Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

GIRICZ VERA nemzetiségi szószóló: Köszönöm a szót, elnök úr. Честованый пан Предсїдатель! Честованї депутаты! Честованый пан и панї Омбудсман! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Biztos Úr és Biztoshelyettes Asszony! Tisztelt Szószólótársaim!

A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága 2023. május 22-ei ülésén, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 22. § (2) bekezdése szerint dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa és dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet, a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes jelenlétében és tájékoztatása alapján megvitatta „Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2022” címmel B/3378. számon benyújtott beszámolót, és arról állásfoglalást alakított ki.

A részletes beszámolóból és annak a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága ülésén történt megvitatása során kiderült, hogy a 2022-es év az alapvető jogok biztosa és hivatala számára is rendkívüli körülményeket és többletfeladatokat hozott fontos tevékenysége végzéséhez: a 2020 óta tartó pandémia után újabb súlyos tragédia következett be hazánk közvetlen szomszédságában, az ukrajnai háború, úgy, hogy hatottak még a járvány következményei is, illetve pótolni kellett az elhalasztott népszámlálást, valamint országgyűlési választások váltak esedékessé.

Az ukrajnai háború elől menekülők áradata új kihívások elé állította hazánk hatóságait, lakosságát, ezen belül nemzetiségi közösségeinket is. A gyors és nagylelkű segítségnyújtás sokat jelentett a háború első hónapjaiban. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala is érdemben bekapcsolódott az Ukrajnából a háború elől menekülők jogvédelmébe, amiről biztos úr beszámolójában már hallottunk.

A háború közvetett negatív hatásait nemzetiségi közösségeink mindegyike folyamatosan tapasztalta és tapasztalja. A közvetlen lelki és fizikai teher viselői pedig kétségkívül az ukrán közösség tagjai. Az alapvető jogok biztoshelyettese  hatásköre keretei között  számos alkalommal egyeztetett az ukrán nemzetiségi szószólóval, az Országos Ukrán Önkormányzattal, a Belügyminisztérium illetékes vezetőivel, az ukrajnai roma menekültek ügyében pedig a roma közösségek országos és helyi vezetőivel, valamint a segítőtevékenységet végző egyházi és civil szervezetekkel. A biztoshelyettes helyszíni látogatásai közül szakmai és szimbolikus értéke miatt is kiemelkedő volt a Langerné Victor Katalin akkori helyettes államtitkárral, jelenlegi köztársasági elnöki főtanácsadóval és Sztojka Attila kormánybiztossal tett körút, amelynek keretében személyesen is ellátogatott három Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településre.

A 2022 tavaszán tartott országgyűlési választások során már harmadik alkalommal nyílt lehetőség arra, hogy a nemzetiségek szószólót, illetve képviselőt válasszanak. A nemzetiségi biztoshelyettes folyamatosan figyelemmel kísérte a választások előkészítését, lebonyolítását és a helyi és országos választási szervek, jogorvoslati fórumok működését. Ennek keretében kapcsolatot tartott a nemzetiségi közösségek választott képviselőivel és szakmai egyeztetéseket folytatott a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda elnökével.

Ehhez kapcsolódik a biztoshelyettes által kiemelten kezelt másik két téma is: a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos, az egyéni és közösségi szinten egyaránt jelentkező nehéz élethelyzetek és az ezekkel kapcsolatos megküzdési stratégiák hiányosságai, valamint a szegregációs tendenciák tapasztalatai.

Az egzisztenciális bizonytalanság és a társadalmi csoportok közötti növekvő távolság szomorú következményeként 2022-ben az ombudsmanhelyettes az előítélet-motivált cselekmények, különösen a gyűlölet-bűncselekmények többirányú terjedését tapasztalta. 2022. december 8-án több mint 150 érdeklődő részvételével sor került „A gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépés aktuális kihívásai és lehetőségei a büntetőjog eszközeivel és azokon túl” című, online és személyes jelenléttel megvalósított konferenciára az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában, amelyen az Országgyűlés nemzetiségi képviselője és szószólói is részt vettek. A Res Iudicata, a Bírák a Társadalmi Tudatosságért Egyesülettel közös szakmai rendezvény a téma egyedülálló hazai eseménye lett.

A népszámlálás kiemelt jelentőségű a Magyarországon élő közösségek számára. A cenzus során nyert hiteles, megalapozott és szakszerű hivatalos statisztikai adatok hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakértők és a szakpolitikusok megismerjék, megértsék és értékeljék a hazai nemzetiségek társadalmi jelenségeit és folyamatait. Az adatok nélkülözhetetlenek a nemzetiségi önkormányzatok létrehozására vonatkozó jogok gyakorlásához. A biztoshelyettes a 2/2020. számú elvi állásfoglalásban részletesen mutatta be a népszámlálás előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos nemzetiségi jogi vonatkozások komplex kérdéseit, szakmai javaslataival pedig támogatta a folyamat előkészítését.

(19.00)

Az ezt követő másfél évben a Központi Statisztikai Hivatallal és az országos nemzetiségi önkormányzatokkal szorosan együttműködve bekapcsolódott a meginduló, majd folyamatosan működő szakmai konzultációsorozatba, valamint véleményezte és segítette a népszámlálás végrehajtásával kapcsolatos feladatokról szóló rendelet tartalmának meghatározását. Emellett részt vett a „Vállaljunk közösséget!” elnevezésű, a nemzetiségi identitás megvallására buzdító kampányban is.

Kiemelt figyelmet szentelt a biztoshelyettes az egyéni nemzetiségi nyelvhasználat kérdéskörének. A nemzetiségi ombudsmanhelyettes az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Nyelvtudományi Kutatóközpontjával közösen 2022. október 20-án „Minek nevezzelek?  Az egyéni nemzetiségi névhasználat aktuális kérdései” címmel szervezett konferenciát a hivatalban. Az eseményt kiemelt figyelem kísérte. A nemzetiségi közösségek vezetői és szakértői, valamint a nyelvtudomány képviselői közül 50 fő személyesen vett részt, további 40 érdeklődő pedig online kapcsolódott be. A konferencia apropóját a nemzetiségi nyelven való egyéni névhasználatról szóló 3/2021. számú elvi állásfoglalás adta, amely felszínre hozta és felerősítette az identitás szerves részét képező, alaptörvényi védettséget élvező névviselettel kapcsolatos párbeszéd szükségességét a nemzetiségi közösségek képviseletét ellátó önkormányzatok, valamint a nyelvtudomány szakemberei között.

Többéves program keretében 2022-ben folytatódott az egyetemista generáció nemzetiségi jogokkal kapcsolatos jogtudatosságának erősítése és szemléletformálása. Ennek keretében a nemzetiségi biztoshelyettes az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem joghallgatói számára is több előadást tartott az év folyamán, valamint szakmai gyakornokokat fogadott a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről és a Budapesti Corvinus Egyetemről.

2022-ben a biztoshelyettes közös jelentést adott ki a biztossal az országos nemzetiségi önkormányzatok által finanszírozott, nemzetiségi köznevelési intézmények köznevelési szerződéskötés keretében történő intézkedésekről. A közös jelentés teljes tartalma elérhető a 6.4. fejezetben.

A 2021-es reményteli időszakot követően 2022 ismét a válságok éve lett. A panaszbeadványok számát tekintve: 2022-ben a nemzetiségi érintettségű ügyek száma 315 volt, ami 20 százalékos csökkenést jelent a 2021-es adatokhoz képest. A folyamat okai viszont már most rekonstruálhatók. A nemzetiségi jogokat érintő ügyszámcsökkenés a korábbi kisebbségi ombudsmanok gyakorlatában is megjelent a választási években, vélhetően az érintettek politikai ígéretekbe vetett bizalma és az új kormány nemzetiségi politikájával kapcsolatos kivárás jelensége miatt.

A beadványok számának változása az egyenlő bánásmódért felelős főigazgatóság nemzetiségi érintettségű ügyein is figyelemmel kísérhető. 17 ügy volt folyamatban a közigazgatási hatósági eljárás valamely szakaszában, ahol a kérelmező arra hivatkozott, hogy roma nemzetisége miatt érte hátrány. Ez az előző évi 32 ügyhöz képest közel 50 százalékos csökkenést mutatott. A levélforgalom az ügyszámokhoz hasonlóan, de csak mérsékelten csökkent. 1852 darab papíralapú vagy elektronikus dokumentumot kezeltek, ezek közül 810 bejövő, 1042 kimenő volt.

A fenti folyamatok ellensúlyozása érdekében a biztoshelyettes fokozta a kapcsolattartó és a helyi közösségeket célzó tevékenységét. Munkatársaival 178 szakmai eseményen és egyeztetésen vett részt, ami a megelőző évhez képest 26 százalékos emelkedést jelent. A panaszbeadványok területi megoszlása tekintetében 2022-ben is minden hazai megyéből érkezett beadvány, Budapestről további sok panaszt nyújtottak be.

2022-ben a nemzetiségi jogterület 6 közös jelentést és 2 elvi állásfoglalást adott ki, 8 ügyben pedig jogalkalmazási javaslatot tartalmazó levelet bocsátott ki a biztoshelyettes. A kiemelt ügycsoportok bemutatása a beszámolóban az elmúlt évekhez hasonlóan a nemzetiségi biztoshelyettes évi munkájának áttekintését szolgálja. A nemzetiségi jogok védelmét ellátó biztoshelyettes alapfeladatai közé tartozik, hogy rendszeresen tájékoztatja az alapvető jogok biztosát, az érintett intézményeket, a nyilvánosságot és a Magyarországon élő, a társadalom közel 10 százalékát kitevő nemzetiségi közösségeket a nemzetiségek jogainak érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a nemzetiségek érdekeivel kapcsolatos hazai intézményrendszer helyzetéről, érdekeiről, fejlődési irányairól.

A beszámoló már hagyományosan jól szerkesztett, szemléltető diagramokat tartalmaz; a rendhagyó galéria 15 pillanatot mutat be az év 178 szakmai találkozójából és eseményeiből.

A beszámoló és az elmúlt év pozitív tapasztalatai alapján a bizottság tartalmasnak és eredményesnek értékelte a biztoshelyettes hivatala és a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága együttműködését, valamint továbbra is bízik a közös, eredményes munka folytatásában. Az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága a 2023. május 22-ei ülésén elfogadott állásfoglalásának megfelelően támogatja az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2022. évi tevékenységéről szóló B/3378. számú beszámoló plenáris ülésen történő elfogadását. Дякуву за позур! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti oldalon.)