegy 250 ezer forint gyűlt össze Teleki József gróf pedig családja 30 000 kötetes értékes könyvtárát engedte át, megalapozva ezzel az akadémia könyvtárát. 1826-ban az országgyűlés megtárgyalta a „Plánuma a felállítandó Magyar Tudós Társaságnak” című irományt. Az 1827. évi XI. törvénycikk arról rendelkezett, „Hogy a magyar tudós társaság vagy akadémia, az önkéntes és szabad adományok útján létesítendő alapból, Pest szabad királyi városban, mint állandó székhelyén, a lehető legrövidebb idő alatt minél előbb fölállíttassék”. Az alapítás századik évfordulóján a Nemzetgyűlés törvénybe iktatta Széchenyi István gróf emlékét (1925: XLV. törvény).